Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-28 / 125. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 10 1983. május 28., siomSaí Hazai tájakon Történetek a szarvaskői várról L Amíré. elhagyóját * f @ Heves megyei Felné­metet, páratlan szép­ségé völgykatlanba érünk. Az út mindkét oldalán a. barna különböző árnyala­taival borzongató sziklafalak emelkednek meredeken, szin­te körülbástyázva, védve a szeszélyesen kanyargó Eger jpatakcA a tastete nasgbabeeafewa. •er Szarvaskőbe, Be a kas Vöaaág •— tófcás oéSkúl eacgy?.bafjg>k •— egyike leg­szebb hegyi falwainknak, A leenbeÁ harsány toidjeköa úgy búbnak meg a ceroecse- ■séptetös házak, mint asy- , jHgáctól óvott aspsoságofc, 1 A település nseve®steű3í@s tsesncsak az elbűvölő passo- 1 tárna, hanem egy magas roe-' redek sziklán a Keselyő-atn- wee> áSó várreen, amelyet három oldalró! szákSaiönabSfc feznek, s csak- keletről kö­ti fesse egy hegynyak aüft- isé toeotettaL A ’sás, b egyéSteS. a fe8®~ «ég nevét Szegedi Jánostfe tenész-nyeivéss fejtette nssg. Véleménye szerint egy haj­dani vadászat aSala^él addig űztek errefelé egy szarvast, amíg a nemes ál-' lat a KZiklaesücsra menekül­ve onnan a mélységbe nem zuhant, A magyarázat vi­tatható. Az viszont tény, hogy már 1393-ban Zarwa- kew néven emlegetik a köz­séget, A várat valószínűleg 1261 és 1295 között építet­ték. FV. Béla 1261-es ado-’ many levele még nem emlí­ti, az egri káptalan 1295-ös határjáró okmánya vaszont már megnevezi, A falak alatt nsm tábo­roztak is&gy seregek, a vár krónikája mégis fordulatok- bass, történelmi események­ben bővelkedik. 1530-ban a Fterdösánd-pár-' ■fi Horváth Ferenc fészkel­te be magát ide, s uralmát kiterjesztette a környező községekre is. A hatalomra vágyó parancsnok úgy vél­te, hogy holtáig halászhat a zavarosban, uralhatja a vi­déket Szalaházy Tamás, Habs- burg-párti püspök kényte­len volt meghátrálás. Az egyházi javákat — a béke kedvéért — papírforma sze-' rint zálogba adta a hatal- maskodónak. Ö azonban még többre vágyott, s meg­sarcolta a szomszédos birto­kokat is. Érezte: azt tehet, amit akar, hiszen hiányzik a rendet teremtő, a törvé­nyességet biztosító központi hatalom. Az 1545. évi országgyűlés kimondta, hogy a várat le kell rombolni és jövedel­meit Eger erősségének fenn­tartására kell fordítani. Hor­váth semmibe vette ezt a határozatot is. Az új püs­pök, Oláh Miklós végleg megunta a sok huzavonát, kemény«s megregulázta az önkényeskedő várnagyot, he­lyébe Szalkay Balázst ne- vazte ki Dobó István. A syafcas ■nagyór távozott, ám a várhoz tartozó birto­kokat továbbra is adóztatta. Az esemenytelen évtizedek után fordulópontot jelentett a Rákócziuszabadságharc, Telekessy István egri püs­pök és a megye örökös fő­ispánja eleinte császárpárti volt, és az udvar politikáját vallotta magáénak, Amikor Bercsényi Miklós 1703-ban beneeuífc Égerbe, ellenállt, A genesáiss, aki egyébkéné te­nsest toäfc hirtelenségéről, teMÄSriätt, ás a iapapeéek; fogatta, Éodeábss, hogy es a kai-' báréit, ösfeeéd»íúasa képzett eacfeísr »sens érzett haragot. ssísss végyeí'f; bosszúra, g sdSwei — fessáfcva. a ham. Jo-» ' goeságáS: — a íejedelesefess waéJaksegfe, s egyk tegk^ Divaisarok Csite Ml A csíkos «nyársé- dsvsSjsl ráőről időre megújul S a klasszikusan egyszerű csikó-, sások a hajszálvétonytól a széles csűrökig, meg a bonyo­lultabb sodrott, hullámos, vt- ség és egyéb motivumofeaá csíkba rendező mintákig sok­fele kelme kelleti magát Az idén a csíkok nem sokfélesé­gükkel, inkább variálhatósá­gukkal hódítanak A cakókat — ez egyszer®, belaszőtt mintákat és a ruhát, disznó rátett szegélyeket, ■—• már a közéokori cdi&zködés- ben is kedvétfcSc A 17—1É, száradban már igen népsze­rűek a különböző irányba, fu­tó csíkokkal tervezett ruhák, A rokokó, az empire és a ro­mantikus anyagok bővelked­nek a csíkokba rendezett ap­ró virág, gyümölcs es egyéb mintákban. Azután a század- fordulón, a sportos., angolos divatok élnek a csíkos anya­gok felhasználásává*. Majd a romantikus, franciás divat is kedvelt textiljei közé fogad­ja. a csíkosat. A csíkos egysze­rűségét használja fel a világ­hírű finn iparművész cég, a Marimekkó. Kedvelte a csí- - kos anyagokat a népi öltöz­ködés — csíkos tagvállaltat, blúzokat, szoknyákat hordtak, hordanák ma is. Az 19S3-as tavaszi, nyár! divat ismét elővette a két szín egymás mellé helyezésével ki­alakított csíkokat. Rózsaszín­fehér, sárga-fehér, türkiz-fe­hér, fekete-fehér csíkos anya­gokat használnak a divatter­vezők Általában a keskeny — fél-, egycentis csíkozás — a módi, de előfordul a hajszál­csíkos és a széles, akár te­nyérnyi széles csíkozás is. Ez utóbbi csak akkor, ha három, négy szín kerül egymás mel­lé A csíkok összaállesztóse, va­riálása a legkülönbözőbb for­mában — ez az új jelszó. Leg­ritkább, hogy & csíkok szab­m _a. r-v- ti_. 7--Z 2, íf- .«j— w gr%x>&o aSVtív« fleet, Gíyétsiy­nyira, hogy ellenlábasai a „kuruc püspök” titulussal il­lették. 1705-ben már fogadta a nevezetes Ráckapunál Rákó­czit. A detronizálástól, a Habsburg-ház trónfosztásá­tól ugyan húzódozott, ám a határozatot mégis aláírta. Ellenfelei hamar akcióba léptek. XX. Kelemen pápa 1709-ben kiadott breverjében a fejedelemhez pártolt pap-» Ságot büntetéssel fenyegette meg. Erre hivatkozva Ke- resztély Ákos, az ország bí­boros prímása megidézte Pozsonyba, és felszólította, hogy személyesen tisztázza magát. ö azonban nem élt a le­hetőséggel, inkább Rákóczi­ra hallgatott, és csak írás­ban mentette ki magát. Amikor észrevette, ho.gy hanyatlik a szabadság csil­laga, a szarvaskői várba vo­nult vissza. Itt, értesült ar­ról, hogy a nagypréposttal, az egri káptalannal, a pap-' Sággal és a szerzetesekkel együtt megfosztották hiva­talától. Utódját, gróf Csák Imrét Hatvanban be is ik­tatták. Telekessy hiába tiltako­zott, értékeit lefoglaltak, va­gyonát elkobozták. Hosszú idő telt et, míg végre ren­deződött a helyzete, s a pa­pa. közbenjárására, a császár is aláírta a kegyelmi ok­mányt. Addig Szarvaskőn élt, méghozzá anyagi gon­dokkal küszködve, A váron •— miután senk? neao gondozta, lakta — tar-* rá lett az enyészet A fala­ksí, kikezdte az idő, s szá­zadunk húszas éveiben az utolsó oromzat ts ledőlt Ám a romok is idézik a műitek Egy tisztességes, bá­tor ember emlékét, »M ne- vétbe&ésé&éL, korábbi gondo­latvilágával szakítva, kuruc pöspcfcké maak lenni, StS Cakes meddle* das. hosszéban vagy kereszt­be vonalazzák & ruhákat, blú­zokat Sokkal többször for­mázzák a csákók a V-, a for­dított V-, a T-betőt De elő­szeretettel alkalmazzák a. kü­lönböző kereszt beállításokat a ferdén szabott változatokat Gyakran váltakozik a hosí- szanti és keresztesíkozás a váll- és mellrészen, az újlak­nál, a kézelőnél A ferdén sza­bott szoknya alját egyenes keresztcsík ssegőzhetk Szab­hatják ferdén a gallért « gomboláspántokat Díszítik a csíkos mint? erősebb színé­vel egyező anyagokkal az üv­geket blúzokat. Variálják: a szélesebb és keskenyebb csí­kokat de mindig azonos szín­összeállításban ! Nemcsak a női és lányka öltözetek favorizálják a csí­kos anyagokat. Szívesen ter­veznek férfiaknak, fiúknak is csíkos ingeket öltönyöket sportruhákat zakókat. S ha már csíkos a ruha — legyen csíkos a cipő, a tás­ka is. De csak azonos anyag­ból, színből. A lapos hónalj- táskát. vagy a buggyos sport­táskát házilag is elkészíthet­jük. Az idén nyáron oly di­vatos szalmakalapunkra. is köthetünk csíkos szalagpán­tot S akkor tetőtói talpig csí­kosban pompázhatunk. &, A, A csoda paripa Volt nekem — haj régen volt — egy csodaparipám. Öreg seprűből fabrikáltára annak a fejét Két fület ragasztottam rá és két gómbszemet. Nagyapám ki­mustrált nagykabátjáról vágtam le a gombokat a kisbicskával, amit még a vásárból hozott édesapám, amikor odajárt Földváron. A kantárt egy vénséges­vén tarisznyának a szíjából szabtam ki nagy gonddal,* és már kész is volt a csoda-1 paripám. Amíg innen-onnan, pad­lásról, fészeraljáról össze- szedegettern a hozzávalókat, ráment két napom, de nem sajnáltam a másik hármat sem, mire aztán készen állt az én feledhetetlen csodaparipám. Csak kiszólt a konyhából nagyanyám, bogy „kófic-bikíic, ugorj egyet. Hozz a kert végéből hagymát, de szép, nagy fe­jet, vagy hármat.” Nosza felpattantam a csodapari­pára, és hipp-'hopp mar lent nyargaltam a kert vé­gében Meg se kottyant ne­ki az a kis út, az a kis ma­rék hagyma.. A fülei v/rgsn Sebégték abban a nagy áramban., amit én diktáltam a csoda - paripának:, frsgyeifeé; te to­te a pajtáméi, kfűöaőees * két Sas szomszéd., sert as édesanyjuk éppen akkori­ban vásárolt éj seprűt A1 régit meg felrakták a kam­ra mennyezete aüá. Azon lógott » sódar meg a kol­bász, Bizony as, éa pajta-* sason várhattak egy da­rabig, amíg esffldaíóvá et-J kopik majd az éj seprű. Az *s veíi, sokszor voSK hogy IdnyafgBÄaee asgy- assyása utón * ntacsa.. As* éüvezte csak igazán as éa> ísodapasripás«. Htodén i»- fa kosarába feepffianfesÉL, # tejfhäe» köcsögöktől met «övei kellett, kantáron tar- temem, mert torkos fasjfcs volt. Egy kofa «éne meg is kérdezte; .ASt észak er a szilaj csikó, kisfiam.?" Tudtam én a választ ásóm­nál A csodaló ts csak- azt eszi. mint a többi, közön­séges: .Szereti a zabot! 53- ronogtetja a friss szénát., és a Tiszából itatom, ha meg- szom jazik !*• Ögy láttam, tetszett a váJaszom, mert mindenki nevetett rajta, jó­kedvében. S hogy esodaparípám vplt, szí, bizonyíthatom is Egyszer eltörött a lábam Vékony, nyápic legén.ytee 'toltam mindig, Egy roppa­nás, és ölben vittek haza a szomszédból Búsult a paripám, búsultam én is. Különösen akkor, amikor már gyógyul óban voltam, de semmi pénzért rá nem álltam volna a fájós lá­bamra.. — Fékomadta, teremtet­te* Mi lesz így a lovaddal. Még annyira elbúsúlja ma­gát, hogy kimúlik a sze­gény pára — mondta nagy ­anyám, s addig-addig fe­nyegetett vele, hogy ehn­dultam újra most már gyógyultan. Megérezte ba­jomat a csodaló ifl. Elő­ször csak lassan poroszkált velem, de néhány nap múl­va már vígan nyihogott, ha megérezte, hogy indulunk világot látni. Hát így éltünk mi ket­ten. Akkor hallom, hogy a harmadik szomszédban, a Cselényiék gyereke igen­csak nyomja az ágyat. Ha engem meggyógyított, a Jóskának is a javát szol­gálja, gondoltam, és elvit-* lem hozzá a csodaparipát. Hát bizony a ló is, a Jós­ka is eleinte csak a fülét lógatta, de ahogy múltak a napok, úgy erősödött a Jóska akarata. — Fel akarok ülm acso- éakwad hátára. — Azt nem tehet ' — mondtam, FECSKE CSABA — Ea miért ne lehetne? — Mert ki látott már huszárt ingben, gatyában? Kétszer se kellett mon­dani, a Jóska már kantá­ron kapta a lovamat, és azzal ki az udvarba, kör­be a kertben, még az ut­cára is ki nyargal tale Jaj, lett is belőle patába. Csak az orvos fogta a hasát, és veregette a váltamat, mert­hogy szerinte is csodapari- pám van. Kihozta a Jós-1 kát a friss, tavaszi leve­gőre, és néhány nap alatt el is felejtette a göthössé- gét. Hát ilyen volt az én eso- daparipám. Még ma is meglenne, nem öregedett az egy órát se, mindig fi-, eánkolt. Inkább az lett a baj. hogy később én nőttem ki » nyergéből. Sajnálom még ma tel Gáldony! BéS*. Ment a «Sí­Ment ö mente, menáegéii Csíxhk!, kucsma útrakéit' Csizma, kucsma, ments? Beswse Pfeta ment Ment- a Ftetet, sssnte reff, ídeotóba s*xsí«*s bsö jd BssaA-.adt a menés így bot mégse ffienfel . As dbíri» látható szdmol-ct íeedersetek ct úgy, hogy é ségyzet soraiban vízszintesen, függőlegesen és átlósán álló 4—4 számot összeadva a? eredmény mindig 30 legyen. A feladat megoldásához csak nyolc számot kel! jelenleg! he­lyéről elmozdítani. Beküldési határidő: június 2, Kérünk benneteket, hogy megrejtéseiteket levelezőlapon küldjétek be. A hibátlanul megfejtők között könyveket sorsolunk ki A korábban közölt rejtvény helyes megfejtése: a 4. szá­mú kocka, könyvet nyertek: Drahos György, Lenínváros; Fekete And­rea, Vilyvitány; Gyökeres Gabika, Miskolc; kovács Mártó, Hemádvécse; ifj. kővári Lajos, Hangács; Dobos Armand, Miskolc. A könyveket poétán küldjük et Elektronikus levelezés As Efeürtríí;—Loreczz-cég (NSZK) a tevrnásolásziak új rendszerét dolgozta ki. A fel­adó egy nyilvános, bárki ál­tal használható berendezésbe teszi levelének szövegét. Ez a berendezés a betűket elektro­mos jelekké alakítja, s köz­vetlenül a posta elektronikus feldolgozó egységébe továb­bítja. Onnan a jelek az érke­zési postahivatalba futnak, s ott egy kiírókészülék — im­már újra betűkkel — kiírja a szöveget egy papírra, azt egy automata azonnal borítékol­ja, s így jut a kézbesítőhöz. Az NSZK-ban jelenleg na­pé 36 millió levélét továbbí­tanak, s a becslések szerint a levéltömeg felét elektronikus átvitellel is továbbíthatják. A felmérések szerint egyéb­ként a naponta továbbított 36 millió levél 40 százalékát vállalatok és hatóságok egy­másnak, 39 százalékát, válla­latok és hatóságok magán­személyeknek, 13 százalékát magánszemélyek egymásnak, és 8 százalékát magánszemé­lyek vállalatoknak és hatósá­goknak küldik Arra számíta­nak. hogy a távközlési eszkö­zök fejlődése révén a követ­kező tíz évben 30 százalék­kal csökken a levelezés. mi Az egyik kanadai kórház- n feltűnt az orvosoknak, gy az allergiás panaszok- 1 jelentkezők nagy része y kávéfeldolgozó üzem jnkásai közül kerül ki. Az ergiás jelenség okozója a yrogénsav volt, amely yébként sok más növény- n is előfordul. A babkávé- n koffeinben kötve fordul ). A szájon át bejutó kloro- nsav útját nyomon kövefc- megállapították, hogy es3 vegyület a bélből nem szi­dhat fél, mert a bélnedv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom