Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-12 / 36. szám

TFLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 36. szám Ara: 1,8» Ft o/juniDiit, íi'oo. icDruar iw> AZ MSZMP BORSOD-AB A ti J-ZEMPLÉN MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Magyar-sziviet gazdasági együttműködés Púja Frigyes külügyminiszter Párizsfcran Michel Rochard francia tervezésügyi miniszterrel is tárgyalt háromnapos, hivatalos láto­gatása során. Púja Frigyes külügyminisz­ter pénteken befejezte pári­zsi látogatását, és a késő délutáni órákban hazaindult Budapestre. A magyar külügyminisz­ter pénteken Pierre Joxe- szal, a szocialista párt nem­zetgyűlési csoportjának el­nökével folytatott megbeszé­lést, majd Pierre Joxe ebé­det adott tiszteletére. Az ebédén részt vett dr. Bényi József párizsi magyar nagy­követ és Jacques Lecompt, budapesti francia nagykövet. A különböző politikai pártok képviseletében ott voltak a nemzetgyűlés francia—ma­gyar baráti csoportjának el­nökhelyettesei. Púja Frigyes délután Jean- Louis Bianconál, az Elysée- palota főtitkáránál tett láto­gatást. * A francia külügyminiszté­rium szóvivője pénteken Pú­ja Frigyes látogatásával kap­csolatban hangsúlyozta: ez a látogatás annak a folyamat­nak a része, amely Mitterrand elnök tavalyi budapesti láto­gatása után alakult ki a két ország között. E budapesti látogatáson elhatározták, hogy sűrűbbé teszik a poli­tikai kontaktusokat a két or­szág között. A Le Monde péntek dél­utáni számában részletesen beszámol a magyar külügy­miniszter látogatásáról, s is­merteti azt a beszélgetést, amelyet Púja Frigyes folyta­tott a lap munkatársával. Púja Frigyes külügyminisz­ter, aki Claude Cheysson francia külügyminiszter meg­hívására hivatalos látogatást, tett Franciaországban, pénte­ken, a késő esti órákban, ha­zaérkezett. Fogadásán, a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent Yves Gaudeul tanácsos, a Francia Köztársaság magyar- országi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A Szovjetunió budapesti kereskedelmi képviseletének vezetői pénteki sajtótájékoz­tatójukon elmondták: a né­hány héttel ezelőtt aláírt árucsere-forgalmi megálla­podás 8 milliárd rubeles for­galmat irányoz elő 1983-ra, mintegy félmi lliárddal többet, mint tavaly. A Szovjetunió továbbra is Magyarország legnagyobb külkereskedelmi partnere, a szovjet export-, illetve im­porttételek a teljes magyar áruforgalom egyharmadát adják. Ugyanakkor a Szov­jetuniónak is egyik legfonto­sabb — 1982-ben ötödik — kereskedelmi partnere ha­zánk. A szovjet külkereske­delem főlég fűlő- és nyers­anyagokat, gépipari beren­dezéseket szállít, hazánktól viszont á gépeken és beren­dezéseken túl sokféle köz­szükségleti iparcikket és élel­miszeripari terméket vesz. Az áruszerkezetben a már jól ismert magyar export­cikkek, így az Ikarus-buszok, számítógépek, úszódaruk, ci­pők, ruházati cikkek és hús­áruk, valamint importtermé­kek, mint például az olaj, földgáz, vasérc, koksz, ener­getikai berendezések, gépko­csik mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az egymás országaiban megvalósuló be­ruházásokhoz szükséges gé­pek, berendezések. A Szov­jetunió például műszaki se­gítséget nyújtott a Paksi Atomerőmű, a Dunai Vas­mű konverterüzeme, a Bor­sodi Vegyi Kombinát salét­romsavgyára felépítéséhez, a magyar vállalatok pedig szállodákat, lakóházakat épí­tenek Ungváron és más vá­rosokban. Legutóbb a ma­gyar ipar részt vállalt a Ívovi ruhagyár rekonstrukciójá­ban, és jelenleg tárgyalnak Azerbajdzsánban építendő broyler-csirke farmok, illet­ve Grúziában létesítendő ser­téstelepek felállításáról. Kombájn - szervizen A taktaharkányi Petőfi Tsz-ben a Móricz Zsigmond szocia­lista brigád tagjai olyan szerelőkocsit készítették, amely megkönnyíti a Claas Dominátor 100-as, 105-ös kombájnok nehéz, ferde felhordóasztalának le- és felszerelését. A sze­relőkocsi használata a munkavégzés biztonságát is fokozza. Képünkön a szerelőkocsi segítségével javítják az egyik Claas Dominálort. (3. oldal) Eszrciétett .4. oldal) Javul a laírt ivóvízellátása t (5. oldal) Hz ország kapujában (5. oldal) Egy éjszaka a hóval (6. oldal) Munkavégző hidraulikák Miskolcról nyereségesen dolgoztak A három község — Tápió- bicske, Tápipság és Pánd — határát művelő Április 4. Termelőszövetkezet pénteken Pándon tartotta az 1982-es esztendő gazdálkodását érté­kelő zárszámadási közgyűlé­sét. Részt vett és felszólalt az eseményen Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának főtitkára. A szövetkezet az 1982-es évet 23,5 millió forintos nye­reséggel zárta — jelentette be a közgyűlésen Lengyel János, a tsz elnöke. Búzából 50, napraforgóból 30, takar­mánykukoricából csaknem 80 mázsás hektáronkénti hoza­mokat értek el. A gazdaság termelési értéke egy év alatt 17 százalékkal növekedett. Befejezőkéhez közeledik a Miskolci Mezőgazdasági Gép­gyártó és Szolgáltató Válla­latnál a hidraulikus munka- henger gyártásának fejleszté­se. Az erőátvitel szempontjá­ból fontos hidraulikus beren­dezések gyártását Miskolcon a termékszerkezet korszerű­sítése érdekében néhány éve kezdték meg, és ezek a mun­kahengerek a különféle gé­pekbe és pótkocsikba beépít­ve alkalmasak a szerszámok mozgatására, emelésre és más, az erőátvitel szempont­jából fontos műveletekre. A fejlesztés során a ME­ZŐGÉP telephelyén egy új üzemcsarnokot építettek, amelyben már folynak az üzembe helyezés előkészüle­tei. Ennek során egyebek kö­zött rövidesen sor kerül a próbapad, a szerelőállványok, valamint a szűrő-mosórend­szer kipróbálására. Az új üzemcsarnokban készülnek majd a különféle nagyságú hidraulikus berendezések, amelyek megmunkálása nagy figyelmet, pontosságot és szakértelmet követel. Mivel ezeknek a berendezéseknek nagy belső, körülbelül 160 bár nyomáson kell dolgozniuk, a gondosan megmunkált félti* leteket semmiféle szennyezés,' még por sem érheti. Ezért aa üzemcsarnokot úgy alakítot­ták ki, hogy abban munka közben állandóan túlnyotftáa legyen és így abban a leve-: gő belülről kifelé áramlik. Az új berendezések üzenvi be helyezése után nemcsak a gyártott munkahengerek mennyiségét növelik, hanem például az import helyett, a hazai szénbányászat számára is készítenek majd a hid­raulikus pajzsok megmunká­lására munkahengereketj Ezek a mezőgazdaságban használatos hidraulikáktól mind átmérőben, mind löket- hosszban nagyobbak, és azok­tól lényegesen magasabb nyomáson is dolgoznak; ezért valamennyi hidraulikus munkahenger készítésére csakis a legjobb minőségű,' varrat nélküli acélcsöveket használhatják fel. Együttes tanácskozást tar­tottak pénteken a Lenin Ko­hászati Művekben Miskolc város Tanácsának vezetői és a diósgyőri nagyüzem irá­nyítói. amelyen a nagyüzem, a város és a városrész gond­jait, valamint az ott élők életk ö r ül ményei t elemezi ék. A tanácskozáson részt vett Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese Ró­zsa Kálmán, a városi tanács elnöke és Drótos László, a Lenin Kohászati Művek ve­zérigazgatója. A város és legnagyobb üze­me vezetőinek együttes ta­nácskozására — mint a résztvevők hangsúlyozták — egy gondokkal teli időszak­ban került sor. amikor a fejlődés egyenetlenségeiből keletkezett feszültségeket a külső körülmények tovább fokozták. A diósgyőri nagy­üzemben — mint köztudott — a vállalat gazdasági hely­zetéből fakadóan az elmúlt két évben a dolgozók jelen­tős kedvezményektől estek el. amelyeket a városban élés mindennapi gondjai to­vább mélyítenek. A gyár mintegy tizenhétezer dolgo­zója a munkahelyre való bejáráskor, hazautazáskor, a Feszítő kérdések a napirenden gyermekeinek iskolába, óvo­dába. vagy bölcsődébe jára­tásánál és a vásárlásoknál naponta érzékeli, ha egy-egv területen egyenetlen az ellá­tás, és ez kihat a hangulatá­ra, továbbá a munkájára is. A tanácskozáson egyebek között szó esett a nagyüzem közelében levő kereskedelmi hálózat helyzetéről, a tö­megközlekedés problémáiról az üzemegészségügyi ellátás­ról, a lakáshelyzetről, a? ivóvízellátásról, a közműve­lődésről, továbbá a minden­napi életet befolyásoló kér (lesekről. Mint Drótos László el­mondta. a kohászatot ért gazdasági veszteségek követ­keztében két év alatt össze­sen hatezer ember ment el az üzemből. Bár a világpia ci helyzet nia sem jobb. az üzemben végrehajtott szer­vezések és a fegyelem javí­tására tett intézkedések ered­ményesek voltak. Javult a munkafegyelem és az elmúlt év utolsó hónapjaiban, de különösen az 1983-as év első hónapjának termelési ered­ményei azt jelzik, hogy a ko­hászatban változott a dolgo­zók hangulata, és ezzel pár­huzamosan a biztonságérze-- tűk is helyreállt. A gazdasági nehézségeket — mint Rózsa Kálmán el­mondotta — a város is érzi. hiszen Budapest mellett'Mis­kolc volt az a település az országban, amely az üzemi befizetések elmaradása mi­nit 1982-ben nem tudta tel­jesíteni a bevételi tervét. Ez a költségvetési hiány termé­szetesen az élet több terüle­tre kihat. Éppen ezért a városban az ez évi felada- ok végrehajtásakor is nagy ! igyelemmel a súlyponti kér­désekre kell koncentrálni. Ebben az évben például a nagyszámú iskolai 'tanuló el­helyezésére 33 új tantermet kell megépíteni, növelni kell a bölcsődei és a kereskedel­mi hálózatot is. Együttesen keresték a lehetőségét an­nak, hogyan javíthatnák a kohászat környéki áruellátás helyzetét, a kohászati dol­gozók lakásgondjainak meg­oldását. továbbá jó néhány döntésre éréit kérdésben. így például a Béke-szálló problé­májában is új megoldást fo­galmaztak meg. A kölcsönös segítés alap­ján a kohászati üzem a vá­ros számos intézményének építéséhez és fenntartásához járult hoz7Á jelentős társa­dalmi munkával. Részt vet­tek az üzem dolgozói egye­bek között a gyermekrehabi­litációs központ építésében, a Szinva-híd felújításában, a Kohászati Múzeum fejleszté­sében és a bánkúti sífelvonó építésében. Továbbá általá­nos iskolák, óvodák felújító1- sában és karbantartásában is. és i ilyen munkákban a jö­vőben is részt vesznek. bbe o vogonbo exportra menő lucérnagranulátumot rak­nak az égerlövöi állomáson. Megszokott látvány az ilyen a vasútállomásokon, ami része annak a sokrétű munkának, amiről a MÁV Miskolci Igazgatóságának szakszervereti bi­zalmi testületé tárgyalt pénteken délelőtt. Egy pillanat a vasútról

Next

/
Oldalképek
Tartalom