Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-09 / 57. szám
1983. március 9., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Gyermekvédelem Ernő 11 éves volt, amikor édesanyja meghalt. Apja pár nap múlva élettársi kapcsolatot létesített egy harmadik falubeli asszonnyal; a düle- dező vályogviskóban magukra hagyta gyermekeit. A fiút a tőle is kisebb lánytestvérével együtt nővérük próbálta ellátni és nevelni — már amennyire erejéből tellett Nehezen, rossz körülmények között morzsolódtak napjaik, de a fiú — ha elégséges eredménnyel is — elvégezte az 'általános iskolát. Amikor kézhez kapta a nyolcadikos bizonyítványt, válaszúihoz érkezett. A sok közül a legrosszabbra lépett. Nem próbált meg tovább tanulni, és munkát sem vállalt. Huszonéves barátainak példáját követve napjait semmittevéssel töltötte. Hamar hasonult hozzájuk: ivott, csavargóit. Szinte törvényszerűen keveredett bele,a bűncselekménybe. pár száz forintért embert öltek. A tárgyaláson egyedül 6 mondta el az igazat. Hosz-’ szú évekre Tökölre. a fiatalkorúak börtönébe kerül, ígv méa nem teljesen elveszett ember. Szakmát, fegyelmet tanulhat, s szabadulása után hasznos emberré válhat — ha lesz elég akaratereje, ha sikerül megértő közösségre találnia. Példa, vagy szó? A fogalom, veszélyeztetett gyermek és fiatal nem újkeletű. de csak az utóbbi két-három évben került a közérdeklődés homlokterébe. A veszélyeztettek száma ugvanis nem csökken, sőt egyre növekszik. Az era- beT' • természetesen haha-« m:s a felszínes jelenségekből következtetni és 'azonnal ítél - ■ ni. „Mi lesz az országból, ha ezek veszik át a stafétabotot?” — hallani a buszmegállóban egy felháborodott, idősebb férfi kifakadását, miközben a miskolci Centrum Aruház előtt álldogáló, valóban riasztó külsejű fia-' falok csoportjára mutat. „Én kerítés mögé zárnám mindegyiket” — így égy ősz hajú hölgy, és hozzáteszi: „A mi időnkben tudtuk, mi a tisztesség!" Ám kitől tanuljon tisztességet a naphosszat utcán csavargó szurtos gyerek, milyen példát. társadalmi normát követ és fogad el a csöves csoportba tömörült tizenéves? A Hazafias Népfront és a Vöröskereszt megyei szervezete által a napokban rendezett tanácskozáson a már jól ismerteken kívül — züllött, csonka családok, bűnöző, alkoholista, nemtörődöm, vagy éppen túlkényeztető szülők — szóba kerültek azok a társadalmi fejlődésünk ellentmondásaiból következő okok is. amelyek szintén közrehatottak a veszélyhelyzetű fiatalok számának növekedésében. Az egyik előadó, egvebek között utalt arra. hogy nem sikerült még megteremtenünk a kialakulóban levő, új értékrend átadásának formáját. Korábban a gyes-mek zsenge korától kezdődően részt vett a család mindennapi munkájában. A gyakran megerőltető tevékenység közben a gyermek nyiladozó értelmébe a szülői példamutatás kitörölhetetlenül beleíródott. Ma legalább 14. de legtöbbnyire 17—IS éves korig tanul a felnövekvő nemzedék, s nem a példa, hanem inkább az intő. tiltó szavak segítségéve] próbáljuk nevelni a legfiatalabba-' kai. S mi a leggyakoribb válasz: „sok a szöveg __” H ol neveljék? Megyénk „előkelő” helyezést foglal el a veszélyhelyzetű gyermekekről és fiatalokról készített statisztikákban. A főváros és Pest megye után, nálunk tartják nyilván a legtöbb olyan gyermeket. akinek harmonikus fejlődését, társadalmi beilleszkedését valamilyen ok hátráltatja. A különböző tár-' sadalmi és pártszervezetek, a tanácsok folyamatosán elemzik a kialakult helyzetet, és sajátos lehetőségeikkel élve igyekeznek gyógymódot keresni. Újra és újra visszatérő kérdés, hogy hol neveljék a gyermeket? A társadalom ebben elsősorban a családokra épít, de nem kerülhető meg az iskola felelőssége sem. Ha egy gyermek tanulmányi eredménye hirtelen megromlik, ha kialvatla- nul, fáradtan, sírástól vörös szemmel érkezik az iskola-' ba, akkor az oktatási intézményben kell megnyomni a riasztócsengő gombját. Nem alaposan elkésve, hanem még időben. Az iskolai jelzőrendszer egyik nagy hibája ugyanis, hogy későn ismeri fel a veszélyeztetettséget, s így a gyermekek egy részénél már túl későn kerül sor a szükséges és lehetséges intézkedések foganatosítására. Hogyan változtasson? A rossz környezetben élő, s már tizenévessé cseperedett gyermekben gyakran elementárisán jelentkezik az igény helyzetének változtatására. Ha minden kötél szakad. szívesebben elhagyná „otthonát”, de az önálló kereseti lehetőség hiánya ezt gyakran lehetetlenné teszi. A vállalatok félnek a „gyermekmunkától”, amelyet a törvények is szigorú határok közé szorítanak. Ám gyakran az önálló kereset teremti meg azt a kapaszkodót, amelynek segítségével a fiatal kitörhet sanyarú helyzetéből. Éppen ezért örömmel hallottuk az említett tanács- 'kozáson. hogy egy diósgyőri népfrontaktivistának vállalatánál három vagy négy fiatalnak sikerült munkahelyet teremtenie, s elindítani, az önálló életkezdés útján. De mit kezdjünk a veszélyeztető, a veszélyhelyzetet előidéző felnőttekkel? Le-' het-e valamilyen módon hatni arra a szülőre, aki a gyermek körülményeinek javítására kiutalt segélyt nagy részben, vagy teljes egészében el issza? ■ A miskolci Gyermekváros igazgatójának véleménye szerint is a veszélyhelyzetben levő gyermekek számának csökkenését szélesebb társadalmi összefogással, s mindenekelőtt cselekvéssel lehet elérni. Jó szándékban persze nincs hiány, és sok esetben nem a gyermekvédelemre fordítható pénz kevés, bár nem is túl sok. Szervezettebben. összehangoltabban kellene lépni minden szervezetnek — tanácsnak, iskolának, rendőrségnek. Persze nyilvánvalóan kétséges, hogy az országban 180 ezerre becsült vészéi''helyzetű gyermek és fiatalkorú körülményein azonnal javítani lehet. Minden érintett családot kiilön- külön. sajátosságaiknak megfelelőén kell megközelíteni. S nemcsak a felszíni jelenségek, hanem az azt előidéző családi háttér megváltoztatásával is. Udvar ily József fi rakacai kőbányában A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek minden lehetőséget megragadnak a jövedelem növelésére. Ilyen természet adta lehetőség a kőbánya is. Rakacán, az Új Dolgozó Tsz kőbányája azért is jelentős, mert az innen kikerült kő márvány minőségű, tehát nemcsak házépítéshez használják, hanem többek között burkolóanyagként is keresett termék ... Pncsili értelei, a Pénzügyőrségei) Az elmúlt év munkáját és az idei esztendő feladatait elemezték kedden, Miskolcon, a Vám- és Pénzügyőrség Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei Parancsnokságán a résztvevő parancsnokok, parancsnokhelyettesek és a párttitkárok részvételével. Az ülésen részt vettek dr. Balogh György ezredes, országos parancsnok- iielyettes, Lábas József, a Borsod megyei Pártbizottság, dr. Molnár Gyula, a Heves megyei Pártbizottság osztályvezetői, valamint a társszervek részéről Nyirkos László ezredes, a BM Határőrség kerületi parancsnoka és Gyurcsán Sándor rendőr ezreden megyei főkapitány-helyettes. A testület elmúlt évi tevékenységét dr. Király Vince őrnagy, megyei parancsnok elemezte, aki egyebek között elmondotta, hogy a szervezet a rábízott feladatokat, elsősorban az exportra kerülő termékek és importáruk vámellenőrzését, az utasforgalom és ajándék- küldemények vizsgálatát, továbbá az úgynevezett szeszjövedék ellenőrzését megbízhatóan, jói látta el. Ezzel hozzájárult a népgazdaság számára, is fontos vám- jövedelmek bevételéhez. Az elmúlt évben a Pénzügyőrség tagjai összesen mintegy ISO ezer vagon vasúti és közúti áru ellenőrzését és vámosát, továbbá mintegy 1,4 millió utas ellenőrzését végezték el. Ugyancsak fontos munkát végeztek az ajándékküldemények vizsgálatával és ellenőrzésével és valamennyi feladatot igyekeztek a legrövidebb időn belül az utasforgalom és a turizmus érdekeinek megfelelően végezni. Jelentős munkát végeztek a vám- és pénzügyőri szakaszok tagjai a szeszfőzés ellenőrzésével is. Az ország szeszfőzdéin ek mintegy 17 százaléka található Borsod és Heves megye területén és ezek működése mintegy 200 millió forint adót jelent a népgazdaság számára. A testület tagjai a munkájuk során nemcsak a népgazdaság, hanem a kisfőzők érdekeit is védték, "tizenöt esetben kezdeményeztek olyan eljárást, amely az egyének megkárosítása ellen irányult. Megújuló Mezőkövesd Az átutazó egyoldalú ismeretségbe kerül a várossal, ha a Mezőkövesdet átszelő főútvonalon visz az útja. Az út mentén húzódó üzletsorokban . szerény kis boltok, a kirakataikból ítélve is gazdag üzletek, áruházak váltogatják egymást, patinás külsejű intézmények, modem szolgáltatóházak. Az a kevéske szabad tér, park, ami a háztömbök között látható, tavasztól őszig szebbnél szebb virágoktól díszük. Még mindig akad jó néhány régi ház, a már városi léptékű, évről évre fiatalodó főutcán. Az alacsony ablakos, elaggott épületekből az idén is, jövőre is lebontanak néhányat. A he- 'lyükön létesülő új házakkal elegánsabb, a szabadon maradó, parkosításra váró területekkel szellősebb lesz a város. A főutca mögött családi házak, illetve új lakótelepek húzódnak meg. Áprilisban lesz tíz éve, hogy Mezőkövesdet várossá nyilvánították és ha ebből az alkalomból elkészül egy, a változásokról számot adó, minden részletre kiterjedő leltár, annak alapján az elmúlt évtizedet a település történetének leggazdagabb szakaszai közé lehet sorolni. Tulajdonképpen csak a várossá nyilvánítás óta beszélhetünk Mezőkövesden igazán célcsoportos lakásépítésről. Az új lakótelepek megváltoztatták a település arculatát, új külsőt adtak a járási székhelynek. A fiatal város 6700 lakása közül jelenleg 319 a tanácsi kezelésben levő otthonok, és legfeljebb, ha 40-re tehető az egyéb bérlemények, üzletek, raktárak száma. Ez az arány a családi házak számához képest, a város szerkezetét tekintve, a jövőben sem változik. — Napjainkban már nincs olyan tanácsi lakóház, ahol elmaradt volna a kötelező felújítás — tájékoztat Her- kely György, a városgazdálkodási vállalat igazgatója. A vállalat ebben az évben alapításának harmincadik Nyugdíjasoknak flíprogram helyett hasznos elfoglaltság Az alaposan megérdemelt pihenés időszaka — mondják a nyugdíjas • állapotra. Valóban így van. Egyik legvonzóbb vonása talán az, hogy az ember kiszabadul az idő fogságából. Nem kell többé a percekkel hadakoznia, jut idő mindenre. ’ A baj csak akkor kezdődik, ba elfogynak a tennivalók. Igaz, elfoglaltságot mindig lehet keresni. Nagyon sok azonban a szellemi-fizikai erejével még teljesen rendelkező nyugdíjas, akit nem elégítenek ki az álprogramok. Szeretné képességeit hasznosítani, jónéhány esetben nem is anyagi meggondolásból. A több évtized alatt szerzett szakmai, mozgalmi és élettapasztalatok nem mennek „nyugdíjba”. A nyugdíjasok társadalmi munkában való foglalkoztatása nem az érintettek magánügye. népgazdasági, munkaerő-gazdálkodási szempontból is jelentős. Itt vállalhat fontos közvetítő szerepet a Hazafias Népfront. A népi ülnökök között szép számmal találhatók nyugdíjasok. Sok esetben pedagógusokat kérnek fel erre a tisztségre, akik ezzel ösz- szefüggésben eredményesen kapcsolódnak be az ifjúsági nevelés munkájába. Az idősek tapasztalatainak hasznosítása érdekében követendő példa lehet a Csongrád megyei népfrontkezdeményezés. Itt úgynevezett „nemzedékek találkozóját” rendeznek, ahol az iskolákban az osztályfőnöki órákon, úttörő-foglalkozásokon idős munkásembereket, köztiszteletben álló veteránokat látnak vendégül. A nyugdíjasok tapasztalatait, megszerzett szaktudását a fiatalok jól hasznosíthatnák. A Szovjetunióban remekül bevált a „tanító- mester mozgalom”, melynek keretében nyugdíjas emberek társadalmi munkában vállalják néhány szakmabéli fiatal oktatását, patronálá- sát. Számos helyen, mint például Esztergomban is, az idős tanácstagok vállalták, hogy fiatalabb kollégáikat felkészítik, átadják tapasztalataikat. Országszerte tapasztalható, hogy a lakóhelyszépítés leglelkesebb aktivistái az időskorúak. Pest megyében 20 ezer környezetvédelmi őrt tartanak számon, ebből háromezer nyugdíjas. Nemcsak az üzemekben, a mezőgazdaságban is hasznosíthatók az idős emberek tapasztalatai. Vas megvében népfronttalálkozóra hívtak össze nyugdíjas tsz-elnökö- ket. akik bőséges anvagot szolgáltattak utódaiknak és a meghívott krónikaíróknak Is. Sok olyan idős ember van, aki képes arra, hogy önmaga és családja ellátásán kívül mások