Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-31 / 127. szám
I fTLÁG PROLET ARJAI, EGYESÖLJETEK1 A7 MSZMP ROüSOT) AB AflJ-ZEMPT FN MEOVp’ BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 127. szám Ara: 1,40 Ft Kedd, 1983. május 31. Az Interparlamentáris Unió ülése Hozzájárulás az enyhülés további előmozdításához Losonczi Pál nyitotta meg a konferenciát Hétfőn a Parlamentben megkezdte munkáját az Interparlamentáris Unió ötödik európai együttműködési és biztonsági konferenciája. A tanácskozáson — melyet első ízben rendeznek egy. a Varsói Szerződéshez tartozó államban — 28 ország, köztük az Egyesült Államok és Kanada parlamentjének mintegy 200 képviselője vesz rés rf. A konferencia fő témája a résztvevő államok parlamentjeinek hozzájárulása az egyetemes enyhülés további előmozdításához, az előrehaladáshoz a leszerelés területén. illetve a helsinki záróokmány döntéseinek megvalósításához. A vendégeket elsőként Barcs Sándor, az IPU Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke üdvözölte, külön, is köszöntve Ljosonczi Páll, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökei, Apró Antalt, az országgyűlés elnökét, Púja Frigyes külügyminisztert. valamint az liPU vezető tisztségviselőit. Ezután Emilé Cuvelier, az interparlamentáris Tanács ideiglenes elnöke fejezte ki köszönetét az EPU magyar csoportjának, a Népköztársaság elnökének és a magyar állami szerveknek azért, hogy házigazdái a konferenciának, majd Pio-Carlo Te - renzio, az Interparlamentáris Unió főtitkára emlékeztetett arra, hogy az unió az európai enyhülésért folytatott akcióját immár 12 évvel ezelőtt kezdte el, 1971 szeptemberében, Párizsban, s ennek az akciónak mórlége egészében véve pozitív volt. ■Kétségkívül, a helyzet nehezebbnek látszik most, mint amilyen 1975-ben, a helsinki csúcstalálkozó idején volt. Ezt követően mondta d megnyitó beszédét Losonczi Pál: — Nagyon örülünk, bogy a helsinki záróokmányt aláirtó országok parlamentjeinek tagjai elfogadták a magyar Interparlamentáris csoport meghívását, és úgy döntöttek, hogy ötödik konferenciájukat Budapesten tartják meg. Magyarország az Interparlamentáris Unió alapítói közé tartozik, és nagyra becsüli c szervezetet A magyar országgyűlés elnöksége és a magyar kormány nagy figyelemmel kíséri munkáját Tudjuk, hogy az unió néhány év múlva ünnepli fennállásának 100. évfordulóját, így a legrégibb nemzetközi politikai szervezet. Szeretnénk, ha a 100. évfordulót békében ünnepelhetnénk meg, és üdvözölnénk. ha az unió tagjai, lehetőségeikhez mérten, maguk is mindent megtennének azért, hogy az emberiség békében érhesse meg a centenáriumi évet, és az azt követő esztendőket — Ma joggal aggaszt bennünket a nemzetközi helyzet. A fegyverkezési hajsza felgyorsult és veszélyes méreteket ölt növekszik a bizalmatlanság, és a nemzetközi feszültség. Nem túloznak azok. akik azt mondják, hogy veszélyben vannak a Iratvanas évek végén és a hetvenes évek első felében elért nemzetközi enyhülés mindnyájunk számara igen értékes vívmányai. Az enyhülésben történelmi szerepe volt a helsinki európai biztonsági és együttműködési konferencia' harmincöt aljam- és kormányfő által alánt záróokmányának. Bátran mondhatjuk, hogy a záróokmány létrejöttéhez, majd vívmányainak és szellemének őrzéséhez nagymértékben hozzájárult az Interparlamentáris Unió eddig megtartott négy európai biztonsági es együttműködési konferenciája ia. (Fótytcrtá* s 8. oߣ®89*i Befejeziit! a williamsburgi csúcstalálkozó Szovjet értékelés az értekezletről Wem hivatalos munkavacsorával kezdődött meg szombaton este az egyesült államokbeli Williamsburg- ben a fejlett tőkés országok csúcskonferenciája. A vacsora előtt Reagan elnök köszönetét mondott valamennyi részt vevő országnak a diplomáciai „aprómunkáért”, s ismételten aláhúzta az értekezlet napirendjére szánt téziseit: arról beszélt, hogy „a nemzetközi fellendülés már megkezdődött” és a piaci viszonyok javulnak — vagyis a vezető tókés országoknak semmit sem kell tenniük, csak a szintén Reagan által ajánlott „lelkesedéssel és bizalommal” várniuk, hogy az amerikai gazdaság talpra álljon. A williamsburgi csúcstalálkozó résztvevői a szombat esti vacsorán „katonai és leszerelési” kérdéseket is megvitattak. Hírügynökségi jelentések szerint a megbeszélésen „átfogó, széles körű” eszmecserét folytattak ezekről a kérdésekről, beleértve a közepes hatótávolságú atomfegyverekről folytatott genfi tárgyalásokat is. A hét legfejlettebb tőkés ország williamsburgi csúcs- találkozójáról írva a vasárnapi Pravda megállapította, hogy Washington itt akarja összehangolni a Nyugat militarista terveit, mégpedig úgy. hogy azok megvalósítására az Egyesült Államok gyakoroljon döntő befolyást ói a nyugati szövetségesek kénytelenek legyenek ar. amerikai politikai vonalat követni. A Pershing 2. típusú rakétáknak és a cirkáló robotrepülőgépeknek nyugat-európai telepítésével az Egyesült Államok el akarja érni azt, ami eddig nem sikerült: letéríteni Nyugat-Európát az enyhülés, a nemzetközi együttműködés útjáról — írja a Pravda hírmagyarázója. Ismeretes, hogy a szovjet kormány szombaton telte közzé nyilatkozatát az európai nukleáris fegyverzet korlátozásának kérdései ről. A Pravda hírmagyarázója ennek lényében emeli ki Washington — Williams- burgben is érzékelhető — törekvését: az amerikai kormányzat egyebek között a gazdasági nyomás eszközét is felhasználja szövetségesei ellen, hogy azokat a fegyverkezési tervek támogatására bírja. A Szovjetunió KP KB lapja ilyen módon közvetlen ösz- szefüggést lát a williamsburgi csúcstalálkozón megvitatandó gazdasági kérdések és az Egyesült Államok militarista politikájának kikényszerítése között. Vasárnap reggel — középeurópai idő szerint délután 3 órakor — a hét vezető tőkés ország állam-, illetve kormányfőinek részvételével megkezdődött a williamsbur- gi csúcsértekezlet első munkaülése, amely a jelentések szerint a tervezettnél hass. svztbb ideig tartott. Ár. ölesen az állam- és kormányfőkön kívül részt vett Gaston Thom, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke is. A munkaülésen az állam- és kormányfők, tanácsadóik nélkül, a világgazdasági helyzetet tekintették át. Williamsburgi nyilatkozat címmel a fejlett tőkés országok kilencedik csúcstalálkozójának résztvevői vasárnap este rövid közös állásfoglalást adtak ki, amely a fegyverzet korlátozás kérdéseiben alapvetően az Egyesült Államok álláspontját tükrözi. Jóllehet, a nyilatkozat mente a hasonló amerikai okmányokban megszokott szovjetéi lenes megfogalmazásoktól, tartalma és születésének körülményei arra vallanak, hogy a Fehér Háznak az első napon sikerült rákényszerite- nie akaratát a partnerekre. Közvetlenül a nyilatkozat közzététele után Shultz amerikai külügyminiszter sajtó- tájékoztatón értelmezte azt, s mindenekelőtt azt emelte ki, hogy első ízbén fordult elő, hogy Japán, amely nem tagja a NATO-szövetségnek, Franciaország, amely nem tagja a NATO katonai szervezetének, egy ilyen közös állásfoglaláshoz csatlakoz.ott. Shuitz — az amerikai portékát dicsérve — „igen erőteljes”, „fontos”, „pozitív” okmánynak nevezte a nyilatkozatot, amelynek ötlete, (Folytaié* 8 2. oldatott liiisi tepsii a Isi térés Ünnepi díszbe öltözött gyerekek várakoztak életük első nagy mozgalmi élményére: a kisdobos- és úttöröavatásra, vasárnap délelőtt Miskolcon, a Hősök terén. A nemzetközi gyermeknap alkalmával kétezer pajtás tett ünnepélyes fogadalmat és kötötték első ízben nyakukba a kék, illetve a piros nyakkendőt. A kis-' dobos- és úttörőavatás után az ifivezetők tettek fogadalmat. Villamosított vasút fCaziiicijarcikáig „Villamosítás, energiatakarékosság!”1 — olvashattuk tegnap délelőtt s kazincbarcikai vasútállomásról 10 óra 40 perckor induló szerelvény mozdonyáról. Az indóházak egykori hangulatai idézte az ünnepség, melyen megjelentek a Miskolc és Kazincbarcika közötti vasútvonal villamosításában élen. járó dolgozók, a beruházás és kivitelezés irányítói és természetesen ott: voltak a MÁV Mis- Jooiha Igazgatóságának vezetői is, a népes utazóközönség mellett Hernádi István vasú'ISgas- gató néhány mondatban vázolta a városiasodás és a közlekedés fejlődésének ösz- szefüggéseit, felemlítette, hogy 1954-ben még nem találtunk volna a térképén ilyen nevet: Kazincbarcika, es ma — az egykori Sa.ióka- zinc, Barcika es Berente egyesüléséből es továbbépítéséből kialakult város — már harmincezer lakót számlál. A környékre települt nagy ipari központok; a BVK, a hőerőmű, a szénosztályozó, a Sajószentpéte- ri Üveggyár, a bányák i-end- kivüli mértékben megnöveltek a személy- es teherszállítással szembeni követelményeket. Az utóbbi években oly mértékben vált már túlzsúfolttá a vasúttal párhuzamosan futó 28-os számú közárt, hogy halaszthatatlanná vált a vasút korszerűsítése. Tavaly februárban kérvényezték a Nemzeti Banktól a hitelt (38 és fel millió foAkroberta-muiatványtxi illő helyietekben szerejték a vezetékei ... rhrtotj, amihez a MÁV to-- vabbi II milliót adott es « majdnem ötvenmillió forint beruházási keretből láttaki hozzá 1982. június 14-en * villamosítás kivitelezfiséhes, Vasutasok, az EMASZ szakemberei és postások végeztek összehangolt, példa» munkát, aminek eredménye lett, hogy határidőre, költségkereten belül elkészülhettek a korszerűsítéssel. Huszonkét kilometer vonalve- zetéfeet és három äRoraasces további 15 kilometer hosszúságú villamosítást vegesfcek: el, amivel, korszerűsítették a vasút eme szakaszát. A beruházás két és fél év alatt térül meg, vagyis a villamosítással évenként 15 millió forint értékű gázolajat takaríthatnak meg. Íme a bizonyság az első személyvonat mozdonyára erősített tábla szövegére! A munkálatok befejezésöli már az új, 1983—84-es menetrend életbe lépéséhez mérték. Ez az új menetrend mind a személy-, mind a teherszállításban számos újdonságot hozott Az eddigi négy — Miskolc és Kazincbarcika között közlekedő —- vonatpár helyett most már naponta kilenc vonatpár várja az utasokat, és nem lesz szükség mozdonycserére sem a sajóecsegi állomáson, ami elsősorban a vegyigyárak szállítási feladatait könnyíti majd. A példásai! gyors beruházással elővárosi vonatforgalmat tudnak teremteni Kazincbarcika ég Miskolc között. Az ünnepség végén a vasúti gs/ga tó átvágta a nemzetiszínű szalagot és felharsant. a mozdony íütlye. Ez a vonal — ahogy ezt Hernádi Istvántól megtudtuk — Oz- dig korszerűsítésre szorul, amire — valószínű — a következő ötéves tervidőszakban kerülhet sor. Addig is számos vonalon villamosítják a vasutat. Homor János, műszaki ellenőr — aki a villamosítás munkáit vezette —• elmondta, hogy még idén az Eger—Felnémet szakaszt, jövőre a Vámosgyörk-—Gyöngyös szakaszt, és 1935-ben a Mezözombor—Sátoraljaújhely szakaszt villamosítják. Amikor kihúzott a kazinc-’ barcikai állomásról a szerelvény. egy idős vasutas megjegyezte: „Ez bizony mar nem kávédaráló ..
