Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-08 / 108. szám

¥TLAG PROLETÁRJA!,.EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 108. iwim Am: 1.4« Ft Vasárnap, 1983. május 8. AZ WSZMT BORSOD-ABACJ-ZKMPLEJí MBOTÉI BIZOTT8AGAlfAK LATJA PARTMUNKA TISZAlQCQN (3. oj „TANUU, HOGY SEOfTHESSH (4. o.) KOSZONTJUK AZ ÉDESANYÁKAT (5. o.) ........... > . ....................., - * r T ö bb mini kétezer rettegéssel, pusztulássol és meg­aláztatással teli napot kellett megélniük Európa né­peinek, amíg végre eljött a fellélegzés pillanata: a győzelem napja. A ma élő generációk többsége már csak olvasmányaiból, filmekből, az idősebbek elbeszéléseiből is­meri a háborút,'a fasiszták rémtetteit. Azt azonban mind- Cmnyiunknak tudnunk kell: a harmincnyolc évvel ezelőtti esemény jóval több, mint egy évforduló a történelem megannyi nevezetes dátuma között. Akkor, 15M5. máius <5-én, alig néhány perccel éjfél utón, amikor Berlin külvárosában a bukást túlélő fasiszta tábornokok aláírták a leltétől nél­küli kapitulációt, egy új korszak köszöntött a legtöbbet szen­vedett kontinensre — megszületett a béke, a felemelkedés reménysége Európában. öriásf volt a győzelem óra, de még hatalmasabb a küz­delem tétje: az emberiség sorsa, jövője. E nop, amelyért oly nagy áldozatokat hoztak o győztesek — elsősorban a Szovjetunió —, kezdete lett az új erőviszonyok kialakulásának, egy, o világon mindaddig nem létező helyzet megszületé­sének. A folyamat kiteljesedésével egyensúly jött létre a két világrendszer között. Az imperializmus időszakonként ismét erőre kapó szélsőséges köreinek számolniuk kell e változtathatatlan ténnyel. A történelem tanúsítja — s ezt a győzelem napja még hangsúlyozottabban kiemeli —, hogy szükséges az eltérő társadalmi rehdszerben élő hatalmak együttműködése, az egymás értékeinek kölcsönös megbecsülésén alapuló együtt­élés, a közöttük folyó ideológiai küzdelem ellenére. Az utób­bi időszakban viszont a szocialista országok minden jószán­dékú, őszinte kezdeményezése ellenére hűvössé vált a nem­zetközi politikai légkör. A NATO-ban ma azok a hangadók, akik minden korábbinál veszélyesebb és költségesebb körül­mények között célul tűzték ki az erőegyensúly megbontását. A mór beindított új meg új fegyverkezési programokkal olyan helyzetet szeretnének kialakítani, amelyben politikai engedményekre, diktátumaik teljesítésére kényszeríthetik a szocialista közösséget. E törekvés — túl azon, hogy mind ha­talmasabb terheket ró a népekre, elherdálja az emberiség rendelkezésére álló tartalékokat —, földrészünkön is egyér­telműen a béke és biztonság alapjait igyekszik megbontom, s oda vezet, hogy a mind pusztítóbb fegyverzetek szintjén stabilizálódik'az egyensúly. Vagyis az erőfölény megszerzése illúzió csupán. A történelem bizonyítja, hogy a Szovjetunió soha nem tö­rekedett katonai fölényre, csupán válaszolt a rákényszerí- tett kihívásra, a zsarolási kísérletekre. Kezdve az atom­fegyverektől, mindig csak követte az amerikaiak fegyver­kezését, miközben állhatatosan fellépett a fegyverkezési haj­sza leállításáért, a felhalmozott fegyverzetek csökkentésé­ért. Nem a szovjet félen múlott, hogy e téren mindeddig nem sikerült érdemi megegyezésre jutni. Most, a zsákutcába került genfi tárgyalások kapcsán nem árt ismét leszögezni: a Varsói Szerződés országainak szi­lárd elhatározása, hogy nem engedik megvalósítani az im­perialista-militarista körök tervét, mert az halálos veszélyt jelentene nemcsak népeink, hanem az egész emberiség szá­mára. Az a világ egyszer, s mindenkorra elmúlt — mutatott rá a napokban ismételten Kádár János is —, amikor az im­perializmus a világ egyeduralkodójaként minden akadályt egyetlen módon, a háború, eszközével távolíthatott el útja - ból. Ezt megakadályozzák a szocialista országok, amelyek rendelkeznek az önvédelemhez szükséges politikai, katonai és anyagi erővel, hogy megvédelmezzék népeik szocialista vívmányait és a békét. Ugyanakkor a realista talajról újra meg újra rugalmasan megerősítik korábbi javaslataikat, keresik a két fél bizalmát és .egyenlő biztonságát szolgáló megállapodások lehetőségét. Miközben az óceán túlsó part. járói valósággal hisztérikus hangok hallatszanak, s válto­zatlan az enyhülés vívmányait támadó szándék, Európa és a világ sorsa iránti felelősség hatja át a szovjét vezetés minden megnyilatkozását. Retorika helyett realizmus: a nemzetközi kapcsolatok ál­talános érdekei ilyen józanságot követelnek. Meggyőződé­sünk, hogy a jelenlegi hullámvölgyön túljutunk, s a kapita­lista államok vezetői körében ismét teret nyer a felismerés: politikai tárgyalásokkal rendezhetők, de legalábbis tompít­hatok a nemzetközi konfliktusok. Felelős államférfiak szá­mára ez az egyetlen járható út. népek egyértelműen elutasítják a fegyverkezést, ezt tanúsítják az amerikai és a nyugat-európai békede­monstrációk. És ezt tanúsítják a békemegmozdulások a szocialista országokban is. Hazánkban ezekben a napok- ban-hetekben fiatalok, s idősebbek, nők és férfiak, tíz. és százezrek tesznek hitet — Kádár János szavaival élve —, a békesség és az alkotó munka mellett. Békefesztivál Budapesten Putnok: 1283—1983' Nagygyűlés az évfordulón Szombaton Budapesten már a kora reggeli órákban több száz . fiatal kereste fel a Marczibányi téri ifjúsági há­zat, hogy jelen lehessen- a békefesztivál nyitó esemé­nyén: a béke kérdéseivel foglalkozó szemináriumon. A komoly elnevezes azonban a gyakorlatban nagyon is kö­tetlen beszélgetést takart, amelyen Cservény Vilmos, a KISZ Központi Bizottságá­nak osztályvezetője számolt he a nemzetközi békemozga­lom legfrissebb történéseiről. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság népei , közötti barátság és együttműködés sikeresen fej­lődik, s a Szovjetunió és az NDK továbbra is mindent megtesz a szocialista gazda­sági integráció folyamatának elmélyítése érdekében, s a KGST-tagállamok küszöbön- álló moszkvai csúcstalálkozó­Tízenkét órára hirdették meg a békemenet gyüleke­zőjét, de már a déli harang­szó megkondulása előtt szá­zak és százak várakoztak a Széna téren. Egy órakor in­dult meg a béke ügye mel­lett. demonstráló fiatalok vé­geláthatatlan tómége az egy­kori Margit körúti fogház­hoz, ahol megkoszorúzták a mártírok emlékművét, lerót­ták kegyeletüket a fasizmus elleni küzdelem hőseinek emléke előtt (Folytatás a 2. oldalon) ja új korszakot nyit ebben az együttműködésben — állapítja meg a többi között az a közös közlemény, amelyet az NDK Erich Honecker vezette párt­ós állami küldöttsége szovjet- unióbeli látogatásának befe­jeztével szombaton hoztak nyilvánosságra Moszkvában. (Folytatás a 2. oldalon) Sokan eljöttek. Putnokon élők és onnan elszármazot­tak. A nemes lokálpatriotiz­mus, a szülőföldhöz, a szü­lőfaluhoz való ragaszkodás, kötődés tükröződött az ar­cokról, az úttörőnyakkendés fiúk-lányok szeméből és a barázdált, homlokokról. Put­nok nagyközség alapításá­nak hetszázadik évforduló­ját ünnepelték tegnap dél­előtt a II. számú általános iskola aulájában megrende­zett nagygyűlésén. Szeretettel, tisztelettel és megbecsüléssel köszöntötte a nagyközségi pártbizottság titkára, Tóth László az egy­begyűlteket, akik között ott volt Kárpáti Ferenc altá­bornagy, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságá­nak tagja, honvédelmi miniszterhelyettes, dr. La­dányi József, a megyei ta­nács elnöke, Kövér Árpád., az MSZMP Borsod megyei Bizottságának osztályvezető­je, Básti János, az