Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-22 / 44. szám
1983. február 22., kedd i ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Zárszámadásokról jelentjük Ttváhbra is az élvonalban Szentistváni VII. Pártkongresszus Tsz (Folytatás az l. oldalból.) teljesítettük, illetve túlteljesítettük, mert 199,7 millió forint árbevételt értünk el 168,5 millió forint ráfordítással. Tiszta nyereségünk 31 millió 184 ezer forint lett. Ezt az eredményt 598 fő állományi létszámmal 8072 hektáros területen értük el... A megye egyik legeredményesebben gazdálkodó mező- gazdasági üzeméről van szó. Arról. a szövetkezetről, amelynek sikereiből számos meghatározó tényezőt kiemelhetünk, az eredményes, költséggazdálkodástól kezdve, egészen az alkalmazkodóképességig, piaci rugalmasságig. S mindezek között egy tényező különösen nagy hangsúlyt leap: ez pedig az alaptevékenységek — elsősorban a növénytermesztés — eredményessége. Szenl- istvánon ugyanis a mostani 31 millió forintos nyereség 85 százalékút az alaptevékenység adta. Részben úgy, hogy takarékosan termeltek, részben úgy, hogy magas hozamokat értek el. Következésképp olcsón — legalábbis a korábbi éveknél olcsóbban — állították elő termel vényeiket. Persze' ez önmagában — mint mondták — még kevés az üdvösséghez. Szükséges hozzá a megtermelt termékek minél magasabb áron történő értékesítése is. A szentistvániak, mint a példák mutatják, kereskedni is tudnak. Íme: a búza mázsájának szűkített önköltsége 201 forint volt. Ezzel szemben az átlagértékesítési ár elérte a 350 forintot. A tavaszi árpánál 185. illetve 460 forint, a lucernánál 74. illetve 150, a szőlőnél 560, illetve 1Ó03 forint az önköltségi és az értékesítési ár. Természetesen nem volt minden rózsaszínű. Az őszibarack például sem a tervezett hozamot, sem a várt értékesítési átlagárat nem produkálta. De ott van az állattenyésztés is, amely úgyszintén sem az árbevételi, sem a nyereségi tervét nem teljesítette. Az építő- ágazat mutatói sem feleltek meg mindenben a várakozásnak. Ezek tennivalók, feladatok maradnak az idei. és a következő esztendőre. De. hogy mindezek ellenére az összeredmények túlszárnyalták még a tervezettet is, az elsősorban az össztevékeny- ségi kör nagy egészében végzett; költségtakarékos, piachoz alkalmazkodó, rugalmas gazdálkodásának, szervezett munkavégzésnek tudható be. ■ Például azzal; hogy a gázprogram megvalósításával egy év alatt 4,4 millió , forint energiaköltséget takarítottak meg. Például azzal, hogy a gépesítési főágazat — mely a növénytermesztést, állattenyésztést, melléküzemági termelést kiszolgálja -7- az évközi áremelések ellenére is 2 millió forintot takarított meg. Vagy például azzal, hogy a lucernaliszt-üzem 1 mázsa lisztet 266 forint előállítást költséggel szemben, 435 forintért értékesített. A zárszámadáson megjelent és felszólalt dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, a körzet országgyűlési képviselője, aki mindenekelőtt az elmúlt évben végzett eredményes munkáért megyei párt- és állami szervek elismerését mondta el a VII. Pártkongresszus Tsz tagságának. Ezt követően 'Szplt- a magyar népgazdaság - .élmúlt évi eredményéről, gondjairól, azokról a nehézségekről — amelyek a feszültebbé váló külpolitikai viszonyok közepette — termelésünk minden szféráját sújtják. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban kiemelte, hogy tavaly az ágazat 4 százalékkal növelte termelését. Ezen belül megyénkben még ettől is fokozottabb volt a termelésnövekedés. A borsodi gazdaságok olyan átlagterméseket értek el 1982-ben, amelyre korábban még nem volt példa. Mind a termelést., mind pedig a hatékonyságot tekintve, megyénk mezőgazdasági üzemei összességében a legsikeresebb évüket zárták. A megyei tanács elnöke a továbbiakban részletesen szólt azokról a beruházásokról, intézkedésekről, amelyekkel sikerült javítani megyénkben a munkahelyi légkört, a közérzetet. A szentistváni VII. Pártkongresszus Tsz gazdálkodásával kapcsolatban kiemelte azokat a kedvező lépéseket, amelj’et megyénk eme kiváló közös gazdasága az ésszerű gazdálkodás, a takarékosság, különösen az energiaracionalizálás terén elért. A tegnapi szentistváni közgyűlés az elmúlt év mérlegmegvonása mellett az 1983. esztendő termelési terveit is tárgyalta. Reális, ugyanakkor a továbblépésre sürgető tervekről hallottak a jelenlevők. Olyanokról, amelyek — a hozzászólók szavait idézve — erőfeszítést követelnek, de nem teljesíthetetlenek. Mégpedig több, s főleg jobb munkával! Egyébként ezt „bizonygatta" az elnökség mögül „szembe- köszönő” nagybetűs felirat is: „A szocialista mezőgazdaság további eredménye a hatékonyságtól, minőségtől függ!” (ha) Módosított határidők A Cementipari Gépjavító Gyár dolgozói határidő-módosításra készülnek. Ám, ebben a gyárban ez a fogalom korántsem kapcsolható össze azzal a negatív, jelentéssel., amit többnyire egy kézlegyintéssel, fejcsóválás- sal nyugtázunk csak, ha egy régóta várt beruházással kapcsolatban emlegetik az illetékesek. Itt ugyanis a határidő-módosítás mást jelent: a tervezettnél rövi- debb időt, megbízható, jó munkát. A cementipari gépjavítóban ilyenkor van a munka dandárja. A cementgyári gépek programozott nagyjavítására az év első, illetve utplsó negyedében kerül sor. Ekkor kell a gépjavítósoknak olyan munkát végezniük, amely szavatolja egész évben a cementgyárak folyamatos termelését. Régi tnnasztalat: gondos munkával minimálisra lehet csökkenteni a váratlan hibák lehetőségét. Milyen feladatokkal kell megbirkóznia ezekben a hónapokban a Cementipari Gépjavító Gyár kollektívájának? Erről kérdezzük Lestár Mihály igazgatót. — Dolgozunk az ország valamennyi cementgyárában •— mondja —, a nagyjavítások időszaka a tél, amikor kevesen vásárolnak építőanyagot. Eddig jól állunk: a decemberi, januári határidőket tudtuk tartani. Munkánkra minőségi kifogás sem érkezett eddig. Most egyik legjelentősebb munkánk a HCM-be szólít; ahol kemencét javítunk, százan, tizenötezer munkaórában. Az átadási határidőt február 23- ára tűztük ki, az eddig végzett munka alapot ad az optimizmusra, valószínűleg a tervezettől egy héttel korábban elkészülünk. Hejőcsa- bán ebben az esztendőben még egy hasonló nagyság- rendű munkát kell elvégeznünk. A szűkös cementigények ismeretében kiemelten kell foglalkoznunk a HCM berendezéseinek karbantartásával, hiszen az országban az egyetlen cementgyár a hejőcsabai, amely rendkívül gazdaságosan termel, s továbbra is teljes kapacitással kell működnie. — Mi a feladatuk másutt a cementipari gépek javítóinak? — Pontos munkánk van a bélapátfalvai cementgyárban is. Az idén az ipar részére egymillió-százezer munkaórában kell javítanunk. felújítanunk a berendezéseket. Ehhez 875 dolgozó áll rendelkezésünkre. Éves sziaiten nálunk a fluktuáció száznyolcvan főt tesz ki. Az elvándorlás leggyakoribb oka a nehéz fizikai munka, amelyet többnyire a szabadban kell elvégezni. Szerencsére, sok a régi dolgozónk. kevés kivétellel mind szakmunkások. Jó szakemberek nélkül nem sokra mennénk, nekünk is fel kellett zárkóznunk ahhoz a fejlődéshez, amely a hazai cementiparbnn a hetvenes években végbement. Korszerűsítenünk kellett a javítások egyéb feltételeit is. Beruházás nélkül, minimális műszaki fejlesztéssel, a tartalékok jobb kihasználásával kell előbbre lépnünk. Évek óta céljuk a jobb munkaszervezés. Fényképeket is készítettek a munkanapokról. rögzítették a különböző műveleteket, munkafogásokat. — Milyen tapasztalatokat szereztek a munkanapokról készült fényképek alapján? — Jobban elő tudjuk készíteni a munkát, sok helyen teljes átszervezést hajtottunk végre. A mérések egyértelművé tették a normarendezés szükségességét, sok területen létszámot is sikerült megtakarítanunk. Bebizonyosodott: többet kell dolgoznunk, jobban meg kell kímélnünk meglevő berendezéseinket, s ha szükséges, saját erőnkből kell korszerűsítenünk a régit. Üjkeletű kezdeményezés a cementiparban: idegen kivitelezők nélkül, a cementipari gépjavítók segítségével akarják megoldani jó néhány berendezés elkészítését. — Mennyiben alkalmas erre a gépjavító gyár kollektívája? — Az első ilyen jellegű feladatra tavaly vállalkoztunk — jegyzi meg Lestár Mihály. — Az NDK-ból kapott tervdokumentációik alapján kellett elkészítenünk két vagonbuktatót. Ilyen munkánk korábban nem volt. A vállalt határidőre megbirkóztunk a rendkívüli munkával, amelyet a gazdasági szükségszerűség testált ránk. Hasonló jellegű feladatra az idén is vállalkozunk. Most a Dunai Cementmű számára kell — várhatóan ugyancsak NDK tervdokumentációk alapján — elkészítenünk egy törőt és az ' ehhez szükséges berendezéseket. Feltételeink az, idén már jobbak: korszerűsítettük a lemezhengerlő gépünket, és az élhajlító be-, rendezést, továbbfejlesztettük a hegesztést és megfelelő szakembereiket képeztünk M. dévald — A mozdony- javitoban Csapágy» Az M—47—2000-es sorozatú hidraulikus dízelmozdony motorjának főtengely-csapágyazásán dolgozik Tóth József III., az ezüstjelvényes, szocialista brigád vezetője, a MÁV Miskolci Vontatási Főnökség mozdonyokat javitó üzemében. Fojtón László felvétele A fejlődés jó lehetősége Újításokról Az elmúlt évi termelőmunkát összegző számadatok ismeretében elmondható, hogy megyénk legrégebbi vegyipari vállalata, az Északma- gyarországl Vegyiművek sem tudta, úgymond, a gyárkapukon kívül tartani a világgazdaságban végbemenő recesz- sziót. A külpiaci problémák természetesen itt is hatottak, kedvezőtlenül éreztették hatásukat. Ez megmutatkozott abban is, hogy a termeléshez szükséges importanyagokat nehezebben tudták beszerezni, mint korábban, ami természetesen hatással volt mind a termelőmunkára, mind pedig a vállalatnál folyó beruházásokra, fejlesztésekre, új termelő egységek üzembe helyezésére is. Ennek ellenére ez a jó hírű vállalat az elmúlt évben is számottevő nyereséget realizált, igaz, a, tervezettnél valamivel kevesebbet, ám ez is elegendő ahhoz, hogy teljesítsék fizetési kötelezettségeiket és tovább fejlődjön, korszerűsödjön a vállalat. Manapság sokat beszélünk az úgynevezett kedvezőtlen hatásokról, számos iparágat .sújtó gondokról, problémákról. A gyár az elmúlt eszteh- dobén is talpon tudott maradni. Minek köszönhető, minek tulajdonítható ez az eredmény? — erről kérdeztük dr. Mogyoródi Ferencet, a vállalat műszaki igazgatóhelyettesét. — Több más tényező mellett, első helyen említeném a vállalatnál folyó műszaki fejlesztői munka hatékonyságát, a kutatások eredményeit. A rugalmasság és a piacképesség megőrzésé tekintetében ugyanis nagy7 szerepe van a kutató és fejlesztő munkának — mondja. — A minőségi követelmények ugrásszerű növekedését éreztük mind a belföldi, mind pedig az exportpiacokon, s ennek teljesítése esetenként a piacon való maradást, vagy 'nem maradást jelentette a vállalat számára. Tény, hogy elsősorban a korábban megkezdett kutatások és fejlesztések segítettek, amelyeket saját kutatóink a hazai partnerekkel együttműködve végeztek el; így például a Budapesti Műszaki Egyetemmel, a Központi Kémiai Kutató Intézettel és más intézetekkel. Csak egy példát említenék: a műszaki egyetem vegyipari műveletek.tanszékével a különböző elválasztási műveletek fejlesztésében értünk el olyan eredményeket, amelyeket, hogy7 úgy7 mondjam, - elő lehetett venni, s amelyekhez saját gépész- és villamos tervezőink készítették el a terveket, és saját erőből' gyártottuk le a berendezéseket. Ily módon oly7an technológiai gépészeti konstrukciós megoldásokat sikerült megvalósítani, amelyek lehetővé tették a termékek egy részénél a minőség javítását, ugyanakkor a termelés növekedését is. E(IV-egy kutatás, vagy fejűre ztés gyakorlatban való az EMV-hen megvalósítása sok mindennek a függvénye. Természetesen elsősorban pénzkérdés, s ha ez a rendelkezésre is áll, az sem mindegy, milyen gyorsan valósul meg az elmélet; a gyakorlatban, a termelőmunkában. — A foszgénalapú intermedierek és végtermékek minőségének javítására, a technológia fejlesztésére műszaki fejlesztési hitelt vettünk fel az elmúlt év elején, és az év végén már működött; a kísérleti üzem. Már január óta üzemszerűen termelünk és szállítunk tőkés exportra. Ez a fejlesztés széles körű vállalati összefogással valósult meg, s nagy örömmel mondhatom, hogy minden résztvevő maradéktalanul teljesítette feladatát. A kivitelezőink például folyamatosan,,. megszakítás nélkül dolgoztak ünnepnapokon, munkaszüneti napokon is. Ráadásul úgy, hogy a kivitelezés mellett za\'artala- nul folyt a termelés abban -az üzemben, amelynek területén ez a fontos fejlesztés megvalósult, a berendezés felépült. A lelkiismeretes, kötelességtudó munkának köszönhető, hogy az a program, ami tulajdonképpen az elmúlt év második negyedében kezdődött, nyolc-kilenc hónap ajatt megvalósult. Ezzel nemcsak a termelés volumenét sikerült megháromszorozni, hanem minden piacon eladható, jelenleg a világon a legjobb minőségű terméket tudunk előállítani. A folyamatos exportszállítások mindezt megfelelően bizonyítják. Ide kívánkozik az is, amelyről nem kis örömmel szólt a műszaki igazgatóhel.vettes, hogy a berendezés megvalósítása során olyran konstrukciókat dolgoztak ki a hazai gyártású gépek átalakítására, amelyeket az ÉMV korábban nem alkalmazott. Ezek tették lehetővé a számottevő minőségjavulást és a termelés növekedését. — Fontos az is — mondja az igazgatóhelyettes —, hogy ilyen megoldások megvásárlására mi már az elmúlt években is tettünk kísérleteket a külpiacokon, de minden esetben kitérő, vagy7 elutasító választ kaptunk. Az volt a szerencsénk, hogy ezekkel párhuzamosan élt kezdtük a saját fejlesztést is, ami sikerrel járt. A saját fejlesztések nagy szerepet játszanak abban, hogy az ÉMV pontosan teljesíti a központi fejlesztési programból rá jutó feladatokat, nevezetesen a foszgénalapú növényvédő szerek és intermedierek gyártásának fejlesztését. A vállalat saját erőből, illetve hitelből több mint 700 millió forintot ruházott be az elmúlt évben, s várhatóan ez a nagyságrend megmarad ebben az évben is. Az említett kísérleti üzemen kívül üzembe helyeztek egy növényvédőszer-interme- dier üzemet, és egy növény- védőszer-gyártó üzemet is. Mindkettőt saját kutató- én fejlesztőmunka alapján kidolgozott technológiával, j A tervezést a VEGYTERV, a kivitelezést hazai kivitelező vállalatok végezték el, dicséretes gyorsasággal. Az említett üzemek napjainkban folyamatosan termelnek. Ennek köszönhető, hogy a gyár növényvédőszer- és intermedier-termelése tovább nő, javítja a termékszerkezetet, bővíti az exportáru- alapot mind a szocialista, mind a tőkés piacokon. Persze, nemcsak a külpiac a fontos, hanem a hazai igé- nyrek, a mezőgazdaság szükségleteinek kielégítése is. A műszaki igazgatóhely'ettes az eredményes fejlesztő, kutató munka mellett elismerően beszél az újítók ed v növekedéséről, a megújulásra való törekvés számos kitapintható jeléről. — Az elmúlt évben az újítómozgalom tovább erősödött a vállalatnál, s eredményeiben még a kimagas-1 lóan jó, 1981-es évet is felülmúlta. — Manapság gyakorta hallani az újitómozgalom stagnálásáról, az újítások számának csökkenéséről a nagy- vállalatoknál, üzemeknél. Az EMV-ben ennek az ellenkezője tapasztalható. — Így7 igaz. Receptet nem tudok mondani, és nem is próbáltam erre választ, vagy magyarázatot keresni. Tény viszont, hogy a vállalat politikai, gazdasági vezetése kiemelt figyelmet fordít az újítómozgalom sok irányú segítésére, az újat alkotó emberek anyagi, erkölcsi elismerésére. Itt is, mint más vállalatoknál, minden évben meghirdetjük az újítási versenyt. Így7 tettünk az elmúlt évben is. Arra viszont törekszünk, hogy megfelelő programot, feladattervet adjunk az újítóknak, amelyben a vállalat legfontosabb, megoldásra váró műszaki témáit jelöljük meg. Véleményem szerint a pontosan kimunkált és közkézre adott feladatterv sokat segít az újítóknak. Fontosnak tartom azt is, hogy a különböző oktatási, továbbképzési rendszerekbe beépítettük az iparjogvédelmi, újítási jog- szabúl.vok, a vállalati újítási ügyintézés rendjének az oktatását is. Jelenleg például a kezdő diplomások részére folyik a szabadalmi oltalom megszerzésére vonatkozó ismeretek oktatása; azért, hogy a kutató, fejlesztő, vagy a termelés területein dolgozó fiatal szakembereink nagyobb hatásfokkal, könnyebben tudják a vállalati szellemi vagyont növelni. Úgy vélem, hogy7 vállalatunknál olyan légkör alakult ki, amely kedvez a kezdeményezésnek, az ötletek, az újítások kidolgozásának. Egyre többen ismerik fel, hogy előrehaladásunk egy7etlen útja és lehetősége a kutató-, a fejlesztő-, az újítómunka hatékonysága, eredményessége. Szarvas Dezső
