Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-19 / 91. szám

AZ MSZMP BORSOD -AEAfl.T-ZFMPI PN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXIX. évfolyam, 91. szám Ara: 1,40 Ft Kedd, 1983. április 19.

Mátéi folytatódik a madridi találkozó

^ Vasárnap és hétfőn a madridi repülőtérre sorra érkeztek a küldöttségek az európai béke és együttműködés kérdéseivel foglalkozó találkozóra, amely — háromhetes tavaszi szünet után — kedden teljes üléssel folytatja munkáját. A magyar delegáció, Varga István nagykövettel az élén, ,már szintén a spanyol fővárosban tartózkodik.

A konferenciához közelálló körökben egyöntetű a vélemény: a jelenlegi tárgyalási sorozat a találkozó végső kimenetele szempontjából döntőnek bizonyulhat. A semleges és el nem kötelezett országok ez év március közepén olyan megújított záródokumentum-tervezetei terjesztettek be, amelv — kölcsönös politikai jóakarattal — elvezethet a végső megegyezéshez.

A konferencia asztalán fekvő tervezet összesítette az eddig elért eredményeket, amelyek a helsinki folyamat továbbvitelét segítik. A javaslat jó alapot szolgáltat ahhoz, hogy javuljanak a különböző társadalmi berendezkedésű országok államközi kapcsolatai. Segíti az európai együttműködést gazdasági, politikai, kulturális téren, a humanitárius, a tájékoztatási kérdésekben egyaránt. Ugyanakkor konkrét időpontokat és helyszíneket ajánl a helsinki folyamat továbbvitelének megtárgyalására. Javasolja, hogy ez év őszén üljön össze az összeurópai leszerelési konferencia.

*

Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és Ronald Reagan amerikai elnök múlt heti, washingtoni tárgyalásukon megállapodtak, hogy az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó madridi konferencia kedden kezdődő záró ülésszakán a tanácskozás mihamarabbi befejezésére törekszenek a semleges és tömbön kívüli államok kompromisszumos javaslata alapján — jelentette bonni kormánykörökre hivatkozva a General-Anzeiger hétfői számai

Amennyiben a mindig jól tájékozott lap értesülése helytállónak bizonyulna, akkor ez azt jelentené, hogy az amerikai kormány — a rakétatelepítés kérdésében tanúsított előzékeny nyugatnémet magatartás viszonzásaként — kész mérsékelni a madridi konferencia befejezését régóta gátló, az emberi jogok kérdését csupán ürügyül felhasználó kampányát.

Bruno Kreisky osztrák kancellár hétfőn a finn, a svéd, a jugoszláv, a ciprusi, valamint a San Marino-i kormányfőkkel közösen felhívást intézett a helsinki okmányt aláíró országok állam- és kormányfőihez a madridi értekezlet mielőbbi sikeres befejezése érdekében. A találkozó lezárásának elodázása azzal a veszéllyel járna, hogy minimálisra anadna mindaz a pozitívum, amely az 1975-ös, Helsinkiben kezdődött tárgyalássorozatot jellemezte, hangoztatja a hétfőn nyilvánosságra hozott felhívás.

*

A helsinki záróokmány megvalósítását értékelő madridi nyilatkozat, amelyről harmadik éve tárgyalnak a 35 ország képviselői, megállapodást tartalmazna, bizalomerősítő és leszerelési intézkedéseket megtárgyaló európai értekezlet összehívására. A semleges és el nem kötelezett országok kompromisszumos tervezete április 27-ig javasolja lezárni a találkozót, 1986-ra Bécsbe hívná össze a következő hasonló tanácskozást, és idén novemberre Stockholmba a bizalomerősítő konferenciát.

Andropov beszéde egy mezigazdasági tanácskozáson

r X szovjet mezőgazdaság fejlesztéséről, az élelmiszerprogram megvalósításáról tartottak tanácskozást hétfőn az SZKP Központi Bizottságában a szövetséges köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságai, a területi és határterületi pártbizottságok első titkárainak részvételével. Az értekezleten felszólalt Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára is.

Beszédében hangsúlyozta, hogy az SZKP vezető testületéi különösen nagy hangsúlyt helyeznek a munkastílus javítására, a döntésvégreha.i- tás ellenőrzésének erősítésére, a párt-, az állami és a munkafegyelem javítására. Ez a törekvésük kedvező hatással volt a termelésre.

Jurij Andropov részletesen szólt a szovjet mezőgazdaság fejlődéséről, az előtte álló feladatokról. Emlékeztetett az SZKP XXVI. kongresszusán a mezőgazdaság fejlesztése érdekében hozott határozatokra, a Központi Bizottság múlt év májusi, az élelmiszerprogramot jóváhagyó ülésére aláhúzva, hogy a fontos, nagy horderejű döntések önmagukban még nem hoznak eredményt, azokat szervezetten, az erőforrásokat mozgósítva, végre is kell hajtani.

Ahhoz, hogy a földművelés hatékonyabbá váljon, biztosítani kell a kolhozok és szovhozok állandó szakemberutánpótlását, ami nem egyszerű feladat. Ahhoz, hogy ez, a gond megoldódjon, a korábbinál jóval több lakást, iskolát, egyéb kulturális létesítményt, szolgáltató üzemet kell építeni a falvakban. E célok elérésére jelentős beruházási összegeket szántak, s a siker most azon múlik, hogy milyen kedvezményező készséget tanúsítanak, hogyan tudják megszervezni a végrehajtást a helyi szervek — mondotta az SZKP KB főtitkára.

A mezőgazdaság előtt álló feladatok nagy, és sok szempontból újszerű követelményeket támasztanak az irányító munkál végzőkkel szemben — mondotta a továbbiakban. Ezért gondoskodni kell arról, hogy ezeknek az embereknek a látóköre egyre szélesebbé váljon, szakismereteik gyarapodjanak. Haladéktalanul és igen gondosan fel kell mérni, hogy a káderképzés és továbbképzés jelenlegi rendszere mennyiben felel meg a jelenlegi követelményeknek, és intézkedéseket kell hozni a továbbfejlesztés érdekében.

(Folytatás a 2. oldalon)

Társulások, együttműködések a tsz-erdik fobta hasznosításáért

A megyénket borító nagy kiterjedésű erdőterületek csaknem egynegyedén a termelőszövetkezetek és szak szövetkezetek gazdálkodnak A megye mezőgazdaságának régi gondja ez a 42 ezer hektárnyi, szétszórt, részben gyenge minőségű, „rontott" erdőterület, amelynek gazdaságos műveléséhez, hasznosításához a több mint száz „erdőbirtokos" szövetkezeti gazdaság sem elegendő erdészeti szakemberrel, sem korszerű eszközellátással nem rendelkezik. Ezért az elmúlt években a szövetkezeti erdők művelésében, hasznosításé.

ban, a kitermelésben és a fa- feldolgozásban is sok volt a hiányosság. Rendkívül kevés mezőgazdasági üzemben hoztak hasznot az erdőterületek. E gond megoldására, a hiányosságok felszámolására készült el az erdő- és fagazdálkodás fejlesztésének integrációs programja, amelyet a megyei párt-végrehajlóbizottság 1982. július 1-i ülésén elfogadott. Az integrációs program lényege: a rendelkezésre álló, szétszórt erők ösz- szefogása, körzetenként erdészeti és faipari társulások, együttműködések létrehozása.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnapi, dr. Ladányi József megyei tanácselnök elnökletével megtartott ülésének napirendjén szerepelt annak a jelentésnek a megvitatása is, amelyet a mezőgazdasági osztály készített az integrációs program végrehajtásánál;: első szakaszáról és a további feladatokról. . A jelentés szerint a tervezeti társulásokból három, az ózdi járási, a hegyközi és az encsi járási már megalakult, s az utóbbi már évek

(Folytatás a S. oldalon)

Lakatos a DIGÉP-ben

Visit a csiszológép, sercegnek a szikrák, alakulnak a vaja- tok a forgatórúdon. Kojankovszki László mindezt alig érzékeli. Huszonegy éve dolgozik lakatosként a Diósgyőri Gépgyárban, mozdulatai higgadtan rutinosak. Keze munkáját dicsén ez a forgatórúd, amely a B-egységből majd egy szovjet csőgyárba kerül.

Kétszázezer tápkockás patánk

(3. oldal)

A Mászol is készülitek a BNV-re (

(3. oldat)

A képernyő el j

(4. oldat)

Világijaik | - katedrán

(4. oldal)

Egy kis forradaioni a kozmetikában j

(9. oldat)

Marx Károly emlékére

Tudcmányos ülés Miskolcon

'Az MSZMP megyei bizottságának Oktatási Igazgatósága és a Nehézipari Műszaki Egyetem marxizmus—feminizmus tanszéke tegnap délelőtt Miskolcon, > megyei pártszékházban tudományos emlékülést rendezett Marx Károly halálának 100. évfordulója alkalmából. Az emlékülésen Kerekes József, az oktatási igazgatóság vezetője köszöntötte a megjelenteket: a két intézmény oktatóit, vezető propagandistákat, pártmunkásokat, valamint a kelet-szlovákiai kerület pártiskolájának delegációját, majd Grósz Károly, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára mondott megnyitót

Százhatvanöt éve született és száz éve elhunyt kiemelkedő egyéniségre emlékezünk — mondotta —, aki minden addigi gondolkodótól nagyobb hatást gyakorolt az emberiség fejlődéstörténetére. Marx egy továbbgondolkodásra késztető és továbbgondolható eszmerendszer egyik kialakítója volt, aki nem végső igazságokat, mondott ki, hanem a történelmi haladás objektív, anyagi törvényeit feltárva megmutatta egy jobb jövő lehetőségeit. Marx alkotói tevékenysége, majd Lenin munkássága, aki a XX. század elejének valóságát szembesítette a marxi elmélettel, azt is példázza, hogy a marxizmus a folytonosság és a megújulás elmélete.

Napjaink néhány elméleti és gyakorlati kérdéséről szólva hangsúlyozta: a szocialista fejlődés sem mentes a konfliktusoktól, ezt használják ki ellenfeleink, amikor a marxizmus válságáról beszélnek. De a hibák és konfliktusok nem a marxista—leninista eszme válságából, hanem ezek eltorzításából erednek Változó világunkban sokan félnek — elméletben és a gyakorlatban egyaránt — az újtól, ennek sokszor az elkényelmesedés és a megszokás az oka. Az elmúlt, időben kevés figyelmet fordítottunk a gyakorlati tapasztalatok elméleti általánosítására — mondotta, majd utalt a párt Központi Bizottságának legutóbbi ülésére, amely megállapította : az ideológia, agitáció és propaganda nem tudott elég gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni a nehezebb, bonyolultabb feltételekhez; ezen a jövőben változtatni, javítani kell. Végezetül hangsúlyozta: gazdasági, társadalmi célkitűzéseink megkövetelik, hogy a jövőben nagyobb erőfeszítéseket tegyünk a nemzeti egység erősítése érdekében; ehhez megfelelő iránymutatást ad pártunk Központi Bizottságának értékelése a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól.

A tudományos emlékülés bevezető előadását dr. Hül- vely István, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének munkatársa tartotta:

Marx és a saociatizmm tSv~ netisége címmel. Egyebeit között elmondotta; az é’rlue - dúló kapcsán az elmúlt hetekben a világban sokfelé és sokféleképpen értékelték a marxi életművet. A két világrendszer harca, a szocializmus építésének gyakorlati kérdései számos elméleti problémát vetnek feL Egyik legfontosabb kérdésünk; hogyan tudjuk a marxi életművet napjainkban alkotó módon alkalmazni, továbbfejleszteni szocialista fejlődésünk érdekében? Napjainkban a munkásmozgalom és a szocialista építés sokszínűsége is igazolja Marxod aki sohasem akarta doktréJ ner sémák közé szorítani az elméletet és a gyakorlatot, A marxi elmélet nyitottsága azt is jelenti, hogy megmarad benne a stratégiai és a taktikai elemek dialektikája;

(Folytatás a 2. oldalon)

Az utolsó simítások

A gönci Kossuth Mgtsr gépműhelyében Dula Ernő ar utolsó „simításokat” végii egy kijavított Mars 4-es típusú burgonyaültető gépen.

tmammmmmmmmmammmam