Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-10 / 58. szám

ír-.,.. ■I«».» 1983. március 10., csütörtök Mentőöv ilz özvesv keserű peküiü — A gyermekei tudják, hogy az alkohol ■miatt volt kórházban és került végül Izsó- Xalvára, mint elvonós? — Igen. Nem engedtem, hogy ott meglá­togassanak — ne lássák azt a környezetet — engem hazaengedlek gyakrabban, itt­hon tölthettem az iskolaszüneteket is. — Mit szólnak hozzá? — Semmit... Nem beszélünk ilyesmi­től... azt mondtam, hogy riportot csinál­jak velem ebben a sorozatban, s szinte fellelkesedtek. Várják, hogy ebből megis­merik jobban az életemet. — Miskolc környéki kis faluban szület­tem, 18 hold földünk volt, apám korán el­halt, anyámmal, mi gyerekek dolgoztunk... 'aztán jobbáru csak én, mert a nővéreim férjhez mentek, a bátyám iparba került... jó tanuló voltam, de a 8. osztálynál nem mehettem tovább. Én kaszáltam, vetettem, ükekapázlam, két lóval jártam, minden mezőgazdasági munkát elláttam szinte gyer­mekként anyámmal, mert férfi nem volt a házban. Ráadásul az egyik nővérem is öz­vegyen maradt két gyerekkel, a másiknak meg olyan részeges volt az ura, hogy ha gyakran nálunk keresett menedéket, még minket is kizavart a házból a sógorom. Jött a téesz, a család belépett. Jó lehe­tőség kínálkozott, az értelmes fiatal leányt 8 hónapos könyvelői tanfolyamra küldték, csakhogy a gazdaság rosszul zárt, s mire az iskolának vége volt, nem tudták alkal­mazni. — Nem. volt pénzünk — folytatja az asszony —, a Szerencsi Csokoládégyárba mentem dolgozni én is, mint az egyik nő­vérem. Közben a falunkban KISZ-titkár voltam, benne voltam én minden mozgal­mi munkában. A gyári munka viszont csak szezonális volt akkor. Állandó kellett. Rövidebbre fogom: ápolónőképzőbe iratko­zott Miskolcon, de ez nem hozott pénzt a csalódnak. Fájó szívvel, ott kellett hagy­nia az iskolát. Következett a csokoládé- gyár miskolci üzeme. Állandó munka vég­re, s kilátás a tanulásra. Az édesipari tech­nikumba lehetett jelentkezni munka mel­lett. Ketten jelentkeztek, ő és egy fiú — a vállalat a fiút támogatta azzal, hogy majd a következő évben rá kerül a sor. Ebben az időben ismerkedett meg a fér­jével, aki tanító volt — de ambiciózus, olyan aki többet akart, tanári képesítést. Marxis­ta esti egyetem, szakosító a pedagógiai fő­iskolán ... — Szentesre költöztünk. Aztán egy, a falutól 5 kilométerre levő kültelki iskolá­ban vállalt munkát a férjem, mert ott tudtunk állatokat tartani. Kellett a pénz a szövetkezeti lakásra, közben jöttek a gyerekek is ... igyekeztünk. A fiatalok túlságosan igyekeztek. Még nem töltötte be a férj a 30. évét, amikor egy -szívinfarktus elvitte. Teljes csőd. Az asszony még mindig v nem nyúlt po­hár után. Kibírta. Ott voltak a gyerekek, a felelősség értük, bírni kellelt az életet, miközben az ő testsúlya már az 50 kilót se érte el. Beköltözött a szövetkezeti la­kásba, s bedolgozó lett a Hódiköt-nél, így tartotta el jó ideig a két gyereket és ön­magát. Azt igazán felsorolni sem tudom, mit jelentett a szövetkezeti lakás miatt a hagyatéki tárgyalás, hogy közben megkap­ta a korábban befizetett Trabant-kiutalást, megszerezte a jogosítványt, s amikor a ko­csiért ment, nem. kapta meg, mert a férje nevén volt. Üjabb gyámhatósági eljárás, végül a nagy gyermekvédelem során se lakás, se kócsi, mert felezni kellett, s az egyik elvitte a 'másikat. — Nem^ bírtam az Alföldet... a környe­zetet, az emlékeket... öt évig a küszöbö­met férfi nem lépte át, a gyerekekkel fog­lalkoztam csak ... társaságba nem mehet­tem, mert vagy a feleségen láttam félté­kenységet, vagy a férj volt szemtelen ve­lem ... Miskolcra költözött az asszony, s erről csak annyit, hogy két év alatt 7-szer vál- . toztatott albérletet a gyerekekkel. Közben a munkahelyek is változtak, nem sorolom a vállalatokat. Próbált tovább szakmát sze­rezni, például a MAV-nál elvégzett egy tanfolyamot, ami után 1800 forint fizetés és három műszak ígérkezett. A valóság az lett, hogy sok elfoglaltság, felelős munka­hely, helyettesítéselv, végül néhány hónap után rádöbbent, hogy két gyerek mellett képtelen ellátni feladatát. — Most van lakása? — Igen, tanácsi az Avason. Ez sikerült... de most már rajtam is kellene segíteni végre. — Mikor kezdett inni? — Inni? Alkoholbeteg vagyok, de be­teg, érti ? Napokig nem aludtam. Fá­radt voltam, mindig fáradt. Türelmetlen a gyerekekkel. Kevés pénzből iskoláztatni, albérletről albérletre járni... idegileg ki- készültem. Kaptam altatókat, de az sem használt. Aztán rájöttem, ha egy alta­tóra megiszom egy üveg sört, akkor elal­szom. .asnap így is fáradtan mentem dol­gozni, s este újra csak nem jött álom a szememre. A gyerekek rég aludtak, én meg csak kóvályogtam... szörnyű álla­pot ... később két üveg sör kellett már és több altató, aztán a sör mellé még tömény is. — Ennek lett a vége a kórházba kerülés? — Egy keddi napon ittam este és nem emlékszem mikor, de lassan 10 Eunoctin tablettát szedtem be. Pénteken tűnt fel a gyerekeknek, hogy valami baj van velem. — Hogy lehet, hogy ilyen soká? — Iskola, különórák, sport... csak át­futottak a lakáson, azt hitték pihenek ... abban az időben már látták, hogy össze­vissza alszom, nem tűnt fel nekik az álla­potom. — Bevitették a kórházba, * hányszor volt aztán elvonókezelésen? — Olyan idegállapotban voltam akkor már, hogy nem lehetett^ nálam elvonóke­zelést alkalmazni, nem bírta a szerveze­. tem... tudja azt a bizonyos itatásos mód­szert. — Most mit szeretne? — Meggyógyulni, aludni nyugodtan, pi- hentetően, mint más ... és még valamit... társat szeretnék. Már nem bírom az egye­düllétet, a magányt... Ha kell, beüllette- tem az Esperált is, amire inni halálos. Olyan társat szeretnék, aki mellett bizton­ságban érezném magam úgy is, hogy ő sem iszik... az se lenne baj, ha esperálos len­ne... vigyáznánk egymásra. Ez az asszony 27 éves volt, amikor fér­jét elvesztette. Természetes, hogy évekig úgy érezte, soha többet senki nem jöhet, s ugyanolyan természetes most már az, hogy felnőnek a gyerekek, s őt nyomasztja a magány. Ö a sok kínok asszonya, aki meg­járva a mélységeket, felismerve teherbíró- képessége határait, megérdemelne végre egy kis pihenést. A nők között egyre több az alkoholista, de kevesen vállalják. Vagy ilyen bújtatottan alakul ki, vagy fedezi a . család, A társadalom elfogadta u nőt, mint munkaerőt, de álszemérmes módon vagy rejtegeti, vagy teljesen kitaszítja az alko- „holista nőt. Legyen simább az üt a gyó­gyuláshoz. Adamovics Ilona Olcsóbban beli többe!, jobbat temetni (Folytatás az I oldalról) elmúlt évinél nagyobb, 8500 darabos az erőgépkínálat A legjobban keresett MTZ traktorokból százzal több, 2800 darab áll rendelkezés­re. Várhatóan a traktorok választéka is jobban igazo­dik a kereslethez. A közepes géposztályba sorolt traktor­parkot, az MTZ-ket 800 da­rab csehszlovák Zetor égé-, szíti ki. Az alkatrészellátás­ban is lassú javulás várha­tó. Már az elmúlt évben is 2,5 milliárd forint értékű, eddig hiányzó alkatrész ha­zai gyártását szervezték meg, köztük nagyszámú külföldi típusét. Az idén még több szövetkezet, üzem és mellet­tük a kisiparosok is mégin- kább bekapcsolódnak az al­katrészek előállításába. Ami a kemikáliákkal való diétást illeti: hozzávetőleg 100 ezer tonnával több mű­trágyát hoznak forgalomba. De megemlítette azt is a mi­niszterhelyettes, hogy az őszi alapozások idején, és most az év elején nem volt zökkenőmentes egyes mű­trágyák szállítása, beszerzé­se. Növényvédőszerekből ki­egyensúlyozott lesz az ellá­tás. Konvertibilis importból például 2,5 milliárd forint * értékű vegyszert hoznak be a kényes, nagyhozamú nö­vények megvédésére. A már megkezdődött ta­vaszi munkákról szólva ki­tért a miniszterhelyettes ar­ra. hogy a gazdaságok túl­teljesítették az őszi gabona vetési előirányzatát, jó volt az őszi alapozás és a tél fo­lyamán megerősödtek a bú­zavetések. A kukorica ve­tésterületét — a tervezett­hez képest — némileg visz- szafogták a mezőgazdasági üzemek. A kukorica vetési előirányzatát azonban még növelni lehetne, amennyiben sikerülne a rzálastakar- mány-lermelésre fenntartott területekből a kukorica ja­vára valamennyit átenged­ni. A hozamok fokozásával a területi csökkentés bőven pótolható, ugyanis a szálas- takarmány-termelésben és a gyepgazdálkodásban még rendkívül nagyok a tartalé­kok.' Nagy szükség lesz az idén a másod- és tarlóveté­sekkel hasznosított terület növelésére is. Az állattenyésztésben is adottak a lehetőségek a ta­valyi magas színvonal túl­szárnyalására, de fontos, hogy a többlet előállítására ne használjanak fel import fehérjét, fokozottabban hasz­nosítsák a hazai fehérje- forrásokat, a különböző melléktermékeket is. ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Épülő Elázik Miskolcon Miskolcon a Petőfi -téltől a Dózsa György utcáig terjedő területen 830 új lakás épül fel, korszerű házgyári technológiával. A lakások felét még ebben az évben átadják és elkészül az év végéig a lakó­telep új óvodája, bölcsődéje is. Fotó: Fojtán László Sokszínű csokrot, rengeteg időszerű hasznos tanácsot nyújt át olvasóinak a tava­szi Kertbarát Magazin most megjelent száma. A téma- választékból: hogyan kell a fiatal gyümölcsfákat metsze­ni? Miért a virágok királya a liliom? A szakáll virágok gondozása, az ősgyep védel­me, fajtavf laszték vörösbor szőlőből, öntözés nélkül is lehet jó minőségű zöldséget termeszteni stb. Tanácsot ad a lap egyebek között a fű­szernövények termesztésé­hez, a kert kialakításához, a sziklakért építéséhez. Közreadja annak a szer­zőnek, kistermelőnek a ta­pasztalatát, aki a tájára sem ment a zöldségboltoknak, hi­szen húsz négyzetméteres fekete fótiás talajtakarás se­gítségével. csöpögtető öntö- , zéssel megtermelte családjá­nak az egész évi friss zöld­séget. MUNKAGÉPEK A JÁRDÁN Az Avas-dél III. ütem utol­só lakónegyedében élők prob­lémáira orvoslást keresve írok, akik egyre elégedetle­nebbek a környéken uralkodó állapotok miatt. Az egyik, > hogy ezen a részen átmeneti jellegű villanyoszlopokkal kellene biztosítani a világí­tást, amíg a végleges közvilá­gítás átadásra kerül. Ezen úgynevezett átmeneti villany- oszlopokon'(öt darab) viszont egyetlen villanyégö sem vilá­gít. Állítólag nincsen, aki a régiek helyébe új izzókat te­gyen. Az ÉMÁSZ-nál hiába tettünk bejelentést, mert nem rájuk ■tartozik, de hiába for­dultunk a lakásszövetkezet­hez, mert azt a választ kap­uik, hogy az intézkedés nem az ö hatáskörükbe tartozik. Most már nem tudjuk ki az illetékes, kihez, kikhez fordul­hatnánk, hogy végre meg­szűnjön az állandó idegeske­dés, bosszúság, hogy kényte­lenek vagyunk sötétben bo­torkálni, amíg elérjük ottho­nunkat. A másik bosszantó dolog, hogy a drága pénzen épített járdák, bekötőutak, idő előtt tönkremennek a fegyelme­zetlen, nemtörődöm emberek miatt. A még frissen betono­zott utakra, járdákra a teher­autók, munkagépek ráhajta- nak. felhordva a sarat, s a lehulló törmelék, föld már egy kisebb esőzés után is sártengerré változtatja, biz­tonságos közlekedésre alkal­matlanná teszi azokat. Tud­juk. hogy ahol építkezés van. ott 'elkerülhetetlen a vagy torgalom. a kisebb szabályta­lanság. De azt már nehezen lehet megérteni, hogy a kész, a jó munkát miért kell mind­járt tönkre is tenni. A mun­ka gé péknek, teherautóknak miért vem lehet kikerülni a gyalogjárdát, s a számukra kijelölt úton közlekedni? A főutak tisztasága is megold­ható lenne, ha munkagépek alkalmanként megtisztítanák az utakat az autókról lehulló földtől, törmeléktől. Ezzel ab­ban is segítenének, hogy nem válna sártengerré az Avas egyik legszebb lakónegyede, s az itt lakóknak nem kelle­ne a mintegy egy kilométeres útszakaszt naponta „nyakig sárosán" megtenni a legköze­lebbi autóbuszmegállóig. Bízunk abban, hogy az ille­tékesek nem hagyják figyel­men kívül észrevételeinket, s mielőbb orvosolják pana­szainkat. Paszera György ne, Miskolc, Leszih Andor u. 25. TISZTA, VIRÁGOS MISKOLC? Városunk tisztaságáról so­kat beszélünk, sőt nemegy­szer még felhívás is elhang­zik a tiszta, virágos Miskolc megteremtéséért. Vannak azonban, s nem is kevesen, akiknek minden szó hiába­való, s talán az egyetlen meg­oldás a felelösségrevonás len­ne. Példa erre a Felszabadí­tók útja 8. számú húz mellett, az Avasra feljáró meredek út, amit nyugodtan szemét­dombnak is nevezhetnénk. A krumplihéjtól az üres kon­zervdobozig, papírhulladékig minden megtalálható itt, amit az emeleti lakásokból kido­bálnak az ablakon. Bokáig ér a szemét s már a patkányok is megkedvelték ezt a helyet. Március 8-án nagy szél volt, s a szemétből sokat széthor­dott az utcára, sőt a sport- csarnok elé is. Ügy érzem, nem kell különösebben bi­zonygatnom. hogy nagyon egészségtelen, tarthatatlan ál­lapot ez, a város közepén. Sürgős és hathatós intézke­désre várnak: a környék lakói. HIÁBA VÁRTAK Az elmúlt év júliusában vettünk egy hajszárítót, de sajnos már javításra szorult. A Putnoki Vegyesipari Hisz­nek adtuk be javításra, de azóta hajszárító helyeit csak bosszúságot kapunk. Idős asz- szony vagyok, s már hetedik alkalommal várom hiába a szövetkezet hozom-viszem ko­csiját, mert soha nem jön ‘időben. Legutóbb azt ígérték, hogy délután 2—3 óra között megérkezik a falunkba, de most is hiába vártuk, többen is az ígért időpontban, mert 3 órakor tudtuk meg, hogy bi­zony már fél kettőkor elment a kocsi. Már ajánlott levelet is írtam a szövetkezet elnöké­nek. — hiszen szeretnék a hiábavaló - várakozásoktól, idegességtől megszabadulni, — küldjék el végre a hajszá­rítót. mert arra télen van szükség, eredményt sajnos nem értem el. Mindazok, akik a szövetkezet munkájára igényt tartanak, szeretnék, ha abban az időben, amikorra megígérik, pontosan meg is érkezne a gépkocsijuk, mert bizony így nem kiszolgálva, de kiszolgáltatva érezzük ma­gunkat. özv. Sebők Mihályné Perkupa JEGY KIS CIGARETTA../*. ^Minden héten két alkalom­mal utazom a Hidasnémeti— Miskolc között közlekedő sze­mélyvonaton, amelyen meg­szüntették a dohányzó kocsi­kat. Én ugyan nem dohány­zóm, de mégis, amíg Miskolc­ra beérkezem, annyi füstöt kell „lenyelnem”, mint annak, aki dohányzik. A „kedves” utasok ugyanis ott dohányoz­nak. ahol éppen vannak. Egy alkalommal már nem tudtam türtőztetni magam, és szóvá tettem: ne haragudjanak, de ez nemdohányzó kocsi.. A válasz: mi az, talán füst mér­gezést kap? — s nyugodtan tovább cigarettáztak. Ügy tudom, ezen a vona­ton a folyosón sem lehet do­hányozni, de úgy tűnik, nincs aki érvényt szerezne ennek a rendelkezésnek. A kalauzok legtöbbször nem veszik ügye­lőmbe a dohányzási, de ha mégis szólnak, akkor a do­hányzó utasok legjobb eset­ben eloltják a cigarettát, s amikor a kalauz elmegy, útra nyugodtan rágyújtanak. Ta­lán. ha nem figyel meztetnéle, hanem megbírságolnák az ilyen utast az meggondolná, hogy megéri-e egy cigaretta elszívása több doboz cigaret­ta árát. Ügy gondolom, az is megoldás lenné, ha esetleg olyan szerelvényt közleked­tetnének. amelyből egy kocsit a dohányzók részére jelölné­nek ki. Egy, a dohányfüstöt nehezen tűrő utasok közül SZERKESZTŐI ÜZENETEK — Tóth János Hernádeéce} Sajnos a KRESZ előírásait még sokan nem tartják be. örülünk azonban, hogy baj nélkül hazaért és gyógyulást, jó egészséget kívánunk ön­nek. — Egy olvasó jeligére: Csalt névvel és pontos címmel ellá­tott levélre tud választ adni jogi tanácsadónk. — Kozma János Miskolc3 Panaszát megvizsgáltuk s azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ügyét megnyugtatóan rendez• ték. Köszönjük bizalmát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom