Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-01 / 26. szám
1903. február 1., kedd ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Komoly távlatai vannak a tudományos együttműködésnek. A siófiai Hegesitéskutató Intézet dől* gozói közös KGST-programok végrehajtásában is részt vesznek. ^ KGST-mérleg A helyi politika kialakítása, az emberi, alkotói közérzet és nyugalom megteremtése elképzelhetetlen a vezetők, vezető testületek és a tömegek szoros együttműködése, kapcsolata nélkül. Örök igazság ez, naponta számtalanszor megfogalmazzuk, elmondjuk. leírjuk, néha mar- mar felesleges ismétlésnek, szászaporításnak tűnik. Pedig, hogy mennyire nem így van, azt szűkebb pátriánkban is tanulságos példák bi- ze ’vitják A vezetői elbizakodottság, a tévedhetetlenség hite, az e.-iy személyben mindent tudó vezetőtípus súlyos károkat okozhat az egyénnek, a közösségnek, a szűkebb, vagy tágabb kollektívának és az emberi tisztességnek egyaránt. A demokrácia megsértése és intézményeinek mellőzése, formálissá degra- dálása nemegyszer beláthatatlan következményekkel jái es előbb-utóbb olyan feszültségeket, olyan helyzetet teremthet, ami a tömegek, munkahelyi közösségek hangulatát, kezdeményezőkészségét, tenniakarását köti béklyóba. Az ilyen típusú vezetés a közömbösség, a fásultság légkörét teremti meg. A közelmúltban Bodrog- keresztúron lefolytatott megyei pártvizsgálat is tipikus példáját tárja fel ennek. A pártvizsgálat összegzésében többek között ilyen megállapítások olvashatók: „Bodrog- keresztúron és a hozzá tartozó csatolt községek lakóinak politikai hangulata, közérzete rossz...” ' Kemény, határozott megfogalmazás, de igaz! Hogy miért? Nézzük tovább a jelentést. A helyi vezetők iránti bizalom megrendült. Az emberek nem hisznek abban, amit a vezetők mondanak, amiben megállapodnak. Ennek nagyon sok oka van. Ezekből álljon itt tanulságképpen néhány. A községpolitikai kérdésekben a lakosság tájékozatlan; nem ismeri a terveket, célokat, elképzeléseket, s ez már magában hordja azt a veszélyt, hogy az erőket nem lehet koncentrálni, mozgósítani a legfontosabb feladatok megvalósítására. Köztudott pedig, hogy társadalmi összefogás csak egyértelmű, világosan meghatározott, a lakosság érdekeit szolgáló, és annak egyetértésével találkozó célok érdekében várható el. A községfejlesztésben tapasztalható szervezetlenség, tervszerűtlenség döntő szerepet játszott pl. abban is, hogy a helyi üzemek, gazdasági egységek támogatási kedve és szándéka is csökkent. A községfejlesztési tervek teljesítésének rangsorolásában nem volt egység a helyi párt- és tanácsi vezetés között. Időnként mást (Folytatás az 1. oldalról) kezelték az alacsony árfekvésű termékek bevezetését. Tavaly kilencféle új termékkel bővítették a belső ellátású 1983-ban a vállalat a jelentősen növekvő export mellett az elmúlt évihez hasonló szinten kíván eleget tenni belső ellátási feladatainak. A vállalati munkásgyűlésen felszólalt Váncsa Jenő miniszter, aki előzőleg üzem- látogatást tett a Miskolci Húskombinátban. Bevezetőjében a mezőgazdaság és az élelmiszeripar elmúlt évi munkájáról szólva elmondta, hogy mindkettő felülmúlta minden eddigi esztendő termelését. Javult a belső ellátás, s még erőteljesebben növekedett az export. Az agrárexport forintban kifejezve elérte a 79 milliárd forintot, s ebből 59 milliárd forintnyi volt a tőkés piaci export. Az ország egész exportjának közel egyharmadát adta az agrárágazat, s ezen beV képviselt az egyik és mást a másik szervezet. Egyeztetésekre pedig személyi nézet- eltérések miatt nem kerülhetett sor. Ennek olyan fontos és sürgős feladatok elvégzése vallotta a kárát, mint az utak karbantartása, az' ivóvizei látás javítása, a vízelvezetés- megoldása, a közlekedés javítása, a középületek állagának megóvása, a kereskedelmi egységek ellenőrzése Nem egy esetben előfordult. hogy a testületi döntéseket egyik-másik vezető saját elképzelése. koncepciója” szerint megváltoztatta. Következésképp a társadalmi fórumok és testületek — bár formálisan működtek — tevékenysége iránt egyre csökkent az érdeklődés; az üléseken. tanácskozásokon kevesen jelentek meg, a tanácstagi csoportok sem működtek hatékonyan, a fejlesztési alap bevételeivel elmaradtak és a társadalmi munka értéke jóval a járási átlag alá esett. Ezek a körülmények természetszerűen szülték a kritika felerősödését, a vezető- ellenességel, sok esetben a demagógiát, amelynek leszerelését megalapozatlan ígérgetésekkel próbálták elhárítani, de ez csak ideig-óráig tarthatott, mert csakhamar kiderült: a kedélyeket megnyugtató „ígérgetések mögött sem vezetői, sem anyagi fedezet nincs”. A vezetői jó szándék és szerénység méltányolható, de ez önmagában még kevés a vezetőkkel szemben támasztott követelmények érvényesüléséhez. A nem egy nyelven beszé- lés, az intrika nemcsak a lakosságot választotta el vezetőitől, hanem a végrehajtó apparátust is megosztotta, s ennek kárát az ügyfelek látták az ingerült, türelmetlen ügyintézésben. Rendszeressé vált a lakosok panaszainak félvállról kezelése, meg nem hallgatása, ügyeik intézésének elodázása. A párt- és tanácsi vezetői elbizonytalanodás óhatatlanul kihatott a székhelyközség és a hozzá tartozó településeken működő egyes vállalatok, üzemek munkájára és vezetőinek magatartására is. A rossz példa ragadós: a vezetői gőg, az elvtelen baráti, rokoni kapcsolatok káros hatását több vállalatnál felfedte a vizsgálat. Az int- rikus légkör kialakulásából adódott az is, hogy az egyik üzemben például — nyolc év alatt — kilenc üzemvezető cserélődött. Másutt a szövetkezeti demokráciát sértették meg, ahol csak az elnöknek lehetett igaza, a tagoknak és beosztottaknak nem. Ez a helyzet természetesen nem máról holnapra következett be, hanem több éven lül a nem rubelelszámolású exportjának 40 százalékát biztositotta. Az idén a még jobb, szervezettebb belső ellátás mellett, a nehezedő nemzetközi gazdasági helyzet körülményei között kell 8— 10 százalékkal növelni a kivitelt. Külön szólt a miniszter az agrárgazdaságon belül a húsipar jelentőségéről. Az ösz- szes agrárexport több mint felét a vágóállat és a hús biztosítja. A megfelelő árualapok az idén is rendelkezésre fognak állni. A növekvő belső ellátási, valamint az exportfaj adatokhoz a feldolgozásnak is tovább kell fejlődnie. a külpiaci igényekhez pedig a korábbinál lényegesen jobban kell alkalmazkodni. Befejezésül Váncsa Jenő miniszter a Borsod megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat, s ezen belül a Miskolci Húskombinát munkájáról, az utóbbi évek javuló eredményeiről szólt elismeréssel. keresztül tarló folyamat következménye, káros lerakódása, hordaléka. A nagyobb odafigyelés, nem utolsósorban a járási felügyeleti szervek hatékony ellenőrzése, a helyi párt- és tanácsi vezetők önvizsgálata, önkontroll- ja idejében felszínre hozhatta volna a bájok okait és a szükséges tanulságok levonásával. határozott intézkedések megtételével elkerülhető lett volna az a mélypont, ami a községben bekövetkezett. Ennek hatása még jó ideig érződik a falu életében, az emberek magatartásában és bizalmában egyaránt. A vizsgálat után sok minden történt. A pártszervek és a tanács élére új vezetők kerültek. a testületek, társadalmi és tömegszervezetek is felfrissültek. Élvezik a tömegek bizalmát, bár még sokan a „majd meglátjuk, mire lesz képes az új vezetés” — állásponton vannak ... Ma még csak kezdeti lépésekről beszélhetünk. Ahhoz, hogy a kétkedőket is végképp megnyerjék, a bizalmat visszaszerezzék: hogy helyreálljon a pártszervek, a tanács és a lakosság közötti gyümölcsöző kapcsolat, hatalmas erőfeszítésekre van szükség. Sok mindent az alapoknál kell kezdeni: az őszinteség, a nyíltság, a jó együttműködési készség, a demokratikus fórumok, testületek tekintélyének visszaállitásánál. Fontos a lakosság folyamatos és rendszeres tájékoztatása, bőséges teret hagyva a jó szándékú vitáknak, bírálatoknak, az olyan kritikai szellemnek, amely előreviszi a közösség ügyét. Az embereket nem elég csak meghallgatni, egyoldalúan tájékoztatni, hanem kérdéseikre, javaslataikra választ kell adni, ezt joggal elvárják. Még akkor is meg kell ezt tenni, ha időnként nemet kell mondani. A megalapozatlan, érték nélküli igenlés nem oldhatja meg a problémákat, csak elodázhatja azokat. A kibontakozáshoz, a továbblépéshez a szervezeti keretek adva vannak. Azok tartalommal való megtöltése kizárólag a mostani vezetőkön és a vezető testületeken múlik. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a járási pártbizottság és a járási hivatal sokrétű segítő, irányító, ellenőrző munkája. A község lakói mindenekelőtt azt várják, hogy a jövőben velük együtt gondolkodva, cselekedve dolgozzanak, döntsenek a vezetők, mert csak így állhat vissza a kölcsönös bizalom, ami hatalmas erőket és tartalékokat hozhat felszínre a község fejlesztése érdekében, a közérzet, a közhangulat alakításában. Hangsúlyozta: a Kollektíva nagy érdeme, hogy az előző évek hátul kullogó, gyakran rossz példaként említett vállalatát a húsipar első felében elhelyezkedő, eredményes vállalatainak egyikévé fejlesztették. A vállalat szerepe a belső ellátásban meghatározó, s ezt a feladatát mindjobban látja el. Ami pedig az exportot illeti, ebben is mindjobban számíthat rá a népgazdaság. Az idén a tavalyinál 14 százalékkal nagyobb, mintegy 29 millió dollár értékű exportot kell teljesitenie a vállalatnak az egyre igényesebb külföldi piacokon. Arról a sajátos helyi gondról szólva, hogy a Miskolci Húskombinátban feldolgozott sertések zömét jelenleg az ország távoli részeiből szállítják Miskolcra, elmondta a miniszter; remény van arra. hogy részben országos anyagi forrásokból, sikerül majd a megyében nagyobb sertéstenyésztő, -hizlaló telepet létrehozni. A közös tervezés, a hosszú távú energetikai, számítás- technikai és közlekedési együttműködés kérdései szerepeltek a KGST V. B. legutóbbi, moszkvai ülésének napirendjén. A tanácskozás kapcsán érdemes mérleget vonni a szocialista országok gazdasági közösségének tevékenységéről. ELŐRELÁTÓ TERVEZÉS Tavaly a budapesti ülésszakon a tagországok megállapodtak az 1986—90-es évekre szóló tervkoordináció feladatairól. Ennek megfelelően megkezdődlek a konzultációk, amelyek elősegíthetik a tagállamok gazdaságpolitikájának közelítését, a közvetlen kapcsolatok bővülését. A szorosabb együttműködés segít a világgazdaság változó követelményeivel összhangban álló termelésszerkezeti változtatásoknál is. Változatlanul központi kérdés a nyersanyag- és energia- szükséglet kielégítése, a rendelkezésre álló erőforrások kihasználása. A tagországok hosszú távú programot vaió(ás biztosítására, az egyik legfontosabb fejlesztési iránynak tartva az atomenergia fokozott felhasználását. Az atomenergia részarányának további növelését segíti az atomerőművi berendezések gyártásának szakosítására kötött, sokoldalú megállapodás. Ennek teljesítését épp a KGST budapesti ülésszakán tekintették át. A széniparban az együttműködés az új lelőhelyek feltárására és a kitermelés korszerűsítésére összpontosít. A kőolaj- és gázipari bizottság javaslatokat dolgozott ki a tagországok igényeinek fedezésére az 1990- es évekig. KÜLKERESKEDELM' „FELFEDEZÉSEK" Az árucsere-forgalomban a kölcsönös szállítások — az egyes népgazdaságok belső gondjai miatt — nem nőttek olyan dinamikusan, mint a korábbi években. Előrelépés történt azonban azon a téren, hogy a szállított termékek már jobban igazodtak az egyes népgazdaságok igényeihez, teherbíró képességéhez. A tervezési, külkereskedelmi és ipari szakemberek folyamatos tanácskozásainak eredményeként sikerült számo* olyan terméket „felfedezni”, amelyet korábban tőkés országoktól vásároltak a tagállamok. Az elmúlt esztendőben újra bebizonyosodott: különösen fontosak testvéri kapcsolataink rendkívüli helyzetekben.' A KGST-országok például segítettek Lengyelországnak a szabad kapacitások kihasználásában a gép-, vegy- és könnyűipar területén. Ugyancsak jelentős az előrelépés a szabványosításban, tavaly1 mintegy 400 új szabványt fogadtak el. SÜRGETŐ FELADATOK Az 1982-es esztendő természetesen jó néhány megoldást sürgető problémát is felvetett. Az egyik: lassú az előrelépés a gyártásszakosításbanj Sokszor előfordul, hogy gazdaságtalan egyik vagy másik termék, de mégis folytatják termelését. Sok még a javítanivaló a tudományos-műszaki együttműködésben, a kooperációkban is. Az eddig aláirt megállapodások inkább kétoldalú szerződések, s még kevés igazán sokoldalú megállapodás született. Ezek a kiragadott példák is mutatják: sok a megoldásra váró kérdés, feladat van bőven. A KGST fennállása óta eltelt 34 évben változtak a követelmények, módosultak a feltételek és a módszerek Eltérő mechanizmusok,’ irányítási rendszerek jöttek létre, amelyeknek összehangolása elengedhetetlen követelmény. Ugyancsak gondot) okoznak a különböző árrendszerek. a pénzforgalom bonyolultsága és nehézkességei Sürgető feladat olyan módszerek kidolgozása, amelyek segítségével a lényegében még ma is kétoldalú árucserét a résztvevő országok többoldalú külkereskedelmi kap-: csolata váltaná fel. A sok megoldásra váró probléma ellenére egy dolog változatlan: az együttműködés szükségszerűsége. Ez a felismerés fogalmazódott meg a Varsói Szerződés Prágában megtartott januári csúcstalálkozó-: ján. illetve a KGST V. B. legutóbbi, moszkvai ülésén is, j sítanak meg az energiaelláA tagországok árucseréjében nő a fogyasztási cikkek részaránya, i Képünkön: csehszlovákiai harisnyagyár. W. L. Muakásiyalés a Miskolci Húskombinátban
