Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-06 / 80. szám

ÉSZAK - MAGYARO RSZAG 3 T983. óprtfis 6^ szerda Parlagföldek vissza hódítói Beszélgetések — áramszünetkor Hennyif ér a munkás, ha vidéki? A projektor minden hibát észleL Nyolcszoros nagyításban látha­tó képünkön a spirál, amelyekkel itt dolgoznak. Mít lehet termeszteni zö­mében erodált lejtőkön levő, alig 5—6 aranykoronára ér­tékelt, mások által már több, mint egy évtizede „elha­gyott” parlagterületeken, amelyeket a nagybarcai Bánvölgye Tsz-ben most is­mét szántóként hasznosíta­nak? — Kezdetben, közvetlenül a feltörés után, nem sok mindent — válaszolja Sza­kánál László főagronómus. — Előbb szívós munkával, me­liorációval, táblarendezéssel, a talaj termőképességének visszaállításával, műtrágyá­val, szerves trágyával, az elburjánzott évelő gyomfló­ra ritkításával, kiirtásával valósággal vissza kell eze­ket a területeket hódítani. Ázass a 857 hektáron, amit an. elmúlt év végén vala­mennyi nagy erőgépünk munkába állításával, kín­lódva törtünk fel Tardona, Mályinka és Dédestapol- esány határában, az idén még nem sok teremhet. Egyelőre még csak munkát, kiadást jelentenek, de egy vészükbe ősszel már búzát vethetünk. Viszont Borsod- bóta, Aggtelek és Trizs kör­letében, ahol már 1976-tól •(vállaltuk 1100 hektárnyi parlagterület újbóli haszno­sítását, már biztonsággal tu­dunk hektáronként legalább 55 mázsa búzát termelni, s tavaly árpából sikerült a 38 mázsa, zabból, a dombvidék növényéből pedig a 40 ma­rsa. Az eddig nemcsak fel­tört, de már teljesen vissza­hódított, mintegy kétezer hektár volt parlagföld je­lentősem hozzájárult ahhoz, kegy tavaly a mostoha ter­mőhelyi adottságokkal küa- •kő alaptevékenységünk hoz­ta a 17,6 millió« tiszta nye- reaég jelentős részét. ♦ Blwiytn még sokan em­lékesnek rá, hogy as 1960- as éve3c elején sok agrár­közgazdász állította: szántó­földi növények termesztése az ilyen területeken csak rá­fizetést hozhat, s nincs más választás, mint erdősíteni, esetleg gyepesíteni ezeket a mostoha dombvidékeket. Szabón GpörffV, a BánvöV- gye Tsz elnöke már akko­riban sem értett egyet ezzel az „elmélettel”. Ezen a vi­déken nőtt íd, ismerte a dombvidék! gazdálkodásnak nemcsak minden gondját- baját, de a lehetőségeit, az itt elérhető siker örömeit is. Nem véletlen, hogy 1962- ben, egy megyei vállalatnál betöltött, egész embert kö­vetelő állása mellett, má­sodállásban elvállalta a bán­faival Haladó Tsz elnöki te­endőit. Pedig az a kis szö­vetkezet akkoriban, a meg­alakulás utáni első két év­ben már öt elnököt „ fo­gyasztott” el. Hogy hogyan bírta öt éven át, másodál­lásban ellátni a tsz-elnöki teendőket, miközben egye­süléssel még növekedett is a közös gazdaság? — Akkor még fiatal vol­tam, alig valamivel a har­minc felett, az ember még bírja a napi 14—16 órázást is — válaszolja mosolyogva. — Meg aztán bizonyítani is akartam ... Azt, hogy ezen a mostoha vidéken is lehet eredményesen gazdálkodni, itt is létezhet erős mező- gazdasági nagyüzem, amely biztosítani tud munkát, jó A sárospataki Bodrog Áru­ház évek óta fontos keres­kedelmi kapcsolatot tart fenn a kelet-szlovákiai tő- keterebesi Jednota és a bul­gáriai jamboli Torgovia vál­lalattal. Évente több millió forint értékű árucserét bo­nyolítanak le