Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-27 / 49. szám

W.ÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK! \7 MSZMP BOUSOD-ABAÍU-ZEMPI ,EN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ,XXXIX. évfolyam. 49 szám Ara: 1.4" FI Vasárnap. 1983. február 27. Zárszámadások Borsodban Befejezéshez közeledik megyénkben is az 1982. gazdasági évet értékelő és az idei esztendő fel­adatait célul tűző zárszámadó, tervtárgyaló köz­gyűlések soiozata. Tegnap is több gazdaság vezetői adtak számot a maguk mögött hagyott esztendő sikereiről, kudarcairól, illetve a tag­ság előtt álló ez évi tennivalókról. Munkatár­saink ezúttal a bükkábrányi Béke, a mezőkö­vesdi Matyó, valamint a nagybarcai Bánvölgye Tsz közgyűlésén voltak jelen. Az alábbiakban ezeknek a szövetkezeteknek az eredményeiről számolunk be. Eresfnps eszfeodő ükünyban Húszon harmadik zárszám­adását tartotta tegnap, szom­baton a bükkábrányi Béke Termelőszövetkezet. A hely­beli kultúrházban sorra ke­rült közgyűlésen Hajducsek József, a közös gazdaság el­nökhelyettese köszöntötte a termel őszö vet kezet tagságát és a meghívott vendégeket. A zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésen részt vett Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra. Kurucz Miklós tsz-elnök ar­ról adhatott számot a tagság­nak, hogy a közös gazdaság múlt évi termelési értéke meghaladta a 93 millió fo­rintot, s ez több mint 6,7 mil­lió forint túlteljesítést je­lent. A termelőszövetkezet tavalyi eredménye 272 ezer forinttal magasabb a terve­zettnél, így a tényleges telje­sítés 9,1 milliót meghaladó volt. A beszámoló kitért rá, hogy az alaptevékenységen belüli ágazatok termelése differen­ciáltan változott. A növény- termelés a tervezettet megha­ladóan mintegy 7 százalékkal növekedett, s az 1981. évi tel­jesítést 26 százalékkal múlta felül. Különösen kiemelkedett a tavaszi árpa, a borsó, a ku­korica és a napraforgó ter­mésátlaga, amely ebben a gazdaságban rekorderedmény­nek számított. Például tavaszi árpából 4,3, borsóból 2,8, míg kukoricából 7,1 tonnát taka­rítottak be hektáronként. A növénytermelési ágazat ered­ményeihez az elmúlt évi ked­vező időjárás mellett döntő­en hozzájárultak azok az in­tézkedések is, amelyeket a technológiai fegyelem betar­tása, valamint a termőtalaj védelmében, annak minél jobb hasznosítása érdekében a termelőszövetkezetben meg­valósítottak. De szerepet ját­szott a sikerekben a tagság igyekezete, szorgalmas mun­kája is. Az állattenyésztésben, az alaptevékenységnek e másik fontos ágazatában ugyanak­kor számottevően, a terve­zetthez képest 53 százalékkal csökkent a termelés. A ter­melőszövetkezetnek ugyanis a nehéz piaci viszonyok, a fel- vásárlási árak nagymérvű csökkenése miatt le kellett mondania a baromfi- és li­bahús-termelésről. Mind­ezekre való tekintettel a ter­melőszövetkezet többszörösé­re növelte a vágómarha- és yágójuhtermelést, így igye­kezett ellensúlyozni az állat­tenyésztésben bekövetkezett visszaesést. Jól jövedelmezett a terme­lőszövetkezet melléküzemági tevékenysége — hallottuk a beszámolóból. A melléküzem- ágból származó bevétel ugyanis az elmúlt esztendő­ben meghaladta az 56 mil­lió forintot. A közgyűlésen felszólalt Grósz Károly, a megyei párt- bizottság első titkára, aki gra­tulált a termelőszövetkezet tagjainak és vezetőinek, a múlt esztendőben elért ter­melési sikerekhez. Hangsú­lyozta: a közös gazdaság jó irányban halad és ez a meg­állapítás az egész magyar szövetkezeti mozgalomra vo­natkozik. Az is igaz viszont, hogy a gazdálkodás feltételei egyre nehezebbek és a ko- rábhiakinál lényegesen. na­gyobb erőfeszítéseket kell tenni a legcsekélyebb ered­mény eléréséért is. Az a lé­nyeg, hogy a tagság, s a ve­zetés ne elégedjen meg a teg­napi sikerekkel, szüntelenül többre, jobbra törekedjen, be­csületes, tisztességes munká­val járuljon hozzá ennek a termelőszövetkezetnek, s egy­ben a magyar mezőgazdaság fejlődéséhez, gyarapodásához. A megyei pártbizottság el­ső titkára a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Béke Termelőszövetkezet gazdasági vezetése rendkívül rugalma­san követte a gazdálkodás­ban, a piád helyzetben be­következett változásokat, amelyért csak elismerést ér­demel. Jó dolog, hogy olyan vezetők állnak a gazdaság élén, akik év közben is mer­nek változtatni, akik képesek felismerni a váltás szüksé­gességét, s nem ragaszkod­nak mereven korábbi elkép­zelései Ívhez. Erre vall az az intézkedésük is, hogy volt bátorságuk felszámolni a ba­romfi termelést, mert bebizo­nyosodott, hogy, az a mai helyzetben veszteséges. Lépé­süket csak helyeselni lehet, hiszen napjainkban létfontos­ságú, hogy gazdaságosain ter­meljünk és azt termeljük, amire a piac igényt tart, ami jól eladható a külpiacon. Ez­zel kapcsolatban Grósz Ká­roly felhívta a figyelmet, hogy a gazdaságban törekedjenek a szarvasmarha-tenyésztés jö­vedelmezőségének elérésére, hiszen ma ez olyan ágazat, amit érdemes fejleszteni, ugyanis a marhahúst szíve­sen vásárolják a világ szá­mos országában. (Folytatás a i oldalon^ Tavaszi nyiíány az élvonalban Tegnap - folytatódott a pontvadászat a labdarúgó NB I-ben. A tavaszi idény első • fordulója iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg, és született néhány megle­pő eredmény. Ezek élére kívánkozik a DVTK — ha­zai környezetben elszenve­dett — nagyarányú, 7-3-as fiaskója. A bajnok Rába ETO valóságos bemutatót tartott Diósgyőrött — a korszerű futballból. Ugyan­csak váratlan volt a Fe­rencváros szombathelyi di­cséretes helytállása, a zöld­fehérek a vasi „főváros- ban” ugyanis 2-0-ra jobb­nak bizonyultak a Haladás­tól. A Csepel is folytatta remek őszi szereplését, ez­úttal idegenben gyűjtött két pontot az alsóházban ta­nyázó MTK-VM-től. Négy találkozón (Bp. Honvéd—Nyíregyháza 3-0, Újpesti Dózsa—Pécsi MSC 2-0, Zalaegerszegi TE—Va­sas 2-2, Videoton—Békés­csaba 4-0) a papírformának megfelelő eredmény szüle­tett. (A DVTK—Rába ETO találkozóról tudósításunk a 7. oldalon található.) Aranyfésűs Révieányvá r így nevezzük azt a # bodrogközi falucskát, amelyben élek. Hatá­rait gyönyörű erdők övezik, különösen szép a déli feny­ves, a környező rétek, tavak pedig még szebbé teszik. A legmagasabb dombról derült időben látni a zempléni hegyvonulatot, de a Kárpá­tok bérceit is. Ha ilyenkor, tavasz felé kijövök a föld­várba játszani, mindig eszem­be jut a nagymamámtól hal­lott számtalan történet: „Va­lamikor réges-régen .. Ilyennek látja lakóhelyét a tizenhárom éves Deák Beáta. A történet folytatása után — a lapunk 5. oldalán találha- iá riportban - persze a fel- | nőttek is elmondják, milyen az ő szemükkel az alig ezer embert otthontartó köiség. Áruforgalmi gyorsjelentés Kevesebb a hiánycikk Fekete ezúttal is lendületesen játszott. Képünkön Cson­kával vív nagy harcot. Az év első hónapjában 29 milliárd forint értékű árut vásárolt a lakosság, folyó árakon 13,1 százalékkal töb­bet, mint a múlt év azonos hónapjában, s többet a ter­vezettnél is. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből az ér­tékesítés 8,9 százalékkal volt több. mint egy évvel ezelőtt. Az áruellátás többségében jó, illetve kielégítő volt, csupán néhány termékből adódtak hiányok. Húsból és húské­szítményekből — főként a disznóvágások miatt — a mezőgazdasági településeken mérséklődött a kereslet. Az ellátás a füstölt, főtt áruk és szárazáruk kivételével ki­fogástalannak bizonyult. Ja­vult a kínálat édesipari ter­mékekből, noha egyes lisz­tesárukból továbbra is vol­tak választékhiányok. Hiány­zott az üzletekből néhány fű­szerféle, például köménymag és vaníliás cukor. Burgonyái­ból, zöldségből és gyümölcs- | félékből a tárolt készletek bőséges kínálatot biztosítot­tak. Kedvezően alakultak a piaci árak, a burgonya mint­egy 5, a gyümölcs 10 száza­lékkal olcsóbb volt a tava­lyinál, viszont a zöldségfélék ára 2 százalékkal emelke­dett. Januárban élénk volt a ke­reslet a háztartási vegyicik­kek iránt. Az előző hóna­pokhoz képest javult a kí­nálat, jobb volt az ellátás mosószerekből és cipőkré­mekből, bár e termékből még mindig hiányos volt a vá­laszték. Az ipar szállítási le­maradásából adódóan a szo- íkásosnál szűkebb volt a pi­pereszappan, a kozmetikai krémek és habfürdők, továb­bá a fogkrémek választéka. A ruházati forgalom folyó­áron 12,4 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ja­nuárban. Méteráruból a ke­resletet kielégítették, csupán a kordbársony és düftin volt kevés. Nem volt hiány téli- és átmeneti kabátokból, öl­tönyökből, szűkös volt azon­ban a férfizakók, női kosz­tümök választéka. Téli láb­belikből volt elegendő, a di- vatjellegü női csizmákból azonban kevésnek bizonyult a kínálat. Többre lett volna szükség 35—38-as fiú- és le­ánykacipőkből és csizmákból is. A vegyes iparcikkek for­galma igen dinamikusan nö­vekedett, az előző évhez ké­pest 17,2 százalékkal. A ke­reskedelem összességében megfelelő kínálattal állt a vásárlók rendelkezésére. Egyes kazánok és radiáto­rok kivételével kielégítették az igényeket tüzeléstechnikai termékekből: hagyományos kályhákból, tűzhelyekből és tartozékaikból. Javult a kí­nálat háztartási kisgépekből is. A műszaki cikkek közül kifogástalan volt az ellátás centrifugából, porszívóból, fekete-fehér televízióból, vil­lamosszerelési cikkekből. To­vábbra sem volt azonban elegendő hűtőgép, villanyboj­ler, valamint mélyhűtőláda az üzletekben. Élénkült a kereslet a bútorok iránt, szekrénysorokból, kárpito­zott bútorokból megfelelő volt a kínálat, de elemes és apró kiegészítő cikkekből to­vábbra sem volt elegendő. A tüzelőanyagok iránt ja­nuárban mérsékelt volt a kereslet, kielégítőnek bizo­nyult a kínálat. A viszony­lag enyhe időjárás' miatt so­kan vásároltak építőanyagot^ de a kereskedelem az igé­nyeket csak részben tudta kielégíteni. Kevés volt a te- tőfedöcserép, a válaszfal­tégla és a fenyő-fűrészáru. Korszerűsítik a Mákvölgyi Bányaüzemet Körei 90 millió forint 9 értékben nagy mértékű korszerűsítés fejeződik be a közeljövőben o Borso­di Szénbányák Mákvölgyi Bá­nyaüzemében. Albert I. és Rudolf aknát összevonják an­nak érdekében, hogy gazda­ságosabban tudjanak megfe­lelni a követelményeknek. A föld alatti és a külszíni szál­lítás rekonstrukciója az egyik fontos feladat. Képünk Ru­dolf aknán készült, ahol a gumiszalagos szállítás beren­dezései már elkészültek. (Ké­pes beszámolónk a 3. olda­lon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom