Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-05 / 105. szám

1953, május 5„ csOtSrtőir ESZAK-MAGYARQRSZAG 3 Látványos talpraállás Szerencsen Mi hozza a A rosszul gazdálkodó ter­melőszövetkezetek között 1980-ban Borsodban aligha­nem a szerencsi Lenin Ter­melőszövetkezet volt legmé­lyebben a néhány év alatt „összegyűjtött” csaknem 80 millió forintos mérleghiányá­val és a 16 milliós forgóalap- hiányával. Azt hiszem, abban az évben kevesen gondoltak arra, ljogy egy ennyire mé­lyen levő szövetkezetről kél év elmúltával dicsérő hangon' lehet szólni. Nos, a kevés számú bizakodó között volt Gzakó Béla, akit a közgyű­lés 1980 aratás táján válasz­tott meg a közös gazdaság elnökének, hogy új erőkkel közösen kihúzzák a kátyúból a szövetkezet immár tartósan megrekedt szekerét. 1980 második fél éve tehát a rendterenftés időszaka volt a közös gazdaságban, ekkor és az utána következő hóna­pokban összesen mintegy har­minc, jól képzett, egyetemet és főiskolát végzett fiatal szakembert vettek fel, köz­tük agrármérnököket, gépész­mérnököt, közgazdászokat és jogászt, akik lehetőséget kap­tak itt, és ezzel a lehetőség­gel élve, tudtak és akartak dolgozni. Alig néhány hónap eltelte után már láthatókká váltak az eredmények és ez hitet adott a fiatal elnöknek és a még tőle is fiatalabb ágazat- vezetőknek. A korábbi vesz­teség helyett, 1981-ben már hét és fél millió forint nye­reséget könyveltek el, amely az elkövetkező évben már 8,7 millió forintra növekedett. Ugyanennyi idő alatt a ter­melési érték körülbelül öt­hatszorosára, 270 millió fo­rintra nőtt, és ezt a mennyi­séget az idén 330 millió fo­rintra szeretnék feltornászni. Kooperáció, kiegészítő üzemek — Eleinte nem volt köny- nyű — mondja az elnök —, de ahogy láttuk az eredmé­nyeket, egyre bizakodóbbak lettünk. Míg korábban éven­te itt 410 vagon szemes ter­mény termett, mi ezt a mennyiségei az elmúlt évben már megdupláztuk. A több­szörösére növekedett például a kukorica hozama, és más növények átlagtermelési érté­ke. Ezt úgy értük el, hogy az állami gazdaságban a köl­csönös előny alapján koope­rációt alakítottunk ki. Rá voltunk . kényszerítve, hogy másképp gazdálkodjunk, mint korábban, hiszen a szövetke­zetnek sem megfelelő gép­parkja, sem terménytárolói nem voltak. Ekkor döntöttek arról, hogy az alaptevékenységen kívül erőteljesen fejlesztik a kiegé­szítő tevékenységet is. Ez ho­gyan történt? — Amikor idekerültem a szövetkezetbe, a gazdaság va­gyona 52 millió forint volt. ez tehát arra sem lett vol­na elegendő, hogy az adós­ságot rendezzék belőle. A hiányt az alaptevékenységgel nem tudtuk volna pótolni, hiába is próbálkozunk vele. Ügy döntöttünk, hogy vala­mennyi erőforrást és hitelt itt a telephelyen és a telep­helyen kívüli kiegészítő tevé­kenység fejlesztésére fordít­juk. A döntés helyes vit, hiszen az iparból lényegesen gyorsabban jutottunk pénz­hez, és az ezáltal képződött összegeket a mezőgazdaság fejlesztésére csoportosítottuk át. Tehát anyagokat, gépe­ket, eszközöket vásároltunk, a Ivét esztendő alatt körülbe­lül 20 millió forint értékben. És ez az alap mór egy ma­gasabb színvonalról biztosí­totta a termelést. A háttéripar is Megkezdtük például egy 800 vagonos terménytároló építését, amely biztonságossá teszi a megtermelt gabona tárolását. Bs ezt; csak az ér­zékelheti igazában, aki tudja, hogy az elmúlt két. esztendő­ben nagy mennyiségű szemes terményt a földben fóliában tároltunk a kényszerhelyzet miatt. A gyors ütemű fejlesztést an új képzett szakembergárda tette lehetővé. Csak kapásból sorolom, egyebek között laka­tosüzemet, csomagolóüzemei, építőipari ágazatot is létre­hoztunk, és ezekben nem túlzásként mondom, meredek ívben emelkedett