egymással. megélhetést az Itt élők szá­mára. Nem az elnök mondja, má­sok mesélik róla, hogy ez a nyughatatlan, mindig va­lami újat kereső, az elért si­ker után mindig valami többre törekvő Szabón György már akkoriban azt hajtogatta, hogy csak a föld és a jószág haszna kevés ezen a vidéken a fejlődés­hez, a boldoguláshoz. Nem véletlen, hogy miután már főállásban volt tsz-elnök, s kezdett kialakulni több egye­süléssel a mai nagy Bán­völgye Tsz, itt létesítettek elsők között sütőüzemet, az­tán homokbányát, próbál­koztak még építőanyag­gyártással is, meg sok min­dennel, amit ma úgy neve­zünk, hogy melléküzemág. Ma már nevetve mondják, hogy akkoriban nemigen járt dicséret az ilyen próbálko­zásokért, kiútkeresésekért... * Az elnöktől nem kefl megkérdeznem, hogy sike­rült-e bizonyítania... A Bánvölgye Tsz utóbbi évek­ben elért eredményei közis­mertek. Kilencszáz ember­nek biztosítanak munkát, át­lagosan 186 forint a 10 órás munkanapra jutó jövedelem, tavaly hektáronként 47 má­zsa búzát, 36 mázsa őszi és 37 mázsa tavaszi árpát, 169 mázsa burgonyát, 375 mázsa káposztát, 57 mázsa kukori­cát termeltek; ezerdarabos a szar vas marha-állomány, öt­ezres a juhászat; kőnei 110 millió volt tavaly a mel­léküzemágak árbevétele, * az idei összes termelési ér­téknek a tervek szerint már el kell érnie a negyedmilK- árd forintot. VisszakanyarodoHfc a pwc- tagterületekhex, amelyeknek újbóli hasznosítása, vísrz»- hódítása szívügy ebben a gazdaságban. — Szívügy is, meg közügy in — mondja az elnök. — Most már ott tartunk, hogy összesen, közel 2900 hektár parlag újrahasznosítását vál­laltuk. És kicsit rá is kény­szerültünk arra, hogy vállal­juk ezt a nagy munkát, hi­szen összes területünknek alig több, mint egynegyede volt a szántóföld. És ezek nagy részének minősége, aranykorona-értéke sem volt sokkal jobb, mint az átvett parlagoké. Arra, hogy meg­birkózunk az újrahasznosí­tás nem könnyű velejárói­val, biztosíték az is, hogy az országban elsőnek, vagy legalábbis elsők között léte­sítettünk saját meliorációs melléküzemágat. Ennek, az ágazatnak a gépei nemcsak a Bodrogközben vállaltak az idén tízmilliós nagyságrendű munkákat. Idehaza is nagy hasznukat vesszük. Meg az­tán, mi nagyon komolyan vesszük azt, hogy a mellék­üzemágakban megtermelt nyereségből az alaptevékeny­séget erősítsük, annak az árutermelését fejlesszük. * Tavaly a nagybarcai Bán­völgye Tsz összesen 23 380 tonna mezőgazdasági termé­ket értékesített. Minden száz hektárnyi volt parlag, amit visszahódítanak, amelynek visszaadták termőképességét, további 350—400 tonnával növeli áruértékesítésüket. (P. s.) Ennek során hiánycikke két pótló és választékbőví­tő árukat kap a pataki áru­ház, és ugyanilyen jellegű cikkeket szállít a csehszlo­vák és bolgár partnernak. A kishatármenti árucserét a kialakult, jól bevált gya­korlatnak megfelelően eb­ben az évben is folytatják. Mérlegzáró közgyűlés Több évtizedes múltra te­kint már vissza Sárospata­kon az Építő- és Szerelőipa­ri Szövetkezet, amely az új művelődési ház mozihelyisé­gében tartotta mérlegzáró közgyűlését. Mizsák Berta­lan elnöki beszámolója sze­rint a szövetkezet 1982-ben 52,8 millió forint értékű építési és szerelési munkát végzett, és 7,4 millió forint összegű nyereséget ért el. A termelési érték