Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-07 / 81. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-AB AÜ.l-ZEMPLEN MEGYEI BfSOTTSAGANAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 81. szám Ara: 1,48 Ft Csütörtök, 1983. április 3. EREDMÉNYES ELSŐ NEGYEDÉV (3. oldal) NÉZŐTÉRI MEDITÁCIÓ (4. oldal) TÁJÉKOZTATÁS ÉS INFORMÁCIÓ A KISZ-SZERVEZETEKBEN (5. oldal) Ülésezik a sztori bizottsága A műveltség - alkotás Szerdán, kezdte kétnapos ülését Prágában a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága. Képünkön: a tanácskozásra érkező Púja Frigyes külügyminisztert (balra) csehszlovák kollégája, Bohuslav Chnoupek üdvözölte a prágai repülőtéren. Április 6-án Prágában megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. Az ülés munkájában részt ▼esz Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Stefan Olszowski, á Lengyel Népköztársaság, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság, Oscar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter. Az ülés résztvevőit Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter üdvözölte. Az ülésen áttekintik a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének prágai ülésén előterjesztett javaslatok és kezdeményezések megvalósításával összefüggő kérdéseket, amelyek a nukleáris háború elhárítására, az enyhülési folyamat folytatására, a leszerelés megvalósítására, az európai és a nemzetközi biztonság megszilárdítására, s az együttműködés fejlesztésére irányulnak. Az ülésen külügyminiszter-helyettesek, tanácsadók és szakértők is részt vesznek. Szerdán Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, csehszlovák külügyminiszter, kormánya megbízásából ebédet adott a bizottság ülésén részt vevő külügyminiszterek tiszteletére. Megkezdődött az országos pedagógiai tanácskozás A résztvevők egy csoportja A Szakszervezetek Országos Taiácsáiak ölese Az 1983. év indításának tapasztalatait és a szakszervezetek további feladatait vitatta meg szerdai ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese előadói beszédében rámutatott, hogy a szakszervezetek egyetértenek a népgazdasági terv céljaival, s egyúttal kötelezettséget is vállalnak a feladatok támogatására. Széles körű politikai szervező munkájuk legfontosabb tapasztalata, hogy a tagság a célokat megértette, elfogadta. A dolgozók ezzel is kifejezésre juttatták, hogy. továbbra is bíznak a párt politikájában. A feszített; gazdasági feladatok, a népgazdaság gondjai fokozták a dolgozók érdeklődését a vállalati elképzelések iránt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkahelyi demokrácia érzékelhetően javult az idei vállalati tervele kialakításakor. Bár a korábbinál szűkebb körben, de még most is előfordultak a munkahelyi demokrácia lényégétől idegen, sablonos megoldások. Nem minden szakszervezeti bizottság tudta előzetes állásfoglalásával a bizaímiakat orientálni, a terv fe.s zül tségpo nt jait bemutatni, az összefüggéseket érzékeltetni. Az ilyen helyeken a bizalmiak is csak általánosságban foglaltak állást, támogatásukról biztosították a gazdasági vezetést, de javaslatok- ajánlást alig tettek. Nagy várakozás előzi meg a szocialista brigádvezetők közelgő országos tanácskozását. A vállalati brigádvezetői értekezleteken számos kritika és javaslat hangzott el és az érdekeltek az országos tanácskozáson választ várnak kérdéseikre. Sok helyütt elmondták, hogy többet tudnának tenni, ha felajánlásaikhoz jobb munkaszervezéssel és anyagellátással biztosítanák a megfelelő feltételeket. Ál kellene gondolni, hogyan lehetne a jelenlegi kitüntetési rendszert: jobban hozzáigazítani a megváltozott feltételekhez. Sokan javasolták, hogy a mozgóbérek nagyobbik részéből a munkaversenyben elért eredményeket ismerjék el: a megoldott feladatok, a teljesített felajánlások után kapják meg a dolgozók az elismerést. Sok szó esett az értekezleteken arról, hogyan lehetne rugalmasabban értékelni, a formális vonásoktól mentesíteni a szocialista brigádok iránt támasztott hármas követelményt. Ilyen és hasonló súlyú kérdések foglalkoztatják a verseny résztvevőit. Ügy tartják, a munka verseny-mozgalom ma is a fejlődés segítője, fontos tényezője, viszont itt az ideje a módszerek és a megváltozott követelmények egymáshoz igazításának. A főtitkárhelyettes a kisvállalkozásokat hasznosnak mondotta, mert azok elősegítik a szocialista gazdálkodást, céljaink elérését. Egyes mellékhatásokat azonban, (Folytatás a 2. oldalon) Negyedik alkalommal ad otthont a 42 ezer lakosú Kazincbarcika az országos pedagógiai tanácskozásnak, amelyre a magyar pedagógus és népművelő társadalom 450 képviselője jelentette be részvételét. Amint azt ár. Vékony Ernő, az MSZMP Kazincbarcika városi Bizottságának első titkára üdvözlő beszédében megfogalmazta, máig is érvényes az első, még 1974- ben megtartott tanácskozáson megfogalmazott elvárás: érdemes és szükséges is olyan ifjúság kinevelésén fáradozni, amelynek a mobilitás az eszménye, s amely nem a „jóllakottság”, hanem az „ismeretek iránti állandó, csillapíthatatlan éhség érzetével” lép ki az iskola küszöbén. A kazincbarcikai országos fórumot háromévenként rendezik meg. Első alkalommal a korszerű pedagógus-eszményt járták körül, második alkalommal a szaktan- termeknek az oktatásban betöltött szerepével, harmadik alkalommal pedig a munkára nevelés szaktantermi lehetőségeivel foglalkoztak. Idén a közoktatás és a közművelődés kapcsolódásának, egymásra hatásának lehetőségeivel foglalkoznak a résztvevők. A megnyitó- ünnepségen, amelyet az Eg- ressy Béni Művelődési Központban tartottak meg, tegnap, április 6-án délelőtt, ott voltak a gyakorló pedagógusokon és népművelőkön kívül, a közoktatás irányításával foglalkozó különböző szervezetek képviselői. Részt vett a megnyitóünnepségen Kővári Tibor, az MSZMP KB alosztályvezetője, Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese. Drecin József művelődési miniszterhelyettes Gazdaság és kultúra címmel tartotta meg az országos tanácskoBizakodó Nem lehetett biztató híreket hallani az elmúlt, másfél évben a világ vas- és acéliparáról. A dekonjunktúra hatásait érezhették a magyar kohászok, köztük a diósgyőriek is. Ennek ellenére, nem uralkodott el káosz, elkeseredettség, céltalanság, hanem mind az ipar, a vállalatok vezetői, mind az a sok kemény évet már maga mögött tudó munkáskollektív.! kereste a mecújhódás lehetőségeit. Diósgyőrben a kohászat az elmúlt esztendőt veszteséggel zárta. ám. hogy az eredmény elmaradása mögött nem csupán a rosszul szervezett munka, hanem nagyon is zás vitaindító előadását. Egy nemzet műveltségi színvonala — mondotta — visszatükröződik munkakultúrájában. Ez pedig azt jelenti, hogy nem elég csak a technikai fogásokat elsajátítani. Művelt munkásnak azt tártjuk, akinek a figyelme arra is kiterjed, hogy hogyan hasznosul munkája. A gazdaság és a műveltség, a gazdaság és a kultúra ösz- szefüggését ma már senki sem vitatja, jóllehet e kapcsolódást nagyon nehéz egzaktan megfogalmazni. Egyre világosabban látjuk, hogy a jövőben nő az iskolán túli képzés jelentősége, s hogy egyre inkább a már dolgozók körében szükséges a képzés és a művelődés iránti igény felkeltése. Többé- kevésbé a gazdaság motiváló hatásával függ össze, hogy fokozódott az érdeklődés a szakmai ismeretek iránt, ami együtt jár a szakmai ismeretek prezstízsével is. Nem tartott lépést ezzel az úgynevezett általános műveltség presztízse. Jóllehet 44 százalékkal nőttek a a- kosság kulturális célú kiadásai. összes kiadásain belül ma sem éri el az egy százalékot az ilyen célokra (Folytatás a 4. oldalon) évkezdés komoly erőfeszítések húzódnak meg. jelezte, hogy a teanap délután, a Vasas Művelődési Központban megtartott műszaki-gazdasági konteren- cia kezdetén a leajobbakat köszönthették. A vállalat vezérigazgatója, Drótos László, öt kohászati dolgozónak nyújtotta ál a szakma legmegbecsültebb, legrangosabb kitüntetését: a isiváló Kohász jelvényt a vele iáró oklevéllel és pénzjutalommal. Felszabaduló s>mk. évfordulója tiszteletére Bellin?«! Istvánná. Idránvi Sándor, Márkus Jósad, Sdláayi (Folytatás a 2. oldalon) r Nemzeti park - nemzeti kincs Fennállásának hetedik évébe lépett a Bükki Nemzeti Park. Ez idő alatt számos intézkedés született a túrázók, kirándulók kényelmének biztosítására: esőbeállók, pihenőhelyek létesültek, és építésüket, a tervek szerint, tovább lolytatják. A megnövekedett szabad időben mind többen keresik fel a hegység szép tájait, ám, mint az a megyei természetvédelmi egyesület vezetőségének legutóbbi ülésén is kitűnt: Sokan nem vigyáznak eléggé a rendre, a tisztaságra, a Bükk élővilágára. (Cikkünk a 3. oldalon.) Műszaki konferencia az LKM-ben
