Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-27 / 98. szám
E5ZAK-MAGYARQRSZAG 4 1983. április 27., sierdo Május 5-től 10-ig: A 23- miskolci filmfesztivál Tájékoztató a Magyar Sajtó Házában A művészi értékek terjesztése Kedden délután Budapesten, a Magyar Sajtó Házában tartotta országos sajtótájékoztatóját a 23. miskolci filmfesztivál és a 11. közmüvclö- dcsi filmfórum előkészítő bizottsága. A tájékoztatón a fesztiválnak otthont adó város képviseletében részt vett Csólai János, Miskolc város Tanácsának elnökhelyettese is. György István, a fesztivál igazgatója bevezetőjében kiemelte, hogy új vonásokkal gazdagodik most a hatnapos rendezvénysorozat, mert min. den páratlan évben itt, a fesztiválhoz kapcsolódva rendezik meg a jövőben a köz- művelődési filmfórumot, páros években pedig Kecskémé, ten. Ugyancsak új vonás lesz a zsűritagok és az alkotók la- 1 l.álko2Ója, illetve nyilvános vitája. Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium művelődé- ni főosztályának . vezetője, a közművelődési filmfómm .céljairól, jelentőségéről .és a miskolci filmfesztiválhoz kapcsolódásának szükségességéről s szólt, majd a miskolci rende- I 2» Kaerwefc neróben Szni.cs Ve- I reaeaé, a Szakszervezetek ! Borsod megytá Tanácsának 1 titkárai bivfca szíves szóvá] s 1 sajtó ‘ képviselőit Miskolcra., es ajánlotta figyelmükbe a fesztiválon kívüli, illetve ahhoz- kapcsolódó helyi programokat. Megemlítendő, hogy a fesztivállal egy időben, —■ a 1 hagyományoknak megfelelően ! itt tartja tanácskozássoro- f setort as AtCS fa Népsaató- 1 btóarnanyos Fömek Némáét. f köss Seöwetoéast ebmksége. is. í ..A feszfáváj róssietes propr a«ij» a következők, szeri ni. alakul: május 3-én 17 órától térzene fogadja a gyülekezőket Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Központ, a fesztivál székhaza előtt. A hivatalos megnyitó ünnepség ÍS őreikor lesz, s azon György István feszti váligazgató bemutatja a zsűri tagjait, Rózsa Kálmán, Miskolc tanácselnö- , ke pedig ünnepi megnyitót mond, majd megkezdődnek a fesztivál vetítések. A verse ny- tíIntek — szóm szerint 81 — tizenöt programban kerülnek vetítővászonra: tíz összeálli. tás — május 5 tői 9-ig 13 és 90 órai kezdettel — a Róna: Sándor Művelődési Központban. öt pedig azonos napokon 19 órai kezdettel a Hevesy Iván Filmklubban látható. (Ez utóbbi helyen a hosszú doku ment umfilmeket vetítik.) Május 8-án. vasárnap a Rónaiban, a Molnár Béla Üllö- röházban és az Ady Bűdre Művelődési Házban délelőtti gyermekprogramok lesznek, 16 órakor pedig a fesztivál székhazában a Magyar Televízió információs műsorral köszönti a miskolci filmfesztivált;'köszöntőt Balogh Mária, a miskolci tévéfesztivál igazgatója mond. A versenyprogrammal pár- huzamosan rendezik meg — szorosan a fesztiválhoz kapcsolva — a II. országos közművelődési filmfórumot a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban. Megnyitót má. jus 6-án 9 órakor Nagy Zoltán, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára mond, majd dr. Gombár József, a MOK1SP igazgatója A rövidfilmek forgalmazási helyzete cs forgalmazásó.nak további lehetőségei címmel tart előadást, 15 órától pedig a Pannónia Filmstúdió mutatkozik be részben filmekkel, vészben tájékoztató előadással. Hasonlóan mutatkozik be május 7-én 9 órakor a HiradcL és Dokumentum film Stúdió, M órakor a Katimaé [Hlmstúd'tó, 17 órakor pedig a Népszerű-tudományos es Oktatófilm Stúdió. Május 3-án három szekcióüléssel folytatja munkáját a közművelődési filmfórum, majd összevont üléssel és záró vitával ér veget. Kapcsolódó programban sem lesz hiány: információs műsorral mutatkozik be a Vasasban a Balázs Béta Stúdió B-ám M órakor, ugyanott 3-én b# órai kezdettel emlék- Més lesz s vwpwtr ofctaáó- fümgyártós fit eve* évfordulója aör»fntób<&. Több kihelyezett yetftés és találkozó, a város művelődési házaiban a Pannónia Film. stúdió kiállítása, rendhagyó rajzérája és sók-sok rajzfilmprogramja várja az érdeklődőket; s várható még a helyi igények szermi több más rendezvény. A fesztivál zárónapján, má. jüs 10-én 10 órakor a megyei párt bizottság székhazában rendezik meg a filmalkotók és a zsűritagok találkozóját és eszmecseréjét. Este 19 órakor a dr. Bérces János elnökletével működő zsűri kiadja a dijakat, majd Tóth Józsefnek, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa vezető titkárának zárszavával befejeződik a 23. miskolci filmfesztivál, i ító I Idejeksráii A leninvórosi könyvesboltban kapta lencsevégre a fotós o jelenetet. Együtt válogat a mama és o kicsi. A kosárba végül az a leporelló került, amelyik a pöttöm emberkének a tetszését is megnyerte. Végül is: a barátkozóst a könyvekkel nem lehet elég korán kezdeni. Fotó: Nagy Miklós Fiatal dalosok. ialáikozója Az idén tizenegyedik alkalommal rendezik meg „a fiatal dalosok találkozóját Székesfehérvárott június 30. és július 2. között. A találkozót a KISZ Központi Bizottsága, a Népművelési Intézet, valamint a megyei és városi KISZ-bizottság és Székesfehérvár kozm-űvetó- dési intézményei hirdetik meg azzal a céltel, hogy áttekintsék az Üj-dal mozgalom eddigi eredményeit. A találkozóra nevezhetnek saját szerzeményű mozgalmi, forradalmi, közéleti és békedalokkal, feldolgozásokkal, megzenésített versekkel, a népzenét alkotó módon felhasználó szerzeményekkel és más mai dalokkal. Az együttesek és szólisták Hl—10 perces műsoraikat magnókazettára rögzítve, s a dalok szövegét írásban te mellékelve jelentkezhetnek a találkozóra, május 31-ig. A nevezéseket a Népművelési Intézet tánc es zenéi osztályára (Budapest, I., Corvin tér 8. 1011) kell beküldeni. A beküldött pályamunkákat szakzsüri értékeli, s döntése alapján a legszínvonalasabb műsorok készítőit hívják meg a székesfehérvári találkozóra. A művészi folyamat három nagy szakasza — alkotás, terjesztés, befogadás — közül igen sok szó esik az alkotásról, sok szó esik a ( befogadásról, tehát a művészi alkotást értőn, vagy értetlenül fogadó közönségről, és ezekhez képest feltűnően kevésszer kerül szóba, a középső lépcső, a terjesztés folyamata, az az út, amíg a mű a befogadóhoz jut, a maga nehézségeivel, görön- gyósségeivel. (Bár mintha nápjainkbin gyakrabban kerülne szóba a gazdasági nehézségekre való hivatkozással ennek az útnak sok-sok akadálya.) Erről a középső szakaszról, a művészi értékek terjesztéséről rendezett rendkívül értékes gondolat- cserét a napokban Budapesten a Fészek Klubban a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége és az MSZMP Budapesti Bizottságának Oktatási Igazgatósága. Rövid vitaindítót tartott és a vitát vezette Fukász György, tanszékvezető, az egyes témakörök bevezető előadásait tartotta; majd a hozzászólásokban felmerült kérdésekre válaszolt dr. Bercczky L o- ránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója; • dr. Gombár József, a MOKÉP igazgatója, Kárpáti Sándor, n Szakszervezeti Szemle főszerkesztő-helyettese, Paridé András, a Művelődési Minisztérium művészeti főosztályának vezetője, Sssinetár Miklós, a Magyar Televízió elnökhelyettese és ér. Vitányi Iván, a Kultúrakutató Intézel igazgatója. Ebből a felsorolásból te kitűnik, hogy a művészeti élet igen sok területét kívánták érinteni, igazán sajnálatos, hogy as rrodaiom terjesztése nem kapott képviseletet, a korre- ferensi gárdában. Pedig éppen a könyvkiaetes és -terjesztés, smz az irodalomnak a befogadóhoz való ei juttatóm útján te adódnak teendők, adódnak akadályok. Nem a hat bevezető előad ást és a vitát kívánom reprodukálni a következőkben, hiszen ahhoz egy újságcikk terjedelme kevés lenne. Hanem egy utólagos hozzászólásként elmondani néhány gondolatot a művészi értékek terjesztésérői. Igen érdekes voá, Tftányi Iván okfejtése arról, hogy » kultúra demokratizmusa azt jelenti;- mindenki szamara elérhetővé kell tenni a kultúrát, a művészeteket. Biztosítani ezt az elérhetőséget, Ehhez megfelelő intézményrendszer áll rendelkezésre — felülről irányítva, A kulturális demokrácia viszont alulról irányul, és mindenki saját ízlése szerint választja, mit kíván, mi ve] szerelné idejét tölteni, szórakozni stb., egyáltalán, miként vess részt a kultúrában. Ez a. kél; irányulás mindig összekapcsolódik és konfliktusforrássá is válhat, nem is ritkán. Az emberek kulturális igénye nem pusztán egyéni indítékokon múlik, hanem széles körű társadalmi összefüggések függvénye. Éppen ezért a művészi értékek terjesztésének kérdése nem választható el mereven a hármas folyamat első. és harmadik tagjától, az alkotástól és a befogadótól. Magyarországon a művészi értékek közvetítésére több intézményrendszer áll* rendelkezésre. A legszélesebb hatókörű a televízió, amely érteket közvetíthet és értéket propagálhat, szelektálhat az értékek között, s erre szűk adása miatt nagyon rá is kényszerül, és mert szelektálnia kell az értékek között, előtérbe kerül egy nagyon ’ fórttos feladata: olyan szemléletet kell nevelni a nézőkben, amely egymás ízlésének eltűrésére neveli az embereket. Azaz, a nézőnek türelmesnek keli lenni akkor is, ha nem az ő egyéni ízlésének megfelelő műsor pereg, mert más milliók esetleg éppen azt szeretik. A másik igén széles körű hálózattal rendelkező közvetítő intézmény a mozik hálózata. A film és a néző kapcsolatát meghatározza a filmkínálat, a filmterjesztés közvetítő rendszere, s nem utolsósorban a közönség ízlése, filmkultúrája stb. Csak míg a televíziónál nincs közvetlen anyagi érdekeltség abban, hogy megtekinljük-c a kínált műsort, avagy sem, a filmterjesztésnél ez erősen jelentkezik. A képzőművészeti alkotásoknál már nehezebben mérhető az érdeklődés, nehezebben mérlegelhető a terjesztés hatásfoka, A kiállítások látogatottsága kevés úisszaigazolást nyújt, * műkereskedelemben pedig gyakorlatilag érvem, válik minden műalkotás, és me esztétikai érték, meg a kereskedelmi. érték, összemosódásából roppant ellentmondások adódnak. Ez vonatkozik nemcsak a képzőművészeti alkotásokra, hanem a filmekre, a hangversenyekre, s nem utolsósorban a könyvforgalomra, az irodalmi művek és a közönség kapcsolatára is. Nem érdektelen az a megállapítás, ami ezen az értekezleten elhangzott,-'s amely szerint az értékes müveket -igénylő közönség is közönség. Ugyanis, a misztifikált tömegkultúra jegyében spkan hajlamosak lebecsülni, azt a szőkébb közönségréteget, amely magasabb igényekkel • lén fel. Művészi alkotóműhelyeink igen sok értéket Hoznak leire. Persze nemcsak értéket, de most konkrétan az értékes alkotások «közvetítéséről van szó. Ellentmondásnak tűnik, ha ezek az értékek nem jutnak el azokhoz, akik. várják azokat. Csak egy, példa: a hazai dokumentum- film-alkotás igen nagy nemzetközi tekintélyt vívott ki magának. Nemcsak a külföldi fesztiválok dijai igazolják ezt, hanem például a kétévenkénti miskolci film- fesztiválókon is közvetlenül tapasztalhatjuk. Ugyanakkor a hazai rövid dokumentumfilmek és a közönség között szinte alig van járható út, mert a mozikból lassan kikoptak a kisérőfilmék, —• nem a mozik hibájából! —, túlnőttek a kisérőíilm-kere- ten, a televízióban rendkívül kevés idő jut számukra,1 s így messze nem érik el azt. a művészi hatást, amit el kellene érniük. Pedig éppen mostanában megnőtt az érdeklődés a tényeket tükröző művészeti alkotások iránt, a fikciókkal szembén előtérbe kerültek minden ágazatban a dokumentatív müvek. Szó esett arról, hogy már az iskolában cl kell kezdeni azt az érzelmi-értelmi nevelést, amely majdan alkalmassá les£i a felnövő fiatalt a művészi értékek befogadására, s ezzel mindenki egyetért. De ez meg nem oldja meg magát, a közvetítést. Akkor is lesz alkotás, lesz befogadásra alkalmas közönség, és még mindig tisztázatlan a közvetítés, a terjesztés útja. Ugyanis az Európában legkisebb adásidővel rendelkező Magyar Televízió már több értékközvetítést időben nem vállalhat, a kazettás műsortovábbítás viszont nálunk gazdaságilag nehezen oldható meg, holott például az iskolákban erre igen nagy szükség lenne (ennél csak a lemaradásunk nagyobb), ugyanakkor a kiemelt szállodákban már működik ez a rendszer. Gyakran megtévesztő jelenségekkel is találkozunk. Például nem minden szellemi érték, ami. könyv- formát ölt. Vitatható, mi a jobb: a színház menjen falura, alkalmatlan körülmények közé, csökkent értékű előadást tartani igen drága költséggel, vagy azért a pénzért a közönség jöjjön be a színházba jobb előadást látni. Kiragadott példák ezek csupán. Egy bizonyos: a művészeti értékek C3 a befogadó közönség közötti ut nem- sima; több járható utat- hidat kellene építeni, és az alkotó—közvetítő—befogadó hármas rendszerben mindhárom lépcső érdekeltségét vizsgálva , kellene kialakítani a terjesztésnek napjainkban elfogadható tormáit, amelyek az, adott gazdasági lehetőségek mellett, — s azokat nem mindig' elhárító tényezőként emlegetve! —, a meglévő értékek és a befogadók mind jobb találkozásait biztosíthatják Benedek Miklós Gazdag programmal A vasi majális „készül”.,. Hiába faggatom emlékezetem, nem tudom felidézni, mikor jártam utoljává olyan megbeszélésen, amely kulturális szervezet által „annyiféle” embert hívott volna össze — mint tegnap az Avar-i Kulturális Egyesület program-megbeszélő tanácskozása. Az indíték: az előző évekhez hasonlóan az idén május 15-én is megrendezik a miskolci Avasi lakótelepem az avasi majálist. A jelenlévők a kulturális egyesület vezetőinek prog- r'amismertetéséből és javaslataiból (ezt korábban bizottságok dolgozták ki), igen gazdag látni- és hallani valóról alkothattak képet. A cél — mint az egyesület elnöke hangsúlyozta —- az, hogy a hatalmas lakótelep otthonaiból mind több embert mozdítsanak ki, szólítsanak az utcára, társaságba „tegyék” őket. Nos, ha megközelítőleg olyan érdeklődés és lelkesedés fogadja majd május tőén a majálist programokat, mint amilyen a. tegnapi koordinációs megbeszélésen tapasztalható volt — akkor előre garantálható a nagy siker. A „hangolódás” már május 14-én.; éjszaka megkezdődik majd, ekkor iskolások toborzócsapatai hirdetik „szerenádosan” a másnapi nagy összejövetelt; s május 15-én . reggel 7 órakor a zenés ébresztővel indul az éjszaka 10 óráig „menetelő” majálisi kavalkád. A különböző kinálatok- programok puszta, címszerő felsorolása is igen nagy terjedelmet kívánna. Most hat. elégedjünk meg annyi be- hárangozóval, hogy lehet majd kocogni, futni, kerékpározni; nézelődni a hadi- technikai bemutató tárgyai között; tapsolni és közbeszólni a bábosok játékakor; hallgatni a szavalöverseny résztvevőit; adni és venni a cserebere-börzén; frissítőül megállni a vendéglátósok „egységeiben”:-és persze vásárolni is lehet majd a majális! vásárban: s aki estére sem fárad, táncra igazíthatja majd a lábát... A tegnapi koordinációs megbeszélés hangulata arra enged következtetni, hogy jói előkészített, közös együtt- létre alkalmas, nagyszerű lehetőségekkel ' köszönt majd május 15-én a majális az Avasi lakótelepen élőkre. <4. BV W Korniss Dezső eddigi életműve a magyar művészetnek mindmáig feltáratlan területe volt, noha jelentősége, kimagasló eredményei és esztétikai értekei mindvégig benne voltak a szakmai köz- tudatban. Sajátos helyzet alakúit kit Korniss némely festménye egy-egy művészi korszak reprezentatív alkotásai között szerepelt, művészek és művészettörténészek hivatkoztak rájuk; e kimagasló értékű én vitathatatlanul korszakos jelentőségű műalkotások szellemi környezete, keletkezéstörténete és a korniss! életműben elfoglalt helye azonban többnyire teljesen rejtve maradt Ehhez hozzájárult az is, hogy Korniss ritkán . állított ki, legfeljebb csoport- kiállításokon szerepeli egyegy müvével, s.é művein is többnyire nem a legfrissebb munkái voltak, hanem gyakran egy-két évtizeddel korábban születeti képék. így — egy szűkebb baráti kor kivételéyel — a művészeti köztudat egyszerűen nem volt tisztában Korniss munkásságával. Az 1947-es önálló budapesti kiállítás és a nagy jelentőségű, 1.965-ös székesfehérvári kiállítás után csak 1930- ban kerülhetett sor az immár több, mint fél évszázados kornissi életmű hatalmas anyagának bemutatására a Magyar Nemzeti Galériában. Ttt sem szerepelt azonban Korniss jó- néháwy fontos müve. nem is beszélve a legtermékenyebb korszakok főmüveit kísérő tanulmányok izgalmas anyagáról. a könyv megkísérli a kornissi életmű esztétikai értékelését és művészet- történeti rekonstrukcióját, noha az életmű még nem lezárt. — Ez olvasható a Képzőművészeti Kiadó gondozásában most megjelent hatalmas monográfia előszavában, amelyben a szerző, Hegyi Lőrén d könyvét „őszinte tanítványt tisztelettel Németh Lajosnak” ajánljaA nagyszabásű műben Hegyi Loránd megkísérli a magyar és az egyetemes kortárs művészetben elhelyezni Korniss munkásságát, elsősorban esztétikai nézőpontból elemezve tárgyát. A könyv nagyszabású kísérlet a jelentős életmű értelmezésére és értékelésére. A kötetben hatvan színes és ugyanannyi fekete-fehér reprodukciót, valamint angol nyelvű összefoglalót találunk. Korniss Dezső
