Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-08 / 82. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1983. április 8., péntek Előrehaladásunk biztosítéka a folytonosság és a megújulás r (Folytatás az 1. oldalról) kell törekednünk. De változ­tatásokra volt és van szük­ség a tervezésben, a gazda­sági szabályozásban, és kü­lönösen a szervezeti és dön­tési mechanizmus terén. Vé­gül e kérdéscsoport lezárása­ként hangsúlyozta az előadó: — az ideológiai munkában továbbra is nagy figyelmet kell fordítanunk az életszín­vonalat és az életkörülmé­nyeket meghatározó ténye­zők elemzésére, a többi gaz­daságpolitikai céllal való ösz- szefüggésére, az életszínvo­nal összetevőire, i A vitaindító előadás to- f vábbi részében a közgondol­kodás néhány egyéb kérdé- i Bével foglalkozott Nagy Zol­tán. Megállapította, hogy me­gyénkben a közgondolkodás több ellentmondással terhes, mint a korábbá fejlődési sza­kaszban. Ezek az ellentmon­dások elsősorban a nemzet­közi helyzet alakulásával, gazdaságunk állapotával és életszínvonalunk helyzetével függnek össze. Közgondolko­dásunk ellentmondásai kö­zött a leglényegesebb az az aggodalom, amely az embe­riség, a szocialista társada­lom és a magyar nemzet jö­vőjével kapcsolatosan jelent­kezik. Az emberiség jövőjét illetően az első számú sors­hogy ez az erőegyensúly mi­nél alacsonyabb, a jelenlegi­nél feltétlen alacsonyabb szinten valósuljon meg. Vall­juk a lenini békés egymás mellett élés politikáját, mi­szerint ez nem csupán pasz- szív egymás mellett létezést jelent, hanem aktív gazdasá­gi, műszaki, kulturális együtt­működést, ami természetsze­rűen vezet el a különböző társadalmi berendezkedésű országok szorosabb kapcso­latához. Az agitációs és pro­pagandamunkában továbbra is fontos annak hangsúlyozá­sa, hogy két, egymással el­lentétes célú társadalmi for­mációról van szó, amelyek között egyetlen percre sem szünetel a gazdasági, ideoló­giai, politikai harc. Tapasztalhatók problémák a szocialista építés általános törvényszerűségei és nemze­ti sajátosságai dialektikus kapcsolatának megítélésében is. Az ideológiai munkában — mondotta — fontos helye van a szocialista értékek őr­zésének, gyarapításának, nép­szerűsítésének. A szocializ­mus értékei az átmeneti ne­hézségek idején is maga- sabbrendűek minden eddigi társadalom értékrendjénél. Ha önmagunkban felébreszt­jük a felelősségtudatot a szo­cialista értékek iránt, ame­lyeket társadalmunk már lét­kérdés a háború és a béke [ügye. Az enyhülés megtor­panása, az újabb, minden eddigit felülmúló fegyverke­zési verseny aggodalommal tölt el mimdannyiunkat A szocialista országok platform­ja egyértelmű: nem mon­dunk le a kialakult erőegyesv- \ súlyzói, az a célunk viszont, rehoaott, ha sikerül ezeknek az értékeknek a megvédésé­ben az alkotó cselekvési ked­vet az emberek személyes törekvéseivel összhangba hoz­ni, akkor eredményesen tu­dunk munkálkodni egy érté­kekben egyre gazdagabb, szocialista jövőért — mon­dotta. it C Á tanácskozás vitája r ’ 'Az előadást követő vitá­ban heten szólaltak fel. A felszólalók megoszlása — há­rom közgazdász, két párt­munkás, egy ifjúsági vezető, egy lapszerkesztő — is tük­rözi, milyen gondolatkörök érintették jneg elsősorban a résztvevőket; milyen gon­dolatok foglalkoztatták a megye művelődési munká­sainak jelenlevő képviselőit és nagyrészt az általuk kép­viselteket. Felszólalt a vitá­ban dr. Barta Imre közgaz­dász, az Állami Fejlesztési Bank Borsod megyei Igazga­tóságának osztályvezetője, dr. Lakatos Imre, az MSZMP Oktatási Igazgatóság igazga­tóhelyettese, dr. Bogár László közgazdász, a megyei tanács osztályvezető-helyet­tese, dr. Nagy Aladár köz­gazdász, a Nehézipari Mű­szaki Egyetem tanára, dr. Vékony Ernő, a Kazincbar­cikai városi Pártbizottság el­ső titkára, Tóth Lajos, a KISZ Borsod megyei Bizott­ságának titkára, valamint Papp Lajos, a Napjaink fő- szerkesztője. A felszólalások sok tekin­tetben eltérő témákat érin­tettek, tekintettel a felszó­lalók foglalkozására, érdek­lődési körére, de a meg­újulás, az innováció, az ideo­lógia napjaink követelmé­nyéhez történő igazításának szükségessége csaknem min­den hozzászólásban vissza­tért. Már az első felszólaló, dr. Barta Imre címet is adott önmaga felszólalásá­nak: kockázatos-e a megúju­lás? A kérdésre részletesen válaszolt is. Elemezte gaz­dasági életünk jelenlegi problémáinak legfőbb hiba­forrásait, a világgazdasági kihívásokra adandó válasz megfelelő minőségének szük­ségességét, levonta azt a kö­vetkeztetést, hogy átütő si­kert csak a folyamatos meg­újulástól remélhetünk. Rész­letesen elemezte a teendő­ket is. Dr. Lakatos Imre többek között arról beszélt, hogy a marxizmus nem egy­szerűen elméleti megfogal­mazása a szocializmus gya­korlatának. Hogy mi az új, amivel a marxizmust ma tovább kell fejlesztenünk, azt nekünk kell felismerni. Ugyanis nagy tanítóink, Marx és Lenin sem fogalmazhat­ták meg hajdan, hogy mik lesznek azok a mai követel­mények, amelyek az ideoló­gia továbbfejlesztését szük- ségelik, s ma az eszmerend­szer fejlődésének szükséges­ségét kell felismerni. Dr. Bogár László két kér­déskört érintett. Az egyik, mi gátolta hajdan az ideo­lógiát a valóság pontosabb felismerésében és elemzésé­ben, a másik pedig, hogy mi történt e tekintetben az el­múlt három évtizedben? Be­szélt róla, hogy Marx volt az első, aki rendszerbe tud­ta foglalni a társadalom fej­lődésének három alapját, a gazdaságot, a politikát és az ideológiát, megállapítva, hogy a társadalom alapvető változása a gazdasági ala­pokból indul ki. Az idők so­rán azonban nem a legfej­lettebb gazdaságú országok­ban győzött a szocialista forradalom. Tekintettel az újabb feltételekre, szüksé­gessé válik a marxizmus ideológiájának napjaink kö­vetelményeihez történő fej­lesztése. Elemezte az elmúlt évtizedek gazdasági nekilen­düléseinek történetét, a gaz­dasági reformok hatásait a politikában és az ideológiá­ban. Dr. Nagy Aladár szá­mos gyakorlati példával vi­lágította meg a napjainkban jelentkező ellentmondásokat, amelyek megoldásra várnak. Számos borsodi példát em­lítve, az ifjúság erejének jobb kiaknázását is sürget­te. Az ifjúság témája volt az alapja Tóth Lajos felszóla­lásának, aki arról beszélt, hogy a fiatalok éheznek az őszinte szóra, feladatokat várnak, s ha ezt nem kap­ják, az kétkedést szülhet kö­zöttük. Elemezte a fiatalo­kat leginkább foglalkoztató ideológiai kérdéseket, a bé­ke, a vallásosság, a nem­zeti és nemzetiségi kérdé­sek körét, valamint a szo­cializmus jövőjével kapcso­latos elképzeléseket, s az ebből adódó feladatokat, a párt, a társadalom, a felnőttek és a család fe­lelősségét. Dr. Vékony Er­nő többek között arról be­szélt, ami a kazincbarcikaia­kat foglalkoztatja. Például atz, hogy a marxizmus befo­lyásának növekedésével együtt jelen vannak idegen eszmék, felfogások, nézetek is. Jelen van a türelmetlen­ség, az anyagiasság, az ego­izmus, s helyenként a na­cionalizmus is. Beszélt a felbukkanó érdekellentétek­Grósz Károly A tanácskozáson Grósz Ká_ roly mondott zárszót, aki többek között elmondotta: a megyében járva a sokféle elégedetlenség, kérdőjel és megoldásra váró probléma mögött legalább annyi ten- niakarást és energiát tapasz­tal, amelynek célja a felada­tok mielőbbi megoldása. A hibákról nemcsak és nem el- sősqrban beszélni, kell —, hanem kijavítani. Gondjaink megoldásához megvan a meg­felelő politikai háttér, hiszen az elmúlt időszakban sokfé­le módon tapasztaltuk, hogy az előrehaladásunkat célzó kezdeményezések a pártból, s nemcsak a párt vezetéséből, hanem a kommunisták szé­les köréből indultak ki. Nem a „másképpen gondolkodók” hatására, hanem saját mun­kánk önkritikus felülvizsgá­lata alapján igyekszünk to­vábblépni. A felvetődő új kérdésekre adott válaszok alapján tudjuk, hogy mit akarunk, és merre akarunk menni. Céljaink eléréséhez megfe­lelő társadalmi hátterünk van, amelyre tudunk tá­maszkodni. Igaz, hogy ugyári­akkor sok emberben van ké­tely és bizalmatlanság is. Az elmúlt huszonhét évben ér­zékelt folyamatos fejlődés, a növekvő életszínvonal, poli­tikánk egyik tartópillére, biz­tosítéka volt. Tudjuk, hogy az elkövetkezendő időszakban nem számíthatunk ehhez hasonló dinamikus fejlődésre. A politika és a közmegegye­zés új fundamentumainak kialakításához a jövőben na­gyobb demokratizmusra, nyilvánosságra, szélesebb és tartalmasabb társadalmi el­lenőrzésre van szükség. Egyik legfontosabb eszközünk a munka szerinti elosztás elvé­nek és gyakorlatának erősí­tése. A továbbiakban arról szólt, hogy a nehezebb körülmé­nyek között, az elmúlt évek­ben előrehaladásunk érdeké­ben legtöbb alkotó kezdemé­nyezés a gazdaságban volt. Emellett az is igaz, hogy a gazdasági fejlődésünket szor­galmazó törekvések a politi­kából, a pártból indultak ki. Az is tény, hogy az ideológiai életben nőtt a bizonytalan­ság, és a gazdasági megúju­ről, és egyes új intézkedé­sekkel szembeni ellenérzé­sekről, valamint az agitáció és propaganda ezekből adó­dóan megnövekedett szere­péről: a- kommunistáknak a közéletben, az agitációban való részvállalási kötelezett­ségéről és az egyes pártta­goknál ezzel kapcsolatban tapasztalható negatívumok­ról. A differenciáltabb pro­pagandamunkát, a politika változó elemeivel való foko­zottabb törődést szorgalmaz­ta. Utolsó felszólalóként Papp Lajos, a Napjaink fő- szerkesztője jólesően nyug­tázta a megye művészeti és művészetkritikai életét a be­számolóban ért elismerést, majd arról szólt, hogy az in­novációs készségnek nem­csak a vezetőknél kell je­lentkezni; hanem megfelelő szakmunkásgárdának is ké­szen kell állni, a nehéz idő­szakok a jövőre való foko­zottabb felkészülésre kell, hogy serkentsenek. Beszélt a helyi művészeti élet elbi­zonytalanodásának egy-két okáról, majd az országos művészeti életben tapasz­talható túlzott tolerancia károsságát tette szóvá. Az elhangzott hozzászólá­sokra Nagy Zoltán válaszolt. összefoglalója lást segítő szándékok nem kaptak elegendő támogatást az ideológiától. Megújulási törekvéseink kiteljesedéséhez sok minden szükséges: többek között a politikai intézményrendszer megújulása is, de ez csak az alapelvekre támaszkodva és a meglevő kereteken belül kép­zelhető ei. Ennek érdekében egyebek között a különböző társadalmi szervezetek és tö­megszervezetek között jobb, eihatároltabb munkamegosz­tásra van szükség. Valamint arra, hogy az intézményrend­szer minél korszerűbben, eredményesebben működjön. Befejezésül a tanácskozás néhány hozzászólására rea­gálva hangsúlyozta: pártunk támogat minden olyan meg­alapozott törekvést, amely gazdasági életünk megújítá­sát, jobb eredményességét cé­lozza. Bátrabban kell előre­lépnünk — mondotta —, hi­szen a Szovjetunióban és több szocialista országban hasonló törekvéseket tapasz­talunk. Viszont nem szabad elfeledkeznünk arról sem; a jelenlegi nehézségeinkben nagymértékben közrejátszott az is, hogy a szocialista or­szágok születésük pillanatá­tól fogva egy ellenséges vi­lágtól körülvéve küzdöttek a fennmaradásukért. Az elmúlt években biztató eredménye­ket értünk el, hiszen az 1974 —79-es évek óta jelentős si­kereink vannak az energia­takarékosságban, a belső tar­talékok feltárásában. Me­gyénk gazdálkodó egységei­nek nehézségeit nem lehet a népgazdaság egészétől elvá­lasztva vizsgálni, de az ille­tékes párt- és állami szer­vek szándéka az, hogy a meglevő szerény fejlesztési forrásokat azok kapják, akik a legcélszerűbben, leghaszno_ sabban tudják felhasználni. Végezetül hangsúlyozta: — a politika, pártunk politikájá­nak következetes képviselete minden kommunistának kö­telessége. Csak egységben, együttgondolkodva és csele­kedve tudunk eredményesen dolgozni céljaink eléréséért. Szeder inda-est Az együttes tagjai láthatók képünkön. Az elmúlt vasárnap Bu­dapesten, az új sportcsar­nokban játszott az Ernődről „született”, s Leninvárosban otthont talált Szederinda népzenei együttes. Most, szombaton délután „hazai pályán” szerepelnek: a tisza- szederkényi városrész mű­velődési házában (Leninvá- ros) 4 órakor kezdődő, nagyszabású programban vendégként fellép Budai Ilona népdalénekes; Birinyi József népi hangszeres szó­lista; a mezőcsáti Gereben együttes; a nyíregyházi Ga­libanda együttes; a hollókői asszonykórus; az egri Kalo­da együttes és a hajdúnáná­si ifjúsági népdalkor és ci- teraegyüttes. Talán a felsorolásból is kitűnik: jeles népzenei ese­mény lesz ez a szombati, s ennek jó oka van: öt év­vel ezelőtt, lelkes emberele „magánkezdeményezéséből” jött létre a mai Szederinda népzenei együttes, amely el­nyerte már a Népművészet Ifjú Mestre címei és a Röpülj páva! vetélkedő kö­zönségdíját is. Országos ianuimányi versenyek A tavaszi szünetben tartót, ták meg a szakma kiváló ta­nulója verseny országos dön­tőit. Megyénkben három szak­ma döntőjét rendezték, s ezenkívül a miskolci egész­ségügyi szakközépiskola ka­pott megbízást a X. országos szakmai tanulmányi verseny megrendezésére. Az egészség- ügyi szakközépiskolások or­szágos döntőjén — amelyen egyébként 30-an vehettek részt, a korábbi, iskolai ver­senyek győzteseiként — fé­nyes helyi siker született. Első helyezést ért el Gyula­házi Judit, a miskolci egész­ségügyi szakközépiskola ta­nulója. Második helyen Ár­vái Türíde, a szekszárdi, har­madik helyen pedig Tóth Edit, a budapesti Kállai Éva Egészségügyi Szakközépiskola negyedik osztályos tanulója végzett. A verseny első tíz helyezettjének — a középis­kolai tanulmányi versenyek szabályai szerint — a szak­mai tárgyakból nem kell érettségi vizsgát tenniük, a jeles eredményt írják be. Szakirányú továbbtanulás esetén pedig csak fizikából kell felvételi vizsgát tenniük. A vízvezeték- és készülék- szerelő szakma kiváló tanu­lója verseny országos döntő­jét a miskolci 114. sz. Ipari Szakközépiskolában rendez­ték meg. A megyei és a bu­dapesti versenyek győztesei — 21 szakmunkástanuló — jutottak a döntőbe. Amint azt Orbán Gyula, a zsűri elnöke elmondta, a gyakorlati felké­szültség ükkel voltak elégedet­tebbek. Ebben a szakmába« a nyíregyházi Éles András végzett az első helyen. A verseny első hat helyezettje — köztük sajnos, nincs bor­sodi versenyző —, korábban kapja meg szakmunkás-bizo­nyítványát. A sárospataki 119. sz. Ipari Szakmunkásképző intézetben rendezték meg a kerámia- fermázó szakma kiváló ta­nulója verseny döntőjét, ame­lyen tízen vettek részt, hat szakmunkásképző iskolából. Az első helyezést egyébként a nagyon jó színvonalú ver­senyen Kovács Emese, a sá­rospataki 119-es Szakmunkás- képző Intézet tanulója nyer-' te el, s ugyanennek az isko­lának a tanulója Illés Edit) az országos döntő másodiis helyezettje is. öt csapat — tizenöt tanu­lóval — versenyzett a 104-es Szakmunkásképző Intézetben a Szakma Kiváló Tanulója címért, a vájárszakmában. A csapatversenyben a Barra János, Tamás István és Ron­tó Aladár összeállítású, a pe- recesi 104-es Szakmunkásképp ző Intézet csapata végzett a3 első helyen. Mindhárom vá­jártanuló megkapta szakmun­kás-bizonyítványát. Ugyan­csak szakmunkás-bizonyít- vánvt szerzett a második hej lyezett esztergomi csapatból Nagy István, a harmadik he­lyezett oroszlányi csapatból pedig Pintér József és Molt nár Jenő. A versenyzők kü­lönösen a gyakorlati feladat tok megoldásában jelesked­tek. Ifjabb római kori erődíimények A Komárom megyei Mo- csa község közelében készült légi felvételek szakavatott vizsgálatával felfedeztek egy római katonai tábort, amely­nek nemcsak, mérete, kapui­nak pontos helye állapítható meg, hanem a képek elem­zése alapján az is biztos, hogy a falakat kőbő! építet­ték. Egy másik tábor Ko- roncó közelében rajzolódott ki több felvételen is — egye­bek között erről számolt be a közelmúltban Visy Zsolt régész az Ókortudományi Társaságban. A régész több tízezer légi fényképet és filmnegatívot vizsgált meg. közülük mint­egy száz felvételt választott ki, amelyek nagyrészt a Du­na jobb parti sávjárói ké­szültek, ahol az egykori Pan­nónia provincia és egyben a római birodalom egyik legfontosabb határszakasza húzódott. A képeken olyan római objektumok is szere­pelnek, amelyeket szakem­berek már ismertek, de nem, kevés, eddig számon nem tartott római kori emléket is lehet rajtuk felfedezni. A római kor útjaimé gy részét a középkorban is használták, néhol a nyom­vonalukban mée ma is utak haladnak. A megszűnt, be­temetett útszakaszok a légi felvételeken felismerhetők. Az átvizsgált fényképeken Dunaföldvár és Dunaköm- ‘ löd, Acs és Gönvű között rajzolódtak ki egy jellegze­tes. éles törésekkel kanva- rodó római út sávja a szán­tásokban. Néhol az út men­tén épült őrtornyok is azo­nosíthatók, például Báta község közelében. __ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom