Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-07 / 107. szám
1983. május 7., szombat ESZAK.MAGYARORSZÄG S „Vörös Királd hagyományait folytatják azok a putnoki bányászok is, akik a kötélpálya fogadóállomásán dolgoznak. A központ. Néhány lépésnyi körzetben található a tanács, o mozi, a kullúrház, a könyvtár, a könyvesbolt, ABC-áruház, cipő-, hús- és műszaki bolt, a divatáruüzlet és a friss árukat kínáló piac. K eletről Dövény és Dubicsány, délről Sajö- velezd és Sajónémeti, nyugatról Hét és Serényfalva, északról Alsószuha és Ke- lemér határolja. A Borsodi-medence Sajó-völ- gyében, a Bükk és a Gömör-hegységek láncolatának találkozásánál terül el. Az államalapítás idején királyi birtok volt, a térség első ismert népessége a XI. századból az erdőóvóké, akik királyi fennhatóság alá tartoztak. A kései utódok 7708-an vannak és a nagyközség határához napjainkban 3495 hektár termőföld tartozik. Itt és ennyien élnek a ma 700. születésnapját köszöntő Putnokon. —•' Még láttam 1904-ben a régi elöljáróság épületét, ugyanott állt, ahol ma a tanács ..; később pedig fújtam 'az okarinát a ná- zak kéményében, onnan néztem szét — idézi a múltat a nagyközség, Pul- nok egyik legidősebb embere, a 91 éves Győr Józsi bácsi, az egykori kéményseprő, ki még az úgynevezett reáljogként ötven hold föld áráért vásárolta mestersége művelésének lehetőségét. — Olyan élet nyüzsgött' mindenfelé, mintha egy végenincs piacra csöppent volna az ember. Szíjgyártók, szitások, szobafestők, órások, szappanosok, gyertyások, szűcsök, tímárok, takácsok, kőfaragók, molnárok, kertészek, mézeskalácssütők, kalaposok, kefekötők, köszörűsök, gépészek, kút- ásók, kékfestők, nyomdászok, kereskedők lakták a falut és jöttek-mentek ... cserélték a portékát, vitték házról-házra a mesterségüket. A falu minden esetének szemtanúja voltam: láttam ’19-ben a vöröskatonák páncélvonatát, az első gépkocsit, a második háború után a kidőlt villanyoszlopokat, majd a falut behálózó/villanyvezetékek, kiépítését. Hosszú-hosszú évtizedek teltek el, mire a fazsindelyes házak helyére felépültek az emeletes bányászlakások. — Építeni, fejlődni, az új, megváltozott életmódhoz illő környezetet kialakítani, sajnos, sokszor jelenti a múlt elhanyagolását — mondja N. Győr Gyula, a nagyközségi közös tanács elnöke. — 1950- ben készített az Építésügyi Minisztérium egy műemléki és városképi vizsgálatot — mutatja az Or- tut ay Gyula által aláírt listát. — Azóta eltűnt a József Attila utca több műemlék épülete, copf stílusú oromzatok, tornácos parasztházak, nincs mega Szabadság tér klasszicista lakóépülete, de amit lehetett, megőriztünk. És épültek új házak; legutóbb például a bányászoknak 298 modern otthon, elkészült a 2. számú Általános Iskola és csatornák, vízvezetékek, utak, járdák. A legfontosabb volt, hogy munkát, minél több munkalehetőséget tudjunk biztosítani. Királd hagyományait folytatták a putnoki bányászok, termelő- szövetkezetbe tömörültek a gazdák, cérnagyárat telepítettünk a Halastó felé menő utcában, építőipari szövetkezet, víztársulás, erdészet, malom, kenyérgyár várja, a munkásokat, kialakult a kereskedelmi ellátás hálózata, orvosok, fogorvosok, állatorvosok telepedtek le községünkben és az új ÁBC-áruházunk- ban megtalálják mindazt a vevők, amit bármely városban. Egykor járásszékhely volt Putnok, majd jött a bányák visszafejlesztése is... kritikus napokat, éveket éltünk. A hétszázadik születésnapon elmondhatjuk, hogy van jövője a településnek, aminek legbiztosabb záloga a bánya. Bányatámokból összeállított glóbus, rajta a bányászjelvény, közepén szökőkút vízcsobogása — fogad a látvány á Putnoki Bányaüzem épülete előtt. Egyszerű, szép szimbólum a kemény, embert próbáló munkáról. — Vízzel elöntött aknák, beszorult szivattyú, fagyos, jeges utakon ródli- val húzott bánvafahalmok, a porátka-rendszer, kézifúró, kézzel hajtott ventillátor, csákány, lapát és olajos kenyér ... ezek a legidősebb bányászok emlékei — mondja Szimon Pál műszaki főmérnökhelyettes, aki királdi bányászcsaládból került 1941 júniusában a bányába. — Itt már 1926-ban feltárták a széntelepeket, de a közbejött gazdasági válság miatt csak 1943. június 3-án hoztuk felszínre az első csille szenet... A felszabadulás után, ahogy azt már a történelemkönyvek is tanítják, jött a széncsata. Műszaki fejlesztés semmi, de mégsem mondható, hogy ne értették volna meg az emberék, ne dolgoztak volna óriási lendülettel. Az ország melegét érezték a markukban... A tizenegy falu határát egybeszovő Egyetértés Termelőszövetkezet földjein alapvető a mezőgazdasági kultúrák tér- mesztése; mellette számos zöldségféleséget is nevelnek, a környék jó ellátásának biztosítására. ,jlft születtem, minden házat, minden lakót ismerek . - láttam a falu minden nagy esetét... ” - Győr Józsi bácsi, egykori kéményseprő, 91 éves. Közel kétszáz asszonynak ad új munkalehetőséget a Kispesti Textilgyár Putnoki Pamutfonó és Cérnázó Gyára, melynek telepítése ez év végére fejeződik be, de a már elkészült csarnokokban serényen folyik a munka. Szeptember 6. tér. A bányásznapról nevezték el azt a lakótelepet, melyen az elmúlt három évben 298 új lakást építettek és a közeljövőben további száz új otthont sorakoztatnak még mellé... — Az első gépi berendezést, a villamos fúrógépet az ötvenes évek elején kaptuk meg — kapcsolódik a beszélgetésbe Füzy Tibor, a Putnoki Bányaüzem igazgatója. — Majd jöttek a rázócsúszriáik és eltűnhettek a bányából a lovak, a csilléket láncos vonszolókkal mozgattuk a föld alatt... eleinte csak a frontfejtéseknél, majd a szállító vájatokbán is. A fabiztosítást átvették a vastámok, a TH- gyűrű. A korszerűsítés az elővájások gépesítésével folytatódott. Megjelentek az F-típusú vágathajtó gépek. Ezzel párhuzamosan munkába állíthattunk hidraulikus pajzsbiztosító berendezést és az egy-két tárcsás maróhengereket. Napjainkban is ezekkel a gépekkel végezzük a tömegtermelő munkát... így jutottunk el az 1943-beli napi 3 vagon szén felszínre hozatalától a napi 180 vagonig... és nincs megállás. A tisztelt előd; Királd jövőre bezár, az ottani bánya kimerült, de Putnok alatt óriási szénmező- húzódik meg és a tervünk egymillió tonnára növelni az itteni széntermelést. Megvan rá minden lehetőségünk, csupán a felszíni szállítást kell megoldani. A bánya szájától az árterület fölött, a Sajón át egy szállító gumiszalagot építünk a hozzátartozó bunkerekkel és a kivezetett vasútvonallal együtt. * A föld alatti fekete szénmezők fölött a vágatoknál talán sűrűbben hálózzák be a határt a dűlőutak. Tsz-tagok és alkalmazottak művelnek meg minden tenyérnyi földet az Egyetértés Termelőszövetkezetben, ami itt talán erősebb jelkép, mint más hasonló téesz- ben, hiszen Putnok, Sajó- kaza, Hét, Serényfalva, Dubicsány, Sajógalgóc, Zá- dorfalva, Alsószuha, Dövény és Jákfalva határaiban élő,- dolgozó gazdáknak kell egyet érteniük a mindennapi munkában. — Száznégy táblán gazdálkodunk — mondja a főkönyvelő Kupcsik Jánosné. — Tagja vagyunk a Gabo- naipari és Iparinövény Termelési Rendszernek, a Borsodi Burgonya Társulásnak, bekapcsolódunk országos kísérletekbe, a Fajtakísérleti Intézetnek dolgozunk. Mezőgazdasági tevékenységünkön túl, megnövekedett a melléküzemágak szerepe. A vasipari tevékenységünkkel hozzájárulunk az alkatrészellátás gondjainak megszüntetéséhez, de van konfekció-, fűrész-, villanyszerelő-, festékszóróüzemünk is. Néhány szakmában kiöregedőben vannak a tagjaink, alkalmazottaink és ezért is örülünk, ha jönnek hozzánk fiatalok, kiknek a száma jelenleg kétszáz fölött van. * Iskolaudvar. Csengetnek. Az egykori Leánynevelő Intézet (Gobbi Hilda is itt tanult), ma Mezőgazdasági Gépészeti Szakközépiskola. Valamikor technikumnak adtak otthont Putnok legjellegzetesebb épületei és most rebesgetik, hogy visz- szatér a tíz évvel ezelőtti oktatási forma. — Szeretnénk, de azt is tudjuk, hogy ehhez javítani kell az oktatás feltételeit biztosító körülményeken — mondja Fügedi Péter igazgató. — Természetesen ebben nem mi, hanem kormányzatunk fog dönteni, de mindenképpen sokat jelentene az iskolának, Putnoknak, és főleg a magyar mezőgazdaságnak, ha visszatérne a régi képzési rendszer felújított változata... Bíznak, bizakodnak tehát. Mint ahogy bizakodnak az udvarról a kollégium felé tartó diákok is, hogy a közelgő érettségin minél többen sikeresen megfelelnek. Követve őket, a község közepén, egy táblát fedezünk fel: Kispesti Textilgyár Putnoki Pamutíonó és Cérnázó Gyára. — Putnok vonzáskörzetéből jár hozzánk a 180 fonönő, akik jól fizetett munkát találhattak ebben az üzemben, amely —többek között — valutameg- takaritás céljából is létesült — tájékoztat Gyúrón János igazgató. Három csarnokot alakítanak ki, melyből egyben már teljesen berendezkedtek, a másikban is megkezdődött a munka és a harmadik átadására ez év végén kerül majd sor. A község legfiatalabb gyára ez, amely új színfoltot, új lehetőséget teremtett a fiataloknak... azoknak a fiataloknak, akikről Győr Józsi bácsi éppen 85. születésnapját csendesen ünneplő felesége a következőket mondta: — Mindig azon voltunk, hogy a gyermekeink tanuljanak. Nem adták köny- nyen egyiknek sem a tudást, de megnyugtató, hogy örömük telt és telik a munkájukban. Sok kéményt rpegmászott ezért a férjem és a gyermekek fejlődése mellett az volt az öröme, ha nyugodt embereket láthatott Mór megbocsássanak. de én csak így mondom: tartsa mega ióislen ezt a világot. Szendrei Lőrinc Fotó: Laczó József *! Erdőóvók utódai Putnok hétsz
