Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-07 / 81. szám
1983. április 7., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 IíbzIés NÉLKÜLÖZHETETLEN A VEZETÉSBEN HÜ KÉPET A VALÓSÁGRÓL FONTOS A VISSZAJELZÉS Az információs és tájékoztató munkának minden szervezetben, így az ifjúsági szövetség életében is nagy jelentősége van. A jól működő szervezeti élethez, a tagság aktivitásához, az eredményes vezetői munkához nélkülözhetetlen a gazdasági, a társadalmi, a politikai folyamatok gyors felismerése, alaposabb ismerete. Ez viszont elképzelhetetlen információ és tájékoztatás nélkül. A változásokhoz igazodva ezért időről időre korszerűsíteni kell az információs és tájékoztató munkát. Ezt írja elő a KISZ Központi Bizottságának 1982. október 14-i határozata is. Ennek szellemében a közelmúltban értékelték a KISZ Borsod megyei Bizottságán a KISZ-szervek és szervezetek információs munkáját. Egyúttal javaslatokat téve e tevékenység továbbfejlesztésére. Az információs munka színvonala szorosan összefügg az adott szervezet tevékenységével. Az értékelésből kitűnt, hogy azoknál a szervezeteknél, ahol nem érvényesül kellőképpen az önállóság, csupán a végrehajtásra összpontosítják munkájukat, kevésbé igénylik a fiatalok véleményének megismerését, ötleteik hasznosítását. A tájékoztatásra, információra érkező kritikai észrevételek két nagy csoportra oszthatók. Egyik csoportban az irányító szervek szorgalmazzák az őszinte, problémafeltáró kezdeményezéseket, észrevételeket, a másik csoportban az alapszervezetek tagjai hiányolják az általuk felvetett kérdések válaszadását, az érdemi intézkedéseket. Elhangzik kritika az információik tartalmára vonatkozóan is. Sok helyen kevés a felhasználható, igazi hírtartalommal rendelkező tájékoztatás. Az információs rendszer három fő részre oszlik: a gyűjtésre, a feldolgozásra és a hasznosításra, Jóllehet, a rendszer megyénkben kiépült és működik, de kevés garanciát tartalmaz arra, hogy a felvetődött jelzéseket valóban hasznosítják a vezetői, a döntéselőkészítési munka során. Az információk gyűjtése nem elég céltudatos. Túlságosan általános szempontok alapján történik. Sok helyen a jelentési kötelezettségek egyik feladataként kezelik, holott az információ az eredményes vezetői munka elengedhetetlen része. Másutt meg csupán reszortfeladatnak tekintik. Találkozhatunk olyan jelenséggel, amely a helyi gyengeségeket elhalványítja, „eltitkolja”. Részben azért, mert maguk a készítők nem ismerik fel a gyengeségek okait, részben meg azért, hogy kedvezőbb megítélésben részesüljön a jelentés. Az információ feldolgozására, a hasznosítás előkészítésére az irányító bizottságok munkacsoportokat hoztak létre. Ahol a munka- csoportok az ági tációs-pro- paganda munkabizottságok részeként működnek — mint például Miskolcon —, ott kedvezőek a tapasztalatok. Az információáramlásban gondot jelent az is. hogy . több helyen nem a beérkezett hírek minősítésére és hasznosítására dolgozzák ki javaslataikat, hanem egyszerűen csak a továbbításra vállalkoznak.' Ez, esetenként az információk torzulását eredményezheti. Az információs rendszerben nehezen következő a hasznosítás. Az ellátásra vonatkozó zavarok, a közbiztonsági ügyek, egyszóval a helyi gondok, problémák orvoslását igénylő információk viszonylag könnyen eljutnak az illetékesekhez. Am az intézkedések visszajelzése rendszerint elmarad. Hiányosságok vannak a beérkezett információk hasznosításában is. Ennek az a magyarázata, hogy gyenge a kapcsolat a döntést előkészítők és az információval foglalkozó munkabizottságok, valamint az információs és tájékoztató munka között. A fiatalokat leginkább érdeklő kérdések ritkán szerepelnek az eszmeipolitikai nevelő munka helyi célkitűzéseiben. A tájékoztató munka során gyakran csak az irányító szervek törekvéseivel, az alsóbb szintű szervek feladatainak felsorolásával találkozhatunk. Ezért fontos, hogy előtérbe kerüljön az önálló gondolkodást serkentő, és ahhoz támpontokat adó tájékoztató munka. Egyebek között ez fogalmazódott meg az információs tevékenység fejlesztésére vonatkozó feladatok között is. Persze a legfontosabb, a tartalmi munka fejlesztése. a döntésekhez és a feladatok végrehajtásához szükséges ismeretek bővítése. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az információk olyan tartalmúak legyenek, amelyek kiemelten foglalkoznak fiataljaink sajátos helyzetével, gondjaival, igényeivel. Azokkal a jelenségekkel, amelyek a gazdaságpolitikával és a külpolitikával, illetőleg azok társadalmi hatásaival összefüggésben jelentkeznek. Kiemelt feladatok közé tartozik a gyors, érdemi visszajelzés, amely erősíti az információkészítők érdekeltségéit, a rendszeres és folyamatos továbbításban. Monos Márts Nemzetközi tanácskozást rendeztek szerdán a Technika Házában a település- és közlekedésfejlesztésről. A tanácskozáson — amelyen nyolc ország, mintegy 70 szakembere vett részt — a hazai szakemberek elmondották: jelenleg dolgoznak a településfejlesztés módszertanának korszerűsítésén. Már eddig is szoros összhangban készültek a területrendezési és közlekedésfejlesztési tervek, megfelelő együttműködés alakult ki a két ágazat képviselői között. A jövőben azonban indokolt, hogy még jobban bevonják a döntések előkészítésébe a szakmai tudományos szervezeteket és a lakosságot is, ám ennek az is feltétele, hogy a tervezők több változatot dolgozzanak ki, s részletesen bemutassák az egyes megoldások előnyeit, hátrányait. Potnoki naposcsibék Sok mezögaidosági nagyüzemben, s az áfészek útján a háztáji gazdaságokban is kelendők a putnoki naposcsibék. A nagybarcai Bánvölgye Tsz, amely már évek óta üzemelteti eredményesen a putnoki keltetöállomást, az idén is, mintegy ötmillió forintos árbevételt vár a „csibegyártól”. Az idei első csirkék február első hetében keltek, s azóta minden kedden és szerdán 55—60 ezer naposbaromfit szállítanak gondosan csomagolva a megrendelőknek. A képen: csibe- számlálás. (Fotó: F. L) Az első európai, aki át- küzdötte magát Afrika „zöldtengerén”, így felelt az ál- mélkodóknak: „Hogy honnan volt erőm hozzá? Sosem arra gondoltam, ami még előttem állt, hanem ami már mögöttem volt. A megtett útból merítettem a bátorságot”. Egy zárszámadó közgyűlés elnöki beszámolóját hallgatva jutott eszembe az Af- rika-utazó — mondhatnám — „önjellemzése”. Ha 1959 februárjában egy járási vagy megyei kiküldött ígjr szólt volna a forrói ianácsháza nagytermében ülő 26, újdonsült ktsz-taghoz: „Iparkodjatok, mert 1982-ben több, mint 80 milliós termelési értéket kell produkálnotok”, azt hiszem, bolondnak nézik, s mivel „bolonddal nem tárgyalunk”, menten faképnél hagyják. De a járási tanácselnök — akkoriban Rozgonyi András volt — nem kecsegtette, illetve ijesztgette a még kis encsi járás első építőipari szövetkezetét effélével. A járás fejlesztési alapja — írd és mondd — 1 millió 300 ezer forintra rúgott 1959-ben. A Forró és Vidéke Vegyesipari Ktsz huszonhat alapító tagja inkább azon tűnődött, ha csak ennyi jut közületi és mezőgazdasági beruházásra, aligha fogják megölni magukat a munkával. (Valóban elképesztő, Divatsarok Nadrág vagy Nadrág vagy szoknya? Mindkettő vagy egyik sem: nadrágszoknya. Szövetből és vászonból, csíkos és egyszínű anyagból, nappalra és alkalomra, de szigorúan harminc év és ötven kiló alatt. A tavasz és a nyár nagy divatja a nadrágot és a szoknyát egyesítő és helyettesítő nadrágszoknya. Jellegzetesen bővülő szárral vagy éppen egyenes, de bő részekből szabják, olykor overállá egészítik ki a sima vonalú felsőrésszel. Céljának és funkciójának megfelelően sokféle anyagból készíthetünk nadrágszoknyát. Sporthoz, városi viseletre könnyű szövetből, ballonból, vászonból, természetes és műszál keverékű anyagból, de akár kartonból vagy frottírból is. A romantikus stílus nadrágszoknyája csipkés, fodros blúzzal egészül ki. Az alkalmi viseletre szánt nadrágszoknya anyaga lehet lenge muszlin, selyem, dióién, fémszálas lurex vagy bársony. A nadrágszoknya általában lábszárközépig ér, de ahogy a tavaszi, nyári divat játszik a hosszal, ez a ruhadarab is váltakozhat a térdfelettitől a bokáig érő hosz- szúságig. Készülhet — különösen a könv- nyű anyagú estélyi nadrágszoknya — több egymás fölé. alá helyezett réteggel, lépcsőzetes hosszakkal. Ilyenkor az aliát gyöngygyei. flitterrel. rojttal szegőzik. A sportos nadrágszoknyákat nagv. rátett zsebek díszítik. gyakran elöl-hátul. olykor a nadrág alján is. Képünkön a Magyar Divat Intézet két nyári modellje — Vörös Irén tervei. hogy azokban az időkben ilyen mostohán bántak egy járással. A tanácsok szinte egyáltalán nem rendelkeztek fejlesztési alappal, mert az 1,3 millióból egymillió forint a 98 férőhelyes, mag- tárpadlásos garadnai tehénistállóra szánt pénz volt. Ezzel is magyarázható, hogy a zömmel aprófalvas járás embermegtartó ereje annyira leromlott.) Érthető az elnök beszámolójának szinte ünnepélyes emelkedettsége, amikor a múltról beszél, hiszen egyike volt a 26 alapító mesterembernek, ácssegédként „Az alapítók szerény vagyont hoztak a közösbe, szerszámaikat, értékük alig haladta meg a húszezret de hozzátették szakmai tudásukat, s kisiparosként megszolgált tisztességüket, azt az erkölcsi tökét, mely mind a mai napig morálisan hitelképessé tette közösségünket megrendelőink előtt Közös vagyonunk értéke ma már 35 millió forint...” A kezdetekhez mérni szinte alig lehet mai állapotaikat. Be kell vallanom, ami Krupár Endre főkönyvelőnek olyan, mint az egyszeregy, nekem ... szóval, nehezen igazodom el a számok világában. A kezdetet mával összekötő 24 esztendőt a termelési mutatók ugrásszerű növekedése jelzi. Első mérlegükben 2 millió, a huszonnegyedikben több, mint nyolcvan! Igazat kell adnom Szeműn Lajos elnöknek: „Szűkebb hazánk, a Hernád mente őrzi mesterembereinek keze nyomát — 810 milliós termelési értékkel gazdagította a mi dolgozó kollektívánk fennállása óta ...” Alig akarok hinni a fülemnek. Mennyivel?! Jól hallottam? Megnyugtatnak, az adat pontos. S emlékeim messziségéből feldereng egy eset. Asztalosnak még csak akadt munka télvíz idején, esetleg az ácsmesternek, villanyszerelőnek is, de a kőművesnek a tél holtszezon. S a kőműveseknek — ahogy mondani szokás — „nincs kitartásuk”. Már vakolnak 1959. április 1-től —, akkor kezdték a közös tevékenységet, s a forrói kultúrházon dolgoznak — a hónapnak vége, bérrevaló viszont nincs. Dezső János asztalos házépítésre gyűjtögeti pénzét —• tőle kérnek 15 ezer forintot. Ritkaságszámba megy, hogy egy óaijal-gonddal küszködő, éppen csak születőben levő szövetkezet egyik tagja kuporgatott pénzét kölcsön adja. Nagyon kellett hinnie, hogy visszakapja. Valóban, a tisztesség erkölcsi tőkéjét is behozták a közösbe. Zömmel falubéliek, egysorsúak voltak. Az „úri becsületszónak” aligha lehetett olyan érvénye, mint náluk, forróinknál az egyezséget megpecsételő kézfogásnak. Sorolják, mi minden ki- tellett abból a 810 millióból. Üj kórház Szikszón, orvosi lakásokkal, iskolák, kollégium Encsen, boltok, orvosi rendelők, sok száz ház, Encsen szolgáltatóház, Göncön is, N ovaj idrány ban is általános iskola. Számba venni is sok. Amikor látom az új encsi kollégiumot, Podráczki Endre vízvezeték-szerelő jut eszembe. Nézi a tv-ben az esti híradót, s a végen, az időjárásjelentésnél mintha darázs csípte volna meg. Napközben enyhe volt az idő, s neki úgy rémlett, bekapcsolták a vízhálózatot, de vajon eszükbe jutotl-e a kényelmeskedő „mesteruraknak” a víztelenítés? Fel a biciklire. Arcát csípte a hideg. Már csak az hiányzik, hogy szétfagyjanak a csövek. Leeresztette a vezetékekből a vizet. Reggelre a kora tavasznak hűlt helye, deres minden. Egyetlen jutalmat kapott érte — nyugodtan aludt. Sok Podráczki-féle embere van-lehet a forrói Hernád menti Építőipari Sző-; vetkezetnek, aki nemcsak a maga „reszortjáért” érez felelősséget. És nem a „szép szemükért” élvezték a megyei tanács, az OKISZ, a KISZÖV, a járási szervek anyagi támogatását sem, a fejlesztésükre kapott 16 milliót, amihez hozzárakták saját fejlesztési alapjuk 20 millió forintját. Ebből futotta a járás egyetlen jelentős autójavító, korszerűen felszerelt szervizére, és üzemanyagtöltő állomására. Itt is, másutt is sokat emlegetik a „szigorodó gazdasági szabályzókat”. Már 1982 is efféle „szigorodó” feltételek között telt el. A for- róiak érthetik a dolgukat, mert a növekvő nehézségek ellenére tavalyi mérlegükben több. mint 6 millió forint nyereség volt, egymillióval haladták meg az 1981- es nyereségüket.. Idén 93 millió forint árbevételt terveztek. A magam szerény módján drukkulok nemk, sikerüljön elérni. Sőt, abban reménykedem. hogy szűkebb hazám. az abaüji táj építői- szépítői vigyék még többre. Fennállásuk negyedszázados évfordulójára érjék el a kerek számot. Le se merem írni, olyan sok az. Gulyás Mihály
