Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-12 / 36. szám

V / , 1933. február 12., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Javul a falvak ivóvízellátása n ár- és belvízvédelmi biztonsásit Termelési tanácskozás a vízügyi igazgatóság egységeinél A vízgazdálkodás legfonto­sabb célja a lakosság, az ipar, a mezőgazdaság, az intézmé­nyek vízszükségletének ki­elégítése. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a víz­károk elhárítására, az ár- és belvíz elleni védekezésre, ezek megelőzésére, a lakos­ság élet- és vagyonbiztonsá­gára. a vízininőség-védelem- re. A vízgazdálkodás fejlesz­tésének illetne — a népgaz­daság helyzetének megfele­lően — lassúbb lesz. Az idén a vízgazdálkodási ágazat 11 milliárd forinttal rendelke­zik. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Borsod, Heves, Nógrád és Szolnok megyében lévő 11 egységé­nek 2300 dolgozója ezekben a napokban ismerkedik. meg termelési tanácskozáson a 1 múlt évi tapasztalatok alap­ján az 1983. évi feladatok­kal. A korábbi évekhez képest 1982 inkább nyugalomba haj­ló év volt. mert három ár­hullám vonult le területü­kön, és csak tíz napon ke­resztül kellett védelmi ké­szültséget tartani. A csapa­dékeloszlás azonban megle­hetősen szélsőséges -volt, amit az is jellemez, hogy a dél­borsodi területen aszályosba hajló volt az időjárás,.a Tak- taközben és á Bodrogközben az átlagosnál 80—120 milli­méterrel több csapadékot mértek, ami azzal járt, hogy 116 millió köbméter belvizet kellett szivattyútelepeikkel átemelni. A vízminőségi vi­szonyokra jellemző, hogy az elmúlt évben a Bodrogon és a Sajón több alkalommal észlellek határon túlról is eredő rendkívüli vízszennye­ződést, amelyeket sikerült el­hárítani. A lakossági vízel­látás az év első felében ki­egyensúlyozott volt. az év második felében több vízel­látási zavar is keletkezett; a legsúlyosabb helyzet Mis­kolcon alakult ki. ahol a vá­rosi tanács hosszan tartó víz­korlátozást volt Kénytelen elrendelni. Részben a ked­vező időjárásnak, részben dolgozóik lelkiismeretes mun­kájának köszönhetően a múlt évi bruttó termelési felada­tukat 107,4 százalékra telje­sítették. Ez évi bruttó termelési és szakigazgatási 1 tervük 435 millió Ft. ami a szintentartás- nak felel meg. Ebből 264 millió forintot saját műveik fenntartására és fejlesztésé­re használnak fel. Szabad kapacitásukat a társ víz­ügyi .szervek és az észak­magyarországi vízgazdálko­dási létesítmények fejleszté­sére fordítják. Az árvízvédelmi szakterü­leten folytatják a Sajóörös— Tiszakeszi közötti töltéserő­sítési munkákat, valamint a Tiszadorogma—Ároktő kö­zötti új töltés építését. Ezen­kívül jelentős pénzeszközö­ket fordítanak a bodrogközi és a taktaközi árvédel mi töltések fenntartására, a re­konstrukciós munkák elvég­zésére. A folyószabályozási fenntartási munkákat is-, el­sősorban a taktaközi Tisza- szakaszra koncentrálják. Vízrendezési feladataik fő célja továbbra is a bodrog­közi belvízrendszer fejlesz­tése és rekonstrukciója. Foly­tatják a ricsei szivattyútelep építését és hozzákezdenek Tiszakarádon a másodper­cenként 8 köbméter teljesít­ményű szivattyútelep építé­séhez. Az Ózdi városi Ta­náccsal közös munkaként kerül sor a Hangony- és a Hódos-patakok rendezésére, a Mezőkövesdi városi Ta­náccsal pedig -közös munka­ként a Hór-patak szabályo­zására. Ez utóbbi során épí­tik a megye legnagyobb víz­tározóját, 8.3 millió köbmé­ter térfogattal. A mezőgaz­dasági vízhasznosítási szakte­rületen a fő feladat a meg­lévő létesítmények jó szín­vonalú üzemeltetésének biz­tosítása, az öntözőberende­zések, öntözőtelepek kihasz­nálásának elérése. A falusi vízellátás javítá­sa érdekében bekapcsolódtak a prügyi, a tolcsvai, a mérai községi, valamint a ricsei körzeti vízmű építésébe. Fel­adatot vállaltak a miskolci szennyvíztelep hasznosítási, a lázbérci, a felnémeti, az edelényi -szennyvíztisztító­telep kialakítási munkáiba is. A vízgazdálkodási társula­tok az elmúlt évben 243 mil­lió forint termelési értéket produkáltak, ez évi tervük 232 millió forint. A vízköz­mű-társulatok tavaly 168 millió forint értékű fejlesz­tést valósítottak meg. Ennek keretében — többek között — Borsod megyében 82 ki­lométer vízvezetéket építet­tek meg, számos közkutat helyeztek üzembe, amelyek több tízezer ember jó ivó­vízzel való ellátását szolgál­ják. A társulati tervek az idén 147 millió forint fejlesztési előirányzatot tartalmaznak. Mint a termelési tanács­kozáson elhangzott, a külön­böző járulék-, díj- és áreme­lések az igazgatóságot is egyre nehezebb feladatok elé állítják. Szükséges ezért igazgatósági szinten és az egységeiknél szigorúan érté­kelni az elmúlt évi munkát. Pontosan meg kell határozni az ez évi termelési feladato­kat.. az ezekhez szükséges, gazdaságosan felhasználható eszközöket. Körültekintő elő­készítéssel. átgondolt szerve­zéssel. a gépeik jobb kihasz­nálásával, az anyag-, vala­mint a szállítási költségek csökkentésével ez évi építé­si. gazdálkodási terveik tel­jesíthetők. O. J. PaláBtavédi nhyfowax Csökkeni a párolgást. így a száraz időjárás esetén is megvédi a kiszáradástól a belemártott palántákat és a vele bepermetezett növénye­ket a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézetnél kifeilesztett újdonság, a phytowax. A petrolkémiai iparban előállított anyagok­ból készülő narafinviasz- emúlzió kiváló hatását az elmúlt évek kísérletei már egyértelműen bebizonyí­tották: alkalmazásával a paradicsom-, a paprika- és a dohány földeken nyolc­tíz. százalékkal , nőtt a ter­méshozam. ígéretes kísér­leteket végeztek felhasználá­sával a vágott növények frisseségének megőrzésére is. sőt karácsony táján az ezzel kezelt fenyőfák két héttel to­vább őrizték meg tűlevelei­ket. A Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet kísér­heti üzemében mintegy 50 ton. nánvit gyártanak belőle a ta­vaszi palántázásokhoz, gon­dolnak a kistermelőkre is: spray .formájában és 130 grammos csomagokban is árusítják majd a szert. Kiemelkedően gazdag volt a múlt évi szüret Tokaj- Hegyalján. Természetesen a tavalyi termésből szűrt bo­rok csak a megfelelő kezelés, pincészeli „iskplázás” után kerülhetnek forgalomba. Ez azonban a történelmi borvidék legnagyobb válla­latánál, a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borlyom- binátnál, semmi fennakadást sem okozhat, hiszen pincéi tele vannak — a múlt évin kívül is — korábbi évjáratú, kiváló minőségű borokkal. A vállalat tolcsvai -üzemének két modern gépsorán zök­kenőmentesen folyik a palac­kozás. Amint dr. Gecse Fe­renc közgazdasági vezérigaz­gató-helyettes tájékoztatójá­ból megtudtuk, csupán a tő­kés importból származó pa- rafadügó beszerzése okoz olykor-olykor gondot. Már­pedig nemcsak a palackozás technikája, hanem a tokaji minőségének megóvása is pa­rafadugóval való dugaszolást kíván. Erre a célra a törté­nelmi borvidéken a mű­anyagdugó semmiképpen sem megfelelő. Az elmúlt évben 93 ezer hektoliter jóféle tokajit ér­tékesített a borkombinát az exportpiacokon. Ebből és a szocialista partnereknek szál­lított szőlőoltványból, almá­ból 17,7 millió rubelben szá­mított árbevételük volt, míg a tőkés piacon eladott bo­rok értéke az 1981. évi egy» millióval szemben 1,4 millió dollárt tett ki. Az előző évekhez hasonló­an ez idén is kiválóan elő­készített. kitűnő minőségű borokkal rendelkezik a vál\ lalat. Minden belföldi és exportigényt ki tudnak tehát elégíteni, sőt. ha a szocialista és a tőkés Piacokon az eddi­ginél nagyobb lenne a keres­let. annak minden tekintet­ben eleget tudnak tenni. A tervek szerint 1983-ban mintegy húszmillió palack tokajit kívánnak exportálni, és a hazai fogyasztásra ter­vezett mennyiség is eléri a tízmillió darabot, a jellegze­tes „nyakas” hegyaljai fél­literes üvegben számítva. Ez azt jelenti, hogy hazánk la­kosságát figyelembe véve, minden magyar ember asz­talára juthat 1983-ban egy üveg tokaji. (li. ,j.) — Tehát a harmadik nemzedék? — Nem tudni. Egy biztos, nagj'apám hengerésznek jött 1880 körül Salgótarján­ba a morvaországi Trinyecből. Apám 1913- ban települt át Ózdra, ő hengeresztergá­lyos volt. Egyszer, érdekes körülmények között találkoztam a család másik ágával. Kutatási osztályvezető voltam, amikor egy szakmai delegáció jött Trinyecből, és az én partnerem az ottani kutatási osztályve­zető, Bohumil Mokri volt — mondja Mokri Pál. — Én itt születtem, és szinte termé­szetes volt, hogy a bátyám is és én is a kohászatba megyünk dolgozni az elemi iskola után. Mivel jó volt a bizonyítvá­nyom. irodafiú lettem. Ide-oda küldözget­tek bennünket, ceruzákat hegyeztünk a mérnök úrnak, tejet vittünk a művezető úr családjának. Később már nagyobb fel­adatokat is kaptunk, szakítószilárdságot, folyómétersúlyt számoltunk. A mérnök úr egyszer rajtakapott a logarléccel. Megdi­csért, és akkortól több fontos munkát kap­tam ... Segédírnok voltam már, amikor elszólított a háború, 1948. július 1-én tér­hettem haza. — Üj fejezet az életében... — Két hónap múlva már előkészítő tan­folyamra jártam, mivel a Műszaki Főis­■v kólára készültem. Fölvettek, a főiskola köz­ben beolvadt a Műszaki Egyetembe, így ott szereztem már diplomát 1953-ban. ön- tész-hengérész szakmérnök lettem, okleve­lem száma a 13. A bátyám acélgyártó mérnöki diplomát szerzett egy évvel ko­rábban. Apánk öröme határtalan volt. So­ha nem felejtem el a diplomamunkámat, egy peltonturbinát kellett megterveznem ötvözött acélból. A diploma megszerzése után — megelőlegezett bizalomból — ku­tatómérnöknek neveztek ki. Egy ideig a minőségellenőrzési osztály vezetője voltam ugyan, de tulajdonképpen végigkísért a kutatási munka. Metallográfiái laboratóri­um. műszaki és kutatási főosztály, techno­lógiai osztály... — Nem unalmas a pályafutása... — Nagyon érdekes műszaki feladatokat kaptunk. Űj technológiákkal, új acélfajták- Ical kísérleteztünk az évtizedek során. Csak a két legismertebbet említem: idöjárásálló és jól forgácsolható acél. Mindkettővel több / hazai és nemzetközi díjat nyert az Ózdi Ko­hászati Üzemek. Nem kevésbé érdekes, ami­kor technológiákat honosítunk meg. Jó né­hány ilyen feladatból is kivettem a részem. Voltak természetesen olyan műszaki kér­dőjelek is. amelyekre évekig nem tudtunk válaszolni. Aztán felépítettük a rúd-drót- hengerművet és megoldottuk a feladatot. Az üzem korszerűsítése előbbre vitte a szel­lemi fejlődést is. Kutatási eredményeink a későbbiekben — visszaáramoltatva — a termelést segítik. — A példa klasszikus. — A fejlődés másként nem lehetséges. 1948—49-ben évente 320 ezer tonna kész­árut gyártottunk, most évi egymilliót. Két­száz-féle termékünk van. Az anyagi be­ruházások mellett sok újítói, feltalálói munka is van e mögött. — Mokri Pál termékeny újító és feltaláló hírében áll. — Jó néhány team-ben dolgoztam az évtizedek során Vannak elfogadott és be­jelentett találmányaink. A munkám ter­mészetéből adódott, hogy az óját, a job­bat, a hatékonyabbat keressem. Az egykori kutatómérnök a múlt év nya­rától az újonnan alakult marketing-iroda szakértője. — A legnehezebb időkben bízták meg ezzel a feladattal. — Az ÓKÜ-t elismeri a nemzetközi piac, és reméljük, pern tart sokáig az acélipari válság. Én bízom abban, hogy a magasabb értékű termékeknek előbb- utóbb sikerül jó piacot találni. Az új munkám maximálisan összefügg a régi­vel. ott is és itt is a jobb termék a cél. Most az a legfontosabb, hogy a lehető leg­jobban orientálódjunk a piacokon. Én na­gyon bízom most a lengyel csavargyártási együttműködésünkben is. Talán az első negyedévben már meg is kezdődik a kö­zös munka. Ezer tonna acélért 650 tonna csavart kapunk. A KGST-n ..iselüli ter­mékcserének egyébként vannak még ki­aknázható lehetőségei. — Az újstilü munka új lendületet ad az embernek, ám ön mindig nagy lendü­lettel dolgozott. — Szeretem az új munkámat, de gon­dolok már a nyugdíjas évekre is. Három év múlva 60 éves leszek. A három gyerek révbe jutott már. az egyik lányom itt. az ÓKÜ-nél, a nemzetközi kapcsolatok osz­tályán dolgozik. Mert a nyugdíjas évekre készülök, szigorú nyelvtanulásba kezdtem. Lehet, nyelvvizsga is lesz belőle,, lehet, hogy nem, de szükségem van a nyelvtu­dásra, mert lektorálni, fordítani szeretnék, majd. Többet, mint eddig, hiszen több ; időm lesz rá. mint mostanában. Rendkívül érdekes dolgok történnek -a szakmában, mindről tudni szeretnék. — És a pihenés? — A műszaki irodalom pihentet a leg­jobban. De lehet, hogy veszek addig egy telket is... A verseket is nagyon szere­tem, az autózást is. Addigra ki kell epe cserélnem az autómat is, mert húszéves már. Húszéves Wartburg, de igen jó álla­potban van még! A fiam autószerelő. A kisebbik lán.yom meg a Zánkai Űttörő- város KISZ-titkára. A mozgalmi munka is közel áll a családunkhoz. Apámtól örö­költük. I.évay Györgyi í ]Ú: te t Vendégkönyvben lapozgatva Az ország kapufában A sátoraljaújhelyi Hotel Zemplén presszójának abla­kaiból ugyanolyan jó kilátás nyílik a városközpontra, majd a Magoshegyre, mint a másik oldalon a határon túli, most szürkeségbe bur- kolódzó dombokra. Mondják, jobb esetben látható innen a Mágas-Tátra, s az éles szem hosszú kilométereken keresz­tül követheti a Bodrog ka­nyargó, hol haragoszöld, hol kék vonalát. A Hotel Zemplén ezen az álmos péntek délelőtti napon pontosan olyan, mint ami­lyennek egy hétköznapi szál­lónak lennie kell. A szobá­kat éppen takarítják, a nyi­tott ablakokban hűvös, de nem hideg szél lengeti u függönyöket. — Az enyhe tél nem csök­kentette az Üjhelyre látoga­tó turisták számát? — Az amatőr és a profi sízők természetesen otthon maradtak — mondja Kupái Károly szállodavezető —. hi­szen csupán egy-két napig volt sportolásra is alkalmas hó a város környéki hegye­ken. De bevételünk ezt nem sínylette meg, hiszen ven­dégkörünk nem a sportolók­ból verbuválódik. Ök általá­ban reggel érkeznek és dél­után hazaindulnak. — Kik kopogtatnak a szál­ló „kapuján”? — Többnyire hazai turis­tacsoportok, egyéni vendé­gek. Idegen nyelven hangzó szót általában akkor hallunk, ha az Eizett Sátoraljaújhelyi Gyárába érkeznek külföldi partnerek, vagy külhoni, fő­ként nyugatnémet vadászok jönnek a zempléni hegyekbe cserkészni. Persze, eljutnak hozzánk a -legtávolabbi or­szágok utazói is, de ők jó­val kevesebben vannak. Mi egv amolyan helyi, magyar „családi szállónak” tekintjük magunkat, ahol az ország kapujában megpihenhet, iól étkezhet a Csehszlovákiába igyekvő, vagy a helyi neve­zetességekkel megismerkedni szándékozó turista. .— Ezek szerint a bevásárló turizmus korlátozása sem érintette hátrányosan a szál­ló forgalmát? — Egyáltalában nem. Akik csak bevásárolni jöttek, azok korábban sem vették igény­be szolgáltatásainkat. A va­lódi turisták ugyancsak nem álltak meg nálunk — átfu­tottak a városon. Tehát több­nyire délről érkeznek a ven­dégek, de így sem panasz­kodhatunk. A tervezett két­milliós forgalmunkat sike­rült teljesítenünk. De már hozzák is a nagy', súlyos téglalap alakú ven­dégkönyvet. Csupa dicsérő bejegyzés, jó szó. Többnyire magyarul, ritkábban angol, német nyelven íródtak a mondatok, de látunk egy arabus felírást, amelyet per­sze. nem tudunk kisilabizál- ni. Milyen furcsa ... Egy arab ember még mindig oly­annyira egzotikus számunk­ra. mint évtizedekkel ezelőtt No, de itt járt a kapitány! Hogy melyik és milyen ka­pitány, azt. a világ kincséért sem áruljuk el olvasóinknak. Elegendő legyen róla annyi, hogy nem fehérhajó, hordó- mellű vén tengeri medve. Nem pöröl sem matrózok­kal. sem James Onedinnel. Ellenben mostanában alkal­ma volt arab vendégköny­vekbe jegyezgetnl. mondiuk ügy Egyiptom táján. A Ho­tel Zemplénben is megőriz­ték dicsérő szavait. De félre a nyegle szavak­kal, beszéljünk inkább arról, hogy a' tervezett forgalom elérése azért nem volt olyan könnyű, kemény munkát kí­vánt a szálló minden alkal­mazottjától. Kapcsolatban al­tiak az ország összes utazási irodájával, s kedvezmények, engedmények biztosításával igyekeznek megnyerni a tu­ristákat: szánjanak meg ná­luk. Áraik a hazai utazók pénztárcájához alkalmazkod­nak. s annak, aki egy hetét náluk tölt, annak a hét nap­ból kettőt ők ..fizetnek”. • Nem mellékes az sem — hirdetik —. hogy a szállóból jó 20 perces utazással el- . érhető a tokaji borvidék, bár aki helyben kíván fogyasz­tani a királyok i borából, az sem fog csalódni! Előtte per- 'sze. tanácsos enni — a Ho­tel Zemplén éttermében 1 igyekeznek helyi specialitá­sokat. minél nagyobb szám­ban felszolgálni. Ilyen spe­cialitás az újhelyi bicskás- sz.élet. Receptjét a 27 éves főszakács. Stainarszki István ismerteti: — Pácolt bélszínt és ser­tésbordát fűszerezünk, egv-,, másra borítunk és szalonná­val megtűzdeljük. Sütőben megpároljuk, és bicska ala­kúra vágott sült burgonyá­val tálaljuk. Fogvasztha'«* az éttermi késsel de a ven­dég magával hozott bicská­jával is. 1 "* C clvardy József------------------------------ -----------------------------------------------------------------------­i E avszakma \

Next

/
Oldalképek
Tartalom