Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-01 / 50. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 ' 1983. március 1., kedd A JKSZ KB plénuma Várkonyi Péter Szófiába érkezett Belgrádban hétfőn délelőtt megkezdődött a JKSZ Központi Bizottságának ülése, amelynek napirendjén időszerű eszmei-politikai kérdések megvitatása szerepel: A vitaindító beszámolót Kiró Hadzsivaszilev, a JKSZ KB Elnökségének tagja terjesztette elő. A plénum előkészítéseként az egyes köztársaságokban és tartományokban megtartott párttanácskozásokon rendkívül időszerűnek minősítették a téma napirendre tűzését. Az általános értékelés szerint a gazdasági gondok túlságosan lekötötték a párt figyelmét, háttérbe szorult az eszmei-politikai helyzet rendszeres, bíráló elemzése, holott az utóbbi időben a súlyos gazdasági helyzettel ösz- szefüggésben éppen ezen a területen jelentkezett a szocialista- és önigazgatás-ellenes erők támadása. Fellépésük — a hivatalos pártértékelés szerint- — elsősorban a nacionalizmus erősödésében mutatkozik meg, főleg különböző kulturális fórumokon, kiadóhivatalokban és a sajtóban. A központi bizottsági ülésnek ezekben a kérdésekben kell állást foglalnia. Fórum a miskolci rádióban Jogainkról volt szó Á Magyar Rádió miskolci körzeti stúdiójában tegnap „Jogainkról van szó” címmel fórumműsort rendeztek. A xneghívdtt jogászok a lakosságot érdeklő és érintő legfontosabb jogi kérdésekben nyújtottak tájékoztatást. A jogi kérdések iránt való érdeklődést mi sem jelzi jobban. mint az a tény, hogy erre a műsorra minden korábbit meghaladó számú kérdés érkezett levélben, s az adás ideje alatt is szüntelenül csörgött a telefon. A műsor vendégei, így természetesen a válaszadók, dr. Tímár László, a Miskolci Megyei Bíróság elnökhelyettese, dr. Szegedi László, a Miskolci Munkaügyi Bíróság elnöke, dr. Zimmermann Rudolf. Miskolc város Tanácsának igazgatási, osztályvezetője, Cseh Lajos, a SZOT Borsod megyei TB Igazgatóságának helyettes vezetője, dr. Vityi István, a Miskolci Megyei Bíróság tanácselnöke és dr. Szitás István, a Lenin Kohászati Művek jogsegély- szolgálatának jogtanácsosa voltak. A fórumadásban egyebek között szó volt a kisajátított telekre vonatkozó elővásárlási jogról, a vagyon elleni bűncselekmények elévülési idejéről, a gyermekgondozási segélyen levők, de munkaviszonyt létesítők táppénzéről, és még sok más, jogi vonatkozású kérdésről. A miskolci rádió fórumműsorainak történetében most, az első esetben fordult elő, hogy a vendégek a zárómondatok után is a stúdióban maradtak, hogy további felvételt készíthessenek velük, a megválaszolatlanul maradt kérdésekre. A felvételt a rádió krónikaműsorában a következő napokban fogják sugározni. Húsz perc története A. történet, amelyről a Lityeráturnaja Gazéta most számolt be, ha nem lenne annyira tragikus, úgy hangzana, mint egy mese, mert akkora szerepe van benne a véletlennek. Még a múlt évben történt, hogy a jereváni víztároló gátjáról egy, utasokkal teli trolibusz a vízbe zuhant. A szerencsétlenségről a szemtanúk rögtön értesítették a rendőrséget, a mentőket. Ahhoz, hogy a mentőosztagok a helyszínre érkezzenek, húsz percnek kellett eltelnie — végtelenül hosz- szú idő ez ahhoz, hogy valakit is életben találjanak a 8—9 méteres mélységben fekvő jármű utasai közül. A, tragédiát végül húszán élték lúU Megmenekülésüket annak köszönhették, hogy véletlenül arra járt egy ember. Savars Karapetjánnak, a víz alatti gyorsúszás tízszeres örmény világcsúcstartójának nevét az egész Szovjetunióban és külföldön is jól ismerik e sportág kedvelői. Bái az aktív versenyzéssel felhagyott, s tudományos kutatóként dolgozik, a húszas éveinek végén járó férfi még ma is az egyik legnépszerűbb sportember a Szovjetunióban. Hogy kondícióját megtartsa, munka elölt naponta 20 kilométert fut. Azon a napon már éppen teljesítette az előírt távot, s testvérével, más sportolókkal együtt hazafelé tartott a víztároló partján, amikor a szerencsétlenség bekövetkezett. Látva a történteket, öccsével, Kamóval együtt néhány másodpercen belül már a hideg tűzben volt. Lemerült, s azzal a különleges tájékozódási készséggel, amely hosszú évek versenytapasztalatai alapján alakult ki benne, a zavaros vízben megtalálta a trolibuszt. Lábával rúgta be a hátsó szélvédőt, beúszott a trolibusz belsejébe, s megragadta az első feléje úszó alakot. Felmerült, s átadta a megmentett nőt becsének, aki á vizet taposva tartotta felszínen magát. Még tizenkilencszer merült le, tizenkilenc embert hozott ki a trolibuszból, adott át öccsének, hogy tőle aztán mentőcsónakok vigyék őket partra. A húsz kilométeres futástól, az ablak betörésekor szerzett vérző sebeitől, a hideg vízben végzett embertelenül kimerítő munkától elgyöngülve huszadik alkalommal már csak arra volt 'ereje, hogy a közben megérkezett darus kocsi mentőkötelét a trolibuszra erősítse, s még a felszínre küzdje magát. A szerencsétlenség bekövetkeztétől a trolibusz kiemeléséig csak húsz perc telt el. Savars Karapetjan húsz ember életét mentette meg. Ezután 45 napig feküdt eszméletlenül, tüdőgyulladástól, vérmérgezés-1 től betegen. Ma már ismét egészséges. Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására vasárnap Szófiába érkezett. Az MSZMP KB titkárát a szófiai repülőtéren Dimitr Szlanisev, a BKP KB titkára fogadta. Jelen volt Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete. Várkonyi Péter megérkezése után virágot helyezett el Georgi Dimitrov szófiai mauzóleumánál, és lerótta kegyeletét a bolgár és a nemzetközi ■ kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő alakjának szarkofágjánál. Vogel és a Hitlerjugend A Német Szociáldemokrata Párt vasárnap nyilatkozatban utasította el a kancellárjelöltje, Hans-Jochen Vogel ellen indított jobboldali propagandakampányt. A Bild am Sonntag című jobboldali lapban ugyanis cikk jelent meg. amely egy bajorországi helyi keresz- tényszocialista vezető állításaira hivatkozva azzal vádolta Vogelt, hogy a második világháború idején vezető tisztséget töltött be a náci párt ifjúsági szervezetében, a Hitlerjugendben. Az SPD nyilatkozata hangsúlyozza, hogy az állítások nem felelnek meg a valóságnak. Vogel ugyan valóban tagja volt a Hitlerjugendnek, de ez akkoriban gyakorlatilag kötelező volt minden német gyereknek és fiatalnak. Nem igaz viszont, hogy Vogel aktívan tevékenykedett volna a szervezetben — közli az SPD nyilatkozata. A szcíciáldemokrata szóvivő egyúttal bejelentette: pártja minden jogi és politikai eszközzel védekezni fog a kancellárjelölt személyét érintő rágalom ellen. Vogel már megtette az első — jogi természetű — lépéseket — mondotta a szóvivő. Willy Brandt, az SPD elnöke felszólította a választópolgárokat, hogy „ne dőljenek be” az ilyesfajta manővereknek. liolsius imtú2 lenger mély én A Szovjet Tudományos Akadémia távol-keleti kutatóközpontjának búvárait látjuk a képen, amint a Csendes-óceán sekély vizű fenekéről korállképződmé- nyeket gyűjtenek laboratóriumi vizsgálatok céljára. Az óceánok kisebb és nagyobb mélységeinek megismerését gyakran a világűr meghódításához hasonlítják. A kozmikus térséghez hasonlóan, a tenger mélye is roppant jelentőségű az ember számára. Az elmúlt évtizedekben a Szovjetunióban tengerkutató járművek sorozatát fejlesztették ki. A szovjet óceánkutatás már jelentős tengeralattjáró flottával rendelkezik. Ezek egy része önjáró, másik részük felszínről vontatható víz alatti siklóhajó. Számos távirányított robotszerkezet is segíti az óceánkutatók munkáját, például a Sever—2, a Self—1, a Tyetyisz, az Argusz, a Tin- ro—2, az Atlant—1 és Atlant —2 víz alatti járművek. Ide sorolható a Bentosz—300, a világ egyik legnagyobb kutató tengeralattjárója, amelynek a fedélzetén 14 ember dolgozik. Vízkiszorítása ,500 tonna. Könnyűbúvárokat is ki tud bocsátani zsilipkamráján keresztül. „Víz alatti házak” segítségével nemcsak az embert szoktatják ; ehfiéz" a környezethez, íianem állandó megfigyeléseket végeznek kis tengermélységben az élővilággal kapcsolatban. Némelyik víz alatti ház víz alatti konyhakert művelését célozza. A halászati kutatást szolgáló tengeralattjárók a halász- és rákfogó hajókat segítik. Görög miniszter Budapesten A Tudománypolitikai Bizottság meghívására hétfőn — delegáció élén — Budapestre érkezett Georgiosz Liánisz görög kutatási és technológiai miniszter. A repülőtéren Tétényi Pál, a Tudománypolitikai Bizottság titkára fogadta. Jelen volt Pantelisz Eco- nomou, a Görög Köztársaság budapesti nagykövete. Először vett részt kabinetülésen q lemondott Sáron helyébe lépett új izraeli hadügyminiszter. Képünkön: Moshe Arensz (jobbra), aki eddig országa washingtoni nagykövete volt, a vasárnapi megbeszélés előtt külön tanácskozott Begin kormányfővel. (Folytatás az 1. oldalról) Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere 1931. március 29-én született a Dőlj megyei Podari-Liveziben. Egyetemi tanulmányait a bukaresti építészeti intézetben folytatta, majd tagja lett az egyetem oktatói karának: egyidejűleg a Kommunista Ifjúsági Szövetségben is tevékenykedett. A kommunista fiatalság forradalmi mozgalmában már középiskolás korától aktívan részt vett. több vezető funkcióval is megbízták. Stefan Andrei 1954 óta tagja a Román Kommunista Pártnak: 1958-ban a román kommunista egyetemisták uniója végrehajtó bizottságának tagjává választották, s a nemzetközi kapcsolatok osztályán dolgozott. Négy ■esztendővel később a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága irodájának tagja, a külügyi' osztály vezetője ' lett. 1965-től a Román KP Központi Bizottsága külügyi osztályán töltött be vezető funkciókat. 1969-ben megválasztották a Román KP KB póttagjának, 1972 áprilisában, mint a Központi Bizottság tagját és a KB titkárát kinevezték a külügyi osztály vezetőjévé. Az RKP XI. kongresszusán 1974 novemberében, majd öt évvel később, a XII. kongresszuson a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagjává választották. 1974 óta tagja az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága állandó irodájának. Stefan Andrei 1975 óta képviselő a nagy nemzetgyűlésben. 1978-ban nevezték ki a Román Szocialista Köztársaság kit lü gym iniszteréré: ebben a. funkciójában 1980 márciusában megerősítették. A külügyminiszter számos magas rangú román érdemrendnek és kitüntetésnek a birtokosa. HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. MÁRCIUS 1-TÖL Devizanem Vételi Közép árt. 100 egységre, Ft-ban Eladási Angol font 0119,14 6125,27 6131,40 Ausztrál dollár 3847,56 3851,41 3855,26 Belga frank 84,28 « 84,36 84,44 Dán korona 466,87 467,34 467,81 Finn márka 745,98 746,73 747,48 Francia frank 585,36 585,95 586,54 Hollandi forint 1501,19 1502,69 1-504.19 Japán yen (1000) 170,16 170,33 170,50 Kanadai dollár 3273,12 3276,40 3279,68 Kuvaiti dinár 13761,26 13775.04 13788,82 Norvég korona 563,79 564,35 564,91 NSZK márka 1659,77 1661,43 1663.09 Olasz líra .(1000) 88,72 28,75 28,7 S Osztrák schilling 236,19 236.43 236,67 Portugál escudo 43,40 43,44 43,48 Spanyol peseta 30.71 30,74 30.77 Svájci frank 1968,69 1970,6G 1972,63 Svéd korona 539,90 540,44 540,98 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 4014,16 4018,18 4022,20 Az államközi megállapodásókon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. MÁRCIUS 1-TÖL Vétel! Eladási Pénznem árf. 100 cgys. Ft-ban Angol font 5941,51 6309,03 Ausztrál dollár 3735,87 3966.95 Belga frank 81,83 86,89 Dán korona 453,32 481,36 Finn márka (a) 724,33 769,13 Francia frank 568,37 603,53 Görög drachma (b) 44,78 47,56 Hollandi forint 1457,61 1547,77 Japán yen (1000) 165,22 175,44 Jugoszláv dinár (a) 50,67- 53,81 Kanadai dollár 3178,11 3374,69 Kuvaiti dinár 13361,79 14188.29 Norvég korona 547,42 581,28 NSZK márka 1611,59 * 17.11,27 Olasz líra (1000) 27,89 29,61 Osztrák schilling 229,34 243,52 Portugál escudo 42.14 44,74 Spanyol peseta 29,82 31,66 Svájci frank 1911,54 2029,78 Svéd korona (a) 524,23 556,65 USA dollár 3897,63 4138,73 A) Vásárolható legmagasabb bank jegy címlet: 100-as b) Vásárolható legmagasabb bankjegyeimet: 500-as nmianiS A MISKOLCI FÉNYKÉPÉSZ SZÖVETKEZET A MEGYE EGÉSZ TERÜLETÉN A LAKOSSÁG RÉSZÉRE RGÜuKIVUII 1983. MÁRCIUS 1-TÖL 31 -IG kpiívpjmpnvi díjmentesen hívja elő színes filmjeit, ■lull v vAíIIBvIb j ■ HA KÉPEKET IS RENDEL BELŐLEI