gondjain is könnyítsen. Általános tapasztalat, hogy az idős, elesett ember még aktív kortársától szívesebben fogad el segítséget. Jónéhány helyen az országban önkéntes kis szociálpolitikai társulások szerveződtek idős emberekből. Felderítették, hol él támogatásra, segítségre szoruló hasonló korú ember, s beosztották a tennivalókat. Nógrád megyében idős asz- •szonyok a gyesen levő 'kismamák segítségére siettek. Naponta egy-két órára vállalták a gyermekek felügve- letét, megbeszélés szerint. Ezalatt a kismamák bevásárolhattak. elintézhették üdveiket, tanfolyamokra járhattak. Mint ismeretes, több városban megszervezték a nyugdíjasok munkaközvetítő irodáját. Itt azokat az teás embereket fogadják, akik valamilyen munkát vállalnának nyugdíjuk kiegészítésére. Ám vannak olvan esetek, amikor nem ez a cél. A nyugdíjasok egy része szakismereteit, tanasztalatait szeretné átadni, hasznosítani. akármilyen formában. Ez pedig olyan erő. amelynek az eddigieknél jobb kihasználása nemcsak a nyugdíjasok érdeke. N. Sz. évfordulójához érkezett. Régebben elsősorban a fürdő területének rendben tartása, parkosítása volt a feladatuk. Alapvető változást jelentett, hogy a fürdő új gazdát kapott. Attól kezdve, 1964-től fokozatosan bővítette tevékenységi körét a vállalat, mind nagyobb köztisztasági feladatok ellátása nehezedett a kezdetben még szerény felszereltségű részlegre. Ma a vállalat legfontosabb alaptevékenységét — lakás- fenntartási, lakásfelújítási feladatait — jó színvonalon látja el. Építőipari részlegük tavaly 22 millió forintot érő munkát végzett. A város minden évben számolhat azzal a kapacitással, ami az oktatási intézmények nyári karbantartásához szükséges. Ezen felül milliós beruházások, korszerűsítések rájuk váró munkáit is elvégzik. Valamennyi szakma képviselteti magát azok közül, amelyek a felújítási, karbantartási feladatok ellátásához nélkülözhetetlenek. Kőművesek, ácsok, asztalosok, lakatosok, villanyszerelők, bádogosok, központifűtés-szerelők dolgoznak a mezőkövesdi lakások állagának megóvásán. Többségük törzsgárdatag. Ahogy kitelik lassacskán a szürke télutónak, úgy kezdenek hozzá a parkok rendezéséhez a kertészek. Egy brigád naponta jár be Mező- szemeréről, ők végzik a palántázást, a rózsatövek metszését, kezük nyoma ott van minden művelhető kis zöldfelületen. — A főút mentén, a lakótelepeken, a fürdőben 179 ezer négyzetmétert kitevő parkosított terület rendben- tartásáról kell gondoskodnunk egész éven át. Ehhez nagyon sok virágra, örökzöldre van szükség. Saját kertészetükből ültetik ki a virágokat, és jut még a virágboltokba is belőle, ez talán enyhít a gondokon. — Ezt nem mondhatjuk eL A melegházak üzemben tartása 3000 négyzetméternél kisebb területeken nem gazdaságos, ezt tapasztalatok bizonyítják. Emiatt egy éve csak a szabadtéri területek hasznosítására gondolhatunk a költségek miatt. Amikor a melegház létesült, még 2.70 forintba került egy liter fűtőolaj, most a négyszeresébe. Ennek ellenére biztató jelek is mutatkoznak, remény van rá, hogy egy országos pályázat alapján hét vállalat, köztük a miénk is, más energiaforrás felhasználására rendezkedhet be. De ez még a jövő ígérete. Parkosítani azonban addig is kell, és mi számíthatunk azokra a kertészeinkre, akik évek, évtizedek óta jól látták el munkájukat a városban. Az elmúlt évek alatt szakmailag, műszakilag megerősödött építőrészleg számára nem okoz gondot a mezőkövesdi lakóházak karbantartása, a középületek felújítása. Mint ahogy a már jó felszereltségű köztisztasági részleg is rendelkezik a munkájához szükséges korszerű gépekkel. Gondot azoknak az utcáknak, területeknek a rendben tartása jelent, ahol ez ideig még nem jutott aszfaltozásra. Márpedig Mezőkövesden meglehetősen sok ilyen utca található. De ahol nem boldogul a gép, ott is rendet lehet tartani. Szép előkertek, virágos kiskertek ott is vannak, ahol nem borítja még aszfalt az utakat. Vonzóbb, szebb lett a,város összképe. A tíz .évvel ezelőtti nagy település, az alig- város igazi várossá fejlődésének változásai lépten-nyo- mon megtalálhatók. Nagy József
