Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-01 / 50. szám

TTIAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam. 50 szám Ara: 1,10 Fi Kedd, 1983. március t. E.— ---------.... —: ■■■—rr Hazánkba érkezel! a román külügyminiszter Hétfőn Budapestre érkezett a román külügyminiszter. Képünkön: Stefan Andreit (balra) Púja Frigyes üdvözli. Púja frigyes külügymi­niszter meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkez.ett Stefan Andrei román külügyminisz­ter A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Púja Frigyes fo­gadta. Jelen' volt Barity Mik­lós, hazánk bukaresti és Vic­tor Bolojan, a Román Szo­cialista Köztársaság budapes­ti nagykövete. A megérkezést követően a Külügyminiszté­riumban megkezdődtek a hi­vatalos magyar—román kül- ügvminiszteri tárgyalások. Este Púja Frigyes díszva­csorát adott vendége tiszte­leiére a Külügyminisztérium vendégházában. (Folytatás a 2. oldalon) Nyúitáp Mezőkövesdről A mezőkövesdi Matyó Tsz takarmánykeverő üzeme, ahol többféle takarmánykeverék készül, az elmúlt esztendőben 57 millió forint árbevételt ért el. Képünkön: csomagolt nyúltápot rakodnak a takarmány szaküzletbe induló tehergépkocsira. Vasutas-szakszervezeti bizalmiak tanácskozása Bérről, tervről, munkavéielemről Jaruzelski: fi párt politikai oíicnzívája következik r~ Ä párt ereje mindenekelőtt ■ munkásosztállyal, a dolgo­zó emberekkel való kapcso­latban rejlik. Ezen a téren azonban sok még a tenni­való. Ezt hangsúlyozta Woj- ciech Jaruzelski hadseregtá­bornok, a LEMP Központi Bizottságának első titkára a LEMP Varsói vajdasági Szer­vezetének konferenciáján, amely a másfél hónapja tar­tó beszámolási kampány utol­só ilyen tanácskozása volt. Mint mondotta, a’ vajdasá­gi pártkonferenciák a párt- 1 tagság tevékenységének élén­küléséről tettek tanúságot, 1 felszínre hozva egyben a még meglevő gyenge pontokat. Ez utóbbiak között említette, hogy jó néhány pártszerve­zet még mindig nem kellően aktív. A főtitkár egyben fel­hívta a figyelmet arra, hogy a pártnak politikai offenzí­vakra kell átmennie, még ak­kor is, ha /sorai a válságos Időszakban létszámban meg­fogyatkoztak. Jaruzelski rámutatott: a LEMP nem tekinti ellenfelé­nek azokat, akik eszmeileg, vagy lélektanilag összerop­panva elhagyták a párt so­rait. Ugyanakkor a pártba visszatérni kívánóknak tet­tekkel kell bizonyítanioli, hogy méltóak a tagságra, örvendetes fejleménynek ne­vezte, hogy az utóbbi hóna­pokban sokan jelezték a cáriba való belépési szándé­kukat, s közülük csaknem (10 százalék 30 évnél fiatalabb. Felhívta - a figyelmet arra, hogy az értelmiségiek egy része az elmúlt időszakban államellenes, a szocializmus­tól idegen tevékenységet foly­tatott. . Mint mondotta, a párt. az állam messzemenő türelmességet tanúsít ezen a téren is. de nem riad vissza attól. hogy adminisztratív eszközöket is igénybe vegyen olyanokkal szemben, akik nyilvánvalóan ellenséges ma­gatartást tanúsítanak, szabo­tálják, a szocializmust. Az al­kotóművészet nem öncélú in­tézmény. hiszen létfeltételeit "a munkások és parasztok te­remtik meg — hangoztatta. — Éppen ezért egy munkás­párt nem fogadhatja el az úgynevezett „belső emigrá­ciót”. és rá kell mutatnia ar­ra. hogy a kultúra és a mű­vészet a szocialista államban nemzeti ügy, nem pedig ma­gánüzlet. Gazdasági kérdésekkel fog­lalkozva ismételten emlékez­tetett arra, hogy a kormány átfogó inflációellenes progra­mot dolgozott Id. Felhívta a figyelmet a takarékosság, a termelékenység, a' munkafe­gyelem fontosságára. A továbbiakban kijelentet­te: nem lesznek elsietett és nagymértékű ármozgások. Közölte, hogy a vezetésnek nincs szándékában lényeges mértékben emelni az alapve­tő fogyasztási cikkek, köztük az élelmiszerek árát. még ak­kor sem, ha ezek szinten tar­tásához jelentős állami do­tációra van szükség. Ugyan­akkor csak a végzett mun­ka arányában leltet — még a reform viszonyai között is — bért emelni, jutalmat fi­zetni, A társadalmi igazsá­gosság jegyében határozot­tan fellépnek a válságot ki­használó egyes csoportok mértéktelen gazdagodásával szentben. A notórius munka­kerülőket, ha belátható időn belül nem helyezkednek el, közmunkára, például árvíz­védelmi munkákra kötelezik. Beszédének befejező, kül­politikai részében Jaruzelski arra emlékeztetett, hogy Len­gyelország továbbra is a szél­sőséges imperialista erők tá­madásának első vonalában van. Ezek-a körök változat­lanul a lengyel témát ki­aknázva fokozzák a nemzet­közi bizalmatlanságot, a fegy­verkezési hajszát, támadják a Szovjetuniót és a szocialista közösséget. Tevékenységük, napjainkban a gazdasági te­rületre összpontosul: mivel nem sikerült polgárháborút kirobbantaniok Lengyelor­szágban, most a gazdaságon keresztül akarnak minél több, s minél érzékenyebb veszte­séget okozni. Ezért oly fon­tos, hogy a LEMP valameny- nyi tagja a gazdaság helyre- állításáért vívott küzdelem aktív résztvevője legyen — hangsúlyoata Jaruzelski. Fontos, a vasutasok min­dennapjait meghatározó kér­désekről tanácskoztak a MÁV Miskolci Vasútigazgatóságá- nak szakszervezeti bizalmi és főbizalmi értekezletén. Vas­kos csomagot tett ki a napi­rendi pontokhoz elkészített írásos beszámolók kötege. A testület elé került az 1982. évi bérpolitikai intézkedések ta­pasztalatait és az 1983. évi bérpolitikai irányelveket ösz- szegzö anyag. Beszámoló ké­szült a kollektív szerződés­ben foglalt feladatok végre­hajtásáról, valamint a vasút- igazgatóság tavalyi szociális és munkavédelmi tervének teljesítéséről. A testület elé terjesztették az 1982. évi terv­teljesítésről és az idei gazda­sági feladatokról szóló doku­mentumot. A kiadott írásos anyagok­hoz Hernádi István vasút- ifíazgató fűzött szóbeli kiegé­szítést. Elmondta, hogy ta­valy eredményes munkát vé­geztek a bérgazdálkodást folytató szervek, aminek kö­vetkeztében 5,6 százalékkal nőtt a bérszínvonal és 4 szá­zalékkal a bértömeg. Igen jelentősnek tartotta, hogy 1982-ben — a korábban tra­gikusnak tűnő — létszám- csökkenés megállt, sőt néhol kisebb növekedést is tapasz­talhattak. Mivel a bérgazdál­kodás és munkaerő-gazdálko­dás egymástól el nem vá­lasztható feladat, több jelen­tős intézkedés várható a kö- zeljöyöben, A vasútigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy szükséges néhány irá­nyító terület bérezésének fe­lülvizsgálata, és bejelentette, hogy 1984 végéig negyven százalékkal csökkenteni fog­ják az irányító apparátus lét­számát. Külön kiemelte, hogy a vasút munkaerőgondjait fiatal, pályakezdők alkalma­zásával kívánják megoldani, és igyekeznek elkerülni, hogy más vállalatoktól leszámolt, nem egy esetben sajnos prob­lémás embereket felvegyenek a vasutasok soraiba. A meg­felelő utánpótlás kinevelése érdekében bővítik a szakkö­zépiskolákat. A vasúti szállítások terüle­tén jelentkező gondok közül kiemelte, hogy számos helyen módosítani fogják a hétvégi munkarendet. Az ötnapos munkahétre való áttérés kö­vetkeztében nem egy helyen ötvenszázalékos kapacitás-ki­használást, leterheltséget sem érnek el és ez szükségessé te­szi, hogy a munkaerőket ész­szerűbben csoportosítsák át és ahol kell, üzemszünetet rendeljenek el. Mielőtt a vi­ta megindult volna, a bérfej­lesztés lehetőségeiről elmond­ta. hogy 1983-ban a szigorú szabályozók hatásaként na­gyon kis lehetőségek vannak és ezzel együtt jár, hogy ne­héz differenciálni a különbö­ző szolgálati helyek bérfej­lesztése között. A vasút 1983-ban a Minisz­tertanács döntése alapján 2.2 százalékkal növelheti adó­mentesen a teljes munkaidő­ben foglalkoztatott dolgozói­nak bérszínvonalát. Ezen túl­menően a mutatkozó létszám­csökkenésből származó bér­megtakarítás 30 százaléka bérszínvonal növelésére hasz­nálható fel. A MÁV Miskol­ci Igazgatóságának rendelke­zésre álló kerete egy főre át­lagosan 147 forint havi bér- fejlesztési lehetőséget tud biztosítani. Az idei bérpoliti­kai feladatok között első he­lyen szerepel, hogy a vasutas dolgozóknak biztosítani kell az alsó bérhatár eléréséhe« szükséges összeget. Az eddi­gi’ bérfejlesztés egyik alapel­ve volt, hogy a fizikai dolgo­zók bérfejlődése előzze meg a nem fizikai dolgozók bér­fejlődését. Ennek következté­ben nagyon leszűkült az irá­nyítást végző kvalifikált dol­gozók és a fizikai állomány közötti bérkülönbség. A he­lyes bérarányok kialakításá­ra az idei bérfejlesztés so­rán, központi javaslat alap­ján átlagosan 8—12 százalé­kos bérfejlesztésben részesí­tenek több, vezető munka­körben lévő alkalmazottat^ mint például a főművezető-; két, művezetőket, pályames­tereket, szolgálati főnököket^ állomásfőnököket, térfőnökö­ket, oktató és vezény 1 őtiszt e- két, menet-, mozdony- és teclu nikai irányítókat és rendel­kező szolgálattevőket. Ugyan­csak a bérfeszültségek felol­dása érdekében átlagosa« nyolcszázalékos bérfejlesz­tést terveznek vezető mémöJ kök és részlegvezetők, reszor- tosok, diszpécserek, vonalke- zelők, főépítés- és építésveze­tők, üzemvezetők és helyet­teseik részére. A személyszállítás kultir- ráltságának nem kielégítő színvonala állandóan vissza­térő problémát jelent. Külö­nösen a kocsitisztítási feladat tok megoldatlansága okoz aa utazóközönség körében nagy­fokú elégedetlenséget, amely a tarifa emelése óta felerő­södött. A kocsi tisztítók ala­csony bérei nem tették lehe­tővé megfelelő munkaerő-ál­lomány kialakítását. • ezért 1983-ban az ott foglalkozta­tott dolgozók részére, köz­ponti javaslat alapján, 40 százalékos átlagbér-növeke­dést terveznek. Ezzel párhu­zamosan a kocsitisztítás mi­nőségi színvonalát is emelni kívánják. A testület elé terjesztett anyagot megszavazták, ám a bizalmiak nem fogadták el azt a javaslatot, hogy sok munkakörben szüntessék meg a bérek havonként két rész­letben való kifizetését. A MÁV. Miskolci Igazgató­sága szakszervezeti bizal­mi testületének ülése meg­tárgyalta és elfogadta a kol­lektív szerződés végrehajtá­sáról szóló beszámolót. Eb­ben szerepel — többek kö­zött —, hogy 1982-ben 2280 dolgozó munkaviszonya szűnt meg és az újfelvételek szá­ma 2127 fő volt. Az átlagos állományi létszámhoz viszo­nyítva a létszám csaknem (Folytatás a 3. oldalonJ Kézi vezérlésű daru segíti a súlyos dróttekercsek mozgatását a December 4. Drótművekben. Ké­pünk a huzalmü II. gyáregységében készült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom