Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-31 / 76. szám
1983. március 31., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Film levél Ne sá§33cijf A magyar nyelv liefe megyénkben Medve Alfonz domaházi paraszípolgár. Minden bizonnyal nagy vitákat kavar majd — elsősorban szakmai körökben, Borsod megye termelőszövetkezeti népessége körében — az országosan ma bemutatásra kerülő Ne sápadj! című új magyar íilm, Gulyás Gyula és Gulyás János műve. A film alcíme: Filmszociográfia Medve Alfonz do- maliázi.parasztpolgárról. Ezt az alkotók kiemelten hangsúlyozzák, és egy korábbi miskolci szakmai bemutatót követő gondolatcserén is erre; helyezték a súlyt, mondván, filmjük nem dokumentumfilm, nem dokumentumjáték, ők nem á termelőszövetkezeti, egyáltalán a ck)maházi életről akartak képet adni Medve Alfonzon keresztül, hanem Medve Al- fonzot, az egyedet kívánták bemutatni, azt a személyiséget, akivel nagyon furcsa dolgok estek meg. Ám bármennyire is filmszociográfiának nevezik munkájukat, a filmen elhangzó és látható cselekvések, megnyilatkozások igencsak dokumentumjelleggel állítják elénk Domaháza elmúlt éveit, az ottani hangulatot, a termelőszövetkezeti mozgalom helyi vonatkozásait. A Gulyás testvérpár nem először dolgozik Domahá- zán. Korábban hatrészes dokumentumfilmet készítettek a televízió részére e borsodi falu életéről, akkor láthatták a nézők először Medve Alfonzot, akiről most külön film készült a MAFILM Társulás Stúdió és a Magyar Televízió közös produkciójában. Medve Alfonz ötvenegynéhány éves parasztember, jelenleg fogatos a tsz-ben, és a film szerint kitűnő állattenyésztő. Sok tehenet tart, borjakat nevel, életeleme az örök foglalatoskodás, a marhákkal, lovakkal bánás. Korábban ö volt a helyi, akkor még önálló tsz elnöke, s mert a tsz javára olyan gazdálkodási cselekvéseket vezetett be, amelyek ugyan hasznosak voltak, de az akkori tételes törvényekbe ütköztek, bíróság elé állították, közel másfél évet börtönben töltött és — az élet kegyetlen tréfája — amiért elítélték, ma hivatalos program, ma a tsz- ben szinte azt kell csinálni. Azaz Medve Alfonz gazdálkodásával megelőzte az állami rendelkezéseket. Tagadhatatlan, hogy akkor törvényt sértett, ma viszont ez a törvénysértés már érdemnek minősülhet. Furcsa helyzet, ami tényleg akár irodalmi átfogalmazásba is kívánkoznék, és Medve Alfonz színes egyénisége, egész habitusa valóban kínálja élete e nagyon fontos epizódjának, néhány évének valamilyen feldolgozását. Mégis vegyes érzelmekkel fogadjuk ezt a filmek Az alkotópáros csaknem két órán, pontosabban 116 percen át beszélteti Medve Alfonzot. Bemutatja életének lényeges és egészen lényegtelen mozzanatait, mind az ő személye, mind a film szempontjából szükségtelen epizódokat sorjáztat, hogy mind sokoldalúbban érzékeltesse: Medve Alfonz valamiféle paraszti szuperman. Olyan ember, aki az ózdi piacon mindenkivel szóba elegyedik, aki a súlyfürdőben is beszélget, aki beszélget a lovával, amikor annak szemét gyógyítja, aki a pinceszeren, vagy amerre csak jár, mindenkor megidézi beszélgetéseiben a paraszti múltat, a gazdálkodás helyes irányait, aki elkíséri Domaházáról Szikszóra a kényszerlevógásra ítélt tehenet (amelynek letaglózá- sát és vágását kínos részletességgel nézeti velünk végig a film), s általában mindenütt jelen van ez a Medve Alfonz, mindenütt bölcs nyilatkozatokat tesz, rendkívül ízes, de nem éppen zárdanövendék füleknek való beszéddel. Egyik oldalon látjuk Medve Alfonzot, a másikon pedig az ő cselekedeteinek és' megnyilatkozásainak hátterében, meg egy közgyűlés néhány perces felvételében, előttünk áll a domaházi termelőszövetkezeti élet. Előttünk áll és szemben áll Medve Alfonzzal. Semmi okom kétségbe, vonni, hogy Medve Alfonz olyan egyéniség, amilyennek a film láttatja. Személyesen is találkoztam vele, tényleg olyan. Talán már egy kicsit rá is játszik, hiszen, mint a filmben ki is mondja, .filmsztárt. csináltak belőle. De nem hiszem el, hogy mindenben csak neki van igaza. Nem hiszem el, hogy a domaházi termelőszövetkezeti élet Medve Alfonz nélkül, illetve az ő irányítása nélkül annyira lebecsülendő, mint az a filmből kitűnik. Nem hiszem el, hogy mesz- sze környéken, beleértve a megyei irányítást is, ne lenne olyan ember, aki a mezőgazdasághoz legalább úgy ért, mint Medve Alfonz. És még az igazságait is nehéz elhinnem, amikor kicsit önmaga paródiáját is adja, amikor már tényleg sztárt játszik, rájátszik önmagára, majdnemhogy bohóckodik. Akkor miért higgyem el hitelesnek, amit mond?! A már említett tsz-közgyűlési felvétel, ami tagadhatatlan dokumentum, valóban megrázó képet ad a korábbi domaházi szövetkezet életéről, tagjainak hangulatáról. Ha az alkotók kicsit szigorúbban szerkesztették volna filmjüket, ha 116 perc helyett megelégedtek volna 80—85-tel, elhagytak volna sok-sok felesleges részletet és a maguk választotta hőst több kritikával nézik és mutatják be, minden bizonynyal értékesebb és hitelesebb filmszociográfia születik. így kicsit felemás, amely elsősorban vitaalapnak alkalmas, mintsem maradéktalanul hiteles életképnek és környezetrajznak. Benedek Mikig s Hihetetlen? Furcsa? Embertelen? — ez (is) az élet. Dr. Elbert János, a Magyar Színházi Intézet igazgatója; az orosz nyelv*- és irodalomtanárok magyar- országi társaságának elnöke tartotta volna a magyar nyelv hete Borsod-Abaúj- Zemplén megyéi rendezvénysorozata utolsó, miskolci programjának egyik előadását. Amikor elvállalta — még élt. Amikor jelen kellett volna lennie, hogy hallhassuk szavgit —, már elhívta a halál. Reá is emlékeztünk tegnap, tisztelettel a megyei könyvtár előadótermében megrendezett Fordítás és nyelvművelés címmel meghirdetett felolvasó ülésen. A megyei, nem egy- de majd’ kéthetes programsorozat záróünnepségének számító eseményen Borsos Árpád, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondott ‘bevezetőt, többek között ezeket hallhatóvá téve: — Nem véletlen a mai ülés témaválasztása sem. Egyfelől a fordítás a tudo- mányos-műszakj ismeretek közvetítésében és terjesztésében óriási szerepet játszik, másfelől amolyan kulcs, híd a különböző nyelveken megjelenő irodalmi és kulturális értékek anyanyelvi megismertetéséhez ... Hiszen bármily nagy szerepet játszik is a tudomány a termelőerők között, a teljes élet birtokbavételéhez nélkülözhetetlen a költészet, az irodalom, a művészet. 6 A megnyitót követően dr. Huszti Vilmos nyugalmazott gimnáziumi tanár Arany János fordítói műhelyében; dr. Budai László kandidátus A nominalizáció korlátái a magyarban; dr. Klaudy Kinga kandidátus A „rasszizmus" fogalma a magyar nyelvhelyességi szakirodalomban és dr. Gárdus János Fordítás — tudomány — és, szaknyelvművelés címmel tartott felolvasó előadást. Mindezek után a jelenlevők fejtették ki véleményüket egy-egy témához kapcsolódva, majd Borsos Árpád mondott zárszót. Mindenekelőtt — és után — hangsúlyozva azt a megszívlelendő tanulságot, hogy: bár Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyében a magyar n-yelv hete rendezvénysorozatát tartalmában, szervezettségében, differenciáltságában jónak ítélték az országos szervező bizottság tagjai is — a dolog lényege a mindennapi beszédben és beszédhasználatban nyer majd pontos megítélést. (t. n. j.) íMassÉ a Mielőtt megpróbálnám saját elképzelésemmel megválaszolni a címbeli kérdést, érdefnesnelc tűnik felidézni néhány , kijelentést, véleményt, megállapítást az eleműit hetek közművelődési fórumairól. Fórumoknak mondom ezeket az alkalmakat, bár voltak közöttük más néven szervezettek és voltak spontán adódó véleménycserék, „beszédek” is: — 1983.* az nem' 1974., nem az az időszak, amikor a közművelődési párthatározat megszületett. Nem arról van szó, hogy ez a határozat érvényét vesztette, hanem arról, hogy a megfogalmazott feladatok egy része nagyobb hangsúlyt kapott, más része (például az anyagi, tárgyi, személyi feltételek rendszere) kevesebb hangsúllyal van jelen a gyakorlatban. — Mi az elmúlt tíz évben szívvel és lelkesedéssel dolgoztunk, sok szép sikert értünk el. Nem sajnáltuk a fáradságot, az áldozatot. És örülünk igen ezen a tízéves születésnapon, de megmondjuk az itt lévő megyei és járási elvtársaknak, hogy csak úgy tudtuk leültetni a falu lakóit a művelődési házban, hogy száznál több széket a szomszéd községből kellett kölcsönkérni ... És az utazási költségek megnövekedése, meg az igen szerény anyagi támogatás miatt kilátástalan, hogy a következő években eljussunk valahová bemutatni dalainkat, , táncainkat, hagyományainkat .. . • — Közismert, hogy az amatőr művészeti mozgalom milyen fontos szerepre vállalkozott a magyar munkás- mozgalom és általában a baloldali mozgalmak történetében. Rendkívül intenzív szerepük, volt a felszabadulási években ... ma is egyik legmozgékonyabb bázisát képezik a közművelődésnek ... Az amatőr művészeti mozgalom jelentős szerepet tölthet és tölt be a szocialista magatartás és művelődés közösségi normáinak alakításá- bah, a politikai nevelésben ... — A bevétel növelésével, és a kiadások visszafogásával kell biztosítani a művelődési intézmények működését ... Ez a legutóbbi kijelentésmegfogalmazás jelzi leginkább azt a gondot, ami évek óta jelen van a művelődési otthon-hálózat működésében. Vagyis: tartani kell a tartalmi munka színvonalát — a kevesebb pénzből is. Ez volt a sokat emlegetett „szinten tartás"- követelmény. A dolog lényege mit sem változott, legfeljebb még kevesebb pénzből kell „gazdálkodniuk” a művelődési otthonoknak. Ebben ,a .helyzetben természetesen azt lehetett javasolni a népművelőknek, ■ hogy csak a valóban értelmes, érdemes közművelődési formákra koncentráljanak, az azokból kibontható tartalmas munkához biztosítsák a pénzügyi fedezetet. Nem titok azonban, hogy ennek felvállalásához sok esetben színvonaltalan -*- de bevételt „produkáló” > rendezvényt kellett a művelődési otthonokban rendezni. Ez az ellentmondás számos részletében ismert az olvasók előtt is. Sokszor íródtak le a keservek ... Keservek ezután is lesznek, mondjuk ahhoz hasonlatosak is, amiről egy idős „amatőr” beszélt a tardo- naiak tízéves születésnapján. Az, hogy az utazási költségek megnövekedése miatt nagy gondok lesznek — országos „érzés”. E hónap elején a Művelődési Minisztérium sajtótájékoztatóján egy felszólaló azt javasolta: az országosan is elismerten minősített csoportok kapjanak a MÁV-tól kedvezményt azon alkalmakkor, amikor fesztiválra, bemutatóra, fellépésre (vagyis kultúraközvetítő szerepre) vállalkoznak. Jó lenne — helyeseltek az illetékesek; de ehhez bizonyosan lesz még szavuk a MÁV illetékeseinek is. Hát akkor mit lehet csinálni ezzel a sok ezer, igen lelkesen, áldozatkészen, jó ügyet felvállaló amatőrrel; dalossal, táncossal, zenésszel, színjátszóval, bábossal?! Amikor országos felmérés A Comenius kollégium ünnepe (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Bulla Miklós, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja adta át a „Kiváló Kollégium” címet tanúsító oklevelet Szaniszló Erzsébetnek, a kollégiumi bizottság titkárhelyettesének. Majd a jelenlevő felsőoktatási intézmények képviselői szalagot kötöttek a kollégium zászlajára. Többek között emlék- 'szalagot kötöttek a hazai pedagógusképző felsőfokú intézetek kollégiumainak képviselői, valamint más kiváló egyetemi és főiskolai kollégiumok küldöttei. Kitüntetések és jutalmafc átadására is sor került. Miniszteri dicséretet kapott Dufala József a főiskola nagyelőadójának társadalmi munkában elkészített tervéért. Aranykoszorús KISZ-jelvényt vehetett at Kovács Rita, a kollégium titkára. A KISZ KB dicsérő oklevelét kapta meg Földházi László kollégista és a kollégium stúdiójának kollektívája. ' Az ünnepség a főiskola hallgatóinak irodalmi műsorával zárult. « Nemesik Pa! Két dalgyűjtemény jelént meg ,a közelmúltban. Mindkettőt a Borsodnádasdon élő dr. Nemesik Pál, a munkásfolklór ismert kutatója, számos szakkönyv írója és szerkesztője, megyei ének-zene vezető szakfelügyelő szerkesztette. Az egyik kötetet a Tankönyvkiadó adta közre, ennek címe: Az úttörö- és munlzásmozgalom dalai, a másik helyi támogatással és gondozásban jelent meg, A szülőföld dalai címmel. Száztizenegy dal kottáját és szövegét találjuk Az úttörő- és munkásmozgalom dalai című kötetben két nagyobb fejezetben. Az elsőben az úttörő- és ifjúsági mozgalom dalai találhatók öt kisebb csoportban — április 4., májusi dalok, anyák napja, Zászlónkhoz ifjúság, Hegyek hívnak, völgyek várnak —, míg a nagyobb fejezetben, amely a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom dalaiból közöl válogatást; himnuszok, régi forradalmi dalok, az agrárszocialista mozgalom dalai, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság dalai, az ellenforradalmi rendszer idejéből való munkás- dalok, az antifasiszta egységfront, a spanyol szabadságharc, a Nagy Honvédő Háború és az ellenállás dalai, továbbá A munkásoké a jövő és az Ami volt, az nem jön vissza című ciklusok követik egymást. A kötet alapvető célja, hogy a tankönyvek kínálta, a zenei oktatás és nevelés dalanyagának gerincét, törzsanyagát kibö- vítse, ízelítőt adjon az ifjúsági mozgalom dalaiból, ugyanakkor a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetének zenei era„árulkodik” ,arról: a művelődési otthon-hálózat intézményei átlagosan költségvetésüknek mindössze 5 (!) százalékát adják qz amatőr csoportok működéséhez? Mi a teendő? — nos, a közelmúltban egy megyei ankéton az a „javaslat” hangzott el: „Még fokozottabban kell építeni ezeknek a lelkes embereknek az önzetlenségére, ügyszeretetére”. Nem tagadom: rosszul esett nekem az amatőr mozgalomnak ez a fajta megbecsülésé. Tudom, az idén is még kevesebb pénz jut a központi támogatásból a művelődési ■ intézményeknek. Hallottam azt is: van már megyénkben olyan intézmény, ahol életre szólították a „bevételt fokozó csoportot”. Ám az is megfontolandó: meddig lehet fokozni az amatőrcsoportok tagjainak lelkesedés-tűrőképességét? Hiszem, hogy közművelődés-ügyünket nemegyszer lendítette már át a nehézségeken hivatásos és amatőr emberek lelkesedése. Ám jó lenne tisztázni a határokat. Meg kéne nézni azt is:* nem rnennek-e pénzek értelmetlenebb dolgokra? 'fónagy József smsnyek két új könyve lékeit is bemutatja a teljesség igénye nélkül, de a hitelesség' teljes igényével. Szükséges ez, mert munkás- dalaink zenei tudatunk elemei; a jövő emberének zenei élményét formálhatják, összességükben a nemzetközi munkásosztály kialakulásának, megerősödésének. a ■ forradalmak győztes csatáinak, a mindennapi pedagógiai munka nyomán klasz- szikussá váló zenei dokumentumai. A kötetben Nemesik részletesen bemutatja az énekgyűjtemény anyagának forrásait — tizennégy esetben saját gyűjtését —, a dalok kiválasztásának főbb szempontjait, valamint a gyűjtemény használatának! módját. A kötet végén található gazdag jegyzetanyag minden közölt dalról több értékes adalékot közöl. A másik, A szülőföld da-j lai című kiadvány már szűr kebb pátriánk dalkincséböt ad közre kottával hatvan darabot. A megjelenést a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya biztosította, az anyagi fedezetet pedig Borsodnádasd nagyközség Tanácsa, a Nádasd- völgye Termelőszövetkezet és a Borsodnádasdi Lemezgyár adta, amiért is köszönet jár Papp Béla tanácselnöknek, Bcrecz Sándor tsz-elnöknek, Béres László gyárigazgatónák. Borsos Árpád, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője Ajánlásában többek között azt írja, hogy a tájjellegű dalcsokrok ismeretében lehetőség nyílik arra, hogy a zenepedagógusok az ének- zenei oktató-nevelőmunka során erősítsék tanítványaikban a szülőföld iránti sze- retetet, a népi hagyományokhoz való ragaszkodást, s azt is megállapítja, hogy a kötet közoktatás-politikánk céljait és feladatait szolgálja, s ezt útjára bocsátani megtisztelő feladat. Nemesik Pál bevezetője után abaúji, borshdi és gömöri tájegységi bontásban találhatók a Bakonyi Béla, C. Nagy Béla, Sztarecky Zoltán, Lajos Árpád. Nemesik Pál, Kiss József. Bárányt Dezső, Barsi Ernő és Vjvá- ry Zoltán gyűjtötte dalok, amelyeknek mindegyikéhez — a kottán, szövegen, a közlő személyén, forrásán túl — a szerkesztő olyan kiegészítő anyagot is közread korabeli laookból. későbbi közleményekből, amelyek a dal keletkezési idejére vonatkozóan közölnek adatokat, korképtöredékeket, „szo- ciö-fotót”, hogy a ma daltanulója történelmi ismeretet is kapjon a dal mellé. Ezek rendkívül színes és értékes helytörténeti és kortörténeti kiegészítők, önmagukban is hasznos tájékoztatók. A két dalgyűjteményt} Nemesik Pá] újabb zenepedagógiai és íolklórgyűjtést hasznosító munkáit szívesen ajánljuk a zenepedagógusokon túl mindazoknak, akik szőkébb pátriánk, meg az úttörő- és a munkásmozgalom dalai után érdeklődnek.’ (bm)