a létszám csökkenése ellenére is 8 szá­zalékos növekedést jelent az előző évihez viszonyítva. A szövetkezetben 13 szo­cialista brigád dolgozik, s közülük a Rákóczi és a Vil­lám elnevezésű brigádot pél­daképül állították a többiek elé. Kisvállalkozás formájá­ban három szakcsoport mű­ködik 10—10 taggal, akik 1,1 millió forint értékű mun­kát végeztek, természetesen a kötelező munkaidőn túl. A szétszórtság ellenére is megfelelőnek minősítették a szövetkezetben a vagyonvé­delmet. A vezetőség nagy gondot fordított a dolgozók szociális helyzetének és munkakörülményeinek javí­tására. Erre a célra az 1983-as tervükben három­millió forintot irányoztak elő. Újra nyitón olajkiftak Tovtfbb nöreg tandM a másodlagos művelési d- jtaás kiterjesstásévei a bá- zakerettyei szénhidrogén mesŐL A K&ofiaj- és Föld­gázbányászati Vállalat szak­emberei a keleti mező rósz újabb blokkját temették a kőzetnyomást helyreállító széndkxxid-gáxxaL A Báza- kerettyén alkalmazott má­sodlagos művelési eljárással a még tőid mélyében levő olajkészlet további tíz-tizen­öt százalékát hozzák felszín­re. A vállalati szabadalom alapján végzett munka ered­ményeként ebben a mező­részben nyolc olajkutat nyit­nak meg újbőL A jó minő­ségű olajbői motorbenzint állít elő a Zalai Kőolajipari Vállalat. A Bonod megyei Tejipari Vállalat termékei — a kun­sági goroolya, a habosított túrókrém, a Dánielt» túró- hab stb. — igen közismer­tek és arra utalnák, hogy a vállalat termékválasztóka mennyire széles. És szá­munkra, Borsod megye egé­szének és Heves megye na­gyobbik részének lakosaira nézve igen kedvező. Hiszen az egészséges táplálkozási szokást jelentő tejtermékek­ből sokfélét és viszonylag so­kat fogyaszthatunk. Ez egyébként érdekünk is, mert a tej és tejtermékek azon kívül, hogy a szervezet részére igen fontos aminosa- vakat, vitaminokat atb. tar­talmaznak, ráadásul állami­lag dotált termékek. Aki te­hát sok tejterméket fogyaszt, az jól jár, hiszen fogyasztá­sának egy részét az állam fedezi. Lakatos Árpáddal, a Bor­sod megyei Tejipari Vállalat főmérnökével a vállalat örö­meiről és gondjairól, azokról a megtett, illetve tervezett intézkedésekről beszélget­tünk, amelyek végső soron a fogyasztók jobb ellátását | szolgálják. Mivel hazánkban a tejipar az élelmiszeriparon belül csak közepesen fejlő­dik, ezért érdekes lehet le­mérni a vállalat tevékenysé­gén keresztül Borsod megye és Heves megye egy részé­nek tejtermelését, illetve feldolgozását. — Aki egy tehenet tart, 2500 forintos, több tehén Néhány évvel ezelőtt szá­mos kisüzemet telepítettek Budapestről vidékre. Az ipartelepítők elsősorban nő­ket foglalkoztató fővárosi vállalatok, szövetkezetek vol­tak, s távlati koncepcióik ki­dolgozásában építettek a vi­déken meglevő szabad mun­kaerőre. A legtöbb helyen beruházásra nem volt idő, ax anyavállalatok: a helybe­li tanácstól, illetve magán- személyektől bérelt épületek­be« alakították ki a műhe­lyeket. A n.. K -r - -- ---n ft- ascUk. WÜ TO4 MSiUUJ'lIK rooo­nyíre jól vizsgáztak- megta­nultak as üzemi követel mé- npeknek megfelelően is varr­ni, tódnak gyermekkocsit és játékokat készítem, elsajátí­tották a legnehezebb anm- kafogásokat is. Most arra kerestünk választ, fragyon ho­norálják az ipartelepítők vi­déki munkásaik igyekezetét, javítottak-e a munkakörül­ményeken, gondoskodnak-« akkor is munkáról, ha esetleg régebbi számításaik időközben a megváltozott gazdasági helyzetben más­ként alakultak. Számos üzembe« jártunk, »hol a munkakörülmények javításáért valóban sokai tet­tek. Jó példa erre az sh*- míniumgyár szendről gyáe­fwetón tehenenkén* még 6000—6000 forintos állami támogatásban részesül. Elvi­leg tehát érdemes tehénnel foglalkozni.' Különösen, hogy 1983. január 1-tól 50 fillér­rel emelkedett a tej literen­kénti felvásárlási ára. Az eddig intézkedések azonban mégsem bizonyultak elegen­dőnek ahhoz, bogy a háztáji tehéntartási, tejtermelési kedv ne mérséklődjön, s en­nek révén a háztáji termelés is ne csökkenjen. A tejhiány miatt ez évben mintegy 8 millió liter tejet, illetve azzal egyenértékű tej­terméket kell a vállalatnak más megyéktől beszerezni. A behozott tej, illetve tejter­mék, azaz a szükséges tej hiánya természetesen sújt­ja a Borsod megyei Tejipa­ri Vállalatot, illetve a fel­dolgozás gazdaságosságát. Népgazdasági méretekben is gond, hogy a tehéntartó ge­neráció lassan kiöregszik és a fiatalok pedig nem szíve­sen vállalják már ezt a mun­kát. A tejipar a termelési kedv növelése érdekében ezért most azzal a dicséretes kez­deményezéssel állt elő, hogy az úgynevezett háztáji fejő­gépakció keretében minden­kinek, aki négy éven át há­rom, vagy több tehenet tart bármelyik városi nagyüzemé­vel. Most mégis egy nega­tív példára szeretnénk fel­hívni a figyelmet. A színhely: Tállya. A spi­rálüzem után érdeklődünk. Megtudjuk, új helyre költöz­tek. Az „.új hely” rövidesen csalódást okoz, jóllehet, már. már luxusnak számít a régi pincehelyiség után. Az épü­let, amelyet a „Servitos” Ve­gyesipari Szolgáltató Szövet­kezet 25 fős részlege szá­mára bérel, igencsak meg­érett már a tatarozásra. A kisüzem három helyiség­ből áll, asztali lámpák fé­nyénél végzik aprólékos munkájukat ax asszonyok, akiknek legfontosabb mun­kaeszközük a csipesz és ax olló. Jóllehet, erős fényű lámpával világítanak, mégis »okán *nemü regesek lettek, amióta itt dolgoznak, öt éve vágják itt méretre a gépko­csi lámpákhoz szükséges spi­rálokat, majd a „lábakat” a ssabványbor. igazítják, hogy ezután belecsavarják a wolframszálat. Munkájuk szabad szemmel alig követ­hető, többnyire csak villám­gyors mozdulataiknak lehe­tünk tanúi. A napi norma magas: egy műszak alatt 670 darab spirált keil elkészíte­niük. Hibázni nem lehet, ki­ki nevét adja a munkához. A meát többszörös nagyítás­én évente telt énenként leg­alább 3000 liter tejet lead az iparnak, az végül is ingyen kap egy fejőgépet. A négy év- elmúltával ugyanis a 15 ezer forintot éró fejőgép a koráb­bi „bérlőé”, gazdáé lesz. A Borsod megyei Tejipari Vállalathoz már ez ideig mintegy 250 fejőgépigény ér­kezett. Ennek kisebbik ré­szét az Agroker Vállalattól közvetlenül beszerezhetik, nagyobbik hányadát azonban Nyíregyházán gyártják le. Az úgynevezett BOSCOOP-tí- pusú fejőgépek persze, kény­szermegoldást jelentenek, hi­szen a fejőgépek „lelke” a vákuumszivattyú, a pulzá- tor — importból származik. Ám ez a megoldás mégis nagy és gyors segítséget je­lent, hiszen az NDK partner csak 1984-től vállalná a megfelelő íejőgépek leszál­lítását Április végén új termék­családdal jelentkezik a vál­lalat egri üzeme — a kész pudinggal. E kocsonyás szerkezetű, három-négyféle ízesítéssel készülő tejtermék viszonylag olcsó áron kerül forgalomba. Az új termék­család megjelenésével, s a közelmúltban tartott falu­gyűlések várható sikerével — amelynek témája a tehén­tartást gátló, illetve azt se­ban, a projektoron ellenőr­zi a napi munkát. Szúrópró­baszerűen átvizsgál minden­kitől harminc-negyven da­rabot. Ha sok a hiba, elöl­ről kezdheti a munkát a vé­tő. A szigorú normák dacára is eleget tesznek a mennyi­ségi és a minőségi követel­ményeknek egyaránt. Mun­kájukkal évek óta elégedett az Egyesült Izzó. Akárcsak tavaly, az idén is megkötöt­ték a szerződést. A múlt hó­napban derült ki: az Izzó- gyár csak ez év augusztusáig vevő a munkára, azután a szerződést exportmegrende­lések híján felbontja. Az asszonyok azóta bi­zonytalanságban élnek. A környéken másutt nincs munkalehetőség. Nem akar­tuk sokáig feltartani őket a munkában — egy hirtelen jött, hosszas áramszünet azonban a kezünkre játszott. Az elkeseredett hangú meg­jegyzésekhez hárman a ne-' vüket adták. Paróczai József- né, Tóth Andrásné és Lm.cz* Lajosné elmondta: Egy hónapja teljes bizony-; talanságban élnek.. Hat hó­napra elegendő a munká­juk, teljesítményeiket ma­ximálták, naponta batszáz darabnál több spirált nem készíthetnek. Jelenlegi kere­setük naponta nem haladja meg a 75 forintot. A jövő­jük bizonytalan. Romlott a félkész-alapanyagok minősé­ge is: szinte lehetetlen de­rékszögbe állítani a HZ-s spirál lábát. Komolyam fon­tolgatják, hogy feladnak egy újsághirdetést, amelyben munkát keresnek bnszoo- ötük számára. Érthető, hogy nem akae- Mk vtassamenni a főzőka-' »álhoz. A segítséget azonban elsősorban a budapesti szö­vetkezettől várják, amelynek öt ér óta ők is tagjai. A bizonyításban most a szö­vetkezet a soros — az asz- szonyok emberségből, helyt­állásból már dicséretesen vizsgáztak. Joguk a jobb munkafeltételekhez, a folya­matos munkaellátáshoz nem vitatható. Déváid Hedvig grtó tényezők feltárása volt — is magyarázható, hogy' a vállalat idén 100 millió fo­rinttal akarja a. forgalmát; növelni. A termelésben és a forgalmazásban bizonnyal felfutást jelent, a primőrök, a zöldhagyma és a retek meg­jelenése is, amikor is a tú­rófélék iránt nő meg a keres­let. A vállalat termelésének korlátáit persze, nem any- nyira a termelőberendezések kapacitása, mint inkább a feldolgozásra kerülő tej mennyisége határozza meg. Erre jellemző lehet, hogy amíg a korábbi években az összes tejtermelés 38 száza­lékát adták a náztáji gazda­ságok, most ez a szám csak 30 százalék körül mozog. Szerencsére ezt a csökkenést a szövetkezeti, illetve állami szektorban megtermelt tej mennyiségének növelésével sikerült kompenzálni. És re­mélhetően a magasabb fel- vásárlási ár, a fejőgépakció, a háztáji tehéntartási, illet­ve tejtermelés] kedv meg­élénkülését is eredményezi, Ez lenne a jó, ez lenne a kí­vánt tendencia. Hiszen az élelmiszer-gazdaság feilesztó- se, annak gazdaságossága,’ versenyképessége nemcsak a „népgazdasági jövőnek” az alapjait veti meg, hanem hangulati, politikai tényező-] vé válhat. , —bechert-» 1 Kishatármenti forgalom Tejipari tervek egysége, ahol a asocial» vi­tatottság felvebeti a versenyt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom