Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-23 / 69. szám
1983. március 23., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Mit mondanak a vizsgálatok? Hatékonyai állattartás Bál zeoiitkészítményekkel Ősrégi (alak Trencsén vára újjászületik A zeolilról számos publikáció jelent meg az -elmúlt egy-két esztendőben. Ez az ásványféleség az utóbbi idők felfedezettje és tulajdonképpen meghökkentő, hogy ez az igen széles skálán felhasználható anyag milyen nehezen tört utat magának a közöny és az ellenséges magatartás akadályain, más oldalról a ma meglevő ismeretek alapján az a furcsa, hogy egyes területeken a hiányát hogyan viselték el. Mert a zeolit és a belőle készíthető termékféleségek skálája már eléri a tizenhetet, és egyáltalán nem biztos, hogy ez a felső határ. A téma időszerűségét most az adja újra, hogy a füzesgyarmati Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet laboratóriumában elkészült az a jelentés, amely ebből az ásványféleségből készült termékről ad szakvéleményt, éti; ezzel tovább bővíti a korábbi kört, vagy ha úgy tetszik, a zeolittermékeket újra minősíti. A szóban forgó jelentést J-Iajdu Gyulával, a Mádi Ásványbánya és Örlőüzem igazgatójával lapozgatjuk, aki megjegyzi, a zeolit- első lei- használását is ebben a szövetkezetben végezték, 1979- ben. Tehát meglehetősen rövid idő alatt aratta ez az új termék azt az elismeréskört, amely ma méltán sajátja. Nem sokkal később megérkezik dr. Mátyás Ernő kutatási .osztályvezető, és vaskos írásos anyagot mutat a ma meglevő készítmények hatásáról. A jelentés készítői a Zeolit RCL—0 jelű gyártmányt vizsgálták meg és megállapították, hogy a Mádon előállított természetes ásványanyagokból álló termék, bár nem tápszer, de ha azt az állatok, nevezetesen broiler pecsenyecsirkék táplálékába 10 százalékos arányban belekeverik, akkor ez az ásványkompozíció egyértelműen javítja az állatok takarmányhasznosítását- és más kedvező hatásokat is kivált. A vizsgálatok alkalmából megállapították azt is, hogy egy csirke felnevelésénél összesen 42,7 gramm tápfehérjét lehet megtakarítani, ha a broiler csirkéket zeolittal dúsított tápon tartják. Bár ez látszólag kicsi szám, de egymillió szárnyas felnevelésénél 1,4 kilogrammos át- lágsúlyu állatokat számolva' a „megtakarítás” már igen jelentős, hiszen ez összesen 598 mázsa vegyes fehérjeabrakot jelent. Nem elhanyagolható az a kedvező hatás sem, amelyet ugyancsak a tanulmány készítői tapasztaltak. ez pedig az, hogy az ól légterében jelentősen csökkent a széndioxid- és az ammóniatartalom, amely a zeolit abszorpciós hatásának- következménye. A gázok csökkentése pedig egyértelműen javítja a szárnyasok közérzetét. , — Ez azért van — magyarázza dr. Mátyás Ernő —, mert ez a 35—40 százaléknyi klinoptilolitot tartalmazó ásványi keverék olyan mik- ropólusos kristályos rendszerű, amely az említett gázok mellett minden más káros gázt is, például merkap- tánokat,, a legjellemzőbb bűzös anyagokat is megköti, — De nem merül ki a zeo- Lit kedvező hatása az említetteknél — mondja az osztályvezető —, hanem szólni kell az ioncserélő hatásáról is. amely lehetővé teszi, hogy az állati' szervezet számára 8 létfontosságú elemeket: kalciumot, magnéziumot, vasat és cinket is leadjon. Ugyancsak fontos a zeolit antiparazitikus hatása is, amely lehetetlenné teszi a káros paraziták szaporodását. Azzal pedig, hogy a zeolit és a felhasznált más természetes ásványok ritka elemeket is tartalmaznak, továbbá ezek az elérnek az állatok szervezetébe beépülnek, ezeknek az ásványoknak a hatására tulajdonképpen megszüntethető az állatok kannibalizmusa is. — A felsorolt hatások rendkívül fontosak — jegyzi meg az igazgató —, de nem kell arra gondolni, hogy valami csodaszert találtunk fel. Egyszerűen arról van szó, hogy a zeolit természetes ásványi anyag, amely így ebben a formában lehetővé teszi, hogy az intenzív tartási körülmények között a természetes életfeltételekhez hasonló hatást alakítsanak ki a broiler csirkék számára, ötven-száz évvel ezelőtt ugyanis ki nézte, hogy a tyúkok kapirgá- lás közben mit és milyen ásványokat esznek meg, ez esetben viszont tudjuk, hogy az általunk előállított készítmény az a szer, amely szinte optimálisan használható, a tartás körülményeinek javítására .és a természetes állapothoz való közelítésére. — Az elmúlt évben mintegy 10 ezer tonna készítményt állítottunk elő — mondta az' igazgató. — De ez a mennyiség az idén várhatóan növekedni fog, mert nemcsak a hazai mezőgazdasági üzemek, hanem például a nyugatnémet, osztrák és svéd cégek is vásárolják. Bár azt hozzá kell tenni, hogy az ilyen jellegű felhasználásban a magyar közös gazdaságok az élen járnak. — De nekünk van zeolitunk — vág a szavába dr. Mátyás Ernő. — És valóban, ezek az eredmények tiszteletet parancsolóak. Mert mivel magyarázható például az, hogy a zeolit hatására a sertések két héttel korábban érik el a vágósúlyt, mint azok az állatok, amelyek nem kaptak belőle. A borjaknál pedig megszűnik a hasmenésből eredő elhullás, és javítja a zeolit a halak tartásának feltételeit is. És nem utolsósorban, az adagolás esetén az állatoknál egvértelműen javul az állatok takarmányhasznosítása. Ezek tehát a tények. És mint a jelentésből kitűnik, egy kilogramm csi-kehús előállításánál a zeolit használata egv—egy forint 50 fillérrel csökkenti az állat felnevelésének költségeit. Nagyszámú állatnál bizony nem lehet elhanyagolni az ilyen jelleffű költségcsökkentő tényezőt sem. — A jelenlegi kapacitásunkkal mintegy 15—20 ezer tonna zeolitot tartalmazó termék előállítására vagyunk képesek — mondja az igazgató. — Azt is tudjuk, bőgj’ a készítmény egyelőre drága. De ha tovább növekednek az igények és lesz pénz, egy nagyobb üzem építésére. akkor természetesen csökkenhet az előállítási költség, hiszen alapanyag szerencsére bőven van, és akkor az állattartók számára egy olyan fontos terméket adhatunk, amely lényegesen javítja a nevelés és hizlalás folléleleit. Hajdú Gábor A Kárpátok övezte • Trencsén várából csodálatos. a kilátás a Vág völgyére. A soha be nem vett középkori erőd két évszázada a tűz martaléka lett. Az .1790 évi tűzvész után nem akadt, aki kitatarozta volna. A gyönyörű műemlék az elmúlt évtizedekben született újjá. Trencsén már a római korban a történelem színpadára lépett. A Duna- menti provinciában 179 körül, amikor a legyőzött, germán eredetű kvádok inkább elköltöztek erről a vidékről, semhogy tűrjék a római elnyomást, Marcus Aurélius császár, ezt megakadályozandó megparancsolta, hogy a római helyőrségek szánjanak meg minden hegyszorost. így kerültek a Laugaritium, a mai Trencsén nevű teleA lakás — életszükséglet. Akinek nincs, arra törekszik, hogy mielőbb legyen. Akinek már van, annak minden igye- kezete, hogy lakályossá, kényelmessé tegye otthonát. A Lakásgondok megoldásához a saját erőforrásokon túl, mesz- szemenő segítséget nyújt az állam is. Különféle lehetőségeket és feltételeket teremt ahhoz, hogy a lakással összefüggő jogos törekvések mielőbb megvalósuljanak. Ennek egyik formája a lakásépítő, illetve a lakásfenntartó szövetkezet. E társulásoknak egy évtizednél alig nagyobb a múltja, annál gazdagabb a jelene. Ha netán valaki megírná a lakásszövetkezetek eddigi történetét, bizonyára hasznos tapasztalatokat összegezhetne. Ilyen összegzések minden szövetkezetben minden esztendőben sorra kerülnek. Ilyenkor megvonják a mérlegét annak. hogyan dolgoztak, miben sikerült haladási elérni, és mi az, amiben még akadályokkal kell szembe nézni. Ennek tükrében vonta meg mérlegét Miskolcon, a diósgyőri városközpontban működő Váralja Lakásfenntartó Szövetkezet. Ha eltekintünk néhány negatívnak ítélhető tényezőtől, elmondható: az a szövetkezet évről évre gyarapodik, és olyan eredményeket ér el. amelyek példamutatónk lehetnek mások számára is. Amíg néhány évvel ezelőtt ki sem látszottak a gondokból, bajokból, addig ma már arról számolhatnak be. hogy legfőbb célkitűzéseiknek sikeresen tettek eleget. Ami a lényeg: az igazgatóság, a múlt évben megtartott küldöttgyűlés által jóváhagyott terv pülésre a római légiók. Itt-tartózkodásuk tényét a vársziklában örökítették meg, ami ma is tisztán látható. Az általános felújító munkálatokat, amit sokrétű régészeti kutatás kísér, 1952-ben kezdték meg, miután a várat műemlékké nyilvánították. Igen sok tárgyi leletre bukkantak, amelyek az épülettel kapcsolatos, régebben is ismert történelmi tényeket bizonyítják. A fennmaradt részek tanúsága szerint a vár (a nagytorony és a védőfal) az 1260—1270-es években épült. Csák Máté idejében átépítették és várpalotával, valamint kis kápolnával egészítették ki. Ez az oligarcha, akinek szinte fejedelmi hatalma volt, udvari karrierjét 1293-ban kezdte, mint poés1 költségvetés alapján gazdálkodott. A szigorú ügyrend, a naprakész nyilvántartás, az igazgatóság intézkedéseinek következetes számonkérése azt eredményezte, hogy a múlt év végén a megtakarítás több mint 150 ezer forint volt. A munka színvonalának növekedésében tapasztalható folyamatos fejlődés egyik ismérve az is, hogy a vezetőség és a tagság közötti kapcsolat — ami megalapozott bizalomra épül —, az évek múlásával mind szorosabbá vált. Ez abban is kifejezésre jut, hogy az olyan tagok, akik korábban ezrekben mérhető összeggel tartoztak a szövetkezetnek, mert nem fizették be időben a fenntartási és felújítási költségeket, ma már lényegesen kevesebben vannak. De hogy javult • a fizetési morál, aria mi sem jobb bizonyíték, mint az hogy csökkent a hátralékosok száma és csökkent a hátralékok abszolút összege is. Amíg az előző évben 247 tagnak 340 ezer forint tartozása volt, most már csak 124 tagnak van tartozása, ami 191 ezer forintra tehető. Az elért eredmény biztató, de még mindig nem kielégítő. miután a szövetkezeti tagok 10 százalékának van 200 forinton felüli tartozása. E szövetkezét lakásai, épületei két utcában, az Árpád és a Kuruc utcában találhatók. Az igazgatóság által megfogalmazott értékelés hangsúlyozza, a fizetési morál évek óla a Kuruc utcai szövetkezeti tagoknál a legjobb. Nincs mit tagadni azon. hogy a hátralékok behajtása sok adminisztrációval és költséggel jár együtt. De várni arra, hogy aki edA sziklára épüli trencséni vár zsonyi ispán, s az 1296— 1299-es években a palati- nusi tisztet viselte. Akkoriban foglalta el Trencsén és Nyitra megyéket, s több más területet. Az ezt követő évszázadokban a vár gyakran váltotta gazdáit. A felújítási munkálatok során fokozatosan felépült a XIV. század végéről származó Lajos-palota, amelynek egykori kincstárát a régészeti leletek múzeumává alakították át. A szakemberek felújították az úgynevezett Ágyú-bástyát, amely ma kiállítási terem. Újjáépítették az egykori lőporszárítót és a mellette. levő gótikus kápolnát is, Igen nehézmun- ka volt a vár híres kútjának felújítása. Ehhez egy megindító legenda fűződik: a sziklába vésett kutat Omár pasa építtetdig nem fizetett, ezután önmagától tesz eleget kötelezettségének, nem lenne minden esetben célravezető. Az igazgatóság e tekintetben mindig nagy türelmet és megértést tanúsított. Hivatalos eljárást (letiltást) csali azok ellen kezdeményeztek, akikkel semmiképpen sem boldogultak. Ezek az intézkedések találkoznak a tagság túlnyomó többségének egyetértésével, hiszen a be nem fizetett fenntartási, felújítási költségek hiányában az épületek karbantartása, állag- megóvása, a szükséges javítások elvégzése és a gazdálkodással együtt járó egyéb költségek fedezetének biztosítása lehetetlen. A számok tanúsága szerint a Váralja Lakásfenntartó Szövetkezet takarékosan gazdálkodott. S e tekintetben a legnagyobb összegű költségeknél (villamosenergia-fel- használás, vizdíj stb.) értek el figyelemre méltó eredményeket. Érdekes és tanulságos az az elemzés, amelyből kitűnik, hogy melyik épület milyen hatásfokkal, illetve milyen arányban részesül a költségekből. Az átlagot számítva. az üzemeltetési költség ennél a szövetkezetnél 4 forint 15 fillér. Ezen belül azonban van olyan épület, ahol egy négyzetméter 41 fillérrel kerül többe, van viszont olyan példa is, ahol jóval az átlag alatti összeg jut egy-egy négyzetméterre. Ez utóbbiak példája a követendő. amit ha sikerülne általánossá tenni akkor a következő mérlegnél még nagyobb összegű megtakarítás kerülhet a szövetkezet számlájára. A szövetkezet belső életén, gazdálkodásán • túl, vannak te, hogy kiválthassa a vár « akkori tulajdonosa. Sza- polyai István fogságában i sínylődő, Fatime nevű sze- J relmét. A kút 79,2 méter i mély, vízoszlopának szint- * je 10—15 méter között in- ( gadozik. A vár-együttes legerő- > sebb része az 1430-ból * származó Borbála-palota, i Kőből épült, kétemeletes J épület, keleti részén lovagteremmel. A Szapolyai J család XVI. századból j származó palotájának új- i jáépült második emelete J kilátóként szolgál. Legutol- < jára a Máté-torony épüle- J tét konzerválják. Az újjáépült vár termei [ kiválóan alkalmasak Tren- i csén és környéke történél- j mi dokumentumainak el- j helyezésére, ezért rendez- J nek be múzeumot a vár- t ban. azonban olyan jelenségek és esetek, amelyek megszüntetése kollektív feladat kell, hogy legyen. Sok az üvegtörés és nem kielégítő a rend és tisztaság sem. S itt feltétlenül el kell mondani, hogy ez nem a házfelügyelők mulasztása, hibája, hanem egyes lakótársak magatartása. • A liftben cigarettavégeket, napraforgómagot, papírt és még el sem mondható, hogy milyen hulladékot dobálnak él. Sok lépcsöház azért marasztalható el. mert a szemétle- dobót nem rendeltetésszerűen használják, s a tisztaságra . sem ügyelnek. Még elíté- lendőbb az olyan eset, ami az egyik Árpád utcai épületnél történt, ahol az egyik ablakból egy lavórt dobtak ki a járdára, nem gondolva arra. hogy ezzel súlyos balesetet is okozhattak volna. A különféle hulladékoknak az ablakon át való eltávolítása amellett, hogy közösségellenes cselekedet, egyben a környezetet is erőteljesen és hátrányosan befolyásoló cselekedet. Különösen az Árpád utcai házsor környéke kerül gyakran ilyen okok “miatt szóba, ahol a tejeszacskók- tól a legkülönbözőbb hulladékokon át. megtalálható minden. Az sem hagyható szó nélkül, hogy időnként a liftekből eltűnnek az. égők, „gazdára talál” egy-egy lépcsőházi automata, sőt egykét helyen még' a névtáblákat is leszerelték az ajtókról. Aprónak látszó ügyek ezek, de egyáltalán nem tekinthetők azoknak. Hiszen á szövetkezet egyetlen tagja számára sem lehet közömbös, hogy milyen környezetben él. A Váralja Lakásfenntartó Szövetkezetben arra törekednek. hogy az eddigi (anaszta- latok félhasználásával és hasznosításával az év végén még figyelemre méltóbb eredményekről adjanak számot. Egy lakásfenntartó szövetkezet számvetése
