Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-13 / 86. szám
1983. április 13., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 trat Naponta négy kenyér Encsi házak Van-e sok nagycsaládos Dédestapolcsány- ban? A községi tanácson visszakérdeznek: hány gyermek legyen náluk? Mert' a családos fiatalok többségénél kettő a „divat”, jó- páran nevelnek három gyermeket, négyet azonban már nagyon kevesen vállalnak. Elég hozzá a két kéz tíz ujja, hogy összeszámolják őket. Sorolják is a neveket: Kónyáéit, Szitásék, Bakonyi Béláéit, Laczkó Józsefek... — Hogyan néznek rájuk a faluban? — KI, hogyan... Akik szeretik a gyermeket, az összetartozás érzését, jó szívvel. Ha a négy gyermek ritkaság, akkor Lacz- ■ kó Józseféit példája kuriózum a községeién,' de még a környéken is. Náluk ugyanis négy „inas”, azaz fiú koptatja a ruhát, s fogyasztja' farkaséhséggel az ennivalót. A csengetésre szőke hajú, csillogó szemű ..gyermekfej bukkan elő —■ mint később megtudjuk, az ikrek egyike. Pillanat múl- :i.va eltűnik, felszalad a ház felső (csak a .-•gyerekek tudják így venni a lépcsőket) .szintjére. A hírvivő diadalittas arcával ve- . zeti elő édesapját. Aztán ismét egy gyors ..■mozdulat, visszapenderül a konyhába, ahol •már várja a következő falat a reggeliből. ... ' A tágas, világos nappaliban foglalunk helyet,' az üvegajtó bepillantást enged a másik, ugyanilyen szobába. — Lassan már hét éve, 1976-ban költöztünk be a házunkba — mondja a családfő, Laczkó József. — Persze, még nem így néztek ki a szobáit, és most sem vagyunk .még teljesen készen. Az alsó szint vakolatlan... De aki családi házban lakik, az tudja, mennyi gonddal, vesződséggel jár az 'építkezés, s az ember sohasem mondhatja él: na. most. befejeztem. . — Fiatal embernek látszik. Tető alatt vári már a családi háza, négy fiúgyermeke született, gondolom, büszkeségére. Elégedett "■tehát? — Harminchárom éves vagyok. Tizenegy 'évvel ezelőtt, 1972-ben kötöttünk házasságot; Egy évre rá, született meg a legnagyobb, Norbert, Í077-ben. a középső fiú, 'Csaba, és 1980-ban az ikrek, István és JóHogy elégedett vagyok-e vagy sem? Ilyep körülmények között azt hiszem egyértelmű á válasz. Bár hozzá kell tennem: vÍKjgn volt könnyű az életünk, s jó pár évig még meg kell néznünk minden forint, sőt mindén fillér helyét. — Hogyan alakul a család költségvetése? — A feleségem a gyes mellett bedolgozói munkát vállalt, ezer—ezerkétszáz forint a keresete. A családi pótlékkal, valamint az én fizetésemmel együtt, havonta úgy nyolcezer forint körüli összeg folyik b.e a családi pénztárba. Ezt a pénzt kell hónapról hónapra beosztani. A legtöbb pénzt természetesen élelemre és ruházkodásra fordítjuk. A feleségem naponta négy. kilós tányérét hoz haza a boltból. Annyi mindig biztosan elfogy. A ruházkodást úgy oldjuk .meg, hogy a kisebbek hordják a nagyobbak kinőtt holmijait, de csak idehaza. Igyekszünk úgy gondoskodni róluk, hogy ne szenvedjenek hátrányt semmiben, ha már egyszer így alakú lit... —- Miért, máshogy tervezték? — Amikor összeházasodtunk, megbeszéltük a feleségemmel: két gyermekünk lesz. Az első kettő fiú volt, és tudja, hogy van ez. szerettünk volna, különösen az asszony egy kislányt is. A kislány helyett ikrek lettek, s újra fiúk. Odabent — a 3-as sz. Volán gépkocsivezetője vagyok — sokan azt. hiszik, ugratom őket velük, „Ilyen nincs is”, mondják. Pedig van. Láthatja a „bizonyítékokat” ... — Ha lehetne három kívánsága, mint a mesében... — Mit is mondjak? Bárki kitalálhatja, ha több pénzünk lenne, könnyebben élhetnénk. De a legfontosabb mégis az, hogy egészségesek legyenek a fiúk és mi is. Amíg bírjuk, mindent megteszünk egymásért. Kérdeznénk a kicsiket, — a beszélgetés ideje alatt mindvégig a szobában sündörögtek — de az idegen szavaira csak szégyenlős hallgatással válaszolnak. Máskor persze zeng tőlük a ház, az udvar. Locsol- kodni, — mert ilyen korban már ildomos megöntözni a lányokat -— az édesapjukkal voltak, s már egy rövid verset is megtanultak. A két nagyobbik fiúnak másfelé vezetett az útja, de az ünnepi ebédet már együtt fogyasztották el. — Sok gond és baj van velük, rakoncátlanok, rendetlenek, de a hálát is érezzük, ami belőlük árad, ha nagyon örülnek valaminek. Még nem tudjuk, melyik fiú, milyen utat, pályát választ magának. Mi felelősséggel fel akarjuk nevelni őket, s az ő boldogulásuk a mienk is lesz. ü. J. Abaúj egykori kis települése, Encs évről évre terebélyesedik, határozottabb külsőt ölt, A valami, kori „földszintes faluban" épültek a képen látható házak. Megijsl az ifjímiÉások versenyiitozpinia ' A jövőben segéd- és betanított munkások számára j.s rendeznek szakmai-politikai versenyeket. Így lehetőség nyílik arra, hogy alaposabban elsajátítsák a szakképesítés megszerzéséhez szükséges ismereteket. A szakmunkások pedig mester szakmunkás-képesítést szerezhetnek. Az ifjúmunkások szakmai -politi kai versenyei gyakorlatilag megfelelnek a diákok tantárgyi vetélkedőinek. A jövőben nagyobb hangsúlyt kapnak a -gyakorlati feladatok, amelyek elvégzésekor a munkásfiatalok bizonyíthatják, hogy mennyire sajátították el mesterségük műhelytitkait, ismerik és betartják-e a balesetvédelmi előírásokat. r Jogászunk válaszol KI JOGOSULT A LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONY FOLYTATÁSÁRA? — kérdezi M.vI.-né miskolci olvasónk. A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszonyt egyes személyek folytathatják, ha a rendeletben megszabott feltételek fennállnak. Szerepe van annak is, hogy tanácsi, vállalati, bér-, vagy szolgálati lakásról van szó. Amikor bekopogtunk a Kazincbarcikai Városgazdálkodási Vállalat igazgatójához, Fórizs Hajóshoz, éppen polgári védelmi értekezletet tartott. A legjobbkor jöttünk, jegyezte meg a kísérőm, a megyei polgári védelmi parancsnokság képviselője, legalább képiét kapunk az ez évi polgári védelmi alegységek felkészítéséről Fórizs Lajos, a jelenlegi Kazincbarcika területén lévő Sajókazinc községben született, 1930-ban. Az elemi iskolát itt, a polgári és a kereskedelmi Iskolát pedig Miskolcon végezte. Igen hamar bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba, 1951-ben mar községi ifjúsági titkár, később pedig, a bevonulása után, a néphadseregben párttitkár lett Talán természetes Is, hogy mindez így történt. a diósgyőri munkás fia nem is követhetett volna más utat. Ez az út folytatódott később is, 1957-ben, a leszerelése után Kazincbarcikán alapító tagja lett a munkásőrségnek. Ettől az időtől kezdve a városi tanács pénzügyi osztályának vezetője, majd párttitkára, később a városi pártbizottság tagja. 1977-ben k'nevezték a városgazdálkodási vállalat igazgatóiának és egyúttal az üzemi polgári védelmi szervezet parancsnokának. Közben tizenegy éven át a marxista egyetem kihelyezett tagozatán oktatóként is dolgozott. A sikeres éietutat számos elismerés és kitüntetés ielzi, egyebek között a polgári védelmi munkájáért megkapta a Honvédelmi EmPolgári védetem Elismerés a végzett munkáért lékérem Í0, 15, 20 és 25 éves fokozatát. — Mindig szerettem az embereket — mondja. — Az ember a közösségért vállal minden feladatot, benne a polgári védelmi munkát is. A mai korban sokan kényelemből vagy más okból behúzódnak a csigaházukba, és nem szívesen vállalnak semmiféle társadalmi megbízatást. Itt nálunk a vállalatnál most nehéz a munka, köztudott, hogy ide nem egyforma képességű és nem egyformán használható emberek kerülnek. Az Igények viszont növekednek, minden munkahelyen, minden munkaposzton újabb, a korábbinál magasabb követelményeket fogalmaz meg az élet. Ezeknek az újrafogalmazott igényeknek meg kell felelni. Én bízom abban, hogy az őszinte, nyílt beszédnek meglesz az eredménye, és egy bizonyos idő múlva a fejek- * ben is megtörténik az átállás, amely a továbblépéshez szükséges. Ezt én minden területre értem, a szakmai munkára, az ismeretek megszerzésére és a polgári védelmi munkára egyaránt Fórizs Lajosi Kuzincbarci- Iván talán mindenki ismeri. Neki megadatott az, hogy az éleiének nagy részét egy szűk körben, a szülőházat talán tenyérrel is elérhető távolságban élje. Talán ettől van a biztonsága, az a ko-. nők következetessége, ahogy az élet útját járja. S talán elégedett is. — Én nagyon bízom abban, hogy az életünk jól alakul t— mondja —. és túljutunk majd a nehézségeken, Nyíltság és őszinteség, ez a vezetői elvem, és a legmesszebbmenőkig alapozok ez üzemi demokráciára. Meghallgatom az emberek véleményét, amelynél az a legfontosabb, hogy elválasszuk az igazságot a hamis dolgoktól. Ha ez sikerül, már fontos dolgokat oldottunk meg. Fórizs Lajos az az ember, aki nem szívesen beszél magáról. A polgári védelem terén végzett munkájáról faggatom. 1981-ben* hoztunk létre egy polgári védelmi kabinetet — mondja. A kísérőm jegyzi meg, hogy ez az elsőként létrehozott és jól felszerelt kabinet, ma is az egyik legjobb a megyében. Aztán elmondja, a vállalatnál üzemi parancsnoki törzs, Szakszolgálatok és önvédelmi alegység működik, és ezekben folyamatosan történilc a dolgozok oktatása a polgári védelmi feladatokra. Fórizs Lajos vezetésével a kazincbarcikai vállalatnál egy jól működő élenjáró polgári védelmi szervezet alakult ki. A több évtizedes munkájuk alapján a közelmúltban megkapták a megyei parancsnokság elismerő oklevelét és plakettjét. Hajdú Gábor A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszonyt egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülője folytathatja, ha a bérlő halálakor állandó jelleggel a lakásban lakott. Az elhalt bérlő gyermeke (ideértve az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeket is) tanácsi bérlakás esetében a lakás- bérleti jogviszonyt — más folytatásra jogosult bentlakó személy hiányában — akkor is folytathatja, ha a bérlő halálakor nem lakott ugyan a lakásban, de máshol nincs lakása, továbbá a bérlő halála előtt lakásigénylését a lakásügyi hatóság már nyilvántartásba vette. Az elhalt bérlő életiársa csak akkor folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt, ha a bérlő halálakor a lakásbérleti jogviszony kezdetétől fogva állandó jelleggel a lakásban a bérlővel együtt lakott. Az elhalt bérlő testvére esetében a hat-hónapi együttlakás a követelmény. Az eltartó a tartási szerződés alapján jogosult a jogviszony folytatására, ha a tartási szerződés jóváhagyásától a bérlő haláláig legalább egy év eltelt és az eltartó a | bérlő halálakor — legalább egy éve állandó jelleggel — a lakásban lakott, továbbá tartási kötele- , zettségét teljesítette. A jogszabály az előbbi feltételeken túl további szigorításokat is előír, mert nem folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt az a személy, akinek vágj’ házastársának a tulajdonában ugj’anabban a Városban, vagy községben megfelelő, beköltözhető lakása van. Á szolgálati lakásra fennálló lakásbérleti jogviszony a bérlő halála esetén — külön engedély hiányában — nem folytatható. A vállalati bérlakásnál a szerződés az irányadó. A lakásbérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultság csak akkor érvénj’es, ha azt a lakással rendelkező szerv, nem állami lakásra pedig a bérbeadó elismerte. KINEK JÁR FDLDJÁRADÉK? P. A. mezőkövesdi olvasónk levelében azt panaszolja, hogy két éve nem kap földjáradékot, ezért arra kér választ, hogy az kinek jár és mikor esedékes? A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló jogszabályok szerint a földjív- radékra jogosult a saját tulajdonában vagy haszon- élvezetében levő föld után a tsz-tag; a tsz-tag házastársa (élettársa) az életközösség fennállása alatt, valamint a tag özvegye; az idős; élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozó személy, ha a megélhetésé alapjául szolgáló föld családtagja földbeviteli kötelezettsége alapján került a tsz használatába, függetlenül attól, hogy a családtaggal közös háztartásban él es önálló keresettel rendelkezik: a tsz használatában lévő föld haszonélvezője. A földjáradék mértékét —■ a közös használatba adott föld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranj’ko- ronája (legfeljebb 28 aranykoronásig) — után 8—15 kg étkezési búza hatósági áron számított forint értéke alapián — az adott tsz alapszabálya állapítja meg. A ■ jogszabály kimondja, hogy égj’ tsz-tag a vele közös háztartásban élő szerné- lj’ekkel egj’ütt legfeljebb 15 hektár föld alapulvételével részesülhet föld járadékban. A bevitt föld után fizethető földjáradék alapjául szolgáló kataszteri . tiszta jövedelemből levonják a kijelölt háztájiként használt föld kataszteri tiszta jövedelmét és a maradvány után fizetik az egységesen pénzben megállapított földjáradékot. A rendelet általában ezeket a feltételeket é= kereteket írja elő, azzal, hogy a földiáradék a zárszámadás jóváhagyásának napján válik esedékessé, Előfordulhat, hogy a tsz-nek más kötelezettségei, fizetnivalói vannak és ezért késlekedik, de azt javasoljuk hogy kérésével forduljon a tsz vezetősínéhez. Mivel a földiáradék fizetése a tsz részéről kötelezettség, ezért jogi úton is lehet követelni. Dr. Sass Tibor
