Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-26 / 72. szám
1983. március 26., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 sertésállomány Eltűntek a hullámvölavek f Hogy mennyi sertést vágtak le a decembertől márciusig terjedő idényben a ' házkörüli disznóólakból magáncélra, nem könnyű megszámlálni, de hogy 1982—83. fordulóján történelmünk legnagyobb sertésállományát tarthattuk nyilván, azt korántsem nehéz megállapítani. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes csoportvezetőjétől, Horváth Ádámtól tudom meg az idevágó adatot: 9 millió ; 30 ezer sértést számlált az esztendő fordulóján ez az állomány, amin belül a kocák — tehát a jövendőt előrevetítő anyalétszám — 825 ezren voltak. Egy szám, nem szám, vegyük tehát elő az ugyancsak MÉM-kiadású statisztikai zsebkönyvet. Ebből kitetszik, hogy 1981 végén 8 millió 300 ezer, 1982 szeptemberében pedig 10,1 millió sertés volt a nagyüzemek és ! háztáji, illetve más kisgazda- i tagok birtokában. Összefogva ) kisüzemmel p Míg korábban gyakorta h’allhattunk-olvashgttubk sertésciklusról, vagyis a növekedést követő aláhanyatlás- ról. 1976 óta a különféle, egyazon irányba ható intézkedések révén sikerült elkerülni e ciklikusságot. Az említett intézkedések közé tartozott a folyamatos takarmányellátás, a stabil átvétel, a hizlalás *és a tenyésztés jövedelmezősége, a közös és a háztáji integrálása, és így tovább. — Miként oszlik meg a nagy- és kisüzemi arány? — kérdem 1 Horváth Adámlól. . — ' Túlsúlyban vannak * a kistermelők, mert az óeszten- clő utolján 4 .millió 670 ezer jutott rájuk, míg a nagyüzemek 4 millió 368 ezer sertést tartottak. Ami a kocákat illeti, lavalyv 54 százalékuk, most pedig már 56 százalékuk van a kisüzemekben, vagyis eltolódik az arány a kisgazdaságok javára. Tapasztaltam már olyan ^fő- ál lattenyésztői magatartást, amely szakmai meggyőződésből tartotta előbbre valónak a kisüzemet; a tsz ott csakis kocatartásra rendezkedett be, a kocák útódait kiadván a háztájiba. De maga az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt is ötvenezer kocasüldőt helyezett 1982-ben a kisgazdaságokba, azon a húszezren felül, amit a nagyüzemek bocsátottak oda. — Jó jel, bogy élénk a malacok iránti piaci kereslet — folytatja a csoportvezető. — Magasak a süldő- és raa- lacárak, ami kedvező termelői kedvről tesz tanúbizonyságot. Gondok? Van abból is azért: Ilyen, hogy az import- korlátozások miatt, nincs tenyészállat-behozatal, ami pedig elengedhetetlen a szüntelen vérfel frissítéshez. Ez korábban folyamatos is volt egyebek közt-a Szovjetunióból, az USA-ból. Kanadából, az NSZK-ból vásároltunk tenyészállatokat. Másfelől exportdilemmáink is adódnak; jóllehet pillanatnyilag jók az árak, további piackutatás vár a külkereskedőkre. Világelsőség A többi állatfajhoz képest azért is előnyben van a világpiacon a sertés, mert a legtöbb falatfajta belőle készíthető: májas és véres hurka. kolbászok megannyi, tá- 'jSliíltérit hagyományosan módosuló változata, kocsonya, tepertő, a vágás után néhány Siriíreexport Svájcba r A héten útnak indították az idei első sörárpa exportszállítmányt. Az értékes ipari alapanyagból 2500 tonnát szállítanak Svájcba, a megrendelt mennyiséget folyamatosan küldik a sörárpa- termeltetési társasághoz tartozó üzemek raktáraiból. Az első fél évben összesen 10 000 tonna árpát exportálnak a külkereskedelmi vállalatok közreműködésével, és a második fél évre további meny- nyiség értékesítéséről kezdtek tárgyalásokat. A sörárpáexport az elmúlt két évben lendült fel, korábban behozatalra szorult az ország. A társaság keretében immár 112 gazdaság és vállalat fogott össze a hozamok órával ehető fejhús, máj, tüdő, szív, vesevelő ... Disznó szavunk ótörök eredete arra váll. hogy már a honfoglalás előtt ismerték őseink ezt az állatot, amelyet nyilván a szabad természetre bíztak, ők maguk nem tenyésztették. Makkoltattak például a Bakonyban, s 1100 után a főbb urak és apátságok már rendszeresen foglalkoztak a disznóval. A kanászok sokaságára mutat, hogy külön községeket (például Veszprém megyében Szentgál) alkotnak, de magát a foglalkozást lenézik, a pásztorok társadalmában ak utolsó hely illette meg a kondást. Most, mondhatni, piedesz- tálon van a sertéshús, amit egyharmad részben exportálunk. míg a 75 kilós honi húsfogyasztásban 41 kilóra rúg a sertéshús aránya, —ez is a legmagasabb történelmünkben. A nemzetközi mezőnyben is megálljuk helyünket hústermelés dolgában! Ha elveszünk egy, nem pusztán a sertésre, hanem az egész húsproduktumra vonatkozó összehasonlítást, akkor — 1980-as adatok alapján — kitűnik, hogy a világ 138 millió 143 ezer tonnányi hústermeléséből az USA 25 millió 908 ezer tonnával részesedik, ami egymaga több mind a KGST. mind pedig az Európai Gazdasági Közösség produktumánál. De az egy főre jutó hústermelésben hazánk megelőzi az USA-t: annak 116 kilójával szemben 142 kilóval. Amiben a sertésén kívül benne foglaltatik természetesen a marhahús, a baromfi, a juh, de még a galamb is. amely állatfajok közül itthon a baromfi és a sertés, s az exportban rajtuk kívül a többi is jelentős, bár váltakozó sikerű szerepkörhöz jut.K. N. növeléséért, a technológia tökéletesítéséért, s ennek eredménye, hogy viszonylag rövid idő alatt harmadával sikerült növelni a termésátlagot. Az idén 25 0Q0 hektáron termesztenek sörárpát A vetés országszerte jó ütemben halad, amennyiben az időjárás engedi, április 5-ig mindenütt be is fejeződik. A társasághoz — 11. tagként — a mezőhéki Táncsics Tsz csatlakozott az idén. Uj üzemág, frissen veit szabadalom! Mikrofonpróba? Valójában igen. De ha a próba suntere a közút, nem ajánlatos a szondának hangot adnia, s jobb, ha a skála mutatója is nyugton marad .., Fojtán László felvétele biek során, az igényektől fügICezdjük az eseménnyel. Az elnök felállt, óvatosan lerakta a téglalap alakú, könyv nagyságú szerkezetet az asztalra. Majd a bárszekrényhez lépett, s a „repi”-kerelböl előhúzott egy bontott konyakot. Löttyintett egy keveset az üveg kupakjába, és az illatozó kupakot odatartotta a mikrofon elé. A skála kilendült, majd megállapodott a 0.8 ezreléknél, s a néma csöndet átható, sípoló hang törte meg. A próba megtörtént, az elektronikus szonda kitűnően működött, s a bűnös kupak is visszacsavarta- tott a helyére... Az előzményről talán már néhányan hallottak: két ötlet- gazdag ember. Völgyesi Tibor és Martos Mátyás olyan elmés szerkezetet — az elektromos alkoholszondát — szerkesztett, amely számlappal és ’sípoló hanggal, s egyszerű rutinvizsgálat alapján jelzi, kiben milyen szintet ér él „az alkoholos állapot” ... Nos, ami a dolog folytatását illeti, az ötlet rögtön kivitelezőre talált a prügyi Ti- szamente Termelőszövetkezetnél. Seinsei András elnök: — Az elmúlt- évek során sok mindenre vállalkoztunk már, ennek eredményeit jelzik is a jól működő üzemágaink. Folytatunk építő- és vasipari tevékenységet, van kötött és varrott holmikat előállító konfekcióüzemünk, keresettek a faipari munkáink. De a legfiatalabb üzemegységünk — pár hónappal ezelőtt hoztuk létre Tal^takenézen — az elektronikai üzem. Láttunk benne fantáziát, s elgondolásunk az volt, hogy olyan új szakmával bővítsük a tevékenységi köreinket, amelynek a termékeivel még nincs elárasztva a piac. Ezzel munkát adtunk negyven lánynak és asszonynak, ők pedig különböző termékeket — Regenerátorokat, részegységeket —, a Medicornak és a TEXO nevet viselő gazdasági munkaközösségnek. Az eddig említettek bérmunkában készülnek, viszont az elektromos szondát, amiben szintén fantáziát látunk, saját termékként gyártanánk. A szabadalmat már megvásároltuk, a hozzávaló anyag elméletileg már biztos, bár igazán akkor örülhetünk, ha majd itt áll a raktárban. Első lépésként egy félévnyi idő alatt 500 darabot szeretnénk elkészíteni, s a későbgoen, ennek érdekében a ke- nézi üzemegységet teljés egészében felfejleszteni. ! — Lesz rá vevő? — Hogyne. Érdeklődésben nincs hiány, mivel rendkívül praktikus szerkezet, hálózatról és teleppel egyaránt, működik. Nagyvállalatok, közöttük is elsőként a Volán tart rá igényt, már vannak megrendeléseink. — Drága készülék? — Az ára még nem stabilizálódott: 18 ezer forint, ami plusz-mínusz tíz százalékot változhat. De teleppel is elég hosszú az élettartama, így a nagy cégeknek bizonyára megéri majd. S az érdeklődésre visszatérve — a szonda jövője már azon a tényen is lemérhető, hogy megkeresett minket egy budapesti gazdasági munkaközösség, a Buda- vox, amely felajánlotta a termék külföldi piacokon történő propagálását és értékesítését. Kezdtük az eseménnyel, hallottunk az előzményről és a folytatásról. A helyszínén, az újonnan alakult taktake- nézi elektronikai üzemben már Borkő Zoltán üzemvezető kalauzol át minket. — Nagy figyelmet, tisztaságot és rendet, fehér köpenyt igénylő munka ez. Mielőtt valaki idekerülne, tanfolyamon vesz részt. Még így sem biztos, hogy megállja a helyét, hogy itt maradhat... — Volt már rá példa? — Igen, volt, ez alatt a három hónap alatt is. Ha valami nem megy, ezt be kell látni, annál is inkább, mert a fizetés teljesítmény alapján történik. De 'általában véve nem panaszkodhatni; meglepően ügyes kezűek a környékbeli „hölgyek” — s itt összemosolyog a fehér köpenyekből kivillanó, kreol arcokkal —, pedig alig hiszem, hogy annak előtte sűrűn forgatták volna a forrasztópákát. — Inkább a fakanalat..; — villantja ki fehér fogsorú, széles mosolyát Rontó Gyuláné. Ö például két hónapja dolgozik itt, s alig két nap elteltével túljutott a nehezén. Fizetése jelenleg, mint a legtöbbjüknek itt, 2200 forint körül alakul. — íme egy jó erős négyes szintű kolléga (mert én osztályozom is ám őket), —' állít meg az üzemvezető a 19 éves Balogh Rozália asztalánál. — Képzelje, ő már alapító tagnak számít, s ha így folytatja, törzsgárdatag is lesz belőle. A somolygó Rozikát, aki le nem tenné a pákát a kezéből, körbesündörgi fotós kollégánk. Melyik profil volna vajon megfelelő? Rozi halálos buzgalommal dolgozik most, háta mögött fel-íel- buggyan a kuncogás. Kész a fotó! Felkapja a fejét, és felszabadultan nevet a többiekkel együtt. Könnyű szívvel, hiszen olyan fiatal még, pár hónapja kezdte csak a •munkát, és keresetet megízlelni ebben az üzemben, amely szintén még csak az első lépéseket teszi... Keresztény Gabriella Taktaharkónyban készül a napraforgó magágya. Körkép a mizgalios márciusi Iratári A szőlőkben befejezték a metszést Kelnek már a korai vetések Készül a napraforgó magágya Jókor jött az esőzés Kora tavasszal ritkán # volt még ilyen szép, ígéretes a határ, mint az idén. A kiválóan sikerült őszí alapozás, majd az enyhe, kevés kipusztulást okozó tél után március elején, optimális időben kezdhették meg megyénk mező- gazdasági üzemei a tavaszi munkákat. Az időjárás és a talajok állapota lehetővé tették, hogy heteken át zavartalanul dolgozhassanak a határban a növénytermesztés gépei. Könnyű volt jó minőségű magágyat készíteni, s bár a jelentős csapadékhiány miatt alapos porfelhőket kavartak fel a vétőgépek, a szakemberek szerint érdemes volt siettetni a koraiak vetését, mert még elegendő volt a gyökérzónában levő víz a magkeléshez. így azután március második hetének első napjaitól. közel három héten át rendkívül mozgalmas v»lt mindenütt a határ, s a már nagyon várt, pénteken lehullott, első jelentősebb márciusi esőzésekig a legtöbb gazdaságban sikerült elvetni a korai növényeket, a mákot, borsót, pillangósokat, olajlent, zabot és a tavaszi árpát. Elvégezték a jól telelt, megerősödött őszi búza vetések zömén a fej trágyázást, a szőlőkben, gyümölcsösökben befejeződtek a metszések, jó ütemben folyik a rét- és legelőterüle- tek karbantartása és több ezer hektáron már a napraforgó és a cukorrépa magágya is. A: encsi Zaja Tsz-ben, ahol napra készek a tavaszi t munkákkal, ipar elvetették 236 hektáron a pillangósókat, 400 hektáron a tavaszi árpát, s jó ütemben halad az 1400 hektárnyi kapásnövény magágy készítése. A nitrogén műtrágya hiánya, illetve késése miatt a jól telelt 1537 hektárnyi őszi vetésből mintegy 200 hektáron sajnos elmaradt a fejtrágyázás. A taktaharkányi Petőfi Tsz-ben viszont sikerült az 1300 hektárnyi őszi búzát nemcsak nitrogénnel, hanem foszforral és kálival is, „22 —11—11-es” vegyes műtrágyával fej trágyázni. Idejében rendelték meg, s szerezték be a műtrágyákat, így a tavasziak alapműtrágyázása sem okozott gondot. A vetőgépek március 8-án kezdhették meg a munkát a határban, és már 17-ére elvetették a 85 hektár olajlent, az 50 hektár borsót, 123 hektár vörösherét és az 530 hektárnyi tavaszi árpát. A korai vetésű árpák már a tegnapi esőzés előtt szépen keltek. A csapadék hatására számíthatnak a korai növények gyors fejlődésére. Az öntözőfürt területén felkészültek több tábla idény előtti, kelesztő öntözésére is. A cukorrépát. 550 hektáron a napraforgót is jó magágy várja már a tsz határában, s jó ütemben készítik elő a talajt az 1200 hektárnyi kukoricavetés számára is. Az encsi járás északi részein is jól haladnak a tavaszi munkák. A boldogkő- váraljai Hunyadi Tsz-ben elvetették 250 hektáron az árpát, 00 hektáron a borsót és 80 hektáron a lucernát. A Cse-' reháton, a homrogdi, a bak- takéki és a felsövádászi termelőszövetkezetben "is elvetették a korai növényeket, s készül a kapások magágya. A krasznokvajdai Bástya Tsz-ben földbe került 130 hektáron a zab és 150 hektáron a tavaszi árpavetőmag. A nitrogén műtrágya késése itt is gondot okoz. Nagyon szép a bocsi Haladás' Tsz határa, ahol az elmúlt hetekben nemcsak a korai növényeket vetették el, de sikerült kiváló magágyat készíteni a kapásnövényeknek. Nem maradt el a gyepterületek tavaszi „karbantartása” sem. A szentístvuni VII. Párt- kongresszus Tsz-ben, ahol a nagy szőlőültetvények metszését már március 8-ra befejezték, optimális időben vetették el a tavaszi árpát, a vörösherét és a borsót. Ahhoz, hogv kiváló minőségű legyen a 750 hektár napraforgó és a 640 hektár kukorica magágyg, csak a csapadékot várták. (P- S.) j
