Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-10 / 84. szám

Szépek lesznek a kertjeink Nárciszok, jácintok, tuli­pánok, aranyvesszők, árvács­kák ezrei érkeztek tegnap reggel a miskolci Búza tér­re. De van még ibolya is és van már gyöngyvirág is. A sztár a fürtös gyöngyike volt, a szolid, kék, igen diszkrét illatú kis növény, amelynek inkább az erdei változatát ismerjük. Emez kertben nőtt * Gyetvai Dezső helypénzke­zelő szerint az idén még nem voltak ilyen sokan a vi­rágpiacon, érthető, hiszen süt a nap, a földbe kíván­koznak a palánták, a ma­gok. — Lassan „elfogy” a ker­tem — mondja szomorúan, áz előtte levő palántarenge­tegre mutatva ' Balogh Györgyné. — NyolcszáS négyszögöles kertem van az Avas keleti'"oldalán, a Mű­vésztelep fölött. — Talán nincs is olyan növény, ami ne lett volna a kertemben. Most virágzik a mandula, nyílnak a tavaszi virágok. Aztán néhány hét múlva jön a dózer. Épül a lakóte­lep, mi pedig költözünk. Amit lehet, megmentek, he­tente többször jövök a piac­ra. Liliomot, nárciszt, ne­mes pipacsot, kaukázusi ör­dögszemet hoztam. A kezében szakkönyv, a vásárlónak megmutatja, mi­lyen lesz majd a nyíló nö­vény, elmondja, milyen hely­re vesse, hogyan gondozza. Ha,viár József a Martinte­lepről érkezett ölnyi hybis- kusvé.s.szővel. Húsz forintért adja,' viszik is kettesével, hármasával. — Ősszel ró­zsát hozok, tavasszal hybis- kust. Ezzel a két növénnyel foglalkozom, egy kis pótlék a nyugdíj mellé. Bazsalikom, éjjeli viola, porcsinka, fürtös gyöngyike, cínia, harangvirág, ricinus és ki tudja hányféle magot árul Zsuzsi néni, szintén a Martintelepről. Leginkább az őszirózsa és a ricinus fogy. — Miéft vesznek olyan solcan ricinust? — Mert hatalmas, gyö­nyörű bokorrá nő, nagyon szép dísznövény. Tessék,’ adok néhány szemet, ültes­se el valahová. A telektu­lajdonosok azért is szeretik, mert elűzi a vakondot. A virágok ezen a szom­bat reggelen a zöldségpiacon is helyet kaptak. — Levág két centit a végéből, két na­pig vízben tartja, úgy ülte­ti el — osztogatja a szak­tanácsot is a rózsatövekkel együtt Horváth Árpádné. — A rozmaringot üveg alatt kell nevelni néhány hé­tig, meglátja, őszre bokor lesz belőle. Ez meg itt or­vosi zsálya... Gazdag kínálat, nagy ke­reslet, a jelek szerint szé­pek lesznek a kertjeink ezen a nyáron... — lévay — Tavasz Tapolcán BÉLYEGÁRVERÉS Szombatim a MABÉOSZ székházéban megkezdődött a 24. tavaszi bélyegárverés. Délelőtt mintegy 500 kül­földi bélyeget kínáltak a gyűjtőknek. A legkapósab- ; bak az ónémet — Német­ország korai államait ábrá­zoló — levélre ragasztott I bélyegek, a régi angol bé­lyegek, valamint a felbé­lyegzett légiposta levelek voltak. A kollekció legérté- i kesebb darabja egy, az 1950- es években tévesen nyomott bélyeg volt, 20 ezer forintos kikiáltási áron. MUZULMÁN NACIONALISTÁK A jugoszláv lapok beszá­molója szerint a szarajevói körzeti közvádló hivatal bűnvádi eljárást indított 11 személy ellen és letartóztat­ta őket. A vád szerint mu­zulmán nacionalista alapok­ról kifejtett tevékenységük­kel „veszélyeztették a Bősz­Séta a tó partján... egyelőre sima a víz tükre, mert..« n.a csónakokat még javítják Nemcsak a fák megduz- ® zadt rügyei, a bokrok nyiladozó szirmai, ha­nem a serényen munkálkodó emberek is jelzik, hogy meg­érkezett a tavasz Tapolcára is. Sok-sok üdülő, kiránduló ked­venc zarándokhelye városunk szép pihenőövezete, ahol az utolsó simításokat végzik az épületeken, a parkok útjain, padjain. A télen magáraha- gyott tavat kitisztították, felújí­tották a gyermekek kedvenc játszóterét, és Tapolca egyik legnagyobb vonzerejét, a strandot is megnyitották már. Egyelőre még csak a bátrab­bak merülnek a medencébe, de hamarosan elérkeznek a napok, amikor már egy szal­maszálat is nehéz lesz leejteni a pihenő, napozó, strandoló tömegben. És, hogy ne csak egy-egy napra érkezzenek a vendégek, a szállodák mellett április 15-én ismét kinyitja ka­puját az Éden-kemping is. Bővítik az Éden-kemping esőbeálló részét Laczó József felvételei Kinek könnyű? Hegesztők Fojtón László fotógrafikája CSIKÓS és „estélyi- farmerek ni a^^-Hercegovl na Köztársa­ságban levő nemzetek és nemzetiségek testvériségét, egységét és egyenlőségét”. Alapos a gyanúja annak is, hogy a letartóztatottak — akik között két muzulmán pap is van — kapcsolatban álltak külföldi reakciós kö­rökkel. AGRIA JÁTÉKSZÍN EGERBEN Elkészült az Agria játék­szín programja. Eger nyári színháza változatos műsor­ral készül a közönség foga­dására. A fő műsorban Szig­ligeti Ede: Liliomfi című ze­nés vígjátékát adják elő a Líceum hatalmas barokk udvarán felállításra kerülő szabadtéri színpadon; cím­szereplő: Rudolf Péter. Szín­házi előadások színhelye lesz a nyáron az egri vár tömlöc- bástyája is, ahol a délutáni órákban játsszák majd Kiss Irén: Csontváry (A világhó­dító hun) című művét. A fiatalok drvatigényeihez alkalmazkodva, csillogó, il­letve színes szálak beszövé­sével is bővíti farmerszöve­teinek választékát a Ken­derfonó és Szövőipari Válla­lat. A fémszálas kombiná­cióval az ismert lurexanyág­hoz hasonló, csillogó felüle­tű anyag készül, ebből esté­lyi ruhák, illetve alkalmi vi­seletre szánt férfiöltönyök, női ruhák varrhatók. VASÉTI SZERENCSÉTLENSÉG , Szombaton reggel 4.40 óra­kor Nyársapát és Cegléd ál­lomások között egy műszaki ok miatt álló tehervonatba ütközött a Puskin nemzetkö­zi gyorsvonat. A baleset kö­vetkeztében a mozdonyveze­tő életét vesztette, a vonat­vezető megsérült. Az utasok közül négyen könnyebb sé­rüléseket szenvedtek, ők az elsősegélynyújtás után foly­tatták útjukat. A baleset okát a rendőrség szakértők bevonásával folytatja. Ankét — Ifjúságvédelem és film címmel. Első filmes rendezővel, aki mély társa­dalmi problémát feszeget: mi lesz veletek vidéki kis­lányok a pesti üzemekben? „Adj király, katonát!” A miskolci Táncsics mozi kamaraterme megtelt és a pótszékek sokasága sorako­zott azon a filmvetítésen és az azt követő ankéton, ame­lyen a munkát vállaló ti­zenéves lányok élete nyo­mába szegődött a rendező, követte őket a nagyváros­ban, a munkahelyen ... Erdőss Pál állta a kérdé­seket, véleményeket. Volt pillanat, amikor kérdező, rendező tanácstalanul né­zett szembe a felvetett problémával. Kinek könnyű? Jutka, a filmbeli állami gon­dozott kislány, aki keményen állja az élet pofonjait; a társai, akik közül sokan fel­adják, és kisebb-nagyobb kompromisszumok árán foly­tatják tovább; az üzem, ahol a sok tizenévesből tervet teljesítő munkásnőt kell ne­velni, az abortusz bizottság, ahová szinte futószalagon érkeznek a tizenévesek — megannyi kérdést váltott ki orvosból, rendőrből, óvónő­ből, diákból. A címmel kap­csolatban a nézőkben kelet­kezett érzés ugyan mást je­lentett, mint a rendezőnél, és a már majdnem vita is bizonyította: a film értékes alkotás. Nem színészi képesítésű szereplői — bár kérdés, mi­ért nem jó kifejezés az amatőr színész ilyen eset­ben? — tökéletesen megta­lálták a filmbeli alakok egyéniségét. A jelenlevő di­áknézők szerint minden kö­zépiskolában le kellene ve­títeni a filmet, a felnőttek szerint tanároknak, szülők­nek, majdnem mindenkinek. A filmben felvetett kérdés élő. Mi lesz ezekkel a nagy­városba csöppent gyerekek­kel, akik nincsenek felvér­teznie a nehézségek ellen? Nem került szóba, meny­nyi ankét volt már a film­mel kapcsolatban. A Tán­csics moziban kialakult vita arról biztosított, hogy ha valóban levetítik azoknak, akiket leginkább érint a film mondanivalója és a nézők találkoznak az alkotóval, ezek a találkozások arról győzik meg a Társulás Film­stúdió rendezőjét, Erdőss Pált: első alkotásában ben­ne van következő filmjének a lehetősége. — ke —' j Karóba húzás ellen tokaji bor Spork, császári generális 1673 szürete táján egy cso­mag levelet küldött Tar Pál tarcali főbíró kezéhez, azzal a szigorú parancsolattal, hogy a leveleket a legsürgő­sebben juttassa el rendelte­tési helyükre. A főbíró a parancs teljesítését a kisbí- róra, Jászai Istvánra bízta, aki azonban —, hogy, hogy nem — elkésve tett eleget a parancsolatnak. A levelek késői kézbesítői eéért Tar Pál főbírót elfog­ták, s a tokaji várba kísér­ték, ahol kihallgatása során igazolta, hogy ő idejében gondoskodott a parancs vég­rehajtásáról, s a kisbíró az oka a késedelemnek. Erre elfogták a kisbírót, s ki­mondták rá a halálos ítéle­tet, karóbahúzás formájában. Az ítélet híre nagy meg­döbbenést keltett Tárcái vá­rosában, s a városi tanács elhatározta, hogy áldozatok áráii is, de megmenti a kis­bíró életét. Először is a to­kaji várba küldtek ajándé­kokat és ígéreteket a vár-/ parancsnoknak, hogy az íté­let végrehajtását halassza el, s aztán Kassára „aszúsző­lő átalag borok” ígéretével küldöttség járult Spork csá­szári generális elé. Az aszú­bor és „jóakaró nagy embe­re közbenjárása” kiesz­közölte a kegyelmet, de oly­képpen, hogy a karóba húzás előkészítő ceremóniáját vé­gig kell játszani, s az elítélt csak az ítélet végrehajtásá­nak rettegve várt pillanatá­ban tudja meg, hogy kegyel­met kapott Ki is vezették, muskaté- rosok fedezete alatt a vesz­tőhelyre, „vivén a vállán egy hegyes karót és a hóhér által ki is cövekeltetvén, többnyire félig megölettetve menekedik meg a rettentő, irtózatos veszedelemtől”. (Ba- bocsay- Fata Tarcaliensia 1673.) Tüzet kérek Régóta beszélgettünk. Nagy gesztusokkal magyarázott, néha legyintett, néha szét­tárta a karját, mint aki megadja magát, aztán cset- tintett az ujjával __ elka­p ott valamit. Hol hunyorí­tott a szemével, hol pedig oly kerekre nyitotta, mintha valahonnan hátulról, egé­szen az agyközpontból döf­né belém a tekintetét. Cigarettát vettem elő . ’.. sokáig söndörgettem ujjaim' között, figyeltem, nem akar­tam leejteni a tekintetem róla, aztán egy • lélegzetvé­telnyi szünetben rágyújtot­tam. Ö csak beszélt; mond­ta az igazságát, néha vála­szoltam, néha egyetértettem, néha vitatkoztam. Zsebéből ő is kikotort egy cigit. — Tüzet kérek! — emel­te szájába a Sopianae-t. Gyufát húztam elő a zse-' bemből, lobbant a láng ... —, Olyan van nekem is — intett le, és fújta el a gyu­faszálam körömnyi lángját, majd közel hajolt hozzám. A cigarettám parázsló vé­géhez illesztette az övét és szép lassan átterjedt a sár­gás-pirosas izzás. Néhány másodpercig tartott csupán, de olyan volt, mint egy kéz­fogás, talán egészen olyan, mint egy baráti hátbavere- getés, ölelés. Mélyet szívott a cigiből. Vidámabb tekintettel nézett rám, a gesztusai is kiseb­bek lettek, a hangját lej­jebb vette ... én már nem is nagyon válaszoltam, csak bólogattam ... vitánk el­halt... egy tűzön égtünk. — szendrei — ÉSZAK-MAGYARORSZÁG. — 'Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megye! Bizottságának lapja: Főszerkeszt«: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Miskolc. Bajcsy-Zs, út 15. — 3527. Postacím: Miskolc Pt 351. Telefonok: központ: 38-941. titkárság: 16-886, ipari rovat: 16-035. belpolitikai rovat: 16-450. kultúrrovat: 16-067 sportrovat: 16-049. levelezési rovat oa- naszügyek: 16-046. Kiadja: a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat. Miskolc. Bajcsy-Zsilinszky út 15. — 3527. Postacím: Miskolc. Pt 178. Felelős kiadó: VERES MIHÁLY. Telefonj 36-131. Hirdetésfelvétel- Miskolc. Széchenyi út 15—17.— 3525. Telefon: 16-213. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethet«! a postahivataloknál és a hlrlapkézbesitőknél. Az előfizet Ms díja egy hónapra: 34 Ft, negyedévre: 102 Ft, egy évre; 400 Ft Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Készült a Borsod megye! Nyomdaipart Vállalatnál. Felelős vezető: KILIÁN BÉLA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom