Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-22 / 44. szám

I flLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A7 MSZMP BORSOD-AB AC J-ZEMPI, EN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 44. szám Ara: 1 4«> FI Kedd, 1983. február 22. 0JÍTÁSOKRÓL AZ ÉMV-BEN (3. oldal) A KÉPERNYŐ ELŐTT (4. oldal) JÁTÉK ÉS VALÓSÁG (5. oldal) Cheysson éjutazott Moszkvából Zárszámadásokról jelentjük iMropíiv fipadta a francia külügyminisztert Veszteséges évek után nyereséges gazdálkodás jelenleg az építők az alapozási munkákat végzik Folyik a vasbetonsierelés a faltalp-geren- dákhoz. I belvárosiján épül Miskolcon, a Szemere és a Vörösmarty utca sarkán épül az az új iroda- és lakóház, melyben helyei kap az Országos Takarékpénztár városi fiókja, az Állami Biztosító, valamint egy forgalomirányító központ. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében épülő, négyszintes ház első emeletén o felsorolt intézmények, a további hátom emeleten összesen 33 OTP-értékesitésü lakás nyer elhelyezést. A tervekben a ház földszintjén egy 1400-1500 négyzetméter alapterületű, fedett autóparkoló megépítése is szerepei. A majdani iroda- és lakóház az első szintig úgynevezett Kerváz, az emelet pedig házgyári elemekből épül, fel. Tnvábkra is az élvMiliian Szentistvám VII. Pártkongresszus Tsz Az egykori nehéz matyó- múltat az elnökségi asztal cifrán hímzett térítői és az ünnepi köszöntőt mondó Uszökvető irodalmi színpad inges-gatyás óvódásai idéz­ték. Pontosabban csak ők emlékeztettek rá, hiszen a hajdani summás ősök mai utódai már hosszú évek óta a vidék gazdag gazdái, örö­kösei. Legékesebb bizonyság­ként íme a hír: Cserépvár­alja, Saenlistván, Tárd kö­zös gazdasága, a szentistvá- ni VII. Pártkongresszus Tsz tegnap megtartott zárszám­adó közgyűlésén ismételten eredményes esztendő mérle­gét vonhatta meg. Mi több, fennállása óta az egyik leg­eredményesebb esztendőiét! Hajdú Benjámin elnök nem véletlenül jelentette örömmel a nagy számban ősz. szegyűlt tagságnak: — A ki­tűzött célokat összességében (folytatás a S. oldalon) . A Moszkvában tartózkodó francia külügyminiszter hétfőn találko­zott az SZKP KB főtitkárával. Képünkön: Claude Cheysson (balról) a Kremlben megbeszélést folytatott Jurij Andropovval (jobbra). Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára hétfőn Moszk­vában fogadta Claude Cheys­son francia külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson tar­tózkodik a Szovjetunióban. ' A találkozón részt vett And- ! rej Gromiko, a- SZKP KB J Politikai Bizottságának, tag- 1 ja, a Szovjetunió külügymi- ’ «lisztére is. I A megbeszélésen Jurij Andropov' és Claude Chey- I sson áttekintette a szovjet— 1 francia kapcsolatokat és meg­vitatott több időszerű nemzet- köri kérdést is. Mindketten megállapították, hogy jók a ' lehetőségei a különböző te- ' Miietekre kiterjedő gyümöl­csöző és kölcsönösen előnyös szovjet—francia együttműkö­dés továbbfejlesztésének. ! A nemzetközi kérdéseket vizsgálva különös figyelmei szenteltek az Surőpai bizton­ság és együttműködés meg­szilárdításának, ezen belül a közepes-hatótávolságú nuk­leáris fegyverek egyenlősé­Puja Frigyes külügymi­niszter meghívására hétfőn hazánkba érkezett Stefan Olszowski, a Lengyel Nép- köztársaság külügyminisztere. A lengyel diplomácia ve­zetőjét a Ferihegyi repülőté­ren vendéglátója, Púja Fri­gyes fogadta. Jelen volt Ga- ramvölgyi József hazánk varsói, valamint Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykö­vete. A megérkezést követően Stefan Olszowski megkoszo­gen alapuló csökkentésére tett szovjet javaslatnak. Hangsúlyozták annak fontos­ságát. hogy folytatódjon a politikai kapcsolattartás és a párbeszéd a Szovjetunió és Franciaország között, a két ország népeinek hagyomá­nyos barátsága szellemében. Claude Cheysson a találko­zón átadta Jurij Andropov- nak Mitterrand köztársasági elnök személyes üzenetét. Hivatalos látogatásának be­fejeztével hétfőn elutazott Moszkvából Claude Chey­sson francia külügyminiszter. A francia diplomácia veze­tője a szovjet kormány meg­hívására tartózkodott a Szov­jetunióban. Cheysson búcsúztatására a repülőtéren megjelent And­rej Gromiko. valamint más hivatalos személyiségek. rúzta a Magyar Hősök Em­lékművét, majd késő délután a Külügyminisztériumban megkezdődtek, a hivatalos magyar—lengyel külügymi­niszteri tárgyalások. A megbeszélésen jelen volt Garamvölgyi József és Tadeusz Pietrzak. Este Púja Frigyes a Kül­ügyminisztérium vendéghá­zában díszvacsorát adott a lengyel diplomácia vezetőjé­nek tiszteletére. (Folytatás a 2. oldalon) Haztekba érkezeit a lengyel kiiügyminiszler Csobaji Taktaközi Tsz Rendkívül eredményes esz­tendő gazdálkodását "értékel­ték a csobajiak és taktabá- jiak közös gazdaságának, a Taktaközi Termelőszövetke­zetnek tegnap, hétfőn Tak- tabájon megtartott zárszám­adó közgyűlésén, amelyen részt vett Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Jogosan volt ünnepélyes a tsz dolgozóinak hangulata, hiszen négy évvel ezelőtt még 14,5 millió forintos mér­leghiánnyal, harmadéve is 2,7 milliós veszteség gond­jaival kellett megküzdeniük. Az új, hozzáértő, megfiata­lított vezetéssel az élen azonban már 1981-ben bebi­zonyították, hogy mostoha termőhelyi adottságaik elle­nére is lehet hatékonyan, nyereségesen gazdálkodni. Most pedig 1982 gazdálkodá­sát értékelve, a vezetőség beszámolóját ismertetve Fé­sűs Attila, a tsz fiatal elnö­ke arról adhatott számot, hogy üzemük termelési érté­két 67-ről 93,5 millió forint­ra növelték, nyereségük pe­dig a tervezett 5,6 helyett meghaladta a 6,3 millió fo­rintot. Nemcsak a gyors ütem­ben kialakított és felfejlesz­tett melléküzemágak haté­kony termelésének, hanem a teljesen új alapokra helye­zett alaptevékenység ered­ményeinek köszönhető a nagy előrelépés. A gazdál­kodás minden mutatójában, valamennyi ágazat eredmé­nyeiben lemérhető, mit je­lent a Taktaközi Tsz-benaz, hogy az 1980. évi három fel­sőfokú végzettségű szakem­ber helyett, ma már tizen­három szakképzett, bizonyí­tani akaró szakember veze­ti, irányítja a munkákat. Búzából például alig több, mint 30-ról 44 mázsa fölé növelték az átlagtermést. Kisebb vetésterületen az ed­digi csúcsnál húsz százalék­kal több kenyérgabonát si­került megtermelniük ala­csonyabb önköltséggel. De eredményes volt szemesku­korica-, siló- és fűmagter­mesztésük is. Az állatte­nyésztést segítette, hogy ja­vult a szálastakarmány-ter- mesztés, és százforintos má­zsánként önköltséggel si­került jó minőségben beta­karítani 1500 tonna réti és pillangós szénát. Lényeges volt, hogy növénytermeszté­sük nemcsak a közös szarvasmarha-állomány ta­karmányszükségletét elégí­tette ki, hanem 1034 tonna szemes takarmány és 466 tonna széna jutott a háztáji ágazatnak is. Az eredmény: a szarvasmarha-tenyésztés ágazati nyeresége elérte a 4 millió forintot. A hízómar­ha-értékesítést 1980-hoz vi­szonyítva megötszörözték, mégpedig új módszerrel, úgy, hogy a saját tenyészté­sű és a vásárolt alapanya­got a háztáji gazdaságokba helyezték ki bérhizlalásra. Jelenleg az ilyen „kihelye­zett” hízómarhák száma már megközelíti az ezer darabot, s az idén a tavalyi húsérté­kesítést megduplázzák. A közössel párhuzamosan, sikerült felfejleszteni a tsz mindkét községében a ház­táji, árutermelését. A szövet­kezet segítségével, szervezé­sében a háztáji gazdaságok 16,8 millió forintos értéket termeltek az elmúlt évben. A melléküzemágak, így az építőrésrieg. a konfekció- ipari üzemág, a drótszövet- gyártó részleg árutermelése, munkájának hatékonysága is tovább fejlődött. A mellék­üzemágak, az idei tervek szerint is tovább bővülő ipa­ri tevékenység külön érde­me, hogy sokak számára te* remti meg az eddig hiány­zó helyi munkalehetőséget' A konfekcióágazat például csaknem száz nődolgozót a drótszövetgyártás 40 férfi munkaerőt foglalkoztat. Az elmúlt évi munka ér­tékelése után az idei esz­tendő terveit; is határozattá, a tsz törvényévé emelte a közgyűlés. A termelési érték mércéjét 93,5-ről 120 millió forintra emelték, mégpedig olyan hatékonysággal, olyan költséggazdálkodással, hogy tiszta nyereségük közel meg­duplázódjon, elérje a 13 millió forintot. A zárszámadó és tervtár­gyaló közgyűlésen felszólalt Grósz Károly, a megyei pártbizottság első titkára, aki elismerően szólt a Taktakö- ri Tsz-ben elért eredményeik­ről. .Hangsúlyozta: ebben a gazdaságban megértették,’ hogy a sikerek, az eredmé­nyek egyik fö követelménye az egyre jobban végzett munka. Fontos tényező an időjárás, de nincs az a ked­vező időjárás, amely pótol­hatná a tagság szorgalmát,' becsületes munkáját. És elv­ben a gazdaságban adva volt a sikerek másik fő forrása, a hozzáértő, jó vezetés is. Nagyra értékelte, hogy a tsz zömmel fiatal vezetői, jól képzett szakemberei korsze­rűen gazdálkodtak, megkö­vetelték a fegyelmet, ebben maguk is példát mutattak, s a fejlődés érdekében mertek kockázatot vállalni. A sike­rek jelentős tényezőjeként említette a tagság és a ve­zetés egyetakarását, azt, hogy a szövetkezetben mindenki tudta: a közös célok, az egyéni boldogulás érdekében hogyan kell igazodni a vál­tozó körülményekhez, hoJ gyan, milyen hatékonyság­gal kell dolgozni. A célok, a miért, a hogyan ismerete, az elmúlt évihez hasonlóan be­csületes, még szorgalmasabb munka, a jó vezetés, egyik biztosítéka lehet az idei ma­gasabb célok elérésének, s az elkövetkező esztendők eredményeinek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom