Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-05 / 105. szám

T983. május 5., csütörtök ÉSZAK-RAGYARORSZÁG 3 Elefántok, bölények, krokodilok Vadvédelem Vietnamban Emlékeztető tn amerikaiak agressziójára: lombtalan erdők Dél-Vietnamban A vietnami zoológusok riadót fújtak: az egykor itt élő állatfajok egy része teljesen kihalt, mások a he­gyekbe szorultak. Pedig Vietnam valamikor valósá­gos állatparadicsom volt, a hatalmas erdőségekben és a Vörös-folyó völgyében évszázadokkal ezelőtt ele­fántok és orrszarvúak, tig­risek, vad vízibölények és szarvasok éltek, a vizek­ben krokodilok tanyáztak. Az ősi állatfajok ritku­lása már a XVI. század­ban megkezdődött, amikor földművelés céljára a sík-,, Ságokon irtani kezdték a dzsungelt. (Évszázadunk kezdetére Hanoi körzetéből például már teljesen el­tűntek az erdők.) A gyar­mati uralom vadászai szin­tén valósággal irtottak egyes állatfajokat: eltűn­tek az orangutánok és ta- pírok; az orrszarvúak, a vízibölények a kihalás szé­lére kerültek. Az elefán­tok, tigrisek és párducok a hegyekbe szorultak. A háború hosszú évei, a gátlástalan bombázások ugyancsak nagy vesztesé­get okoztak a vadállo­mányban. Még súlyosabb károkat jelentettek az ame­rikaiak lombtalanító és mérgező egységei. (Az USA hivatalos adatai szerint Dél-Vietnam erdőségeinek tíz százalékát pusztították el.) Vietnami tudósok most felhívással fordultak a tár­sadalomhoz a fenyegetett állatfajok érdekében. Szov­jet szakértők segítségével mindenekelőtt hozzákezd­tek a megmaradt vadállo­mány felméréséhez. Dac Lac tartományban, a Köz­ponti Fennsíkon az elefán­tok, Dong Nai és Phu Khanh tartományokban a krokodilok védelmére tet­tek lépéseket. Ugyancsak megszervezik a még meg­maradt tigrisek, párducok, vadkutyák, szarvasok, bö­lények, valamint a gibbo­nok, makákók és más ma­jomfajták védelmét. Ho! a pénztárca helye? Vigyázat, ICOVESDI ÖREGDIÁKOK TALÁLKOZÓJA A mezőkövesdi öregdiákok a közelmúltban ismét talál­kozót tartottak a városi mű­velődési központban. A fenn­állásának közelgő 75. jubileu­mára készülő intézmény egy­kori növendékei ezúttal dr. Bayer István nyugdíjas főis­kolai tanár előadását hallgat­ták meg, amely Tehetség­mentés és -kutatás a mező­kövesdi gimnáziumban 1942 —1952 között címmel hang­zott el. Az előadásból megtudhat­tuk, hogy 1942-ben és 1943- ban összesen 18 olyan tanuló­ja volt a kövesdi alma ma- ternak, akik — a sárospataki indíttatású Országos Tehet­ségvédelmi Alap költségén — ösztöndíjjal tanulhattak az intézményben. Az elmúlt 40 év bebizonyította, hogy a ta­nárok, nevelők j& érzékkel választották ki a tanyasi, fa­lusi iskolákból felbukkanó tehetségeket, hiszen jelentős részük ma már meghatározó szerepet tölt be hazánk poli­tikai, gazdasági, kulturális, oktatási életében. Található közöttük külügyminisztériu- mi osztályvezető, nagyipari üzemvezető, tanszékvezető egyetemi tanár (három is), József Attila-díjas irodalom­történész, orvos, mérnök, köz­gazda. A volt ösztöndíjas diákok ma is őszinte hálával gon­dolnak egykori pedagógusa­ikra, dr. Papp Zoltán igaz­gatóra, dr. Lukács Gáspár magyar—latin—német—fran­cia—orosz szakos tanárra és a matematika—fizika tudo­mányára oktató Hancsók Kálmánra. Érdekességként említhető, hogy a mezőkövesdi összejö­vetelen ketten is megjelentek az egykori állami ösztöndí­jasok közül, s tették szemé­lyes élményeikkel színeseb­bé az elhangzottakat fp .Jf '■ I»r. B. L Budapest CSAK ÍGÉRTÉK A KÁRTÉRÍTÉST Minden bizonnyal nem vagyok egyedül azzal a vé­leményemmel, hogy sok bosz- szúságot, idegességet lehetne elkerülni akkor, ha mindenki lelkiismeretesen végezné el a vállalt munkáját. Csak két példa erre: A Patyolat Vállalathoz de­cemberben tisztításra beadott ruhánk elveszett. Március elején közölte velem a rekla- viációs ügyintéző: a vállalat kártalanít, két héten belül megkapjuk az összeget. Erre azonban sajnos hiába vár­tunk, s többszöri telefonálás ellenére is csak .az ígéretek halmozódtak. Április vége , felé pedig a reklamáció egy­szerűen megszűnt a régi te­lephelyen (szabadság stb. miatt). Szeretném ezek után megkérdezni, hogy meddig kéül még várni • kártérítés összegére? A másik példa: A Cent- rumban vásároltam a tévé által reklámozott energiata­karékos égőből, amit a gye­rekeim szobájában levő lám­pába csavartunk be a szoká­sos módon. Tíz perc világí­tás után az égő szétdurrant, kis híján balesetet okozott. Valóban nem pazarolta az áramot, rövid ,,élete” során, de nem sok egy kicsit ezért 19 forint 20 fillér? Szatmári Zoltánná Miskolc, Bokányi D. 29. SZÉPÜL A BELVÁROS IS..; Örömmel vették birtokuk­ba a környék apróságai a Vándor Sándor utcai garzon­házak előtt nemrégiben elké­szült játszóteret. Nagyon hi­ányzott ez már, hiszen ezek­ben a házakban elsősorban kisgyermekes családok kap­tak otthont s bizony nem volt mindegy, hogy a kicsik­kel milyen messzire kell menni, elgyalogolni ahhoz, hogy nyugodtan tudjanak játszani szabad levegőn. A felnőttek viszont annak örül­nek, hogy eltűntek innen a felvonulási épületek, elhord­ták az építési törmeléket, sze­metet a kertészeti vállalat pedig elismerésre méltó, gyors munkával parkosított. Előne­velt fenyőket és lombos, több fajta fát ültettek már el itt, s ha óvjuk, vigyázzuk, úgy nemcsak környezetünk­nek lesz dísze, de lombjaik alatt megpihenhetnek a ját­szó, gyermekeikben gyönyör­ködő szülők, s az arra sétá­lók is. A tanács megtette a gáét a kertészeti vállalat pe­dig még arra is gondolt, hogy a frissen ültetett fá­kat támasztó karókkal óvja. Jó lenne tehát, ha az itt la­kók is segítenének abban, hogy ezek a fák meg is ma­radjanak. Nem nagy dolog­ról van szó, mindössze arról, hogy esténként vagy kora reggel egy-egy vödör vízzel meglocsolják a frissen ülte­tett fákat, s így azok átvé­szeljék a friss ültetést, ne száradjanak ki, mert sajnos egyike-másika már most kó- kadoZik, szomjazik. Ügy tudjuk, néhány napja pregalakult Miskolcon is a Városszépitő Egyesület örü­lünk neki. de jó lenne erről többet tudni, elsősorban azt, hogyan segíthetjük mi mis­kolciak a munkájukat, váro­sunk szebbé tételét. K. J. Miskolc, Vándor S. u. • NYÍRFÁK A KOMLÓSTETÖN A lcomlóstetöi társasházak tulajdonosai a faültetési hó­nap keretében 120 nyirfacsc­metét áttették cl társadalmi munkában a lakóházak kör­zetében, ezzel is igyekezve kivenni részüket a városszé­pítésből. Nagy kedvvel, gyer­mekeikkel együtt dolgoztak április 16-án és 17-én, ami­vel nemcsak örömet szerez­tek nekik, de az a titkos cél is vezette a szülőket, hogy így a fákat magukénak érzik a gyerekek és védik is majd közös munkájuk eredményét. A városgondnokság társa­dalmi munkacsoportjával kö­tött védnökségi munkaszerző­dés alapján, három játszótér játszóeszközeinek felújítását és lefestését fogjuk elvégezni a gyermeknapra. Szendi László Miskolc, Ládi telep 5—13. t AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Lapunk április 21-i számá­ban „Postánkból” című ösz- szeállitásban közöttük Ma­gyar Béla levelét, melyben sérelmezi, hogy tisztításra adott felöltőjén levő gombok a tisztításkor használhatat­lanná váltak, pótlásáról a szövetkezet nem gondoskodik. Emiatt többletköltsége és bosszúsága volt. Észrevételére a Putnoki Vegyesipari Szö­vetkezet elnöke, dr. Ködmön József a következőket vála­szolta: ^Szövetkezetünk — a többi tisztító tevékenységet folyta­tó vállalathoz hasonló módon — a legjobb minőségű olasz gyártmánirú gépekkel végzi a vegytisztítást. Ennek kötelező technológiája szerint a tisz­títás folyamán perklóretilén vegyszer is alkalmazásra ke­rül, ami sajnálatos módon a műanyag termékeket ron­csolja, a textíliáknak viszont kifogástalan tisztítását ered­ményezi. E technológia isme­retében a vállalási jegy tud­nivalói között ■ feltüntettük többek között, hogy a mű­anyagok eltávolítását kérjük a vállalás beadásakor, mert azoknak a tisztítás során való meghibásodásáért felelősséget nem vállalunk. Magyar Béla megrendelőnk a vállalás beadásakor érte­sülhetett erről, annál is in­kább, mivel a régi megren­delőink közé tartozik, s min­den esetben ilyen felhívással ellátott vállalási jegyet kap. Sajnálattal vettük tudomá­sul, hogy n gombokat nem szedte le, viszont szövetke­zetünknek a tisztítandó ter­mékek nagy tömegében nincs módja az egyenkénti átvizs­gálásra.” Anekdotaként kering Mis­kolcon egy zsebtolvajokkal kapcsolatos történet A város egyik — legnagyobb — áru­házában árengedményes vá­sárt tartottak. A vásár első napján a hangszóróikon ke­resztül hívták fel a közönség figyelmét a zsebmetszők le­hetséges jelenlétére. A vá­sárlók az intő szavak után egy emberként kaptak zse­bükhöz, táskájukhoz, illetve oda, ahol a pénztárcát tar­tották. Az ijedelemnek leg­jobban maguk a zsebesek örültek. Így pontosan meg­tudták ugyanis, hová nyúlja­nak a bankókért.., VÉGE A ROMANTIKÁNAK Zsiványbecsület? A zseb­tolvajokban nyoma sincs en­nek. Terhes kismamától ugyanúgy ellopják a koszt­pénzt, mint az aprópénzét számolgató nyugdíjastól. — Ha lehetséges, még egy­mást is meglopják — mond­ja Vékony Sándor rendőr százados, a Miskolci városi­járási Rendőrkapitányság előadója. — A bűncselek­mény útján szerzett pénzen azonnal megosztoznak, s többnyire rtahra költik. A zsebesek úgy tudják, hogy ezt a fajta bűncselekményt nehéz bizonyítani, s meg­győződésük, hogy a rendőr­ség csak tettenérés esetén avatkozhat közbe. Titkokat természetesen nem árulha­tok el, annyit azonban el­mondhatok, hogy vannak megfelelő módszereink, amelynek segítségével rövi- debb, vagy hosszabb idő után mindenképpen nyakon csípjük az ismeretlen, még „kezdő” zsebtolvajokat is. EGYEDÜL,: NAGYON RITKÁN Az idős hölgy gyanútlanul kínálta portékáját a Búza té­ri illegális zsibpiacom. A ru­hanemű nem volt kelendő, ezért még örült is annak, amikor hirtelen körülvették, s ketten-hárman alkudozni kezdtek a portékára. Könnyű érintést érzett szatyrán, maid a lökdösődő társaság ahogy jött, úgy elment. A hölgy gyanút fogott, s elfehéredő arccal, remegő kézzel kuta­tott aznap kézbesített nyug­dija után. Nem találta a pénztárcát. Hiába kiáltozott részvétet keltő hangon, s hiá­ba mutatott a még mindig mellette álldogáló tolakodó csoport tagjainak egyikére. A karján kisgyermeket tartó fiatalasszony egyetlen percig sem tiltakozott a motozás ellen, s fölényes mosollyal nyugtázta, hogy nem talál­tak nála semmit. — Nem ismerem az ese­tet — mondja Vékony Sán­dor —, de elképzelhetőnek tartom, hogy 6 is részt vett a bűncselekmény elköveté­sében. A zsebtolvajok a leg­ritkább esetben „dolgoznak” egyedül. Általábar négy-öt­fős csoportokba szerveződ­nek. Pályaudvarokon, villa­moson, autóbuszon, piaco­kon tűnnek fel. Tolakodni, lökdösődni kezdenek, s egy óvatlan pillanatban eleme­lik a pénztárcát, rögtön to­vábbadják társaiknak. A másik módszer, amit nagyon szívesen alkalmaznak: a bu­szon, vagy villamoson a ki­szemelt személy csomagjára teszik táskájukat, valamivel elterelik figyelmét és ez­alatt rejtve kiemelik a cso­magból értékeit. ^ SOK PÉNr VAN NÁLUNK? A zsebtolvajbandák tag­jai előbb-utóbb börtönbe ke­rülnek. de amíg őrizetbe ve­szik őket, a biztos zsákmány tudatában indulhatnak por­tyáikra. A rendőrök tapasz­talatai szerint ugyanis rend­kívül vigyázatlanok va­gyunk. A bevásárlószatyor tetején a legtöbb esetben ott hivalkodik a pénztárca. A hosszú szíjon lógó. divatos discotáskák láttán is meg­dobban a zsebe?'. ' - szíve. A' hátravetett técka csatját e^vetlen mozdulattal, észre­vétlenül kinyittatják. Gyakran a szűk? ’ ’né] jó-' ”al több készpénzt viszünk! magunkkal (már akinek mód­ja van rá), mintha ettől na­gyobb lenne biztonságérze­tünk. Akarva-akaratlanul se­gítséget nyújtunk azoknak; akik a könnyebben, vagy ne-' rebben megkeresett pén­zünkre utaznak. Vigyázzunk tehát, mert senkinek sincs homlokára írva: t,Zsebtolvaj vagyok. Odvardy József . Szakbizottsági ülés az MKBT-nái Tegnap Miskolcon ülést tartott a Borsod megyei Közlekedésbiztonsági Tanács értékelő, elemző, szerkesztő szakbizottsága. Az elmúlt időszak baleseti helyzetéről Csermely János rendőr had­nagy, a szakbizottság titká­ra adott tájékoztatást. Ki­tért arr", hogy az elmúlt hónapban olyan magasra emelkedett az ittasan oko­zott közúti balesetek száma, amire nagyon hosszú ideje nem volt példa, hiszen száz balesetből 38-at alkoholos k.folyás alatt levő közleke­dők idéztek elő. (Az országos átlag évek óla 1” -1- száza­lék körül van.) A múlt havi 21 százalékos arán" arra fi- g'-elmeztet, hogy Borsodban minden eddiginél hatéko­nyabban kell fellépni az it­tas vezetés ellen. Az ülésen szó volt arról is, hogy amis évek óta fokozat tosan csökken a motorkerék­párok száma, egyre több a kerékpár és a segédmolorke- r^kpúr. Ez utóbbi járműből harmincezret tartanak nyil­ván a megyében, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy nagyobb gondot kell fordí­tani a segédmotorkerékpár- vezetők képzésére, másrészt a többi közlekedőnek mind­inkább számolni kell a ki­sebb járművek fokozottabb jelenlétével. A közelmúltban megtartott kétnapos megyei ellenőrzés friss tapasztalatai­ból néhány adat: a fényszó­rók 10—14 százaléka körül találtak kifogásolnivalót, és hasonló mértékben találták elhanyagoltnak a rendszám megvilágítását az ellenőrök, a kürtöknek csaknem a húsz százaléka tért el a szabvány­tól. A műszaki ellenőrzések során, a dízelmotorral haj­tott teherkocsik százalé­kánál találták a megenge­dettnél erösebbn.'. a „kor- molást". , Ezzel nemcsak a környezetvédelmi előíráso­kat szegték meg a kocsive­zetők, hanem a megállapít­ható túlfogyasztással a vál­lalatok pénzét is pazarolták. Általánosnak mondható: az ÉPFU járműveinél az ellen­őrzés során mind az okmá­nyok, a szállítási és fuvar­levelek, mind a műszaki be­rendezések vizsgálatánál mindent rendben találtak. Elhangzott a szakbizott­ság ülésén, hogy a forgalmas útkereszteződésekben az ed­diginél is több alkalommal állítják munkába a robotka- merát, amelyik a tilos jelzé­sen áthaladó járműveket fényképe^ le, szinte lépésről lépésre követve az áthajtás egyes fázisait Az értékelő, elemző és szerkesztő szakbi­zottság összehasonlító táblá­zatok közreadásával igyek­szik felhívni a figyelmet azokra a szabályszegésekre, amelyek következtében a legtöbb közúti baleset törté­nik Borsod megyében. Rövidesen napvilágot lát­nak azok az elképzelések is, amelyek a közúti-vasú ti ke­reszteződések biztonságának javítása érdekében fogal­mazódtak meg. amelyek elő­készítésében sok intézmény, tudományos kutatóintézet veit részt a közlekedés gya­korlati szakemberein kívül. Borsodban jelenleg 170 ez­ren rendelkeznek jogosít­vánnyal. A motorkerékpárok száma évről évre kevesebb, ugyanakkor változatlanul emelkedik a személygépko­csik aránya, N. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom