Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-20 / 43. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 2 1983. február 20., vasárnap Szombaton is friss kenyer Inngymeleg friss kenyér illatával telített a Miskolci Sütőipari Vállalat vasgyári üzemének Fürdő utcai bolt­ja. Nálunk nem , [divat” — szerencsére — a sorako- zás, de ez előtt a bolt előtt évtizedek óta sorba állnak az emberek. A magyarázat egyszerű. Itt készül a burgonyás ke­nyér. Kapható az a. boltok­ban is, de a szállítás min­dig ront valamit a minősé­gen. Az „Ínyenceknek” meg­éri a kis sorokazás azt, hogy a kemencéből kikerült szép, formás kenyeret kapja kéz­hez. . Tegnap, szombaton reggel hat órakor telt le az ilyen­kor szokásos, 12 órás mű­szak; Tajthy Gáspár üzem­vezetőt reggel munkahelyén találtuk. — A pékek már haza­mentek — mondja —, most a heti nagytakarítás és a gépkarbantartás folyik. Há­rom műszak dolgozik egész héten, napi nyolc órában, csak a szombatra virradók munkaideje 12 óra. Ilyen­kor van idő rá — vasárnap délig, amikor ismét megkez­dődik a sütés —, hogy a szükséges nagytakarítást nyugodtan elvégezhessük. — Milyen volt az elmúlt éjszakai munka? — Az alagút-kemencénk mellett 5 hagyományos gő?- kémencénk üzemel, ott ké­szül az eredeti, kézileg for­mázott kenyér.. Ennek van olyan nagy közönségsikere. s Szépen — „■Köszöntjük a városi Szép magyar beszéd versenyének résztvevőit!” — ez a felirat várta tegnap, szombaton Miskolcon, az 1-es számú Ipari Szakközépiskolába ér­kező .--diákokat. akik eljutot­tak a? Kazinczy -Ferencről el- nevezett- Szép . magyar be- szédjpverseny városi döntő­jére,....:, • ,A versenyt 1960-ban ala­pította Péchy Blanka szín- művésznő, a magyar nyelv­műveltség ápolása érdeké­ben. Célja az volt, hogy a szép magyar beszédre ser­kentsen, hiszen mint köny­vében is írta: „Égetően idő­szerű az általános beszéd­kultúra megteremtése.” Miskolc középfokú tanin­tézetének diákjai már az év elejétől készültek a nemes vetélkedőre. Tudásukat elő­sző” szaktanáraik előtt mér­Az elmúlt éjszaka három gőzkemence működött, egy- egy vetővel és kisütővel. Ez nehéz fizikai munka a pék­szakmában. Nem is könnyű ma már úgynevezett la­pátos péltet találni. .— Mennyi volt az elmúlt éjszakai termelés? — Készítettek 90 mázsa kenyeret és 50 ezer zsemlét. — A saját boltjuk meny­nyit ad el ebből? — Szombaton délutánig nyitva tartunk, 8 mázsa ke­nyér és 300 zsemle marad itt, ez el is szokott fogyni. De hozzá kell tennem, hogy a boltunkban, a Lorántffy Zsuzsanna utcai kenyérgyár termékeit is árusítjuk, in­nen kapjuk a 2 kilós és az 1 kilós kukoricás kenyere­ket. Ezek is nagyon kedvelt árucikkek. — Hány ember dolgozott összesen az éjszakai mű­szakban ? — Mindenkit beszámítva húszán. A reggeli órákban még folyt a kiszállítás, miköz­ben öt takarítónő serényke­dett az elcsendesedett mű­helyben. Vasárnap délben újra kez­dődik a munka, folytatódik a termelés, hogy hétfőn reg­gelre ismét friss kenyér és zsemle várja a vásárlókat ebben az igen kedvelt bolt­ban, amelynek jó hírét-ne- vét évtizedek óta sikerült megőrizni. A. I. magyarul! hették össze iskolai szinten. A legjobbak közülük —• huszonkilenc tanuló — ott voltak a tegnapi városi dön­tőn, amelyet két kategóriá­ban: a szakmunkásképző in­tézetek és a szakközépisko­lások között hirdettek meg. A kategóriák első két he­lyezést elért diákjai részt vehetnek április 22—23—24- én azon az országos döntőn, amelyet Győrben rendeznek meg. A döntő legjobbjai a kö­vetkezők lettek: a szakmun­kásképző intézetek tanulói kö­zül első lett Szmolka Edit (kereskedelmi és vendéglátó­ipari), második: Eszlári Klára (egészségügyi); a gim­náziumok, szakközépiskolák­nál pedig a sorrend: el­ső Zákány Zsuzsa (Zrínyi Gimnázium), második Orosz Györgyi (egészségügyi szak- középiskola). Több napos vidámság, felvonulások, fergeteges zene - a héten a karnevál hagyományos forgataga kavargott Rio de laneiróban. Képünkön: szambatáncosok a brazil nagyváros utcáin. Eredményes esztendő zárszámadása (Folytatás az 1. oldalról.) több tejet értékesített az el­múlt évben. Az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladta a 4200 litert, s 93 százalékos volt a borjúszaporulat, a ju­hászaiban pedig 116 százalé­kos a bárányszaporulat. A Sajó menti határrészek­ből az Egyetértés Tsz csak a Zöldért útján több, mint öt­ezer mázsa zöldséggel, ká­posztafélével és burgonyával járult hozzá a megye pia­cainak jobb áruellátásához. Jelentősen hozzájárult az elmúlt év eredményeihez az ipari tevékenység, elsősorban a felfejlesztett, a piacképes termékeket gyártó vasipari részleg, amelynek áruterme­lése meghaladta a 44 millió forintot. Elmúlt évi munkasiker, eredmény, hogy minden vo­natkozásban jól alapozták meg 1983 gazdálkodását. Nö­vénytermesztésük idei remé­nyeit növeli a jó minőség­ben elvégzett őszi munka. Jelentősen megnövelt vetés- területen, 1440 hektáron zöl­dednek szépen búzavetéseik. A putnoki Egyetértés zár­számadásán részt vett és a küldöttgyűlésen' felszólalt dr. Havasi Bála, a megyei párt- bizottság titkára. Az elmúlt év sikeres munkájáért, a je­lentős eredményjavulásért a megyei pártvezetés elismeré­sét tolmácsolta az Egyetértés Tsz több, mint 630 dolgo­zót foglalkoztató közösségé­nek. Hangsúlyozta, h i y kedvezőtlen adottságok kö­zött termelő gazdaságuknak milyen jelentős szerepe van a megye ellátásában. Szántó­földjeiken aratják az ózdi járásban megtermelt kenyér- gabona csaknem felét. Az idei feladatokról szólva el­mondta, hogy jó alapokról indulva, folytatva azt a kö­vetkezetes munkát, amelyre 1982-ben ráhangolódtak, még eredményesebbé, hatéko­nyabbá tehetik gazdálkodásu­kat. mim Vándor Sándor kórnsszcmle Negyedik alkalommal ren­dezik meg az idén hazánk­ban a Vándor Sándor kórus­szemlét — többek között — a Művelődési Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa, a KISZ Központi Bi­zottsága, a Magyar Rádió és Televízió, valamint a Nép­művelési Intézet és a Kóru­sok Országos Tanácsának meghirdetésére. Az országos szemle Borsod megyei hang­versenyét tegnap, szombaton tartották meg Miskolcon, a Rónai Sándor megyei Műve­lődési Központban. A hangversenyre közel ötszáz résztvevővel, tizen­két csoport nevezett be az elmúlt év márciusában. A területi bemutató után, a zsűri véleménye alapján, Nevének hallatára világ­hírű autóversenyzők szinte vigyázba merevednek a vo­lánnál. Sokan kőszívű, el­lentmondást nem tűrő em­bernek tartják, aki számá­ra a versenyautók mindig is fontosabbak voltak . a versenyzőknél. Enzo Ferra­ri a február lS-án 85. szü­letésnapját ünnepelt, vi­lághírű konstruktőr mind a mai napig nem jutott hozzá önéletrajzának meg­írásához, előrehaladott ko­ra ellenére,, minden érdek­lődését az állandóan válto­zó konstrukciók kötik le. A Forma—1-es erőpróbák után. pilótáinak első dolga, hogy a telefonhoz szalad­janak, s részletesen beszá­moljanak mindenről a mes­ternek. Enzo Ferrari min­dennap ott ül a Modena melletti Maranello-ban lé­vő gyára egyik irodájában, ott saját televíziós hálóza­tán keresztül folyamatosan nyomon követi az éppen tesztelés alatt álló verseny­autóit. Fia, a tehetséges' mér­nökként indult Dino 1956- ban bekövetkezett tragikus halála óta Ferrari egyetlen nap szabadságot sem enge­délyezett magának. Vállal­kozóként fel kellett adnia önállóságát; gyára 1969 óta a Fiat-konszernhez tartozik. A gyáralapító az üzletve­zetést is kiadta a kezéből, hogy életét kizárólag a For­ma—1-es istálló -ügyeinek szentelhesse. Gyára kapui­ból évente több mint 2500 exkluzív kocsi gurul ki. s közülük a legolcsóbb is 80 ezer nyugatnémet márká­nak megfelelő összegbe ke­rül. Ezek a sportkocsik so­hasem érhetik el teljesítő­képességük felső határát, nagy részük az Egyesült Ál­lamokba. kerül, ahol 90 ki­lométeres sebességgel kény­telenek vánszorogni a szé­les utakon. valamennyi kórus jógot nyert a megyéi hangverse­nyen való részvételre. A kó­rusok tegnap adták elő a kötelező és a szabadon vá­lasztott műveket. A megyei szemlén ott volt — többek között — a gönci - művelő­dési ház vegyeskara, a sá­rospataki művelődési ház kamarakórusa, a leninváro- si művelődési központ mun­káskórusa, a Szerencsi Édes­ipari Vállalat férfikara, a MÁV Miskolci Járműjavító Vállalat férfikara, az ede- lényi járási művelődési központ férfikara. A me­gyei szemle legjobbjai részt vehetnek azon az országos fesztiválon, amelyet május 20—21—22-én tartanak meg az ország több nagyvárosá­ban. Enzo Ferrari életét tíz­éves kora óta az autósport tölti ki. Ekkor vitte el édes­apja a bolognai pályára, s ismertette meg a híres Lancia-pilótávaX, Nazzaro- val. A találkozó sorsdöntő­nek bizonyult: az idősebb Ferrarinak fel kellett adnia azt a reményét, hogy Eli­zából operett-tenort vagy sportújságírót nevel. Enzo Ferrari 20 éves ko­rában indult először autó­versenyen. Egy évvel ké­sőbb a szicíliai Targa Flo- rio-ban egy Alfa Romeo vo­lánja mögött másodikként haladt át a célvonalon. Ez volt rövid versenyzői pá­lyafutásának legjobb ered­ménye. A Ferrari-cég önálló tör­ténete 1938-ban kezdődött., Enzo Ferrari akkor vált meg az Alfa Romeo válla­lattól, és a végkielégítésből saját autógyárat alapított. A II. világháború után 1947-ben kapott először a Ferrari-márlca autós nagy­díjat, hogy azután öt év­iiéi később, 1952-ben Al­berto Ascari révén, a Fer- rari-istálló Forma—1-es vi­lágbajnokságot nyerjen. Azóta összesen kilenc al­kalommal végzett a Forma —1-es világbajnoki vetélke-- dés élén Ferrari-kocsi: As­cari és Lauda két-két, Fan­gio, Hawthorn, Hill, Sur­tees és Scheckter pedig egy- egy alkalommal vitte dia­dalra a Ferrari-céget. A nagy sikereket azonban be­árnyékolják a halálos bal­esetek: verseny közben vesztette életét a cégnek di­csőséget hozó Ascari. Cas- tellottinak, Mussónak, Ban- dininek is az életébe került a versenyzés. Enzo Ferra­rinak ezért alig van re­ménye arra, hogy istállójá­ba élvonalbeli olasz pilótá­kat tud szerződtetni. Éhező kontinens A z elkövetkező tíz évben olyan súlyos élelmiszerhiá­nyokkal kell szembenéznie Afrikának, hogy nem ki­zárt véres éhséglázadások kitörése sem. Edouard Saouma, az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezeté­nek, a FAO-nak a főigazgatója és szakértő kollégáinak helyzetértékelése szerint, legfőbb ideje meghúzni a vész­harangokat. Emberek tömegei fognak éhen halni — hang­zik John Robertson, egy zimbabwei közgazdász baljóslata. Ha azt a kifejezést halljuk, hogy afrikai mezőgazdaság, akkor a szárazság és az éhínség jelképei, az állati tetemek borította repedezett föld, a csontig lesoványodott, felpuí- íadt hasú, könyörgő szemű kisgyermekek látványa, idéző-. dik fel bennünk. A híradófilmeken is látható élelmiszer - segély-osztásokra nincs minden éhezőnek lehetősége, vagy ereje eljutni. Afrika beteg, és gyógyulására az egyetlen esély, ha az élelmiszer-termelést ugrásszerűen növelni tudnák — szö­gezte le a FAO főigazgatója nemrégiben egy interjúban. Előbb azonban a beteg „egészségi állapotának” további romlását kellene megakadályozni. Afrikában —■ itt első­sorban a Szaharától délre eső területek értendőek — ugyan­is egyre csökken az egy főre jutó élelmiszer-termelés. Rá­adásul a világon Afrikában a legnagyobb a népszaporu­lat: évente három százalék. A felhalmozódott válság leginkább a gyarmati időszak öröksége. Afrika fehér gyarmatosítói a kivitelre alkalmas mezőgazdasági termékeket részesítették előnyben, és nem törődtek a lakosság táplálásának forrásaival. A független­ség elnyerése után a fiatal államok vezetői sem mutattak érdeklődést a mezőgazdasági politika iránt. Gazdasági erő­feszítéseik a városokra, az iparra és az olyan presztízs­jellegű létesítményekre összpontosultak, mint a repülőte­rek. kongresszusi paloták, s nemigen törődtek a falusi em­berek mindennapos létfenntartási küzdelmével. A felvá­sárlási árak olyan alacsonyak, hogy a földműveseknek egy­szerűen nem érdemes többletet termelni. Az afrikai országok döntő többsége kénytelen hatalmás összegeket fordítani • élelmiszer-behozatalra. Közben azon­ban egyre kevesebbet kapnak az ásványkincsekért, és :iz olyan mezőgazdasági, exportcikkekért, mint a kakaó, vagy a cukor. így már képtelenek a korábbi mennyiségben vá­sárolni élelmiszert. Most, a nyolcvanas évek elejére vált igazán világossá, hogy Afrikában a gazdasági fejlődés fő akadálya a mezőgazdaság nyomorult állapota. A FAO szerint a nemzetközi segítségnek arra kellene irá­nyulnia, hogy az afrikai falvakban megteremtsék olyan, a többlettermelést biztosító földművelési eljárások alkal­mazásának lehetőségeit, amelyeket a parasztok könnyen el tudnak sajátítani. Növelni kellene persze a felvásárlási ára­kat. Ehhez azonban a városokban emelni kellene az élel­miszerárakat. Éppen ez az, amitől a legtöbb afrikai* kor­mányzat retteg. Hiszen a rendszerekre'a városi lakosság' elégedetlensége jelenti a közvetlenebb veszélyt. z érintett kormányzatoknak, persze a fejlett ipari or- II szagok támogatásával, valamit lépniük kell. Nincs ■' más*választásuk, ha el akarják kerülni, hogy bekö­vetkezzenek a FAO igazgatója által megjósolt elemi erejű éhséglázadások. Mieczyslaw Rakowski magyarországi látogatása Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívá-. sára Budapesten tartózkodott Mieczyslaw Rakowski, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyet­tes és a kíséretében lévő Stanislaw Ciosek szakszer­szervezeti miniszter. A lengyel vendégekkel ta­lálkozott Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára. Mieczyslaw Rakowski láto­gatása sorún megbeszéléseket folytatott Aczél Györggyel, a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titká­rával, Gáspár Sándorral, a Politikai Bizottság tagjával. Értesítjük a lakosságot, hogy az új és használt LIBA ÉS KACSA ÁGYTOLLAT a legmagasabb begyűjtési áron felvásárolja az Észak-magyarországi Nyersanyag-hasznosító Vállalat II. sz. bőrszaktelepe (Miskolc, Búza tér 12.) ' Nyitva: hétfőtől péntekig 6.45—14.45 óráig a SZOT főtitkárával és Sar­lós Istvánnal. Tárgyalásaikon eszmecserét folytattak a politikai, gazdá­sági, kulturális együttműkö­dés kérdéseiről. Külön fi­gyelmet szenteltek azoknak a feladatoknak, amelyek a gaz­dasági együttműködés fej­lesztését szolgálják. A ven­dégek tájékozódtak a magyar szakszervezetek munkájáról, valamint a szakszervezeti ká­derképzés és továbbképzés tapasztalatairól, és ismertet­ték a lengyel szakszerveze­ti mozgalom helyzetét. A lengyel miniszterelnök - helyettes részt vett a vecsési Ferihegy Tsz zárszámadó közgyűlésén és a hét végén a főváros és a Duna-kanyar nevezetességeivel ismerke­dett. I Enzo Ferrari, a gyáralapító

Next

/
Oldalképek
Tartalom