a termelés és vele együtt a bevételeink is. A lakatosüzemben jelenleg mintegy ötvenen dolgoznak, de rövidesen hatvan főre fej­lesztik fel ezt az üzemrészt. A részlegnek 27 millió forin­tos terve van, és igen jelen­tős háttéripari tevékenységet végez, egyebek között a nagy­kereskedelmi vállalatok ré­szére, több, korábban hiány­cikknek számító terméket, a? LKM-nek vasszerelvényeket, az iparszerű sertéstenyésztés fejlesztéséhez pedig ketrece­ket készítenek. Ugyancsak kisüzemmé fejlődött az el­múlt két esztendőben a fólia- hegesztő pvc-üzem is. Ebben a kereskedelmi vállalatok ré­szére pvc-fóliából különféle mappákat, zsákokai; és zacs­kókat készítenek, továbbá az építőipar számára falburkoló elemeket is gyártanak. Koo­perációs kapcsolatot létesí­tettek a Szerencsi Csokolá­dégyárral, és e kapcsolat alapján, a termelőszövetke­zetben mintegy negyven asz- szony és lány kakaópor cso­magolását végzi. Ez is fontos beveteli forrás. • r Uiabb üzemek Ugyancsak fontos és nagy jelentőségű az építőipari ága­zat, amely az idén befejező­dő gabonasiló megvalósításán 15 millió forint értékű mun­kát végez. Ezen felül dolgoz­nak a termelőszövetkezet új transzformátorüzemének épí­tésén is. Az új üzemegységet Ondón hozzák létre, a cse­peli transziörfná torgyárra 1 együttműködve. Ebben az- üzemben a teljes felfutás után, körülbelül 90—100 mil­lió forint értékű termék ké­szül majd import pótlására es részben exportra. Ez is jelentősen hozzájárul majd a közös gazdaság bevételéhez. — Szóim kell még a. vairo­dáról is — mondja az elnök. — Néhány napja kötöttük s szerződést a budapesti Sztár új divatszövetkezettel. A most kialakított legújabb részlegükben harminc asz- szony és lány kap munkát. A betanulási időben tízezer párnára kaptunk megrende­lést, és ha az itt dolgozók megszerzik majd a kellő gya­korlatot, akkor bekapcsolód­nak a divatcikkeket gyártó szövetkezet más termékeinek, így az exporttermékek gyár­tásába is. Ez, és a telephelyen kívül Budapesten kialakított ki­egészítő tevékenység mind­össze két év alatt hozzá­segítette a közös gazda­ságot ahhoz, hogy az adóssá­gainak túlnyomó részét kifi­zesse, a gondos mérlegeléssel kialakított célkitűzések pedig még dinamikusabb fejlődést biztosíthatnak majd a látvá­nyosan talpra állt Lenin Ter­in elősző vetkezetnek. Hajún Gábor Megtett) a XXI. Mi műszaki hetek (folytatás az l, oldalról) »éltó eredményt' lényegében a recessziós időkben mutat­tuk fel, olyan években, ami­kor rosszabbodtak piaci po­zícióink. Részletesen szólott a továbbiakban az egyes ága­zatokban sorra került rekonst­rukciókról, fejlesztésekről. Ezzel kapcsolatban több me­gyei példát említett. Többek között utalt a kombinált acélmű létrehozására, illetve a konverleres acélgyártás meghonosítására, amely a mi­nőség és az energiafelhasz­nálás szempontjából létfon­tosságú beruházásnak tekin­tendő, hiszen a kohászat to­vábbi fejlődésének egyedüli biztos alapját jelenti.' A vegyiparban is nagyot léptünk az utóbbi jó néhány esztendőben. Külön említésre méltó a műanyaggyártás fejlesztésében megtett út. A hazai műanyagtermelésünk éves szinten 350 ezer tonná­ra tehető, míg összes fogyasz­tásunk nem haladja meg a 380 ezer tonnát. Ez is azt bizonyítja, hogy az ágazatban végrehajtott, fejlesztések — amelyeknek tekintélyes része Borsodban valósult meg — jó célt szolgáltak. Ha ehhez még azt is hozzászámítjuk, hogy a megtermelt műanyag­nak kétharmadát közvetve u»gy közvetlenül a lakosság használja fel, illetve annak igényeit elégíti ki, még inkább megnő a fejlesztések nyomán elért eredmények értéke. A megnyitón elhangzott előadást követően átadták az idei MTESZ-díjakat. A szer­vezet elnökségének döntése alapján megyei MTESZ-dijat kapott: dr. Horváth Béla, az MTESZ Borsod megyei Szer­vezetének társelnöke, Ger­hard Kálmán, a Magyar Hid­rológiai Társaság Borsodi te­rületi Szervezetének alelnöke, Kiss János, a Magyar Elekt­rotechnikai Egyesület sáros­pataki csoportjának elnöke, dr. Paksy László, a Magyar Kémikusok Egyesülete Bor­sod megyei csoportjának tit­kára és Györfrp József, a Köz­lekedéstudományi Egyesület ózdi csoportjának elnöke. A vaszari Hunyadi Tsz — a Mineralimpex Külkeres­kedelmi Vállalat közvetíté­sével — együttműködési megállapodást kötött egy bécsi céggel, amely külön­böző használt gépek, beren­dezések és elektromos mo­torok bontásával és osztá­lyozásával foglalkozik. Az osztrák partner kamionok­A borsodi műszaki és köz- gazdasági betek sátoraljaúj­helyi rendezvényeit tegnap délelőtt a városi tanács dísz­termében Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára nyitotta meg, aki népgazdaságunk helyzetéről és időszerű gazdaságpolitikai feladatokról tartott előadást. Fejti György, a délutáni órák­ban Miskolcon, a pártszék­házban találkozott Grósz Ká­rollyal, az MSZMP Központi Bizottságának jasjűval, a me­gyei pártbizottság első titká­rával és Szabó Pállal, a KISZ megyei bizottságának első titkárával. Megbeszélést foly­tattak az ifjúságpolitika idő­szerű kérdéseiről, majd a KISZ KB első titkára késő délután elutazott megyénk­ből. kai szállítja a kiselejtezett gépeket és motorokat á szö­vetkezet üzemegységébe, s gondoskodik a szétbontott anyagok visszaszállításáról is. A szövetkezet a munkát beruházás nélkül tudja vál­lalni, s így újabb, jól jöve­delmező meiléküzeimági pn>- WN ari-akitteai W. Használt gépek bontása Blúzok exportra Két éve dolgozik a mezőkövesdi Mcttyó Népművészeti és Háziipa­ri Szövetkezet az NSZK-beli Elkont cég számára. A híres divatcég modern fazonú női blúzokat rendel Mezőkövesdről. Az üzemrész az idén várhatóan 5 millió forint értékű blúzt gyárt. Fotó: Kovács Matyó* Szakma kiváló tanulója Az sbaújszántói Gyárfás József Mezőgazdasági Szak- középiskola és Szakmunkás­képző Intézel kapta a Szak­ma kiváló tanulója verseny megrendezésének jogát szarvasmarha-tenyésztő sza­kon. Hét szakmunkásképző intézet 21 tanulója jutott be az országos döntőbe, ame­lyet Kerekes László, a Bor­sod megyei Tanács művelő^ désügvi osztályának helyet­tes vezetője nyitott meg. Az írásbeli fordulót május 3-án tartották meg, a gyakorlati versenyt tegnap, szerdán bo­nyolították le az iskola új laboratóriumaiban, illetve a Szerencsi Állami Gazdasag telepén. A szóbeli versenyre m* délelőtt került sor, s a korai délutáni órákban hirdetnem eredményt, akkor derül \Aj hogy kik kaphatják meg któ rabban szakmunkás-bízó-- nyitványukat, hiszen ez a verseny egyik tétje. A mezőgazdasági szakmáid közül egyébként az idea csak a szarvasmarha-te­nyésztőknek tanulók verse­nyét rendezik meg. A sza­bad időben a résztvevői; egyébként megismerkedtek Hegyalja történelmi neveze-j (ességeivel, a kísérő peda-í gógusok részére pedig szak-j mai találkozót is szerves-! bak. ................. ..................... N ők a korong mellett A VÁTI és a tanács tájékoztatója Miskolc városfejlesztési tervének koncepciója Évszázadokra visszanyúló múltja van Sárospatakon a fazekasságnak. És az ősi mesterséget felvirágoztató hajdani dinasztiáknak szép számmal vannak ma is utó­daik, akik kiváló terméke­ikkel a hazai és a külföldi piacokon egyaránt őrzik, sőt tovább növelik a sárospata­ki kerámia rangját, hírne­vét. Ezt az üzem korszerűsíté­se, modern gépekkel történt felszerelése is elősegíti. Utánpótlási gondja sincs az üzem vezetőségének, hiszen a kerámia az egyetlen olyan szaluira a városban, amely­nek elsajátítására minden évben kellő számban je­lentkeznek a fiatalok. Jelenleg a három évfolya­mon több, mint harmincán tanulják ezt a szép mester­séget. A gyakorlatot az üzemben, az elméleti isme­reteket a helyi szakmunkás- képző intézetben sajátítják el. Hogy milyen magas fo­kon, s mennyi szépséget tudnak a kezük alól kike­rülő használati tárgyakba, díszkerámiákba önteni, azt a pataki, kerámiák iránti növekvő , érdeklődés és a ki­állításokon elért sikerek bi­zonyítják. Egy gondja azért a kerá- miaüzemnek is van, neve­zetesen az, hogy a szakma szinte teljesen „elnőiese­dett”. Régen jobbára csak a pingálók, virágozok voltak nők, a masszakészítést, ko­rongozást, égetést férfiak végezték. Most a férfi szak­munkások számának csök­kenése miatt ezeket a na­gyobb fizikai igénybevételt kívánó munkákat is mind­inkább nők végzik. Igaz, a hajdani fárasztó lábhajtás helyett ma már villany­áramra, forognak a koron­gok, de azért a korongozás még így sem nevezhető ki­mondottan — női szakmá­nak. flPo%£cftís tts 1. oidatnX) készülhetnek el, s ugyan­esak alapját képezik az épí­tészeti szakigazgatási tevé­kenységnek. A korábban ké­szített településfejlesztési koncepciók a városépítés műszaki feltételeinek meg­teremtésére vonatkoztak, míg s mostam figyelembe veszi — 1995-ig és 2010-ig — a várható gazdasági és társadalmi mozgások trend­jét. Molnár Attila, a VÁTI itodavezetője utalt arra, hogy a budapesti tervezők vizsgálataik során meglepe­téssel vették tudomásul: a város lakóinak fele nem he­lyi születésű. Miskolcon arányaiban kevesebb szelle­mi dolgozó él, mint például Miskolcon, a Széchenyi út 3. szám alatti épületben teg­nap újabb létesítményt ad­lak át rendeltetésének: szá­mos meghívott jelenlétében felavatták az IBUSZ új irodáját. Avatóbeszédet Harsányt Zoltán, az IBUSZ vezérigaz­gatója tartott. Egyebek kö­zött elmondotta, hogy az új miskolci iroda régi tartozás lerovása, hiszen ismeretes, hogy ebben a városban elég­gé nehéz körülmények kö­zött dolgozott az utazási iro­da kollektívája. Ebben a megyében hét iroda mun­kálkodik, öt határátkelőn áramlik a forgalom. Az el­következő időkben Mezőkö­vesden, Kazincbarcikán. Bán­révén lesz szükséges a kö­rülményeken javítani, bizo­nyos fokú fejlesztést végre­hajtani. A későbbiekben utalt az idegenforgalom gazdasági, társadalmi pezscMtő haíásá­Gy őrben, Debrecenben, Szegeden. Ami nyilvánvaló, ti negatív hatással van a }» értelemben vett lokálpatrkte tizmus kialakulására. Aligha véletlen, hogy MisA kolcon a kívánatosnál jóval később alakult meg a város- szépítő. egyesület, a város» lakói, csak az elmúlt egy-két évben ébredtek rá: lehelő-^ ségük van bizonyos bc.itásotó és építkezések megakadá­lyozására, a tervek megvál-' toztatására. Persze a VÁTI szakemberei telletnek a leg­kevésbé erről, ók — vele- ményünk szerint — olyan tervet készítettek el. amely­nek megvalósulása eseten a miskolciak otthonos, „emberi léptékű” környezetben él­hetnek. (udvart! r) ra. Köztudott, hogy ahol nagy az idegenforgalom, ott jótékony változás követke- zilj: számos vonatkozásban. Kiépülnek a jó utak, bővül a szállodai férőhely és szá­mos más változás lehetsé-; ges. A mai vendégforgalomról szólva elmondotta, hogy ma már az utazási irodáknak is más a feladatuk, mint ko­rábban volt. Az IBUSZ, is arra törekszik, hogy elébe menjen a turistáknak, ven­dégeknek, megfelelő progra­mot biztosítsen. sok új öt­lettel, színvonalasan dolgoz­zon. Mindehhez feltehetően jó körülményeket teremt a most átadott, szép létesít­mény. Ezt követően Nagy László, az IBUSZ megyei vezetője vette át jelképesen az új irodát, melyben egyébként már meg is kezdődött * tmmka. íj II$MnÉ Miskolcon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom