Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-25 / 71. szám

1983. március 25., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 z országgyűlés A képen: Sarlós István, Losonczi Pál és Lázár György (Folytatás a 2. oldalról) Beszámolója következő ré­szében a legfőbb ügyész azt elemezte, hogy a bűnözés okainak és feltételeinek fel­számolása, a társadalmi el­lentmondások és feszültségek megszüntetése, vagy hatásta­lanítása megannyi erőfeszí­tést és . anyagi ráfordítást igénylő feladat, amely csak lépésről lépésre oldható meg. Az anyagiakat nem igénylő tennivalók sorában megemlí­tette az állampolgári felelős­ségtudat elmélyítését, a jogi és erkölcsi kötelezettségek tudatosítását. Fokozni kell a társadalmi, vállalati és szö­vetkezeti belső ellenőrzés hatékonyságát. El kell mélyí­teni a megelőzést szolgáló kedvező társadalmi légkört. A bűnüldöző szervek feladata, hogy a bűncselekmények ne maradjanak felderítetlenül. Elkövetőiket személyre való tekintet nélkül felelősségre kell vonni. Nagy figyelmet fordított az ügyészség, hogy alaptalan büntetőeljárások ne forduljanak elő. Megalapo­zatlannak bizonyuló feljelen­tések természetesen ma is előfordulnak. Az elmúlt évek­ben visszatérően vizsgálták az előzetes letartóztatások, az őrizet bevételek és a' személyi szabadságot korlátozó egyéb kényszerintézkedések alkal­mazásának gyakorlatát. In­tézkedéseket foganatosítottak, hogy a személyi szabadság indokolatlanul ne korlátozód­jék. A nyomozások során a legnagyobb gondot, a bűncse­lekmények elkövetőinek fel­derítése okozza. Az ismeret­len tettesek felderítése el­sődlegesen a rendőrség fel­adata. Az utóbbi években emelkedik az ismertté vált bűncselekmények száma, és csökken a felderített elköve- vetők száma. Évente emel­kedik azoknak a bűncselek­ményeknek a száma, ame­lyek tettesét a bűnüldöző szervek nem derítik fel. 1982-ben 39 400 ilyen bűncse­lekmény volt, és ez az előző évihez képest 10 százalékos növekedést1 jelent. Növekvő tendenciát mutat A törvényi előfeltételek fennállása esetén az ügyé­szek az elmúlt években nö­vekvő számban éltek a bíró­ság elé állítás eszközével. Evenként több mint 3000 vádlott esetében kezdemé­nyezték, hogy a bíróság a bűncselekmény elkövetését követő néhány napon belül hozzon határozatot. A bűn- cselekmények elkövetésétől a büntetőeljárás jogerős befeje_ zéséig eltelt idő azonban nö­vekvő tendenciát mutat. A két hónapon túl befejezett nyomozások aránya növeke­dett. Az első fokú bíróság nem jogerős érdemi határo­zatától a másodfokú bíróság érdemi határozatáig eltelt idő tekintetében csökkent a 30 napon belül, valamint az egy és két hónap között befeje­zett ügyek aránya. Ezzel szemben nőtt azoké, amelye­ket hat hónapon túl fejeztek be. A mihamarabbi felelős­ségre vonás érdekében tehát vannak tennivalók. Arra a témára tért rá ez­után dr. Szíjártó Károly, hogy a gazdasági fejlődés új körülményei és követelmé­nyei sok vonatkozásban érin­tik az ügyészi tevékenységet is. Számos új rendelkezés je­lent meg, melynek közös cél­ja, a termelés, a szolgáltatá­sok és a kereskedelmi tevé­kenység javítása. A népgaz­daság működését szabályozó új rendelkezésekkel kapcso­latban az az elv követendő, hogy az esetleg jelentkező negatív hatások ellen első­sorban gazdasági intézkedé­sekkel kell fellépni, de nem szabad megengedni a rendel­kezések kijátszását. Meg kell akadályozni, hogy egyesek ügyeskedéssel, munka nélkül, vagy munkájukkal arányban nem álló mértékű jövedelem­hez jussanak. Fokozott fele­lősség hárul minden gazdál­kodó egységre, ebben a kér- " désben. > A továbbiakban a legfőbb ügyész szólt a kiskereskedel­mi, vendéglátóipari üzletek­nél ,a nem készpénzért vá­sárolt áru ellenértékének ki­egyenlítésében tapasztaltak­ról. Már eddig is több visz- szaélés történt, a késedelmes befizetéseknél, ami tulajdon­képpen illegális hitel igény- bevételét jelenti. A kisipari, kiskereskedelmi engedélyek kiváltásának lehetőségével egyesek úgy éltek vissza, hogy kiterjesztették az enge­dély határait. Ügyeskedő kis­kereskedők gyakran nagy té­telekben vásároltak fel az ál­lami kiskereskedelemben kurrens árukat, hiánycikke­ket, és azokat magas haszon­nal árusítva a vevőket káro­sították meg. Kitért a beszámoló arra, hogy az ügyészség számos gazdálkodó szervnél vizsgál­ta a munkaviszonnyal, a munkavédelemmel kapcsola­tos jogalkalmazási gyakorla­tot, a fegyelmi és kártérítési felelősségre vonást. Legutóbb 239 mezőgazdasági tsz-ben vizsgálták a munkavédelmi előírások megtartásának tör­ve lyességét. A tapasztalható hiányosságok ellenére hatá­rozott. fejlődés következett be. Az ügyészek változatla­nul részt vesznek a munka­ügyi és gazdasági perekben is. Most, amikor gazdasági építömunkánkal nehezebb, feltételek között kell végezni, különösen fontos, a munka hatékonyságának fokozása. Ez úgy valósítható meg, ha körültekintően eleget teszünk munkaköri kötelezettségeink­nek, a munkaidőt jól kihasz­náljuk, fegyelmezetten dol­gozunk. Éppen ezért az ügyészségek a fegyelmi ügyekkel kapcsolatosan ke­letkezett döntőbizottsági eljá­rások törvényességét rend­szeresen vizsgálják. A munkafegyelmi helyzetről Dr. Szíjártó Károly a to­vábbiak során kihangsúlyoz­ta. hogy a munkahelyi kol­lektíváknak egyaránt jelen­tős a szerepük a fegyelem- sértések megelőzésében. Ahol jó az üzemszervezési munka, hatékony az ellenőrzés, jó az anyagellátás, ott kedvező a munkafegyelmi helyzet. Ahol viszont gyenge a vezetés, hiányoznak a feltételek a munkához, az ellenőrzés fe­lületes, a munkahelyi kollek­tíva nevelő munkája erőtlen, ott a munkafegyelemmel is baj van. A gazdálkodással összefüggő ügyészi tevékeny­ség körében szólt a legfőbb ügyész a gazdasági bírság intézményéről is. Most vizs­gálták meg, hogy a gazdasá­gi bírság kiszabását követő személyi felelősségre vonások hogyan alakultak. Gyakran előfordul, hogy ném vonják le a megfelelő fegyelmi kon­zekvenciákat az érintett szer­vek felelős dolgozóival szem­ben. Változatlanul figyelemmel kísérik a szocialista törvé­nyesség érvényesülését a gaz­dálkodás körében, az egész jogászélet alakulását. A ta­nácsi rendeletek általában törvényesek. A rendeletekét folyamatosan karbantartják. Nagy figyelmet fordítottak az állampolgárok joggit és kö­telességeit érintő államigaz­gatási határozatok törvényes­ségére. Beszámolója végén a leg­főbb ügyész kiemelte, hogy a törvényesség követelményei a jövőben is azt igénylik, a bűnüldöző és más jogalkal­mazó szervektől, hogy az al­kotmányos rendet biztosítsuk. A szocialista törvényesség megőrzése és fejlesztése vál­tozatlanul megköveteli, hogy az állampolgárok, az állami, a hatósági, a gazdálkodó szervek betartsák a jogszabá­lyok rendelkezéseit, illetve Ezután interpellációk kö­vetkeztek^ Orlovácz György (Tolna m. 8. vk.) a műve­lődési miniszterhez interpel­lált, azt szorgalmazva, hogy állítsák vissza az általános iskola V. osztályába a fél­évi osztályozást. A bevezetés alatt álló új általános iskolai nevelési és oktatási terv ugyanis lényegében meg­szüntette az alsó és felső ta­gozat közötti éles eltérést, s' a tantárgyak ismeretanyaga törés nélkül bővül, indokolt tehát az értékelésben is visz- szaállítani a folyamatosságot. Válaszában Köpeczi Béla művelődési miniszter el­mondta, hogy a képviselői in­terpelláció jogosan mutat rá egy olyan részkérdésre, amely felhívja a figyelmet az értékelési és osztályozási rendszer hiányosságára. Ez a rendszer sok vonatkozás­ban elavult, korrekcióra szo­rul. Elfogadva az interpellá­ció indokolását a miniszter javasolta, hogy az • osztályo­zás visszaállításával várják meg az 1984/85-Ös tanévet, amikor bevezetik az új ér­tékelési és osztályozási rend­szert. A miniszteri választ az in­terpelláló képviselő és az or­szággyűlés egyhangúlag tu­domásul vette. Ezután dr. Nafry Sándor (Somogy m. 1. vk.), az Ál­lami Ifjúsági Bizottság tit­megköveteljék betartásukat. Az elmondottak alapján dr. Szíjártó Károly kifejezte azt a meggyőződését, hogy a Ma­gján- Népköztársaság ügyész­sége a reá háruló feladato­kat teljesíteni képes. Befeje­zésül kérte, hogy beszámoló, jót fogadja el az' országgyű­lés. * Dr. Szilbereky Jenő a vi­tában elhangzottakra reagál­va az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ságának az észrevételeit hasznosnak mondotta. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a Leg­felsőbb Bíróság elnökének beszámolóját, valamint a fel­szólalásokra adott válaszát jóváhagj’ólag tudomásul vet­te. Dr. Szíjártó Károly leg­főbb ügyész válaszában rá­mutatott: a felszólalások nagy társadalmi felelősség- érzetről tanúskodtak, az el­hangzott észrevételeket, ja­vaslatokat ennek megfele­lően hasznosítani fogják. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a leg­főbb ügyész beszámolóját és a felszólalásokra adott vála­szát jóváhagyólag tudomásul vette. kára a lakásigénylési letétek nagysága, valamint az ifjú­sági takarékbetét lakásigény­lési letétként történő elfo­gadása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez, az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez és a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala el­nökéhez. Válaszában Hetényi István pénzügyminiszter — a má­sik két „címzett” nevében is — elmondta, hogy az igény­lési letétekkel kapcsolatos eljárásokat 338 tanácsrende­letben szabályozták, és az összegek megállapításánál a szociális szémpontokat álta­lában messzemenően figye­lembe vették. Teljes össze­sítés még nem készült, s el­képzelhető, hogy a rendele­tek kisebb részénél valóban az elvárhatónál nagyobb terhet rónak az első laká­sukra váró. fiatal házasok­ra. A pénzügyminiszter meg­köszönte az észrevételt, ígé­retét tett az abban foglaltak részletes megvizsgálására. A választ az interpelláló képviselő és az országgyű­lés egyhangúlag tudomásul vette. Ezzel a parlament tavaszi ülésszaka — amelyen ,az el­nöki tisztet felváltva töltöt­te be Apró Antal, Péter Já­nos és Cservenka Ferencné — befejezte munkáját. Interpellációk Ülést tartóit a meiyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) István, a megyei pedagógus- továbbképző intézet vezető­je. Mezei Ferencné szakfel­ügyelő, Czaga Györ'gy, a ka­zincbarcikai 105. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója, Horváth József. a miskolci 42. sz. Általános Iskola igazgatója, Deine László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke (A vita. valamint a jelenté- és a szóbeli kiegészítés rész­letesebb ismertetésére la­punkban visszatérünk.) A. megyei párl bizottsági ülés résztvevőit ezután a februárban tartott országos agitációs, propaganda- és művelődéspolitikai - tanács­kozásról tájékoztatta Nagy Zoltán megyei titkár, majd a testület állást foglalt a Megyei V értranszfúziós Ál­lomás építésének társadalmi segítésére. A ma működő meg.vei vér­ellátó állomás 1954-ben léte­sült évi 2 ezer liter vér fel­dolgozására, ám azóta a vér és vérkészítmények iránt mind a mennyiségi, mind a minőségi igények rohamo­san növekedtek. Az elmúlt években megyénkben például több nagy vér- és vérkészít- ménv-igényü • osztály léte­sült. így a haematológiai, az érsebészeti és idegsebészeti osztályok, a műveseállomás. vagy a most épülő 125 ágyas vasgyári sebészeti osztály. Ezen felül az Országos Szír- sebészeti Intézetben operált Borsód megyei szívbetegek részére szükséges nagy meny- nyiségű vért is innen kell biztosítani. A megnövekedett vér- és vérkészítmény-szük­séglet kielégítésére tehát új Megyei Vértranszfúziós Ál­lomásra van szükség. Ez a Semmelweis Kórház terüle­tén épülne meg, mintegy 2400 négyzetméter hasznos alapterülettel, több mint 40 millió forintos költséggel. A Szakszervezetek megjrei Tanácsa, a Magyar Vöröske­reszt megyei vezetősége és a Hazafias Népfront megyei elnöksége társadalmi össze­fogást kezdeményezett az új Megyei Vértranszfúziós Állo­más építésére, hogy a költ­ségek mintegy 50 százalékát társadalmi összefogással biztosítsák. Az Országos Ta­karékpénztár „B.-A.-Z. me­gyei Tanács V. B. Kommu­nista műszak akció a megyei véradóállomás építésére” el­nevezéssel 641—3502584664 számlaszámon bankszámlát nyitott. Tegnapi ülésén . a megj'ci pártbizottság úgy határozott, hogy átérezve az ügy poli­tikai jelentőségét, támogatja ezt a nemes kezdeményezést. Kéri a megye kommu­nistáit. dolgozóit, a szo­cialista brigádok tagjait, hogy társadalmi össze­fogással járuljanak hozzá az új Meg.vei' Vértranszfúziós Állomás felépítéséhez. A me* gj’ei pártbizottság külön is kéri a pártalapszervezeteket, a kommunistákat, hogy szer­vező munkájukkal és sze­mélyes példamutatással se­gítsék elő e nagy jelentősé­gű kezdeményezés megvaló­sulását. ;— Meggyőződésünk, hogy szép, előremutató, hu­mán célt szolgál mindenki, aki .a mozgalomhoz csatlako­zik. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a mozgalom el­éri célját és a közösségi gondolat újabb bizonyítékát láthatjuk majd az új vér- transzfúziós állomásban — hangsúlyozza az állásfoglalás.' A. megyei pártbizottság ülése Grósz Károly zársza­vával ért véget Hellász fiatalok nagygyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) dátumok hazánk életében. Népünk nagy sorsfordulói­nak ünnepei, amelyekre im­már hagyományként a forra­dalmi ifjúsági napok elneve­zésű rendezvénysorozaton emlékezünk. Huszonhat esz­tendővel . ezelőtt bontott zászlót a Kommunista Ifjú­sági Szövetség, ameljmek al­kalmából vállalatunknál is ünnepségeket tartottunk, en­nek jegj’ében köszöntöttük a húsz- és huszonöt éves KISZ-tagokat — mondotta a KISZ-t.itkár, majd így foly­tatta: — Hosszú ideje el­mondható: beteljesült népünk álma, amelyért a legjobbak egykor életüket áldozták. A* haza visszanyerte független­ségét, szabadságát. Harminc- nyolc dolgos esztendő alatt számos eredménj're lehelünk büszkék. Ám nem szabad megfeledkeznünk arról, tör­ténelmünkhöz tartozik az is, amelyet a ma nemzedéke tesz. Köztük a Lenin Kohá­szati Müvek ifjúkommunis- tái, akikre büszkék lehe­tünk. A gyár fiataljainak döntő többsége érti. vállalja és teljesíti feladatát, E mun­kában élen jár a mintegy 2900 KISZ-tag, akiknek munkáját számos ' elismerés bizonjdtja már. Az LKM KISZ-bizottsága titkárának beszéde után ki­tüntetéseket adtak át azok­nak az aktíváknak és kol­lektíváknak, amelyek az el­múlt időszakban eredményes, kimagasló munkát végeztek Az LKM KISZ-bizottsága elismerő oklevéllel jutalma­zott nyolc alapszervezetet. Kiváló Dolgozó kitüntetésben huszonhat gjráregység kol­lektíváját, Kiváló Munkáért elnevezésű miniszteri kitün­tetésben pedig négy dolgo­zót részesítettek. A KISZ Központi Bizottsága által adományozott dicsérő okle­velet öten, az aranykoszorús KISZ-jelvényt négjren, Kiváló ifjúsági vezető kitüntetést ket­tőt vehették át. Egy aktívát jutalmaztak KlSZ-érdem- éremmel, ugyancsak egy ak­tívát pedig Ifjúsági érdem­éremmel. Három szervezet ré­szesült szervezeti dicsérő ok­levélben. két szervezőt nődig megkapta a kiváló KTSZ- szervezetnek járó zászlót. Az egyéni és közösségi ju­talmak, kitüntetések átadása után Juhász András, a KISZ KB titkára köszöntötte a fia­talokat, majd ünnepélyes ke­retek között átadta az LKM KISZ-bizottsága titkárának a KISZ Központi Bizottsága ál­tal adományozott Vörös Ván­dorzászlót, amelj'et immár ötödik alkalommal nyertek el a kohász fiatalok. A vándorzászló átadása után Rábai István, a Lenin Kohászati Művek pártbizott­ságának titkára üdvözölte a fiatalokat és megköszönte az LKM vezetősége nevében azt a segítőkész munkát, amelyet a gyár ifjúsága hosszú évek óta nyújt a vállalat előtt ál­ló nehézségek megoldásában, eredményeik javításában. Az ünnepi nagygyűlés az Avas néni táncegyüttes mű­sorával fejeződött be a mű­velődési központban. * Ezekben a napokban meJ gyénk számos vállalatánál,' intézményénél emlékeznek meg a tavasz három nagy évfordulójáról a forradalmi ifjúsági napok során, ame­lyet az idén már tizennyol­cadik alkalommal rendeznek meg ifjúságunk részére. Ezek a találkozók alkalmat adnak a számvetésre és egyúttal a jövő tennivalóinak felvázo­lására, valamint arra, hogy a legjobbakat elismerésben, kitüntetésben részesítsék. A mai napon ünnepséget: farki­nak a MÁV Miskolci IgazJ gatóságán, a Mezőkövesdi Autóvillamossági Felszere­lések Gyárában és az encsi Váci Mihály Gimnáziumba» iá.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom