Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-26 / 72. szám

1983. március 26., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 sertésállomány Eltűntek a hullámvölavek f Hogy mennyi sertést vág­tak le a decembertől már­ciusig terjedő idényben a ' házkörüli disznóólakból ma­gáncélra, nem könnyű meg­számlálni, de hogy 1982—83. fordulóján történelmünk leg­nagyobb sertésállományát tarthattuk nyilván, azt ko­rántsem nehéz megállapítani. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium ille­tékes csoportvezetőjétől, Horváth Ádámtól tudom meg az idevágó adatot: 9 millió ; 30 ezer sértést számlált az esztendő fordulóján ez az ál­lomány, amin belül a kocák — tehát a jövendőt előreve­títő anyalétszám — 825 ez­ren voltak. Egy szám, nem szám, vegyük tehát elő az ugyancsak MÉM-kiadású sta­tisztikai zsebkönyvet. Ebből kitetszik, hogy 1981 végén 8 millió 300 ezer, 1982 szep­temberében pedig 10,1 millió sertés volt a nagyüzemek és ! háztáji, illetve más kisgazda- i tagok birtokában. Összefogva ) kisüzemmel p Míg korábban gyakorta h’allhattunk-olvashgttubk ser­tésciklusról, vagyis a növe­kedést követő aláhanyatlás- ról. 1976 óta a különféle, egyazon irányba ható intéz­kedések révén sikerült elke­rülni e ciklikusságot. Az em­lített intézkedések közé tar­tozott a folyamatos takar­mányellátás, a stabil átvétel, a hizlalás *és a tenyésztés jö­vedelmezősége, a közös és a háztáji integrálása, és így to­vább. — Miként oszlik meg a nagy- és kisüzemi arány? — kérdem 1 Horváth Adámlól. . — ' Túlsúlyban vannak * a kistermelők, mert az óeszten- clő utolján 4 .millió 670 ezer jutott rájuk, míg a nagyüze­mek 4 millió 368 ezer ser­tést tartottak. Ami a kocákat illeti, lavalyv 54 százalékuk, most pedig már 56 százalé­kuk van a kisüzemekben, vagyis eltolódik az arány a kisgazdaságok javára. Tapasztaltam már olyan ^fő- ál lattenyésztői magatartást, amely szakmai meggyőződés­ből tartotta előbbre valónak a kisüzemet; a tsz ott csakis kocatartásra rendezkedett be, a kocák útódait kiadván a háztájiba. De maga az Állat­forgalmi és Húsipari Tröszt is ötvenezer kocasüldőt he­lyezett 1982-ben a kisgazda­ságokba, azon a húszezren felül, amit a nagyüzemek bocsátottak oda. — Jó jel, bogy élénk a malacok iránti piaci kereslet — folytatja a csoportvezető. — Magasak a süldő- és raa- lacárak, ami kedvező terme­lői kedvről tesz tanúbizony­ságot. Gondok? Van abból is azért: Ilyen, hogy az import- korlátozások miatt, nincs te­nyészállat-behozatal, ami pe­dig elengedhetetlen a szün­telen vérfel frissítéshez. Ez korábban folyamatos is volt egyebek közt-a Szovjetunió­ból, az USA-ból. Kanadából, az NSZK-ból vásároltunk te­nyészállatokat. Másfelől ex­portdilemmáink is adódnak; jóllehet pillanatnyilag jók az árak, további piackutatás vár a külkereskedőkre. Világelsőség A többi állatfajhoz képest azért is előnyben van a vi­lágpiacon a sertés, mert a legtöbb falatfajta belőle ké­szíthető: májas és véres hur­ka. kolbászok megannyi, tá- 'jSliíltérit hagyományosan mó­dosuló változata, kocsonya, tepertő, a vágás után néhány Siriíreexport Svájcba r A héten útnak indították az idei első sörárpa exportszál­lítmányt. Az értékes ipari alapanyagból 2500 tonnát szállítanak Svájcba, a meg­rendelt mennyiséget folya­matosan küldik a sörárpa- termeltetési társasághoz tar­tozó üzemek raktáraiból. Az első fél évben összesen 10 000 tonna árpát exportálnak a külkereskedelmi vállalatok közreműködésével, és a má­sodik fél évre további meny- nyiség értékesítéséről kezd­tek tárgyalásokat. A sörárpáexport az elmúlt két évben lendült fel, koráb­ban behozatalra szorult az ország. A társaság keretében immár 112 gazdaság és vál­lalat fogott össze a hozamok órával ehető fejhús, máj, tü­dő, szív, vesevelő ... Disznó szavunk ótörök ere­dete arra váll. hogy már a honfoglalás előtt ismerték őseink ezt az állatot, ame­lyet nyilván a szabad termé­szetre bíztak, ők maguk nem tenyésztették. Makkoltattak például a Bakonyban, s 1100 után a főbb urak és apátsá­gok már rendszeresen fog­lalkoztak a disznóval. A ka­nászok sokaságára mutat, hogy külön községeket (pél­dául Veszprém megyében Szentgál) alkotnak, de magát a foglalkozást lenézik, a pásztorok társadalmában ak utolsó hely illette meg a kondást. Most, mondhatni, piedesz- tálon van a sertéshús, amit egyharmad részben exportá­lunk. míg a 75 kilós honi húsfogyasztásban 41 kilóra rúg a sertéshús aránya, —ez is a legmagasabb történel­münkben. A nemzetközi me­zőnyben is megálljuk he­lyünket hústermelés dolgá­ban! Ha elveszünk egy, nem pusztán a sertésre, hanem az egész húsproduktumra vo­natkozó összehasonlítást, ak­kor — 1980-as adatok alap­ján — kitűnik, hogy a világ 138 millió 143 ezer tonnányi hústermeléséből az USA 25 millió 908 ezer tonnával ré­szesedik, ami egymaga több mind a KGST. mind pedig az Európai Gazdasági Közös­ség produktumánál. De az egy főre jutó hústermelésben hazánk megelőzi az USA-t: annak 116 kilójával szemben 142 kilóval. Amiben a serté­sén kívül benne foglaltatik természetesen a marhahús, a baromfi, a juh, de még a ga­lamb is. amely állatfajok kö­zül itthon a baromfi és a sertés, s az exportban rajtuk kívül a többi is jelentős, bár váltakozó sikerű szerepkör­höz jut.­K. N. növeléséért, a technológia tökéletesítéséért, s ennek eredménye, hogy viszonylag rövid idő alatt harmadával sikerült növelni a termésát­lagot. Az idén 25 0Q0 hektá­ron termesztenek sörárpát A vetés országszerte jó ütemben halad, amennyiben az időjá­rás engedi, április 5-ig min­denütt be is fejeződik. A társasághoz — 11. tag­ként — a mezőhéki Táncsics Tsz csatlakozott az idén. Uj üzemág, frissen veit szabadalom! Mikrofonpróba? Valójában igen. De ha a próba suntere a közút, nem ajánlatos a szondának hangot adnia, s jobb, ha a skála mutatója is nyugton marad .., Fojtán László felvétele biek során, az igényektől füg­ICezdjük az eseménnyel. Az elnök felállt, óvatosan le­rakta a téglalap alakú, könyv nagyságú szerkezetet az asz­talra. Majd a bárszekrényhez lépett, s a „repi”-kerelböl előhúzott egy bontott konya­kot. Löttyintett egy keveset az üveg kupakjába, és az il­latozó kupakot odatartotta a mikrofon elé. A skála kilen­dült, majd megállapodott a 0.8 ezreléknél, s a néma csöndet átható, sípoló hang törte meg. A próba megtör­tént, az elektronikus szonda kitűnően működött, s a bű­nös kupak is visszacsavarta- tott a helyére... Az előzményről talán már néhányan hallottak: két ötlet- gazdag ember. Völgyesi Tibor és Martos Mátyás olyan el­més szerkezetet — az elekt­romos alkoholszondát — szerkesztett, amely számlap­pal és ’sípoló hanggal, s egy­szerű rutinvizsgálat alapján jelzi, kiben milyen szintet ér él „az alkoholos állapot” ... Nos, ami a dolog folytatá­sát illeti, az ötlet rögtön ki­vitelezőre talált a prügyi Ti- szamente Termelőszövetke­zetnél. Seinsei András elnök: — Az elmúlt- évek során sok mindenre vállalkoztunk már, ennek eredményeit jel­zik is a jól működő üzem­ágaink. Folytatunk építő- és vasipari tevékenységet, van kötött és varrott holmikat elő­állító konfekcióüzemünk, ke­resettek a faipari munkáink. De a legfiatalabb üzemegysé­günk — pár hónappal ezelőtt hoztuk létre Tal^takenézen — az elektronikai üzem. Láttunk benne fantáziát, s elgondolá­sunk az volt, hogy olyan új szakmával bővítsük a tevé­kenységi köreinket, amely­nek a termékeivel még nincs elárasztva a piac. Ezzel mun­kát adtunk negyven lány­nak és asszonynak, ők pedig különböző termékeket — Re­generátorokat, részegysége­ket —, a Medicornak és a TEXO nevet viselő gazdasá­gi munkaközösségnek. Az ed­dig említettek bérmunkában készülnek, viszont az elektro­mos szondát, amiben szintén fantáziát látunk, saját ter­mékként gyártanánk. A sza­badalmat már megvásárol­tuk, a hozzávaló anyag el­méletileg már biztos, bár igazán akkor örülhetünk, ha majd itt áll a raktárban. El­ső lépésként egy félévnyi idő alatt 500 darabot szeret­nénk elkészíteni, s a későb­goen, ennek érdekében a ke- nézi üzemegységet teljés egé­szében felfejleszteni. ! — Lesz rá vevő? — Hogyne. Érdeklődésben nincs hiány, mivel rendkívül praktikus szerkezet, hálózat­ról és teleppel egyaránt, mű­ködik. Nagyvállalatok, kö­zöttük is elsőként a Volán tart rá igényt, már vannak megrendeléseink. — Drága készülék? — Az ára még nem stabi­lizálódott: 18 ezer forint, ami plusz-mínusz tíz százalékot változhat. De teleppel is elég hosszú az élettartama, így a nagy cégeknek bizonyára megéri majd. S az érdeklő­désre visszatérve — a szonda jövője már azon a tényen is lemérhető, hogy megkeresett minket egy budapesti gazda­sági munkaközösség, a Buda- vox, amely felajánlotta a ter­mék külföldi piacokon törté­nő propagálását és értékesí­tését. Kezdtük az eseménnyel, hallottunk az előzményről és a folytatásról. A helyszínén, az újonnan alakult taktake- nézi elektronikai üzemben már Borkő Zoltán üzemveze­tő kalauzol át minket. — Nagy figyelmet, tiszta­ságot és rendet, fehér kö­penyt igénylő munka ez. Mi­előtt valaki idekerülne, tan­folyamon vesz részt. Még így sem biztos, hogy megállja a helyét, hogy itt maradhat... — Volt már rá példa? — Igen, volt, ez alatt a három hónap alatt is. Ha va­lami nem megy, ezt be kell látni, annál is inkább, mert a fizetés teljesítmény alap­ján történik. De 'általában véve nem panaszkodhatni; meglepően ügyes kezűek a környékbeli „hölgyek” — s itt összemosolyog a fehér kö­penyekből kivillanó, kreol arcokkal —, pedig alig hi­szem, hogy annak előtte sű­rűn forgatták volna a for­rasztópákát. — Inkább a fakanalat..; — villantja ki fehér fogso­rú, széles mosolyát Rontó Gyuláné. Ö például két hó­napja dolgozik itt, s alig két nap elteltével túljutott a ne­hezén. Fizetése jelenleg, mint a legtöbbjüknek itt, 2200 fo­rint körül alakul. — íme egy jó erős négyes szintű kolléga (mert én osz­tályozom is ám őket), —' állít meg az üzemvezető a 19 éves Balogh Rozália asztalánál. — Képzelje, ő már alapító tag­nak számít, s ha így folytat­ja, törzsgárdatag is lesz be­lőle. A somolygó Rozikát, aki le nem tenné a pákát a kezé­ből, körbesündörgi fotós kol­légánk. Melyik profil volna vajon megfelelő? Rozi halá­los buzgalommal dolgozik most, háta mögött fel-íel- buggyan a kuncogás. Kész a fotó! Felkapja a fejét, és felszabadultan nevet a töb­biekkel együtt. Könnyű szív­vel, hiszen olyan fiatal még, pár hónapja kezdte csak a •munkát, és keresetet megíz­lelni ebben az üzemben, amely szintén még csak az első lépéseket teszi... Keresztény Gabriella Taktaharkónyban készül a napraforgó magágya. Körkép a mizgalios márciusi Iratári A szőlőkben befejezték a metszést Kelnek már a korai vetések Készül a napraforgó magágya Jókor jött az esőzés Kora tavasszal ritkán # volt még ilyen szép, ígéretes a határ, mint az idén. A kiválóan sike­rült őszí alapozás, majd az enyhe, kevés kipusztulást okozó tél után március ele­jén, optimális időben kezd­hették meg megyénk mező- gazdasági üzemei a tavaszi munkákat. Az időjárás és a talajok állapota lehetővé tették, hogy heteken át za­vartalanul dolgozhassanak a határban a növénytermesz­tés gépei. Könnyű volt jó minőségű magágyat készíte­ni, s bár a jelentős csapa­dékhiány miatt alapos por­felhőket kavartak fel a vé­tőgépek, a szakemberek sze­rint érdemes volt siettetni a koraiak vetését, mert még elegendő volt a gyökérzó­nában levő víz a magkelés­hez. így azután március má­sodik hetének első napjai­tól. közel három héten át rendkívül mozgalmas v»lt mindenütt a határ, s a már nagyon várt, pénteken le­hullott, első jelentősebb már­ciusi esőzésekig a legtöbb gazdaságban sikerült elvet­ni a korai növényeket, a mákot, borsót, pillangósokat, olajlent, zabot és a tavaszi árpát. Elvégezték a jól te­lelt, megerősödött őszi bú­za vetések zömén a fej trá­gyázást, a szőlőkben, gyü­mölcsösökben befejeződtek a metszések, jó ütemben fo­lyik a rét- és legelőterüle- tek karbantartása és több ezer hektáron már a nap­raforgó és a cukorrépa mag­ágya is. A: encsi Zaja Tsz-ben, ahol napra készek a tavaszi t munkákkal, ipar elvetették 236 hektáron a pillangósó­kat, 400 hektáron a tavaszi árpát, s jó ütemben halad az 1400 hektárnyi kapásnö­vény magágy készítése. A nitrogén műtrágya hiánya, illetve késése miatt a jól telelt 1537 hektárnyi őszi ve­tésből mintegy 200 hektáron sajnos elmaradt a fejtrágyá­zás. A taktaharkányi Petőfi Tsz-ben viszont sikerült az 1300 hektárnyi őszi búzát nemcsak nitrogénnel, hanem foszforral és kálival is, „22 —11—11-es” vegyes műtrá­gyával fej trágyázni. Idejé­ben rendelték meg, s sze­rezték be a műtrágyákat, így a tavasziak alapműtrá­gyázása sem okozott gondot. A vetőgépek március 8-án kezdhették meg a munkát a határban, és már 17-ére elvetették a 85 hektár olaj­lent, az 50 hektár borsót, 123 hektár vörösherét és az 530 hektárnyi tavaszi árpát. A korai vetésű árpák már a tegnapi esőzés előtt szé­pen keltek. A csapadék ha­tására számíthatnak a korai növények gyors fejlődésé­re. Az öntözőfürt területén felkészültek több tábla idény előtti, kelesztő öntözésére is. A cukorrépát. 550 hektáron a napraforgót is jó magágy várja már a tsz határában, s jó ütemben készítik elő a talajt az 1200 hektárnyi ku­koricavetés számára is. Az encsi járás északi ré­szein is jól haladnak a ta­vaszi munkák. A boldogkő- váraljai Hunyadi Tsz-ben el­vetették 250 hektáron az árpát, 00 hektáron a borsót és 80 hektáron a lucernát. A Cse-' reháton, a homrogdi, a bak- takéki és a felsövádászi ter­melőszövetkezetben "is elve­tették a korai növényeket, s készül a kapások magágya. A krasznokvajdai Bástya Tsz-ben földbe került 130 hektáron a zab és 150 hek­táron a tavaszi árpavető­mag. A nitrogén műtrágya késése itt is gondot okoz. Nagyon szép a bocsi Ha­ladás' Tsz határa, ahol az elmúlt hetekben nemcsak a korai növényeket vetették el, de sikerült kiváló mag­ágyat készíteni a kapásnö­vényeknek. Nem maradt el a gyepterületek tavaszi „kar­bantartása” sem. A szentístvuni VII. Párt- kongresszus Tsz-ben, ahol a nagy szőlőültetvények met­szését már március 8-ra be­fejezték, optimális időben vetették el a tavaszi árpát, a vörösherét és a borsót. Ahhoz, hogv kiváló minősé­gű legyen a 750 hektár nap­raforgó és a 640 hektár ku­korica magágyg, csak a csa­padékot várták. (P- S.) j

Next

/
Oldalképek
Tartalom