MSZMP Ózd járási-városi Bizottsá­gának első titkára, valamint a megye, a járás, a nagy­község politikai, társadalmi, gazdasági szervezeteinek és egységeinek képviselői, Put­nok lakói, dolgozói. Múltat idéző, a jelen ered­ményeiről és feladatairól szóló ünnepi beszéddel kö­szöntötte a nagygyűlés részt­vevőit Kárpáti Ferenc: „Meghatódottan és érzelmi­leg telítődve teszek eleget a megtisztelő felkérésnek, ami­kor szülőhelyem, a hétszáz éves Putnok dolgozó lakos­ságát köszöntőm ezen a szép évfordulón” — kezdte be­szédét. Levéltárak, múzeumok és szorgalmas gyűjtők anyaga­it idézve vezetett vissza a múltba a település történe­tét vázolva. „Nem pusztán a lokálpatriotizmus hozott min­ket össze, ez egybeesik ha­zánk szeretetével, a mai ün­nepünk a nemzeti önbecsü­lésünk része’’ — folytatta beszédét, majd felidézte » község históriájának fontom sabb fordulópontjait. A hon­foglalást követően három­száz évig ugyan nem jegyez­ték egyetlen fellelhető írás­ban sem Putnok életét, de számos bizonyíték van, mely szerint régvolt eleink eltek a Gömör-hegys'ég erdőiből, patakjaiból. Az első írás 1283-ból való, ami bizonyítja Putnok léte­zését Es átélte ez a település is s nemesi, főúri viszályokat, m huszita háborúkat, beleesett a hadak útvonalába, éltek itt is jobbágyok, zsellérek és sza­bad parasztok, és megjelentek! a piacon az iparosok is termé­keikkel, 1848-ban Nemzeti Tanács és Nemzetőrség eről­tette a forradalmat és szabad- sagharcot, a múlt század vé­gén megjelent a vasút, meg­indult a szénbányászat a kö­zeli Királdon és lály-ben so­kan álltak be a Vörös Had­seregbe, míg otthon Direktó­rium irányította a községet itt vonultak át a dicsőséges északi hadjárat seregei ... majd a Horthy-rendszer el­nyomatása alól felszabadul­va Putnok előtt is megnyílt m szociálisa építés, fejlődés pers­pektívája.,. E lehetőség okos kihaszná­lásának eredményeit vehet­ték számba napjainkban, ezen az évfordulón is. És hogy sokan járultak hozzá Putnok legújabb történetének alakí­tásához, bizonyította az ün­nepi beszédet követő kitünte­tések átadása is. Elén járó kollektíváknak és személyeknek adtak át díszok­levelet a társadalmi munká­ért és számos üzem, brigád, vállalat, intézmény érdemel­te ki a megyei tanács által adományozott „Közösségért” kitüntetés különböző fokoza­tait. A születésnapi ünnep má­sodik részében putnoki diá­kok adták elő színvonalas műsorukat.-% Jtlf 'i5 | ■ A fővárosi fiatalok békemenetét megelőzően a Marczibányi téri Ot- törő és Ifjúsági Házban békeszemináriumot tartottak, egyetemi és főiskolai KISZ-vezetők és aktivisták részvételével. A képen: az elő­adó Kende István professzor, az Országos Béketanács Elnökségé- nefc és a Béke-világtanácsnak tagja, balról Gönci János, a KISZ Budapesti Bizottságának titkára, középen: Bárd András, az Orszá­gos Béketanács ifjúsági és áiák-békebizottságának elnöke. T Az Ózdi Kohászati Üzemek leg­korszerűbb gyáregységében, a rúd-dróthengermüben megkezd­ték az úgynevezett menetbordás betonacél gyártását. Ezt az új, korszerű terméket ötvözéssel és szabályozott vízhütéssel állítják elő. A menetbordás betonacélt az jellemzi, hogy hosszbordája nincs, a keresztbordák pedig menetvonal szerint helyezkednek el. így a trapézmenetü ferde­bordák lehetővé teszik a beton­acélok belső menetes hüvellyel történő összekapcsolását. Az új termék kiválóan alkalmazható a mély- és a magasépítés terüle­tén utófeszítés! eljárásoknál. így víztornyok, víztározók, derítő- és ülepitömedencék, úszó- és für­dőmedencék, kémények és gép­alapok, utak, hidak, vasutak, gabonatárolók, hangárok építé. sénél, banyák alátámasztásánál. Képünk a rúd-dróthengerműben készült

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom