Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-17 / 64. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1983. március 17., csütörtök Kür János és Havasi Ferenc mcstezéfe 1 lián liltome-val Alan Whittome, a Nemzet­közi Valutaalap (IMF) taná­csosa; az IMF európai főosz­tályának igazgatója, aki a Magyar Nemzeti Bank meghí­vására tartózkodik hazánk­ban, szerdán a KB székházá­ban találkozott Kádár János­sal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárával, és megbeszélést folytatott Ha­vasi Ferenccel, az MSZMP Méhes Lajos a Szovjetunióba utazott Méhes Lajos ipari miniszter, a KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának elnöke szerdán a bizottság 45. ülésére delegáció élén a Szovjetunióba uta­zott. Politikai Bizottságának tag­jával, a Központi Bizottság titkárával. A megbeszélésen, amelyen részt vett Fekete Já­nos, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese is, eszme­cserét folytattak a nemzetkö­zi pénzügyi élet időszerű kér­déseiről, a magyar népgazda­ság helyzetéről, a gazdaság- irányítási rendszerről, vala­mint Magyarország IMF-kap- csolatairól. , Együttműködési megállapodás A lengyel Harcer — út­törőszövetség — katowicei vajdasági bizottsága meghí­vására tegnap este Sarlai Péterné megyei úttörőelnök vezetésével ’ Lengyelországba utazott a Magyar Úttörők Szövetsége Borsod megyei Elnökségének delegációja. A látogatás célja a két gyer­mekszervezet aktuális fel­adatainak megvitatása, az együttműködési megállapo­dás aláírása. Vita a munkaerőhelyzetről Országos jelentőségű témát tűzött napirendre a Magyar Kereskedelmi Kamara Eszak- magyarorszagi Összekötő Bi­zottsága tegnap, a Lenin Ko­hászati Művekben megtar­tott ülésén, melyen megtár­gyalták Észak-Magyarország munkaerőhelyzetének; , és . a, foglalkoztatásnak prohlérhátt. A tanácskozás• elnöki ^tisz­tét dr. Énekes Sándor, a Di­ósgyőri Gépgyár vezérigaz­gatója töltötte be, a. ven­déglátó Drótos László, az LKM vezérigazgatója, kö­szöntötte a résztvevőket és az előre kiküldött írásos anyaghoz Csollálc Gábor, az összekötő bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Vállalatok, tanácsok, párt- bizottságok vezető beosztású szakemberei, valamint az Ál­lami Bér- . és Munkaügyi Hivatal képviselője szólalt fel a vitában. Ez az eszme­csere is bizonyította, hogy a néhány évvel ezelőtt megin­dult munkaerő-elvándorlás tovább folytatódik az ipar számos területén, sőt nap­jainkra már kihat a keres­kedelem és a szolgáltatás sok egységére is. Van tehát egy tendencia, miszerint munkaerőhiány lép fel szá­mos vállalaton belül, hiszen gyakran a legjobb szakmun­kások mennek el termelő- szövetkezetek melléküzem- ágaiba, vagy más munkakö­rökbe, ugyanakkor tény az is, hogy a gazdasági hely­zet és a szabályozók követ­keztében jogosak azok a fel­tevések, miszerint rövid időn belül munkaerő-túlkínálat jelentkezik, ami a gazdasá­gi problémákon túl hangula­ti. Dolitikai tényezővé is yál- hat. Az alapvetően kielégítőnek nevezhető munkaerőhelyzet­ben tehát létezik már most egy strukturális kiegyensú­lyozatlanság, ami a legszem­betűnőbb a három északi megye közül éppen Borsod­ban, ezen belül is Miskol­con és Ózd környékén. A tanácskozás egyik lé­nyeges megállapítása volt, hogy a munkaerő hatéko­nyabb foglalkoztatása érde­kében törekedni kell az iparszerkezet finomítására. . ■.de az új munkahelyek meg­teremtésénél a munkaerő- utánpótlás folyamatos bizto­sítását messzemenően szük­séges figyelembe venni. Ez­zel kapcsolatban fejtette ki több hozzászóló, hogy a nagyvállalatok által támoga­tott ipari tanulók a tanuló­idő után egj're kevesebben mennek a taníttató gyárhoz, elcsábítja őket a jobb kere­seti lehetőség, a könnyebb munka, a. kedvezőbb mun­kakörülmény számos olyan területre, ahol sem anya­giakkal, sem eg,-éb eszkö­zökkel nem járulnak hozzá a fiatalok oktatásához, kép­zéséhez. Szó esett az építőiparban jelentkező nagyfokú munka­erő-vándorlásról, a segéd­munkások csökkenéséről, va­lamint arról a gondról is, hogy mivel túlnyomórészt férfiak részére biztosíthat­nak munkát a legnagyobb vállalatok, nem kis felada­tot jelent a dolgozni akaró nők munkával ellátása. Számos — e rövid tudósí­tásból kimaradt témát — ve­tettek még fel a tanácskozás résztvevői, melyekkel igazol­ták, hogy országos ügyeket vizsgálnak. Központi szer­veink is egyre nagyobb súlyt fektetnek a foglalkoztatás problémáinak megoldására, amihez adalék lehet ez a ta­nácskozás. Az összekötő bizottság el­fogadta az idei munkater­vet, majd a tanácskozás résztvevői megtekintették az LKM kombinált acélművét. sz. I. Madridban fanulmányozzák az el nem kölelezetíek javaslatait Sejrii ííieglámadták a járőröző olasz és amerikai katonákat Ar izraeli megszállók könnygázzal oszlatták szét Szidonban a tün­tető libanoni asszonyokat, akik fogva tartott férfi hozzátartozóik szabadon bocsátását követelték. Első ízben érte fegyveres támadás a libanoni főváros­ban állomásozó négy nemze­tiségű haderő olasz kontin­gensét. Kedd este Bejrut déli külvárosában ismeretlen tet­tesek páncéltörő rakétákat lőttek ki egy gépesített jár­őrre: két ejtőernyős tiszt sú­lyosan megsebesült, két ka­tonai terepjáró teljesen meg­semmisült. Később további három olasz katona . sebesült meg, amikor automata fegy­verekkel tüzet nyitottak a me­rénylet környékét átfésülő libanoni és olasz egységekre. Szerda reggel a bejrúti re­pülőtér és a tengerpart kö­zött szolgálatot teljesítő 'amerikai gyalogos járőr volt egy kézigránátos támadás célpontja. Négy katona meg­sebesült. A két friss támadás rö­viddel azután következett be, hogy Amin Gemajel libano­ni elnök a multinacionális erők létszámának felemelé­sét kérte az Egyesült Álla­mok, Franciaország, Olasz­ország és Anglia képviselői­től. Jelenleg 4300 a négy kontingens összlétszáma. * Az izraeli megszálló had­sereg katonái négy Paleszti­nái menekültet sebesítettek meg a dél-libanoni Ain-el- Helue menekülttáborban, amikor szerdán délelőtt tü­zet nyitottak az anszaari koncentrációs táborban őr­zött foglyok szabadon bocsá­tását követelő tüntetőkre. A madridi találkozón szer­dán nem tartottak munka­üléseket, hogy a küldöttsé­geknek legyen idejük tanul­mányozni a semleges és el nem kötelezett országoknak a keddi plenáris ülésen be­terjesztett módosított záró­okmány-tervezetet. Az új tervezet összesíti az . eddig elért eredményeket, a nyitott kérdésekben új, kompromisszumos megfogal­mazásokat kínál. Leginkább a „harmadik kosárral” ösz- szefüggő, sok vitát kiváltó ajánlásokra, kötelezettségek­re igyekszik áthidaló meg­oldásokat találni, így például az úgynevezett humanitárius kérdésekben, a családegyesí­tési témákban, az újságírók munkafeltételeinek megítélé­sében, az emberi jogok ér­telmezésében kísérli meg kö­zelebb hozni az eltérő állás­pontokat. Fontos új fejezete a mó­dosított dokumentumnak, hogy időpontot és helyszínt ajánl a mostani találkozót követő intézkedések megtár­gyalására. Egyebek között azt' indítványozza, hogy az Abdusszalam Dzsallud, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam forradalmi vezetősége tagjának vezetésével líbiai küldöttség érkezett szerdán munkalátogatásra Moszkvá­ba. Abdusszalam Dzsallud az 1969-es líbiai antiimperiaiis­állainok közötti .bizalom és biztonság erősítésével, vala­mint a leszereléssel foglal­kozó konferencia ez év no­vemberében, a svéd főváros­ban kezdje meg munkáját. Előtte, októberben, Helsinki­ben tartsanak előkészítő ta­nácskozást.­A delegátusok körében nagy érdeklődést kiváltó ter­vezet továbbá azt javasolja, hogy a Helsinkiben megkez- ■■* dett folyamat eredményeinek felmérésére az újabb aján­lások megtárgyalására, 19!!6. decemberében, Bécsben kezd­je meg munkáját az újabb európai béke- és biztonsági konferencia. Mint ismeretes, ., a szocialista országok közös álláspontjuk alapján e talál- , kozó színhelyéül Bukarestet, a leszerelési konferencia szín­helyéül pedig Varsót java­solják. A nyolcak azt is -i ajánlják, hogy a követke- ' ző hetekben a részt vevő ál­lamok a vitás kérdésekben jussanak megegyezésre és április 27-én' fejezzék be a madridi találkozót. ta demokratikus forradalom győzelme óta most látogat hatodik alkalommal a Szov­jetunióba, s ugyanez Idő. alatt több ízben járt itt Mou­rner el-Kadhafi, a líbiai for­radalom vezetője is. Szovjet vezetők ugyancsak többször tettek látogatást Líbiában. Dzsallud Moszkvában tárgyai (Folytatás az 1. oldaltól) kedvező a kép. Tavaly az ismertté vált bűncselekmé­nyek száma megyénkben 10 614 volt. Ha 1970-et 100 százaléknak vesszük, akkor a tavalyi szám 134 százalék. A legnagyobb arányt a vagyon elleni bűncselekmények kép­viselnek. Magas a cigányla­kosság köréből kikerült bű­nözők aránya, különösen a súlyosabb személyi tulaj­dont károsító cselekménynél, a rablásoknál, az élet elleni cselekményeknél. A megtett állami, társadalmi intézke­dések, erőfeszítések ellenére számolnunk kell továbbra is ezzel a jelenséggel. A társadalmi tulajdon ká­rosításánál — a múlt évben mintegy 30 millió forint — továbbra is tapasztalható a' gazdálkodó egységeken be­lüli összefonódás, az ellen­őrzés lazasága, a vagyonvé­delmi előírások megszegése. Az utóbbi időben több ru­házati bolt vezetője ellen in­dult büntető eljárás, mert az árak leszállításával, vagy időszakos leszállításával, az áruk garanciális szabályozá- sával manipulálva több száz­ezer forint kárt okoztak a kereskedelemnek. Vagy: ipa­ri vállalatoknál rendszeresen tulajdonítottak el színesfé­met, felszerelést, építőanya­got. Az előadó a tanácsta­gok segítségét kérte a bűn- cselekmények megelőzésé­hez. a törvényes rend betar­tásához. A szóbeli kiegészítő után felszólalt dr. Kardos Sándor, a megyei tanács vb-titkára, aki elmondotta, hogy a taná­csi dolgozói: felkészültsége ismét javult, következéskép­pen az ügyintézés színvona­la is. Egy év alatt mintegy 9000 testületi határozat szü­letett meg, ezeknek 0,5 szá­zalékát' kellett megváltoztat­ni, illetve hatályon kívül he­lyezni. Dr. Túrós András ezredes, megyei rendőr-főkapitány felszólalásában elmondta: pár éve a lakosság részéről egyre több kritikai észrevé­tel éri a közrendet, közbiz­tonságot, és joggal. A bűn- cselekmények megszaporod­tak, és ha a közrendet, köz- biztonságot minősíteni kel­lene, megfelelőnek minősíte­né — mondotta a főkapi­tány. A legnagyobb gondot Miskolc, Szerencs és Ka­zincbarcika jelenti. Miskolc az ország egyik legfertőzöt­tebb városa, bizonyára ez volt már 1945 előtt is. Az okok eléggé ismertek, a nagyfokú urbanizáció, az al­kohol, a csavargó életmóri, a cigánylakosság magas szá­ma és még sok minden más hozzájárul a bűncselekmé­nyek kialakulásához. Megyénkben különösen sok az erőszakos bűncselekmény: évente 1400—1500. Ember­ölés: évente 25—30, rablás 150—200. Sajnos, az idei év első néhány hónapja sem mutat jobb képet. Ügy tű­nik: a börtönökben nem si­kerül a kívánt nevelő hatást elérni. Egyre több a vissza­eső, mintha szívesen men­nének vissza a börtönbe, ahol ismét úiabb bűncselek­ményt terveznek. A bűnül­döző szervek idén a megelő­zésre, a megelőzés irányítá­sára kívánnak nagy gondot fordítani. Kazincbarcikán és Leninvárosban erre a célra bázist alakítanak ki, elsősor­ban társadalmi erőkből. Mert nyilvánvaló, hogy a rendőrség a maga nehéz munkáját saját erejéből nem győzi, szükség van a legszé­lesebb társadalmi segítségre is. Kaposi János, az encsi já­rás egyik tanácstagja elmon­dotta, hogy megyénk legna- gvobb járásában a közbiz­tonság jó, de sajnos, Szik­szón és Göncön már kiala­kulóban vannak a gócok. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szikszói állati fehér­jefeldolgozó régóta erősen szennyezi a környezetet. (Vá­laszként elhangzott: tervezik a feldolgozó rekonstrukció­ját.) Dr. Zentai Gyula, az El­nöki Tanács titkárságvezető­je felhívta rá a figyelmet, hogy az ismeretlen tettesek száma tovább emelkedik. A tanácsi ügyintézésről szólva elmondotta, hogy a munka színvonala valóban emelke­dik, de továbbra is tapasz­talható lélektelen ügyintézés. Ez pedig rendkívül rossz ha­tással van az ügyes-bajos dolgával a hatósághoz for­duló emberre. Dr. Zlehovszky József, a Legfőbb Ügyészség főosz­tályvezetője a munkakerülő életmód és a bűnözés össze­függéseiről szólt. Igaz. hogy hazánkban csupán 0,4—0,5 százalék a munkakerülő em­ber, mégis rendkívül veszé­lyes ez a jelenség. Évente több ezer ember ellen indul eljá­rás munkakerülés miatt, de úgy tűnik, nem eléggé ha­tásos. A tanácsülés elfogadta a törvényességről szóló ' tájé-----> k oztatót, majd ezt követően a megyei és a helyi tanács­tagokkal folytatott beszélge- 1 tések tapasztalatairól hang­zott el tájékoztató Amriskó Gusztávnak, a népfront nie-, gyei titkárának szóbeli ki-, egészítőjével. Az ülés a. Ut-. .. jékozlatót tudomásul vette, 4" javaslatokat hasznosítja. Végezetül személyi kérdé-, " sek szerepeltek napirendén. . Fejes László, a megyei ta­nács elnökhelyettese meg­romlott egészségi állapota miatt korkedvezményes nyugdíjazását kérte. , Ké­résének eleget téve, érde­meinek elismerése mellett a tanács felmentette tisztségé­ből. Fejes Lászlónak a me­gyei tanács elnöke köszönte’“ meg lelkiismeretes, hathatós/ tevékenységét, majd átnyúj-' tóttá számára az Elnöki Ta-, ■ nács által adományozott o' Munka Érdemrend arany fo­kozata kitüntetést. A tanács- , ülés ezt követően Farapó Károlyt, a megyéi tanács vb mezőgazdasági osztályának eddigi vezetőjét megválasz­totta a megyei tanács elnök- helyettesévé. A, megyei ta- . nács vb mezőgazdasági osz­tályának vezetőjévé a tanács kinevezte Kopasz Bélát, aki eddig az osztály helyettes vezetőjeként munkálkodott. Ugyancsak tegnap nevezték ki a megyei sporthivatal el­nökévé dr. Szádeczki Zol­tánt, aki eddig a Miskolc vá­rosi Tanács csoportvezetője volt. Építkezők, figyelem! MÁRCIUS 21-ÉN megnyitjuk az ózdi és leninvárosi VAS UDVAR UN KÁT! Ózd, Schönherz Z. u. 2. sz. alatt (a régi kórház bejáratával szemben) Leninvóros, Május 1. u. 4. sz. alatt (Birkacsárda előtt) O Húzott és hengerelt áruk # Ereszcsatornák és tartozékai # Kerítésfonatok, vaskapuk, kerítéselemek 9 Kazánok, radiátorok ® Fütő- és főzőberendezések (U Vízmelegítők, házi vízellátók, szivattyúk # Fali és padlóburkolók 41 Kádak, marmonkannák # Talicskák, létrák 0 Munka- és tűzvédelmi felszerelések ^DELMI VÁUALÁ"'' * T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom