Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-24 / 96. szám
T983. április 24., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 les munka, mértéktartó optimizmus Hol tartanak megyénk KISZ-fiataljai az ifjúsági szövetség X. kongresszusa határozatainak végrehajtásában? — er'ől kérdeztük Szabó Pált, a KISZ megyei bizottságának első titkárát. — Lassan két esztendő telt el a kongresszus óta, a közelmúltban mi is áttekintettük eddig végzett munkánkat — mondotta. — A kongresszus és saját határozatainkat szembesítettük a valósággal, mintegy „tükröt” tartva magunk, munkánk gyakorlata elé. — Az elmúlt években az ifjúság és a KISZ a politikai érdeklődés középpontjába került, az elmúlt hónapokban pedig felerősödött a mozgalom kritikája. Mi erről a véleménye? — A vita és a kritika a valóságból táplálkozik, de a felvetődő kérdésekre nem adhatunk leegyszerűsített választ. Hiba lenne elsősorban egyedül a KISZ-t felelőssé tenni az ifjúság között meglevő és újratermelődő nemkívánatos, politikai és morális gyengeségekért. — Tehát kevesebbet beszélnek az eredményekről? — Igen, a közvélemény és mi is. Mi elsősorban azért, mert a feladatokra, munkánk gyengeségeinek kijavítására koncentrálunk. Máskülönben bírál a párt is, de a kongresszuson, a megyei pártértekezleten, vezető testületi üléseken elhangzott, bírálatok és igények — a formalizmus kritikája, az élőbb, elevenebb közösségi élet kialakításának ösztönzése — úgy hangzottak el, hogy a párt messzemenően elismeri a KISZ munkáját, erőfeszítéseit. Ez így volt a KISZ. kongresszus óta eltelt időben is, mivel munkánkat, — eddigi szerény eredményeinkkel és még meglevő gyengeségeinkkel együtt — úgy vélem a kezdeményező kedv és a bátor útkeresés jellemzi. A határozatok végrehajtására törekedve keressük az offenzívabb ifjúságmozgalmi munka új módszereit, formáit. — Miben mutatkozott meg ez az elmúlt időszakban? — Például megkezdődött a termelés minőségi fejlesztését szolgáló cselekvési formáink kialakítása. Előtérbe került a KISZ hagyományos termelést segítő munkaformáinak, akcióinak a jelenlegi gazdasági követelményekhez való igazítása. Fejlődés volt a gazdaságszervező, mozgósító és tudatformáló munkában is. — Ezek nagyon fontosak, de a mozgalom tevékenysége nem merül ki a gazdaságban. Mi a helyzet a többi területen? — önállóbbak, öntevékenyebbek a bizottságok és az alapszervezetek, sok jó példát találunk erre megyénkben. Igaz, hogy még nem eléggé, s ennek több oka van: egyrészt bizonyára az is, hogy a bizottságoknak is gyakorolni kell az irányításnak azt a módját, hogy önállóbban dolgoznak, de úgy, hogy nem sértik az alapszervezetek önállóságát, kezdeményezőkészségét; de az alapszervezeteknek is jobban kell élniük és jobban kell keresniük az öntevékenység lehetőségeit. Hasznos volt a szervezeteknek a munkarendről, a munkastílusról a közelmúltban befejeződött vitája, egyik tanulsága, hogy kezdeti eredményeink ellenére még sok elavult módszertől, felfogástól és rutintól kell megszabadulnunk. De ez nem kampány kérdése, folyamatos, tervszerű nmnkát igényel. — Fejlödött-e a KISZ érdelaocdolmi, érdekképviseleti tevékenysége? — Egyre következetesebbek vagyunk a fiatalok lakásgondjainak enyhítésére elindított kezdeményezéseink végrehajtásában. Az elmúlt időszakban megyénkben 200 KISZ-lakás épült és több mint 200-nak az építése folyamatban van. Emellett több mint ezer közművesített telek kialakításában van döntés, amely szintén a fiatalok lakásépítését szolgálja majd. Mi magunk és kezdeményezésünkre a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság több réteg: például a munkásfiatalok, fiatal műszakiak, humán értelmiségiek élet- és munkakörülményeit vizsgálta. Érdekvédelmünk új területe a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett fiatalok körében végzett munka. — Mi a helyzet a rétegmunkában? — Kiemelt feladatnak tekintettük tömegbefolyásunknak, szervezettségünknek a munkásifjúság körében való növelését. A munkásfiatalok között érzékelhető javulást értünk el, de a tizenéves fiatalok között végzett munkánkban nem sikerült előrelépni. Közöttük elsősorban nem a szervezettség növelése volt a cél, hiszen az megfelelő, inkább az életkori sajátosságoknak megfelelő tartalmi munka fejlesztését szorgalmazzuk. Igaz, hogy jó néhány iskolában sokszínű, eleven élet folyik. — Milyen a fiatalok közti eszmei-politikai nevelő munka, mennyire azonosulnak céljainkkal? — Döntő többségük elfogadja céljainkat, felkészülten és érdemben politizál, ugyanakkor egy részük még meglehetősen tájékozatlanul és közömbösen él napjaink ellentmondásai között. Sokakból hiányzik az egészséges becsvágy, a megújulási készség, megelégszenek a munkában, tanulásban a középszerű, kényelmesebb teljesítménnyel. Számosán távol maradnak a közélettől. — Mi ennek az oka? — Közismert, hogy külső és belső okok miatt relatíve romlott az ifjúság anyagi helyzete, növekedtek a pályakezdés, az otthonteremtés, a családalapítás gondjai, s ez sok fiatalt mindenáron való pénzszerzésre ösztönöz. — Csak anyagi okok játszanak közre ezekben a jelenségekben? — Bizonyára hozzájárul az is, hogy az elmúlt években nem fejlődött a kívánt mértékben a család, a szülők felelőssége a fiatalok nevelésében. Egyrészt elkényeztetik őket, másrészt teljesen magukra hagyják a fiatalokat. Természetesen nem háríthatunk át minden felelősséget a családra, hiszen a társadalom és benne az ifjúsági mozgalom gyakorlata sem mentes a hibáktól és részese a felelősségnek is. Egyebek között az elmúlt években nem teremtettük meg számukra kellő mértékben a jövő alakításába való beleszólás szélesebb körű feltételeit, lehetőségét. Nem segítettük kellő mértékben, hogy a történelmi tanulságok — különösen legújabbkori történelmünk tapasztalatainak — megismertetésével reálisabb képet alkothassanak a valóságról, a lehetőségeket el tudják választani az irreális vágyaktól. Ezért nagyon fontosnak tartjuk a nemzedékek együttműködését, a történelmi tapasztalatok átadását, idősebb elvtársaink, kommunista segítőtársaink jelenlétét az ifjúsági mozgalomban. Emellett az ifjúság nevelésében részes intézmények munkája és a kulturált szórakozás feltételei sem fejlődtek kellően. Mindezekhez hozzájárult a fiatalok tapasztalatlansága és a közöttük végzett felvilágosító munka gyengesége. — Nem túlságosan sötét ez a kép? — Ügy érzem nagyon fontos, hogy kritikusan és önkritikusan nézzük a valóságot, hiszen csak a problémákat és gyengeségeket feltárva, a teendők végrehajtására koncentrálva léphetünk előre. Világos, határozott programunk van, ismerjük feladatainkat, a fiatalok igényét, tudjuk, hogy mit kell tennünk az előrelépés érdekében. Az ifjúsági mozgalomban, a fiatalok döntő többségében megvan az a megújulási készség, amelynek sokféle jelét tapasztaltuk a közelmúltban. Például a nemrégiben befejeződött forradalmi ifjúsági napokon, de az ebben az időszakban átadott sokféle egyéni és kollektív kitüntetés is ezt jelzi. A Lenin Kohászati Művek fiataljai ötödször kapták meg a legmagasabb KISZ-kitüntetést, vagy az országban elsők között, a megyében elsőként kapta meg a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját — egy kisközség — Sajólászló- íalva alapszervezete. Sok tennivalónk van még, de összességében eredményes volt a kongresszus óta eltelt időszak mozgalmi munkája — mondotta befejezésül a KISZ megyei bizottságának első titkára. Petra József Javaslat íi KRESZ-táhlákra Dől a fa Jártam egyszer Finnországban. Barátom kocsijában volt ugyan hamutartó, de amikor rá akartam gyújtani, meghökkent pillantásából éreztem, hogy nem éppen kedvére való dolgot akarok művelni. Félúton megállt a kezemben a cigaretta, vissza is tettem a dobozába. „Elvégre mindenkinek szíve-joga, do- hányzik-e a gépkocsijában ... és én vendég vagyok...” — gondoltam. Aztán feltűnt az út mentén egy KRESZ-tábla. Kék mezőben fehér pipa, mellette a közismert parkolótábla. Kikanyarodtunk. Farönkök és egy hatalmas edény, egy méter átmérőjű kör alakú hazautal fogadott minket. Barátom kínált meg a cigarettával. Később tapasztaltam, hogy a lakásokban sem gyújtanak rá. Kimennek vagy a kertbe, vagy az erkélyre; kinek- kinek a lehetősége szerint. Mikor hazaérkeztem, a repülőtéren — várakozva a vizsgálatokra — markomat tartottam a cigaretta hamuja alá ... kicsit szégyenkeztem is, hogy nem győztem türelemmel ; rágyújtottam, mielőtt kimentem volna az épületből. Azóta visszaszoktam a hazai cigaretta-mániára. Annyira azért mégsem, hogy az országútjaink mentén húzódó árkok szemétvonulata nem bántaná a szememet. Mert nálunk nemhogy a cigarettacsikket, de a papírzacskókat, műanyag flakonokat, gumitömlőket, elhasználódott akkumulátorokat, rozoga széket, horpadt fazekat, törött csillárt láthatok, ha elindulok egyik-másik városba, faluba. Az utak mentén több szemetet tudna összegyűjteni a köztisztasági vállalat, mint reggelenként a kukákból. Hétfőn nyit A Pátria- posta Lassan benépesül a Miskolc központjában álló új épület, melyet a város köznyelve pillanatok alatt elnevezett „Pátria-ház”-nak, a földszintjén található ABC- áruház nevére utalva. Hétfőn, reggel nyolc órakor megnyitja kapuját az épületben található postahivatal is, amely a Hunyadi u. 8. szám (a Lu- ther-udvar) mellett harminc évig működő posta utódja lesz. Mivel az új postahivatal az emeleten kapott helyet, nem tudják vállalni a csomagfelvételt: gondolva a közönség kímélésére is, hiszen fárasztó a lépcsőkön felcipelni a csomagokat. Üj szolgáltatásként vezetik viszont be — főleg a városközpont boltjai örömére — a zsákos befizetés lehetőségét. A szép környezetbe került posta dolgozói hétfőtől péntekig este nyolc óráig várják és fogadják az ügyfeleket, szombaton és vasárnap zárva lesz a hivatal, de a hagyományoknak megfelelően, a Hősök terén lévő nagyposta akkor is az emberek rendelkezésére áll. TŐM tejet adtak a termelők Tova**) növekszik a tejtermelés — erről tanúskodik a Tejipari Vállalatok Trösztjének összesítése, amely az első negyedév eredményeit deroerte. Az eternit ér azonos időszakához képest 2t6 százalékká* növekedett az ipar és a tsz feidotgozó üzemek együttes felvásárlása, ami art jelenti, hogy mintegy M miilhó ütemei több alapanyaghoz: jatottak a fed- vásárióözemefc. Az eredmény azért is figyelemre méltó, mert a termelést ösztönző tej prémium mérséklése hátrányt jelentett a gazdaságoknak — a jelek szerint — ezt a kiesést, sikerűit eüonsú- lyozrhuk a hozamok növeié- sévd és a költségek sztnten- tartásával. Az adatok szerint nwndb- nekelőtt az áöerm gazdaságikban javainak az eredmények. A mezőgazdaság állami nagyüzemei az első negyedévben csaknem 6 százalékkal több tejet adtak; a 6 —8 éve tartó, következetes keresztezést programok, s az állomány genetikai értékének javítása egyre-másra hozza meg a jó eredményeket Ide sorolható, hogy az állami gazdaságok egy tehénre jutó tejtermelése már tavaly meghaladta az 5000 kilogrammot, és ez a teljesítmény januártól március végéig tovább nőtt Az elkeserítő látvány juttatta eszembe, hogy mi tulajdonképpen rokonok vagyunk a finnekkel. Rokontól tanulni viszont nem szégyen. Talán az ottani cigaretta-parkoló táblák mintájára nálunk is be lehetne vezetni új KRESZ-táblákat... Csakhogy az is eszembe ötlött, hogy nem néhány táblán múlik ez és félek, hogy az elszánt szemetelők ki is döntenék azokat... mint az utakra feleslegesen került haszontalan dolgokat... — szendrei — A félsőgagyi Virágzó • Termelőszövetkezet erdőterületén az új telepítés, az ültetés előtt megtisztítják az erdőt. A Vagyos erdőrésznél találkoztunk az útszéli lakókocsinál ebéd idején Somosi István fakitermelővel, Krajnyák János mezőőrrel és Demjén Illés tsz-nyugdíjassal. Valamikor ez is urasági terület volt. most a közös gazdaság vagyonát gyarapítja. Munka előtt Somosi István gondosan lekezeli a svéd gyártmányú motorfűrészt. A fogak élezése, beállítása igen fontos mozzanat; a jó munka feltétele. Feltöltötte a gépet üzemanyaggal, aztán felvette a svájcisapkára a védősisakot, kezébe vette a védőkesztyűt, és elindultak az akácosba. A tisztítás mellett három, 9 méter maA sárospataki Rákóczi-vár Perényi-palotájának alagsorában évekkel ezelőtt nagyszerű kiállítótermet alakítottak ki, amelyet Erdélyi Jánosról neveztek el. Azért róla, mert a jeles pataki tanár a múlt század derekán egyike volt a legkiválóbb magyar néprajztudósoknak. Ezt a termet ugyanis néprajzi témájú kiállítások rendezésére használják. Most éppen színes, változatos bodrogközi szőttesek „tárlatát” tekinthetik meg benne a helybeliek és a Patakra növekvő számban érkező kirándulók. A Rákóczi Múzeum vezetősége idejében gondoskodott a Bodrogközben hajdan oly elterjedt szövés-hímzés még fellelhető szép termékeinek „begyűjtéséről”, így a múzeum értékes anyaggal rendelkezik belőlük. Régen igen virágzó volt a kendermunka megyénknek ezen az ősi települési vidékén, a Bodrogközben. Cigánd, Karcsa, Vajdácska, Révleányvár, Tiszakarád lányai, asszonyai sokat fontak, szőttek saját használatukra, s a szőttesek készítését a népi művészet magas fokára emelték. Nyaranta 150—200 négyszögölnyi földön termesztettek kendert, amiből aztán nyüvés, áztatás, szárítás, törés, tilolás, gerebenezés után bőven került fonnivaló a talpas guzsalyra, kerekes rokkára. Egész télen tartott a fonóház, ami a munka mellett szórakozást is jelentett a falusiak számára. Hiszen esténként más-más családhoz mentek. Fonás közben tréfáltak, daloltak, ahogyan ezt a bodrogközi kendermunkákról Cigánd jeles „oskolamestere”, nemzedékek tanítója Kántor Mihály összegyűjtötte, és könyveiben szép magyar nyelven megörökítette. Szebbnél szebb dalok is születtek a bodrogközi fonóházakban. Vajdácskán például gas, egyenes akácfát is meg- ( jelöltek, hídépítéshez kell— i ahogy mondják — Bakta- | kékre. Egymás mellett, az « erdő szélén állnak, a 25—30 | méter magas fák, a traktor « majd meg tudja közelíteni. [ Egy mozdulat után fel- • berregett a motor, aztán a J szaporán futó éles láncsze- ■ mek belemartak a fa talpá- J ba, néhány centiméterrel a ■ föld fölött. Másodpercek 1 múlva megremegett a törzs, , aztán eldőlt a fa, maga alá i temetve fél koronáját és az | aljnövényzetet. A másik két ■ akác is földre került hama- J rosan. A fakitermelő tényé- ■ révei végigsimította a friss [ vágás nyomát, szinte szám- ( ba vette az évgyűrűket, az- i tán legallyazta a törzset, és J leválasztotta a fa korona- i ját... ”\ J. . az egyik így kezdődik: „Virágos kenderem elázott a tóba, / Hogyha nem szeretsz már, mért állsz velem szóba ...” És az egész országban ismertté vált ez a híres cigándi dal: „Szárnya, szárnya, szárnya a madárnak, f Nincsen párja a cigándi lánynak .. Mire aztán olvadni kezdett a hó, elfogyott a kenderszösz, s vége lett a fonóháznak. A fonalakat singekbe, matringokba csőrölték, mo- tollálták, majd fahamuval ki. szapulták, s jeges Bodrog-, Ti- sza-vízben, vagy a Karcsa- patakban sulykolták, fehérítették. Utána felállították az esztovátát: kattogtak a nyüs- tök, zörögtek a bordák — így készültek a vásznak s belőlük a híres bodrogközi szőttesek. Saját használatukra, legfőképpen pedig az eladó lányok stafírungjára készítették. Ma már kiment a „divatból” a Bodrogközben is, hogy házivászon fehérneműben járjanak az emberek. Talán, vőfélykendőt néha lehet még látni belőle egy-egy bodrogközi lakodalomban, esetleg, ritkán komatálat is kötnek még szépen munkált szőtteskendőbe. És most a Rákóczi Múzeum kiállításán gyönyörködhetnek a látogatók a piros-fekete mintás térítőkben, több színben pompázó párnavégekben, függönyökben, keszkenőkben, kötényekben. Velük együtt láthatók az üvegtárlókban a hajdani bodrogközi kendermunkák eszközei : guzsalyok, rokkák, motollák, csörlők, vetélők, ti- lók, gerebenek, különböző formájú sulykok, és fényképeken megörökítve a kendertermesztés és -feldolgozás folyamata, fonóházi jelenetekkel élénkítve — dr. Janó Ákos múzeumigazgató, áttekinthető, szakszerű elrendezésében. iiegyi József I Mogközi szőttesek
