Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-11 / 59. szám
1983. március 11., pentel: ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Á kohász-vasút Ésszerű energiatakarékosság Kevesen tudják, hogy az Ózdi Kohászati Üzemeknek alig valamivel kevesebb saját kezelésben levő vasúthálózata van, mint a Miskolc—Hatvan közötti vasútvonal hossza. A több mint száz kilométer vasúthoz tartozik Európa legrégebbi és legmeredekebb ipari fogaspályája. A dízelmozdonyok száma 23 — három a fogaspályán is utazhat —, a 20 gőzös masina közül 5 alkalmas a fogaspályán való vontatásra. Kilencszáz speciális vagon segít a gyártási, technológiai folyamatokban, 84 kisgép az anyagmozgatásban, a közúti feladatokat pedig 84 tehergépkocsival oldják meg. A szállítási gyáregység fűtőházi, rakodó és közúti szállítási üzemének 1450 dolgozója van. Mint György József gyáregységvezető elmondotta, száz fős létszámhiányukat csak jobb munkaszervezéssel, a munkafegyelem javításával, a belső tartalékok további feltárásával, felhasználásával lehet pótolni. A gyáregység ma ra d ék tálán u 1 teljesítette múlt évi feladatait, amivel nagymértékben hozzásegítette a vállalatot a sikeres év zárásához. Az idén is alapvető feladatuk a különböző áruküldőméi nyék fogadása, továbbítása, a technológiai folyamatokhoz kapcsolódó le- és fclrakási munkák végzése, a termelés belső szállítási igényeinek kielégítése, valamint a megtermelt készáru, félkész- és melléktermék elszállítása. Az idén 900 ezer tonna hengerelt készárut kell továbbítaniuk, ebből 250 ezer tonnát a tőkés országokba. Eddig, januárban és februárban több mint 40 ezer tonna szállítási feladatnak tettek eleget. Tetemes munkát jelent a nyersvas- gyártáshoz és az acélgyártáshoz szükséges alapanyagok, segédanyagok folyamatos biztosítása, a termékek elszállítása. Emellett biztosítani kell a vállalat életében soron következő beruházási, fenntartási munkálatokhoz szükséges vontatási, rakodási és szállítási igények kielégítését is. Miután a múlt évben 11 millió forint kocsiálláspénzt űzetett a vállalat, az idén igyekeznek ezt jobb munka- szervezéssel csökkenteni. A gyáregységvezető elmondotta, hogy januárban egymillió, februárban „csak” 400 000 forintba került a késedelmes rakodás, tehát a múlt évinél valószínűleg kevesebb forint gurul el... Nagy gondot fordítanak az idén is az energiatakarékosságra. A brigádvállalások alapján 18 tonna gázolajat takarítanak meg, de a vállalások kiterjednek a kenőanyagokkal és a benzinnel való takarékosságra is. Kiterjed a figyelmük a fáradtolaj begyűjtésére. Az idén 14 tonna íáradtolajat gyűjtenek ösz- sze további hasznosításra. Feladatuknak tekintik a vas- gvártáshoz szükséges hulladék összegyűjtését, amelyből az idén 1300 tonna adagolható hulladékot adnak át a préstelepnek. A gyáregység az egyre növekvő feladatokat a szocialista brigádmozgalom segítségével valósítja meg. A dolgozók több mint kétharmada szocialista kollektívába tömörülve végzi munkáját. Eddig 65 brigád érdemelte ki a szocialista címet. Termelési feladataik, vállalásaik megvalósítása mellett van erejük, és időt is szakítanak gyári környezetük rendben tartására; a brigádok vállaltak védnökséget a szociális létesítmények fölött. Emellett Özdon és vidékén iskolákat, óvodákat patronálnak. A múlt évben összesen 65 500 órában folytattak közhasznú munkát. Évekkel ezelőtt szocialista szerződést kötött az Özdi Kohászati Üzemek és a MÁV Miskolci Igazgatósága a közös érdekű feladatok jobb megvalósítására. A mindenkori helyzetnek megfelelően évenként felülvizsgálják megállapodásaikat, új feladatokkal egészítik ki együttműködési szerződésüket. Ez a szerződés, a benne foglaltak megvalósítása egyaránt jól szolgálja a gyár ütemes termelésének és szállítási feladatainak ügyét, valamint a MÁV érdekeit is. O. J. A kislakásépítésok növekedésével egyébként az üzem fejlődése is lépést tart. Míg 1960-ban mindössze 10 millió forint értékben gyártottak betonelemeket, addig 1982-ben már 148 millió forint értékben kerültek le az otthonok építéséhez szükséges elemfé- leségek a gyáregység termelősorairól. H. fi. Az iparág következő fázisa Aiapanysgok, intermedierek és késztermékek ez ÉMV-bil f Több, elsősorban a kislakások építéséhez szükséges ele- I met készítenek a Beton- és ; Vasbetonipari Művelt bodrog- keresztúri gyárában. Az 1959- , ben épült üzemben elsőként falazóblokkok gyártását kezdték meg. A következő években folyamatosan korszerűsítették a termékválasztékot, és I az ezzel együtt járó korszerűsítésekkel a gyáregység a 70- es évek végére Közép-Éurópa egyik legmodernebb beton- elemgyára lett. Ekkor kezdték meg a feszített betonelemek gyártását, amit a kézi falazóelemekkel, a födémbéléstes- tekkel és a kerítéselemekkel együtt a kislakásépítésekh'ez szántak. Az üzemben jelenleg is folyik az úgynevezett emeletmagas kéményelemeket gyártó sor beruházása Üj gyártócsarnokot építenek, és abba egy korszerű termelősort szerelnek be. Ezek a kéményelemek megfelelnek a korszerű követelményeknek. Mint Tóth Bálint osztályvezető elmondta, az új termelőberendezések kezelésére a szakmunkás-gárda betanítását mór megkezdték. Egyúttal a gyár nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy az egyre több, korszerűbb gyártóberendezés és gépsor működtetésére megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező dolgozókat tudjanak beállítani. Az elmúlt években egyebek között új feszítőgépek, betonterít ö kocsik, új keverőgépek és más berendezések kezdtek termelni, ezek kiszolgálása, kezelése kellő szakismereteket követel. A gyárban ezért úgv döntöttek, hogy a szerencsi szakmunkásképző • intézéttel közösen az /19S3—84-es tanévben megkezdik a, vasbeton- készítő szakmunkások képzését. A tervek szerint az első évben mintegy 30 fiatalt iskoláznak be, akik az elméleti oktatást a szakmunkásképzőben kaniák meg. a gyakorlati képzésükre pedig a bodrogke- resztúri üzemben kerül majd sor. Így a fiatalok munka közben ismerik meg a légkor- ■ szerűbb termelősorokat, és elsajátíthatják ezeknek a gémeknek a kezelését, karbantartását. A műszaki fejlesztésekkel is a gazdaságosságra törekszenek a sajóbábonyi Észak- magyarországi Vegyiművekben. A gyár azon hazai üzemek közé tartozik, amelyek különösen érzékenyek az importból származó alapanyagok árváltozásaira, mert számos termékükhöz- használtak, vagy használnak importból származó alapanyagokat és intermediereket, Az üzemben elsősorban az a cél, hogy olyan — szaknyelven szólva — variábilis termelési rendszereket alakítsanak ki, amelyek többféle készítmény, illetve termékcsoport gyártására is egyaránt alkalmasak. Ez a folyamat azért jelentős, mert így .a változó piaci feltételekhez igazodva, tudja a gyár a termékszerkezetét módosítani. Az üzemben most fejeződik be egy olyan variábilis termelőegység beruházása, amely az Agrokémia TI egyezmény során a Szovjet- , unióba kerülő kukorica gyomirtószert készíti és már ezt a technológiai rendszert is úgv alakították ki. hogy nemcsak a .szóban forgó kukorica gyomirtószer. hanem például Ha jelenleg csökkennek is az olajárak, folytatni kell az erőfeszítéseket. hogy a meglévő kőolajtelepekből a .lehetőleg-" ■több nyersolajat tudják kibányászni — ez volt a legfontosabb tanulsága a Fórum a cukorrépa és a rizs gyomtalanításához szükséges kemikáliák előállítására is egyaránt képes. A növényvédőszer-program megvalósítása keretében egyébként az észak-magyarországi gyárban folyik a gyógyszerintermedier és nö- vényvédöszer-alapányag gyártásfejlesztésének folyamata is, amely során olyan termelőegységeket * alakítanak ki. amelyek számos alapanyag és közbeeső kémiai termék, úgynevezett intermedierek előállítására alkalmasak. Ez a program azért jelentős, mert a Borsodi Vegyi Kombinátban az év második felében már megkezdi a próbagyártást az a foszgénüzem. amely a hazai foszgénbázisú növényvé- dőszer-féleségek, továbbá más kémiai termék alapanyagát adja. Ez az új üzem a sajóbábonyi gyárnak évente 9 ezer tonna alapanyagot szállít majd. És ez azt jelenti. hogy számos, ma még konvertibilis valutáért, importból beszerezhető alapanyagot és intermediert hamarosan nagvobb mennyiségien a hazai 'üzemekben is elő tudnak állítani. Hotelben csütörtökön befeie- ződött nemzetközi tanácskozásnak amelyen több, mint 20 ország mintegy másfélszáz kőolajipari szakembere vett részt. Keolaitermelési tanácskozás Sarlós István látogatása megyénkben (Folytatás az 1. oldalról.) kell tenni idehaza, magunknak, és' segíthetnek ebben kapcsolataink. Nincs olyan ország, amely teljes önállóságra rendezkedhet be; átvenni és átadni is szükséges a tapasztalatokat. Magyarországot az vezérli e törekvésében, hogy kapcsolatot, teremtsen mindenkivel, aki úgy hajlandó kapcsolatot tartani velünk, hogy egyenrangú partnernek fogad el minket. Törekszünk erre azért, is, mert hisszük, hogy ezek a kapcsolatok enyhíthetik a világban ma tapasztalható gazdasági válságot, politikai és katonai feszültséget. S tesszük ezt azért is, mert az emberi életet olyan értéknek tekintjük, amit nem szabad megsemmisíteni — mondotta. Sarlós István ezután arról szólt, hogy a szocializmusban élő embernek lel kell karolnia mindent, ami szép, ami az emberiség ügyét előreviszi. Ez sokszor azzal jár, hogy változtatni kell a megszokott, kényelmesebb úton. A változáshoz, a jobb munkához olyan népi-nemzeti egységnek kell létrejönnie, amely a cselekvést lehetővé teszi. Ez az egység azonban — hangsúlyozta — nem jelenti azt, hogy nincs szükség vitákra. A mi társadalmunk az értelmes, gondolkodó emberek társadalma. Ez feltétele is előrehaladásunknak. Ezért is kell, hogy tiszteletet és elismerést kapjon az értelmiség. Az értelmiségi lét azonban nem azonos a diplomával — mondotta —, értelmiséginek lenni életmódot, gondolkodásmódot, alkotó munkát jelent. Szólni kell arról is, hogy az anyagi megbecsülés ma még nem mindig fejezi . ki annak a munkának az értékét, amelyet a jól dolgozók végeznek. Akkor is törekedni kell az elosztás igazságosabbá tételére, amikor az elosztható javak bősége még nem elégséges. A Minisztertanács elnök- helyettese a pályakezdők helyzetével fpglalkozva hangsúlyozta ; — Szándékunk, hogy a pályakezdést köny- nyebbé tegyük. Ehhez azonban magát a pályát is vonzóbbá kell tenni, ami azt jelenti, hogy ezt a munkát már a pályaválasztásnál kell elkezdeni. Ahhoz azonbán, hogy ebben előbbre léphessünk, le kell zárnunk azt a régi vitát, hogy ki a felelős a nevelésért? A pedagógusok olyan gyermekeket kappak az iskolában, akik magukkal hozzák a család szokásait, értékrendjét, nézeteit A család felelőssége a nevelésben »nagy, a szülőknek viszont a pedagógus nagyobb szakérAz egyetem rektora tájékoztatja vendégünket Sarlós István beszédét mondja leimét kellene tisztelniük. Olyan kapcsolatba kell kerülniük, hogy a fiatalt jól tudják együtt elindítani a pályán. Társadalmunk a lehetőségekhez képest segíti a fiatalok pályakezdését, beilleszkedését. De a beilleszkedés kétféle mozgást jelent: a fiatalnak is alkalmazkodnia kell ahhoz a közösséghez, annak szokásaihoz, moráljához, amely befogadja. De tudniuk kell azt is, hogy a perspektíva a munkahelyen nem mindig a vezető állást jelenti, hanem szakmai hírnevet is; szakmai tudást; elismerésre méltó, kiváló munkát. Az idősebb korosztálynak pedig tudnia kell, hogy a belépő nemzedék másként ítéli meg azt, amit az előző létrehozott. Vitájuk akkor előremutató, ha jobbító szándékból születik. A nyugdíjasokról szólva a Minisztertanács elnökuelyet- (ese kifejtette, hogy politikánk igen fontos eleme aa alacsony nyugdíjjal rendelkezők helyzetének javításai Segítésükben, támogatásukban azonban feladatot kell vállalnia a családnak is. A gazdasági életünk előtt álló feladatokról szólva elmondotta: érezzük nehézségeink forrásait, de azt is tudjuk, mit kell tennünk ahhoz, hogy előre léphessünk. Most, amikor a takarékosság kováig éljük, gondolnunk kell arra is. hogy a gazdasági nehézségek megszűnésével kiszélesedik termelésünk és kiszélesednek szolgáltatásaink, azaz: egy nagyobb gazdaságot előállító társadalomba fogunk belepni. Éppen ezért okos. megfontolt bőkezűséggel kell nagyobb gondot fordítani a műszaki fejlesztésekre. A jelen körülmények között különösen fontos, hogy tovább fejlődjön hazánkban a szocialista demokrácia. A demokrácia azonban fegyelmet is feltételez. És feltételezi azt is, hogy' gondolkodva tegyük magunkévá feladatainkat. céljainkat. Értékítéletünk alapját mindenkor, mindenkivel szemben az leéli, hogy adja: hogyan, él, gondolkodik és dolgozik az ember — mondotta befejezésül. A tegnapi program az egyetemi könyvtár megtekintésé-; vei ért véget, ahol dr. Zsida* József, a könyvtár igazgatója kalauzolta és tájékoztatta a kormány elnökhelyettesét a könyvtár munkájáról. Sarlós István programjai ma folytatódik. Az aktlvaértekezlet résztvevőinek egy csoportja Segítség a kislakásépítőknek
