Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám

I

1983. március 12., szombat

ESZAK-MAGYARORSZÁG 3

Sarlós Istváa az eacsi járós&aa

Baráti beszélgetés a gönci tanácsházán.

' (Folytatás az 1. oldalról)

fáradoznak. A közelmúltban letelepített konfekciós üzemben máris 170-en dolgoznak.

A tájékoztató után a vendégek és vendéglátók hosszasan elbeszélgettek u társadalom jelenlegi gondjairól, problémáiról, amelyek bizonyos mértékben Göncön is megtalálhatók: igy a szakemberek és pályakezdők letelepüléséről, a székhelyközség és a társult községek viszonyáról, az idősebb generáció anyagi és erkölcsi megbecsüléséről, a szülők és az iskola nevelési együttműködéséről.

Sarlós István az esti órákban visszautazott a fővárosba.

Magyar kőolajkutatók kilÉu

Sikerrel tette le névjegyét munkájával Európa és az arab világ számos országában a Kőolajkutató Vállalat: egy év alatt hat és 1 fél millió dollár értékű munkát végeztek el külföldön. Iraki megrendelésre Bagdad közelében a már korábban fúrt olaj- és gázkutakat állították termelésbe; a megrendelők elégedettel« lévén a magyar munkásokkal, újabb két évre szóló szerződést kötöttek a vállalattal.

A görög szigetvilágban gőzt adó kutak fúrására vállalkoztak az alföldi olajkutatók: Milos szigetén három. Niszi- roszon egy gőzkutat mélyítettek le és két kúí javítását is elvégezték. Az''utóbbi szigeten most újabb „gőzforrás” 'lemélyítése vár az olajbányászokra.

A magyar olajkutatók franciaországi munkák elvégzésére is kaptak megbízást, a párizsi medencében öt termálvíztermelő kutat tártak fel. Az 1900 méter mélységből kitermelt meleg vízzel Párizs peremkerület! lakótelepeit fűtik. A vállalat újabb megrendelésekre számít, jelenleg Tunéziával folynak tárgyalások.

ß vasasszakszervezet a sesMeíes íielyzsíéril

(Folytatás az 1. oldalról)

A balesetek elemzéséből kiderült: emelkedett a szakmunkásokat ért balesetek aránya, pedig tőlük joggal lehet elvárni a fegyelmezettebb, körültekintő munkát, a saját és mások testi épségét megóvó magatartást. Emelkedett a kézi műveletek l-"zben történt balesetek száma, ami a nem megfelelő szerszám-kiválasztásra vezethető vissza.

Az elnökségi ülésen elhangzott, hogy a tárca és a szak- szervezet sorra beszámoltatja a vállalatvezetőket, ami után általában felélénkül a munkavédelemmel való foglalkozás. A szakszervezet sík- raszállt az oktató-nevelő és felvilágosító munka javítása érdekében, és sürgette, hogy az oktatók munkavédelmi ismeretei mielőbb érjék el a kívánt' .színvonalat. Helyes gyakorlatnak tartják, hogy ’

néhány üzemben, például Csepelen, munkavédelmi klubok alakulnak, máshol a munka- védelmi vetélkedők a kedveltebbek. A vasasok támogatják egy országos munkavédelmi konferencia megtartását annak érdekében, hogy a 'munkavédelmi helyzet mindenhol javuljon, a szerzett tapasztalatot egymásnak átadják a vállalatok. Az elnökség-felkérte az ipari tárcát, hogy az idén újabb vállalatok vezetőit számoltassa be

Az elmúlt hónap közepén korszerű, modern üzemházba költöztek a tareali Tokaj- hegyaljai Termelőszövetkezet textilipari ágazatának dolgozói Mezőzomborön. A TAR- TEX új létesítménye — amely saját kivitelezésben, egy éven belül készült el 12 millió forint költséggel — ma 170 mezőzombori és környékbeli lánynak. asszonynak biztosít ideális munkakörülményeket.

A tareali tsz három és fél éve. 1979 nyarán létesített varrodát Mezőzomboron. elsősorban azzal a céllal, hogy a helyi női munkaerőnek a foglalkoztatását biztosítsa. Kezdetben a Békéscsabai Kötöttárugyárral alakítottak ki kapcsolatot, s a tőlük kapott, alapanyagból, az ugyancsak általuk biztosított szabvány alapján — bérmunkában — többek között csecsemőholmikat készítettek.

A gyár és a zomborl varroda közötti nagy távolság miatt ez az együttműködés hamar megszűnt, s a tsz a sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruházati Szövetkezettel vette fel a kapcsolatot, Azóta a fejlődés töretlen. 1981 végén már 100 dolgozója volt az üzemnek, ma pedig a Mező- zombor központú TARTEX 350 dolgozót alkalmaz: ugyanis Mezőzomboron kívül Tar- calon 30 fős varrodájuk üzemel. míg a tiszadadai tszszel gazdasági társulás keretében közösen üzemelő textilrészleg 100. a kartali varrodájuk pedig 50 főt alkalmaz.

Ma már belföldre és külföldre — főleg a Szovjetunióba — egyaránt termelnek. Lánykaruhákat, női szoknyákat, ruhákat. Fő- és keresett termékük a pliszírozott szoknya, ruha. A TARTEX nagyon jelentős ágazata a tareali tsz-nék. Az elmúlt évben például 17 millió forint árbevételt értek el.

(ha) A kész termékek. A szebbnél szebb pliszírozott szoknyák.

Bivalyos szekerekkel húzták a' 'hatalmas generator részeit. Százával furikáztak a Békés megvéből érkezett kubikosok, míg kialakult a Hernád mellett a zsilipek felé tartó új'meder. Harkányi ‘ báró — a korabeli modern technikára figyelő és az alkalmazó — nagybirtokos határozta el é.« építette fel Gi- ijárton a máig üzemelő vízi erőművet. A bejárat mellett egy turbina kimustrált forgórésze emlékeztet a történelmi korokra. Az épület ajtaja, mint régi templomok berakásos. kazettás remekműve egykori kassai asztalosmester kezét dicséri. A csarnokban monoton düru- zsolással forog a két hatalmas generátor, oldalukon a felirat: Ganz és Társa. Fémtábla tájékoztat az eredet i teljesítményről: Ford. perez: 125. Volt: 12 000, Ampére: 198.

Ferencsák Sándor, aki már 33 éve doleozik az erőműben, egy dinasztia tagja. Az erőmű dinasztiájának nevezhetném családját, hiszen nagyapja még a századelőn robbantgatta a Hernád jegét, hogy az építkezés nyugodtan haladjon. Dolgozott abban a malomban

A gibárti dinasztia

Á folyó fénye

is, melyből ma már csak egyetlen malomkő hirdeti a kései krónikásnak, hogy: ..Építtetett e malom Tarnóczi József örökbirtokos által 1867-ben.” Ferencsák nagyapa még látta ezt a malmot, aztán jöttek az olaszok, hozták a Velencében tanult eljárást: cölöpöket' vertek az ingoványos talajba és ráhúzták a falakat. A cölöpöket helyükre igazító vasbárány néhány évvel ezelőtt tűnt el, de az épület áll. falában egyetlen acélszál sincs erősítésnek, de keményebb, mint a napjainkban gyártott vasbeton. Ebben az épületben dolgozott Ferencsák Sándor édesapja, akinek delente hordta az ebédel és közben figyelt, bámészkodott az akkor még gyermek, de jövőre már nyugdíjba menő ember. Az utódlás nem szakadt meg. hiszen a dinasztia negyedik tagja, a legifjabb Ferencsák is már 13 Öve az erőr mű dolgozója.

A' megye északié északkeleti részét, közel hatvan falut látnak el innen árammal. A Hernád fényé mellett olvas. ír. tévézik, j'á- diózik... él több ezer ember és ez a fény tizenkét dolgozó egybehangolt, jól szervezett munkája révén fut. szalad, ömlik szana- széjjel a Hernád menti kis falucska erőművéből. Nem csupán áramfejlesztők, hanem áramelosztók is egyben. Helyben évente körülbelül négymillió kilowatt áramot „emelnek ki” a folyóból, ám a Szerencsről érkezett elektromosságot is innen továbbítják. Egyetlen adat is jelzi, milyen hatalmas növekedést ért meg az elmúlt 33 évben az erőmű: 1950-ben egv megawattos trafó elég volt az áramellátás biztosításához, napjainkban pedig csúcsidőben 7,7 megawattot is elérnek...

— Igen nagy fejlődésen mentünk keresztül. A védelem tökéletes, URH-kap- csolatban vagyunk az igazgatóság minden pontjával, a generátorházban NDK- beli műszerek jeizik, hogy a hálózat melyik szakaszán zavarja az áramszolgáltatást valamilyen meghibásodás. A régi erőmű- vesek nem élnének meg a korábbi tudással. Hiába számít műemléknek a berendezés, úgy dolgozik, mint egy modern üzem. öt 20 kilovoltos távvezetéken és egjl 35 kilovoltos légvezetéken megy innen az áram. 1951-ben elhatározták, hogy építenek egy új erőművet. Elkezdték a földmunkákat, készen álltak a tervek, megvolt a pénz is. de közbejött 1956 ... azóta még a minimális felújításokra is ritkán, jut pénz. A koncepció is változott közben, hiszen vízi erőművet építeni sokkal többe kerül, mint

hőerőművet... Igen ám, de a szén elfogy, ami a hőerőműbe kell, a víz, a folyók pedig maradnak, hozzák az árammá alakítható erejüket. Pedig szerencsés megoldás lett volna, hiszen Zsujtá- tól Gibártig 25 méter a szintkülönbség, tehát, természetes eséssel tud jönni a víz és 14—15 megawatt energiát lehetett volna előállítani... ami több, mint Tiszalök teljesítménye. Magyarországon nincsenek olyan gyors folyók, mint például Szlovákiában a Vág, de hiszek benne, hogy előbb-utóbb kihasználjuk a legkisebb lehetőséget is vízi erőművek telepítésére. Fiába drága, hosszú tavon ez a legkifizetődőbb.

Az időtállóság, a hosszú- hosszú évtizedekig használható technika bizonysága az a fordulatmérésre használt nyomásmérő óra, mely az erőmű telepítése óta mulatja az értékeket. „Umläufe pro Minute. Tachometer. Dr. Th. Horn Grosszscocher — Leipzig” — olvashatom a számlapról.

A zsilipek hídjáról mutatta körbe az erőmű vidékét Ferencsák Sándor. Számos egyetemista csoportnak magyarázott már hasonlóan — és a mindig pontos, részletes, nem kevés műszaki érdekességet is tartalmazó tájékoztatás teljes elismerést vívott ki a leendő mérnökök körében.

— A turbina^ csapágyát eredetileg valamely nagyon erős afrikai fából készítették. Ezeket a negyvenes években fugalex-re cserélték fel... és a közeljövőben várjuk, hogy a zsilipek lapjait is felújítsák, hiszen t nagyon meggyúrla már azokat a Hernád.

A gazda szeretetével kalauzolt végig a csatornapartokon. a hidakon, az áteresztő buktatón és úgy (ekintett szét, mint, aki minden tenyérnyi területtel jó barátságban van.

— Jövőre nyugdíjba megyek, de már gondolkozom rajta, hogy vállalok valami kis munkát. A hadifogság után Inotán kezdtem dolgozni, de mihelyst lehetett, jöttem Gibártra. A Hernád fénye azóta sem engedett el.

Szendrei Lőrinc

Ti

i

■

i

i

i*

i

i

i

i

■

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

s

I

I

I

I

I

I

I

I

I

«

I

I

I

I

\

»

A tágas, világos üzemház 170 lánynak, asszonynak biztosit munkaalkalmat

Vizsolyon a műemlék templomban megtekintették a Károli-bibliát.