Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-18 / 65. szám

eSZAK-MAGYARORSZAC 4 1983. március 18., péntek Egyesület az együttlétért Tervek, ötletek az avasi lakótelepre „A lakótelep nem kicsi­nyített város.” Ez a mondat a tokaji írótábor két évvel ezelőtti tanácskozásainak egyikén hangzott el. Akkor, amikor a közművelődés le­hetőségeiről, a kulturális fel­tételekről szólt megyeszék­helyünk illetékese. Bőveb­ben is kifejtette a gondola­tot, többek között mondván: „Nem feltétlenül kell szín­házat építeni-csinálni az avasi lakótelepen, meg mú­zeumot szervezni, hiszen buszra lehet ülni és lehet annyit vállalni, hogy beuta­zik valaki a „központba”. Oda, hol megvannak ezek a létesítmények; s mellettük még a többiek. Alapvetően egyet lehet ér­teni a fejtegetéssel, a Mis­kolcon élők azonban nagyon jól tudják, hogy az immár 30 ezer lakónál is többet „altató” Avas-déli lakótele­pen semmilyen közösségi, művelődési, kulturális együttlétet befogadó intéz­mény nem épült. Két-három éve lehet annak, hogy bi­zonyos mozgolódásról hírt adhattunk: nevezetesen a la­kásszövetkezet garázs- és más klubokat (pontosabban helyiségeket) biztosított használatra. Lehetőségeihez mérten a városi művelődési központ is igyekezett „be­szállni” a programok szer­vezésébe, rendezésébe. A körülmények az erőfe­szítések ellenére sem en­gedtek folyamatos tevékeny­séget, nem sikerült és nem is sikerülhetett nagy töme­geket az áramkörbe kap­csolni. A jobbat és többet vágyás szerencsére nem zár­kózott „be” a lakótelepi szo­bákba; népművelők — ott élők —, pedagógusok voltak a szószólói annak, hogy va­lamilyen szervezeti keretet találjanak a lakótelep kul­turális lehetőségeinek a bő­vítésére. Így került sor már­cius elején az Avasi Kultu­rális Egyesület (AKE) meg­alakulására. A tervekről kérdeztük Kecskés Tibornál, az egyesület titkárát, a vá­rosi művelődési központ osz­tályvezetőjét: — Mielőtt a tervekről szólnék, meg kell jegyezni, hogy éppen azzal a céllal hívtuk életre az egyesületet, hogy folyamatosan gyűjteni lehessen az ötleteket, javas- > latokat. Tehát a jelenlegi terveinket is úgy kell kezel­ni, hogy menet közben újabb dolgokkal gyarapodhat, gaz­dagodhat a kínálat. — Kik lehetnek a tagjai ennek az egyesületnek? — Bárki az lehet. És mi szeretnénk is, hogy minél többen legyünk, mert igy tudnánk sokszínű és való­di érdeklődésre számot tartó égyüttléti alkalmakat te­remteni a lakótelepen élők számára. Az egyesületi tag­ság tagdíjjal is jár, s ez a pénz természetesen „vissza­áramlik” majd azokhoz, akiktől származik. Tagjaink ugyanakkor kedvezményesen vehetik majd igénybe a szolgáltatásainkat, vehetnek részt a különböző rendezvé­nyeken. — Milyen elképzelések fo­galmazódtak meg az alaku­ló ülésen? — Teendőinket négy pont­ban fogalmaztuk meg. Fon­tosnak tartjuk olyan infor­mációs iroda, olyan tájékoz­tatási rendszer működteté­sét, amely a lakótelepen élők eligazodását szolgálja. Ebbe beletartozna a min­dennapi élethez tartozó is­meretek (például közlekedés, egészségügy, kereskedelem, • városi kulturális programok) összessége. Kapcsolódik eh­hez a szolgáltatások beépí­tése; így például lehetősé­get teremtünk gépelésre és gépeltetésre, munkalehetősé­geket kutatunk fel kisma­mák számára, szabás-varrá- si és öltözködési tanácsadót akarunk szervezni, s sokak kérésének megfelelően sze­retnénk balett-tanfolyamot indítani kisgyerekek számá­ra, ígéretet kaptunk a 20- as iskolától, - hogy zenetár létrehozásához eszközöket biztosítanak.. Természetesen gondoltunk művelődési, szó­rakozási programok szerve­zésére és rendezésére is, vé­gül kiscsoportok, kisközössé­gek működésének biztosítá­sára is. — Ezekhez hely is kelle­ne ... — A lakásszövetkezet ga­rázsklubjai már adottak, az általános iskolák helyiségei is íelajánlódtak, a pártalap- szervezet helyisége is alkal­mas rendezvények megtar­tására. Felvetődött az is, hogy a BÁÉV mindennel ellátott felvonulóépüleleit „kérjük el”; vagyis érjük el, hogy ne bontódjanak el, ma­radjanak a lakók számára használhatók... Mindez valóban csak az eltervezés szintjén van je­lenleg, de az egyesület ve­zetősége a tagok támogatá­sával hozzákezdett a reali­záláshoz, a tervek megva­lósításához. Továbbra is szí­vesen fogadnak minden jó ötletet, várják a lakótelepen élők aktív részvételét. A szerda délutáni „fogadóna­pok” (az Engels u. 33. szám alatt, ez a lakásszövetkezet gondnoksága), szívesen ad­nak bővebb felvilágosítást az egyesület működéséről, a várható programokról. Az ajtó mindenki előtt nyitva áll, immár úgy is értve ezt: arra, hogy kimozduljanak a szűkös otthonokból a nagy­város legnagyobb lélekszá­mú lakótelepének kicsinyei és „nagyjai”. Hogy találkoz­zanak egymással. ft.n.j.) Március 19-től 28-ig Miskolci Rímilibisz cia krimi, 24-én pedig a Ri­Budapesten, a tavaszi mű­vészi fesztivál keretében másodszor rendezik meg a Filmglóbusz bemutatósoro­zatát. Ennek az a lényege, hogy olyan filmeket, ame­lyek különböző okok miatt Magyarországon még isme­retlenek, vagy nem kerülnek forgalomba, ez akció kereté­ben bemutatják. Ez a soro­zat ablakot nyit a világ filmművészetére, s most e budapesti programból már­cius 19-e és 28-a között Mis­kolcon is bemutatnak 11 fil­met. A program A csónak meg­telt című svájci film be­mutatásával kezdődik már­cius 19-én, a Hevesy Iván Filmklubban. Az utolsó met­ró című francia film 21-én a Béke és a Kossuth moziban látható egy-egy előadásban. A kanadai Atlantic City 22- én, kedden a Petőfi, a Szik­ra, és a Táncsics moziban látható. Ugyancsak a Tán­csics moziban látható 23-án az Örizetbevétel című fran­ta asszony menyasszony című szovjet film. A Kossuth, a Fáklya mozik, valamint a To­kaj diszkómozi vetíti 25-én A szénbányász lánya című ame­rikai filmet, a Béke és a Táncsics mozi 26-án a Szál­lást kérek című olasz filmet, végül 27-én a Táncsics Ka­maramoziban A hentessegéd című csehszlovák film lát­ható. Radványi Géza filmjeiből válogatás szerepel a Film­glóbusz programjában. Eb­ből Miskolcon az 1940-ben készült Zárt tárgyalás 24-én látható a Szikra moziban, s ugyanott látható 25-én az 1941-ben forgatott Egy asz- szony visszanéz című magyar film. Radványi 1965-ben olasz—NDK koprodukció­ban forgatta Tamás bátya kunyhója c. kétrészes film­jét, amelyet Miskolcon 26-án és 27-én a Béke moziban, 28- án a Kossuth moziban lát­hatnak az érdeklődők. Tardonai ünnep, szombaton Tízéves születésnapját ün­nepli március 19-én, szom­baton a Tardonai Népi Együttes. A községi művelő­dési házban este 6 órakor kezdődik az évfordulós prog­ram : Vass Lajos karnagy ve­zetésével (régi ismerőse • a tardonaiaknak), mintegy két­órás műsort láthatnak és hallhatnak majd a jelenle­vők. Színpadra lépnek mind­azok, akik az elmúlt tíz év során legalább két esztende­ig tagjai voltak az együttes­nek, „csokrot” ad a népi ze­nekar, s színpadra lépnek a gyerekek is, dallal, citerával. Meghívták a tardonaiak a szomszéd Dédéstapolcsány hagyományőrző együttesé­nek tagjait is a tízéves szü­letésnapra, természetesen ők is színpadra lépnek. A mű­sort követően baráti találko­zón köszöntik a népi együt­tes tagjait, akik eddig kétszer „országosan jó”, ugyancsak kétszer „országosan ^kiváló” címmel minősültek, szegyszer külföldön is bemutatkoztak. Egy nagy magyar jogtudós emlékezete Miskolcon Néhai Szászy István aka­démikus nevét mind a hazai, mind a külföldi jogtudomá­nyi körök jól ismerik. Széles ívű szakírói tevékenysége ma­gába zárta a jogtudomány több ágazatát, így a polgári jogot, a nemzetközi magán­jogot és a nemzetközi mun­kajogot. Páratlan tekintélyé­nek köszönhető, hogy kis or­szág fiaként a Húgai Nemzet­közi Bíróság tagjainak sorá­ba emelkedett. A tudós özvegye nemes mó­don állított emléket férjének. Nemrég kinyilvánította óha­ját, hogy hatvanezer forin­tos alapot hoz létre, melynek kamatát a Nehézipari Műsza­ki Egyetem Állam, és Jogtu­dományi Intézetének — le­endő jogi karának — az a hallgatója kapja, aki a pol­gári jog és a nemzetközi ma­gánjog tárgyakból kiemelke­dő, tudományos, tudományos diákköri és vizsgaeredmé­nyeket ér el. A „Szászy Ist- ván-díj” ünnepélyes átadásá­ra első ízben 1984-ben kerül sor. Ma este a képernyőn Sohase mondd.. Stollár Miki Hernádi Judit, o Vígszín­ház sokoldalú művésznője több jelentős filmszerepböl, színházi alakításból ismerős a nézők nagy többségének, mégis igen sokaknak a „So­hase • mondd ..." kezdetű édes-bús sláger jut eszébe nevének hallatán. Hernádi Judit ugyanis, mint olyan sok kollégája, időnként ki-kiruc- can színházi szerepköréből az előadóművészet más terüle­teire is, s mint énekes, nagy sikereket ért el. A közelmúlt­ban jelent meg Sanzon-sláger hanglemeze, amelyből a ma este az első műsorban 20.55- Icor, tehát a krimifolytatás után látható, Sohase mondd... Stollár Miki című műsora ké­szült. Képünk a műsor egyik jelenete. Összkomfort - fizetés nélkül? Bővül a filmfesztivál programja A 23. miskolci filmfeszti­vál előkészítő bizottsága teg­nap a városi tanács végre­hajtó bizottsági üléstermében tartotta munkaértekezletét, amelyet Szűcs Ferencné, a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsának titkára ve­zetett. Az ülésen részben György István, a fesztivál igazgatója, részben az egyes reszortok felelősei adtak szá­mot az előkészületekről, ar­ról, hogy *az 1983. május 5- én kezdődő fesztivál hol tart, milyen teendők várnak még az előkészítésre. Külön hang­súlyt kapott, hogy ez az első alkalom, amikor a fesztivál­hoz a közművelődési' fórum is csatlakozik, és noha nem a Rónai Sándor Művelődési Központban, hanem a Diós­győri Vasas Művelődési Köz­pontban tartja rendezvényeit, magával a fesztivállal szer­ves egységet kíván alkotni, attól elválaszthatatlan. A tájékoztatókból kitűnt többek között, hogy tovább bővül, színesedik a fesztivál versenyen kívüli programja. Például az amatőr filmesek szövetsége felajánlotta, hogy díjnyertes filmeket hoz be­mutatásra. Megfelelő szak­emberek filmesztétikai elő­adást, filmtrükk- és film­technikai előadást és bemu­tatást, a filmhanggal kapcso­latos szakmai előadást aján­lottak fel; a Színház- és Filmművészeti Főiskola film- íőtanszakának hallgatói a Nehézipari Műszaki Egyete­men szeretnének egy össze­állítást bemutatni és talál­kozni az itteni egyetemisták­kal. Szó van több rajzfilm, illetve rajzfilm-életmű be­mutatóról, a Pannónia Stú­dió rendhagyó rajzórájáról, a Balázs Béla Stúdió kiállí­tásáról. A felkínált progra­mokat az előkészítő bizottság különböző helyszínekre szét­osztva igyekszik a fesztivál egészének műsorába beiktat­ni. Kerekes ■ László, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezető­je, aki a közművelődési film- fórum helyi házigazdája lesz, az ezzel kapcsolatos szerve­zési kérdésekről adott tájé­koztatást. A közeli napokban nyom­dába kerülnek a fesztivál nyomtatványai, műsorfüzete, plakátja, s már készülnek a fesztivál székhazának deko­rációi is. Képmagnó a könyvtárakban Az új lakbérek megálla­pítása közben óhatatlanul felmerül az illetékes tanácsi emberekben a kérdés, ho­gyan fogják fizetni a maga­sabb lakbért az olyan bér­lők, akik az eddigit sem fi­zették, s évekre visszame­nőleg felgyülemlett a hátra­lékuk. Vannak ugyanis olyan megrögzött adósok, akik amíg lakásra vártak, állan­dóan követelőztek, nap mint nap jártak a lakáshivataliak nyakára, s amikor beköltöz­hettek az új, összkomfortos lakásba, egyesek nemcsak a lakbér fizetéséről feledkeztek meg hónapról hónapra, ha­nem a szép, kényelmes la­kás megbecsüléséről is. Sajnos, megyénk városai­ban, községeiben nem is kis számban akadnak ilyen nem fizető, lakásrongáló bérlők. Sátoraljaújhelyen például a bíróság által elrendelt fize­tésletiltás miatt valamelyest csökkent ugyan a lakbér­hátralékok összege, de még így is mintegy 600 ezer fo­rinttal tartoznak a tanács­nak a notórius nem fizetők. Sárospatakon valamivel jobb ugyan a „lakbérhely­zet", mert itt „csak” 227 ezer forint a tartozás, viszont más címen csaknem ugyanennyi adósságot mutat ki a város­gazdálkodási i költségvetési üzem. Vannak olyanok, akik még a lakáshasználatba-vé- teli díjjal is tartoznak. Ez az összeg 69 ezer,, a szemétszál­lítási díj 33 ezer, a fűtésidíj­hátralék 74 ezer forintra rúg. És hiába indítanak az adósok ellen eljárást, a hát­ralékok összege alig csök­ken. Egyes megátalkodott bérlőkkel szemben csakis az alacsonyabb komfortfokozatú vagy komfort nélküli lakás­ba történő kiköltöztetéssel lehetne valami eredményt elérni. A Videotéka könyvtár ki­alakításának lehetőségeiről szerveztek tanácskozást szer­dán - a Pataky István Műve­lődési Központban, a megyei és a fővárosi közművelődési, valamint intézményi könyv­tárak munkatársainak a Ma­gyar Könyvtárak Egyesülete és az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudomá­nyi és Módszertani Központ-’ ja. A videotechnikát immár 10 éve alkalmazzák a fejlett tő­kés országokban az oktatás­ban, a pszichológiában és a közművelődés területén, így a könyvtárakban is. Hazánkban is szakítani kellene azzal az idejétmúlt szemlélettel, hogy a könvvtár a könyvek' háza. Holdtölte A Kétszemélyes színház, a Miskolc városi Művelődési Köz­pont új bemutató színpada, március 21-én, hétfőn este 7 órai kezdettel Miskolcon, az Üttörőházban bemutatja Sza- konyi Károly Holdtölte című színművét. A csak 16 éven fe­lülieknek ajánlható darab elő­adását Gyarmati Béla rendez­te, szereplői pedig Zsolnai Jú­lia és Matus György, o Mis­kolci Nemzeti Színház művé­szei. A játékban egy holdas éjszaka keretében kapunk ké­pet két ember — egy házas­pár — bonyolult kapcsolatrend­szerérői, a férfi és a nő vi­szonyáról, mérlegre kerül egy évtizednyi házasság után a hogyan volt eddig és hogyan tovább kérdése. Zsolnai Júlia és Matus György. (Fotó: Járrriay)

Next

/
Oldalképek
Tartalom