Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-04 / 29. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1983. február 4., péntek Ami a fórumból kimaradt Válaszok a pályaválasztásról Ma este a képernyőn A tranzitutas f A Magyar Rádió Miskole- j körzeti és nemzetiségi stúdió- | jának pályaválasztási fóru­mán jó néhány beérkezett | kérdésre már nem volt idő 1 válaszolni. A fórum résztve- | vőihez intézett, a megyéből ! érkezett kérdésekre lapunk- i ban kapnak választ az érdek- | lődők. | Tóth Zsuzsanna, Özd, Kun | Béla út 43. szám alól kérdez- | te: Érettségi vizsga előtt ál- ! lók. A rendőri hivatást sze- | retném választani. Hogyan j kerülhetek erre a pályára? | Szabó Pál, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkára: — A Borsod megyei Rendőr-főkapitányság sze­mélyzeti osztályán kaphat bő­vebb felvilágosítást. Ha érett­ségi után közvetlenül szeret­ne itt elhelyezkedni, akkor két évig kell rendőri szolgála- ! tot teljesítenie, utána jelent- ! kezhet a rendőrtiszti főisko­lára. Ha egyetemi, főiskolai diplomával választja ezt a hi­vatást, akkor tiszti rangban | alkalmazzák. | K. L. és két társa Mezőcsát- f ról kérdezte: Tavaly fejez­ték be az általános iskolát. Milyen módon tanulhatná­nak tovább a most átadott kombinált acélműben? Van-e ( itt lehetőség szakma tanulá­sára? Bujdos László, á 100. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet igazgatója: — Akik most végzik a 8. osztályt, azok a jelentkezési lapra írhatják rá a választott melegüzemi szakmát. Akik az elmúlt évben végeztek — 17 éves korig —, írásbeli je­lentkezés alapján, az általá­nos iskolai bizonyítvány be­mutatásával jelentkezhetnek Azzal, hogy megszűnt az Alit Tröszt, valamelyest mó­dosult a miskolci Autóbontó szerepe is. A munkája nem, hiszen mint eddig, most is, és ezután is a bontásra felkínált kocsik anyag- és alkatrész­állományának hasznosításá­val foglalkozik. A tél, mint más években, most is. a csen­desebb időszakot jelenti a bontó életében, ilyenkor jó­val kevesebb jármű kerül a telepre, mint nyáron. A sé­rült, vagy öreg kocsik bontá­sát követően hétfőnként jele­nik meg a szakmai bizottság, hogy elvégezze az értékelést. Míg eddig „elővásárlási” jog­gal léphettek fel a volt Aíit- szervizek vevői, most ők is csak úgy válogathatnak, mint bármelyik másik idegen vál­lalat. Csupán egyetlen szerviz számára maradt meg a régi lehetőség, a XVI-os számú Autójavító Búza téri javító­állomása elsőként nézhet szét az újonnan felkínált készlet­ben. — Mit keresnek a legtöb­ben? — kérdeztük S tején István részlegvezetőt. — Nálunk napi cikknek számít a Zsiguli-, Skoda-, Wartburg-, Trabant-ajtó, a kü­lönféle típusú kocsikhoz szük­séges gumi, a kipufogó gar­nitúra, stb. Ennélfogva éppen ebből tudunk adni a legrit­kábban. Januárban mind­össze hat autót bontottunk szét. Amiből viszont bősége­sen van: Zsiguli-sebességvál- tó és -műszerfal, Wartburg- iűtőtest, Skoda-motor, Zsigu­li hátsó futómű. — Más években télen nagy kereslet mutatkozott a bizton­sági, övék iránt, ezeket köztu­dottan a sífelvonók használa­tához vitték, de az idén még hó sem volt. — Tavaly és azelőtt nagyon sokat adtunk el övékből, az idén a hat kocsiból kiszerelt ftveket mind járművekbe vá­a 100. sz. Intézetnél, Miskolc, Téglagyár út. 2. Kérdésükre válaszolva, szeretném elmon­dani, hogy kohász szakmák tanulására — kovács, öntő, olvasztár, hengerész, forrasz­tár — a Lenin Kohászati Mű­vekben, illetve nálunk van lehetőség. A gyakorlati kép­zés az üzemben, az elméleti iskolánkban történik. A Le­nin Kohászati Művek henger­sorai, acélműve, kovácsmű­helye a legkorszerűbb beren­dezésekkel van felszerelve. A vállalat egyébként rendkí­vüli kedvezményeket is nyújt a kohász szakmákban elhelyezkedőknek. így pél­dául a beiskolázás esetén szeptemberben 3 ezer forint juttatást ad, kollégiumi elhe­lyezést biztosít. A szakmun­kásvizsga megszerzése után — sz.rződés alapján — öt­ezer forint egyszeri juttatást kaphatnak a pályakezdők, s három év letelte után újabb ötezer forint jutalomban ré­szesülhetnek. Mód van társa­dalmi ösztöndíj kötésére is, ez ötszáz forint. Szerződés alapján kiegészítésként újabb 500 forintot kaphat a fiatal havonta, amelyet végzés után — takarékbetét formájában — egyszerre kaphat meg. őri Istvánná dr., a Pálya- választási Tanácsadó Inté­zet igazgatója válaszai a hoz­zá intézett kérdésekre. Kiss Lajosné, Leninváros: Amennyiben gyermeke fog­műves szeretne lenni, akkor a gimnázium elvégzése után a miskolci 101. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézetbe kell jelentkeznie fogműves szak­mára. A felvételi beszélgetés témaköreiről a szakmunkás­sárolták meg. Ezt onnan tud­ni, hogy az utolsó csavarig, minden kellett, a sízők meg csak a gurtnit viszik a biz­tonsági kioldóval... — Mit talál most a vevő? — Igazából jelentős áru­készletünk van, ami hozzáve­tőleg nyolcszázezer forintot tesz ki, de a választék gazda­gabb is lehetne, éppen a „na­pi cikkek” javára. Nem sokkal a háború után flanellruhás férfi és angol­kosztümös hölgy szállt be Bu­daörsön — akkor még onnan indullak a légi járatok — a Prágába induló repülőgépbe. Szabályos útlevéllel indultak el Budapestről. Az egyik út­levél Steve Szemere San Sal- vador-i állampolgár, a másik az amerikai hölgy nevére szólt. Két bőrönd volt egész poggyászuk; az egyikben női ruhák, a másikban három fér­fiöltöny és fehérnemű volt. no meg egy — díszmagyar. j Ez volt minden, amellyel Szemere István — de genere Huba — az egykori mérhe­tetlen Szemere-vagyon örö­köse elhagyta Magyarorszá­gé. Tizenhét éves korában, tel­jesen váratlanul szakadt rá a nagy örökség, amelyet a földbirtokos Szemere Miklós, a józsefvárosi idők „magános gavallérja” és Krúdy szerint a „játék nagy tehetségű köl­tője” hagyott rá. Hatalmas birtokok és telkek, bérházak, aranyak és ékszerek jelen­tették Európa egyik legna­gyobb vagyonát. Amikor a végrendeletet ki­bontották. Szemere István egy svájci intézetben nevelkedett. Ott tudta meg, hogy a vagyon tetemes részét ő örökölte. képző intézet írásban értesí­ti a jelentkezőket. Asztalos Albertné, Kazinc­barcika; A postaforgalmi szak elvégzése után — a szak­iránynak megfelelően — je­lentkezhet a fiatal a Közleke­dési és Távközléstechnikai Műszak. Főiskola (Győr) Köz­lekedési és Postaüzemi Inté­zet postaüzemi szakára, ahol üzemmérnöki oklevelet sze­rezhet. Tanulhat e főiskola műszaki tanári szakán is, de nem kizárt más felsőfokú in­tézetbe történő jelentkezés sem. Ez bizonyos tárgyakból, pl. biológia, külön felkészü­lést igényel. Sor kerülhet kö­zös érettségi-felvételi vizs­gára is. Ha érettségi után a postánál vállal munkát, bi­zonyos gyakorlati idő után támogatást kaphat — a szak­irányon túl — közgazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jo­gi levelező tanulmányok foly­tatásához. Cseh István Halmajról kér­dezte, hogy van-e lehetőség arra, hogy a szándékfelmérő íven a szakmákat is feltün­tessék? Sajnos, nem áll mó­dunkban a felmérőlapoknak a szakr. „k felsorolásával tör­ténő bővítése, mivel ez je­lentős többletköltséget je­lentene. A felsorolás mellőz­hető is, mivel — javaslatunk­ra — a kérdőívekkel egy­idejűleg az előző évi Pálya- választási tájékoztató füze­tek is kiosztásra kerülnek, amelyből az induló szakmák, szakok, létszámok megis­merhetők. Az egyes szak­mákról részletes információt lehet szerezni a „Mi lehet, mi legyen?” című központi ki­adványból is. Huszonöt akvarelljét mu­tatja be az alsózsolcai 1. sz. Általános .Iskolában Pető Já­nos festőművész. A kiállítá­son korábbi tárlatain már bemutatott képeiből állított össze egy csokorra valót az alkotó. Egyébként az elmúlt hónapokban az alsózsolcai is­kolában több kiállítást is lát­hatták a diákok, és termé­Szemere István azonnal re­pülőgépet bérelt hitelbe, és Budapestre jött. Az elhunyt Szemere Miklós jogtanácsosa és vagyonának kezelője köny- nyezve ölelte keblére a fia­talembert. Nem is engedte el a házától, amíg az bele nem szeretett az ügyvéd szép, fia­tal lányába. A furfangos jo­gász mindent elkövetett, hogy az óriási vagyon ne csússzék ki kezei közül. Addig mester­kedett, amíg Szemere István feleségül nem vette lányát, pedig mindketten úgyszólván még gyerekek voltak. A kierőszakolt házasság azonban nem bizonyult sze­rencsésnek, noha a fiatalasz- szonynak hamarqsan kislá­nya született. A gyermek nem tudta lekötni a nyugtalan vé­rű Szemere Istvánt, akit — talán mondani sem kell — az arisztokrácia és az arany­ifjúság egyszeriben kegyeibe fogadott. Éjszakáról éjszaká­ra barátaival tivomyázott, do­bálta a pénzt. Rengeteget ivott, főleg tömény szeszt, s részegen támadtak azután azok a hóbortjai, amelyekről hetekig beszéltek a pesti, úgynevezett jó társaságok­ban. Budai József Miskolcról kérdezte, hogy iehetséget*-e egy időben több szakmái ta­nulni? A szakmunkásképző intézetben egyidejűleg egy szakmát tanulhat a tanuló. A képzés széles alapú, bő isme­retet ad. Ügy véljük, a 3 éves képzési idő alatt elégséges fel­adatot jelent a közismereti tárgyak, valamint a szakma elméleti és gyakorlati isme­reteinek alapos elsajátítása. Üjabb szakmai képesítés megszerzésére a későbbiek­ben, 2—3 éves szakmai gya­korlat után, egyéni vizsga le­tételével van lehetőség. Többen érdeklődtek az er­dészeti képzés iránt. Eger­ben, a Dobó István Gimná­zium és Szakközépiskolában folyik ilyen képzés. Borsod megye is a beiskolázási kör­zetébe tartozik. Tájékoztatá­sul az esélyekről csak annyit, hogy csak a mi megyénkből 150 tanuló szeretne ide je­lentkezni, s mindössze 1 osz­tály indul harminchatos lét­számmal, amelybe öt megyé­ből vesznek fel fiatalokat. Itt válaszolok Barna József, le- ninvárosi kérdezőnknek is, aki arra volt kíváncsi, je­lentkezhet-e a tanuló másik megyébe, ha ez indokolt csa­ládi okokból? Amennyiben hasonló képzés nincs a me­gyében, minden további nél­kül. Amennyiben van, akkor erre engedélyt kell kérnie a megyei tanács művelődésügyi osztályától. szetesen a község érdeklődő lakosai is. A Miskolci Galé­ria ugyanis patronálja az it­teni kiállításokat, azaz a ter­vek szerint rendszeresen ki­visz tárlatot a Miskolcon élő alkotók munkáiból. E mostani kiállítást egyéb­ként február 12-ig tekinthe­tik meg az érdeklődők. Egy ízben határ menti cseh­szlovák község vendéglőjé­ben mulatott bátyjával. Még javában húzta a cigány, ami­kor két szlovák csendőr lé­pett be és figyelmeztette őket, hogy nyilvános helyen tilos az ilyenfajta mulatozás. — Magánhelyen lehet? — kérdezte Szemere István. — Ahhoz semmi közünk — válaszolták a csendőrök. — Hát'akkor megveszem a kocsmát — jelentette ki Sze­mere István, és öt perc múl­va m;' - a valódi ár három­szorosáért ugyan, de az övé volt a vendéglő. A vendége­ket kitessékelték, majd foly­tatták a mulatozást reggelig. Mielőtt azonban eltávoztak. Szemere felgyújtotta a kocs­mát. Annak idején az egyik is­mert pesti színésznőnek ud­varolt. A délelőtti próbán be­rúgtak és pénzük elfogyott. — Nem baj — adta ki a jel­szót akadozó nyelvvel Szeme­re —, megyünk a bankba pénzért, de cigánnyal... Előkerítették a háború előt­ti évek leghíresebb cigányprí­mását és bandáját, és elin­dult a taxikaraván a bank­hoz. A pénztár teremben Sze­Vészi Endre sorozata, a Bu­dapesti trilógia - A hosszú előszoba és a Nyitott ház után - befejező darabjához érke­zett: ma este 20 órakor az első műsorban jelentkezik A tranzit­utas cimű tévéjáték Gyarmathy Lívia rendezésében. E játék hőse egy filmgyári bedolgozó, akinek szerény manzárdszobá­Az iskolai szabad szomba­tok idején egyre többen ke­resik fel a művelődési háza­kat, hogy néhány kellemes órát töltsenek ott. A családi közös programokat is inkább vasárnapra tervezik a szü­lők, így igény is van arra, hogy szombati elfoglaltságot a művelődési intézmények biztosítsanak. Ez a felismerés vezette a város népművelőit, úgyhogy most már rendsze­resen a szombati napra ter­vezik gyermekfoglalkoztatá­saikat. Ezen a mostani hét végén például szombat dél­után játékprogramot kínál­nak az érdeklődőknek a Mol­nár Béla Ifjúsági és Úttörő- házban. Kisdobosok, úttörők egyaránt részt vehetnek raj­ta. Vasárnap délelőtt 10 óra­kor pedig hagyományos me­semozi lesz. A göj'ömbölyi Budai Nagy Antal Művelő­mére felállította a cigányokat, és a legnagyobb déli forga­lom idején a cigányok rázen­dítettek. A bank vezérigaz­gatója és igazgatója kézéi tör­delve kérlelte Szemerél, hogy hagyassa abba a zenélést, de az ittas Szemere kitartott öt­lete mellett, amíg pénzét fel nem vette. Ilyen és hasonló botrányok­kal tette ismertté nevét Sze­mere István, akinél; költeke­zései lassan minden képzele­tet felülmúltak. Úgyszólván havonta törte össze egy-egy vendéglő vagy lokál berende zését, amelynek árát azutan szó nélkül kifizette. Közben feleségétől elköltözött, és még kevésbé fékezte léha éleiét. Uszálya sodródókból, az éj­szakai élet kalandoraiból, és félvilági nők seregéből állott. A háború alatt bevonult légvédelmi tüzérnek. Az üteg­állásba, ahol szolgált, napon­ta kocsiszámra hozatta az élelmiszert, hordószámra n bort. A háború alatt ismerke­dett meg egy szép, elvált pes­ti asszonnyal, hónapokig együtt jártak. Szemere va­gyonokat költött a nőre. Vé­gül az asszony rábeszélte, hogy vagyonának egy részét juttassa külföldre. Vállalko­zott is rá, hogy kicsempészi az országból. Szemere gyanútla­nul adta át ékszereit, rúd- számra az aranyakat, és zacs­kószámra a Napóleon-érmé­ket. A vállalkozó szellemű nő ki is csempészte az országból a több milliós értékeket, de aztán többé nem jelentkezett. Hogy mi történt vele, és a jóba egy napon váratlanul b«- kopog a nagy fordulat, s et­től kezdve élete sok mindenben megváltozik. A játék drama­turgja Szántó Erika, főszereplői Reviczky Gábor, Pogány Judit (ők láthatók képünkön), Tábo­ri Nóra, Garas Dezső; a továb­bi szerepekben még vagy húsz színész látható. dési Házban szombaton délJ után 3 órakor kezdődik a játszóház. Szervezői már az iskolai farsangi mulatságok­ra gondoltak, mert ezúttal farsangi álarcok és máskát rák készítésével foglalatos-J kodnak a résztvevők. Ami pedig a hobbisokat illeti. A gyerekek körében változatlanul népszerű a bé­lyeggyűjtés. Szombaton dél­előtt 10 órától ismét él a bé­lyegbörze a Kossuth Műve­lődési Házban, a második emeleti klubhelyiségben. És hát természetesen eb­ben a mostani enyhe télben bizonyára sokan választják szombati programul a kirán­dulást is. milliókkal, nem sikerült meg­tudni. Szemere István közvetlen az ostrom előtt ismerkedett meg egy Amerikában szüle­tett. magyar származású asz- szonnyal. A csinos és okos nő legfőbb vonzereje az volt, hogy szemrehányás nélkül tűrte Szemere mulatozásán, sót. együtt ivóit vele Az ost­rom után Leányfalun bérel­tek villát, és úgy éltek to­vább, mintha mi sem történt volna A Nemzeti Kaszinó romépületében ütötte 'el ta­nyáié. akkoriban a Nemzeti Kiská ézó, Szemere iti talál­kozóit az elmúlt rézsűn le­csúszott nagyságaival. De pén­zé ekkor már nem volt. Az­tán egy nap külföldről egy San Salvador-i útlevelet ka­pott. Csak nehezen emléke­zett vissza arra, hogy az ost­rom alatt egy részeg éjszakán valaki felajánlotta neki: akar-e San Salvador-i állam­polgár lenni? Szemere vala­mit dadogott, majd szó nél­kül kifizette érte az összeget, amit az illető kért. Aztán el is feledkezett az egészről. Hogy kivándorolhasson, hú­rom szobányi bútorát és több tucatnyi festményét három­ezer forintért elkótyavetyél­te, és néhány ez,er forintot úgy szerzett, hogy n Pestlö- rincen levő ötvenholdnyi ház­helyei közül eladta, ami még megmaradt. Clipperjegyet szerelmének bátyja küldött Amerikából. így végződött az utolsó magyar nabob hazai regénye. (Vége) nagy — Bállá Ödön: »11 es Az utolsó magyar nábob Szombat — gyerekeknek I Mian téléi Pető János képei

Next

/
Oldalképek
Tartalom