Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-18 / 41. szám
ESZftK-MÄGYARORSZAG 4 1983. február 18., péntek Filmlevél Sértés Vajda László és Suko Sándor a film Éttermi beszélgetés című epizódjában' Olyan film, illetve filmösszeállítás kerül mától a premiermozik műsorára, amit i csaknem négy évvel ezelőtt, j 1979 nyarán a Magyar Tele- : vízió sugárzásában bizonyára százezrek láttak. A Va- szilij Suksin három elbeszélése nyomán Bacsó Péter rendezésében készült Sértés című magyar filmről van szó, amely három, egymástól gyakorlatilag független kis történet, mégis valami módon összetartozik. Az 1974- ben elhunyt Suksin a het- ; venes évek derekán roppant népszerű volt nálunk. Novellái, kisregényei igen olvasottak voltak, ismertük néhány filmszerepét, filmjei közül pedig A vörös kányafa című szinte elementáris erővel hatott a magyar közönségre is. A kitűnő színész- író-rendező viszonylag fiatalon — 45 éves volt — távozott el örökre, hátrahagyott életműve viszont velünk maradt. Bacsó Péter Suksin három elbeszélését választotta megfilmesítésre. Ha csak A vörös kányafa című filmet ismernénk Suksin gazdag életművéből, s nem tudnánk, hogy íróként, színészként, rendezőként egyaránt kiváló volt, akkor is felfokozott várakozással ülnénk a novelláiból készült film , elé, mert tudhatjuk, hogy a ma embere, kortársaink élete olyan mélységeibe lesz módunk betekintenünk, azokat olyan megközelítésben láthatjuk, ahogyan azt nagyon kevesek képesek ábrázolni. A televízióban ez a film igen nagy siker volt. s csak helyeselhető az a gyakorlat, hogy az igazi értékeknek a mozibeli utóéletet is biztosítja a forgalmazás. Bacsó rendezésében Suksin mondandója maradéktalanul érvényesül, érződik a három novella történési helyének hangulata, közvetlen ismerőseinkké lesznek alakjaik. Az összeállításnak címet adó Sértés apró, egyszerű, mondhatnánk mindennapos történet: a nagyszájú, önmaga „szemétdombi kakasszerű” hatalmába beleszédült áruházi eladó oktalanul meggyanúsít egy férfit, megalázza a kiszolgálásra váró embersor és saját kisfia előtt, s nincs senki, aki az ártatlanul megbántott ember mellé állna, sőt rá haragusz- nak, mert feltartja a sort, s e nehezteléstől már csak egy lépés, hogy a vádaskodó mellé álljanak. Mindössze annyi történik ebben a novellában, hogy valakit alaptalanul megvádolnak, mások meg gerinctelenségből még bele is rúgnak, meg is veretik. Kis eset, nálunk is előfordulhat, mindennapos. Mégis költészetté emelte humanista mondandója, megfogalmazásának drámai feszültsége és Tordy Géza, meg Kállai Ilona kitűnő szerepformálása. Éttermi beszélgetés a címe a másik novellának. Két ismeretlen ember találkozik: a csupa életigenlés, erő, egészség és tettvágy favágó, meg a már csak a múlton merengő, csupa kielégítetlen vágyakozás nyugdíjas. Kettőjük beszélgetése, néhány közös órája mindpssze a történet, de roppant dráma feszül a Suka Sándor formálta öregember lassú feloldódásában, vágyai megváltásában és másnapi kijózanodásában, s nem kevésbé érdekes, • sőt sokszínű, élő ember Vajda László favágója, aki a ridegen elegáns étterembe az elégedett, dolgos emberek világát hozta be és sugározta szét. A nem várt vendég című harmadik novella akár egész filmet is kitölthetett volna, ám Bacsó — híven Suksin- hoz — művészi mértéktartással, roppant tömören fogalmazott/ A nevelőapa házában felnevelkedett, serdülőkorú lány nem tud apjáról, anyja titkolja kilétét, mert elítélték, börtönben volt. Az apa váratlan megjelenése, szembetalálkozása lányával, egykori -feleségével ismét a ma embere életének egy ritkán megpillantható töredékére nyitott ablakot, megéreztetve e találkozás feszült drámaiságát. Gábor Miklós remeklése az apa vodka-rabja alakjában valóban hosz- szú időre emlékezetes alakítás. Akárcsak a Sértés című filmösszeállítás egésze. A film négy év alatt mit sem veszített értékeiből. Jó szívvel ajánlhatjuk megtekintésre. Tizenkét évvel ezelőtt mutatták be először a hazai mozik a most országos felújításban műsorra tűzött Eper és vér című amerikai filmet. A Stuart Hagman rendezte film 1968-ban, a nagy diákmegmozdulások idején játszódik Amerikában, s egy olyan diák tragikus végű drámáját mutatja be, aki véletlenül kerül a forrongók közé, de azok és célkitűzéseik megismerése, meg egy diáklány szerelme végül is tudatossá teszi benne: neki is a többiek között a helye. Tragédiája, hogy a rendőrséggel való összecsapásban életét áldozza. Másfél évtized telt el a diákmegmozdulásokban bővelkedő 1968-tól, e film értékei azonban mit sem koptak. Most — a filmbaráti körök mozijaiban — újabb mozilátogató generációk ismerhetik meg. Benedek Miklós Hangversenvkrónika Miskolci művészek kamarakoncertje r Jó ötlet volt a két miskolci kvartett, az Űj Miskolci Vonósnégyes és a Gál-vo- nósnégyes egy koncerten való bemutatkozása, mert a közös műsor talán serkentette őket az alaposabb felkészülésre, az elmélyültebb munkára — s nekünk, a közönségnek is alkalmunk nyílott rá, hogy (nem sokkal a fúvósok szép benyomást keltő estje után) most a vonós ka- maratársulásokban rejlő lehetőségeket is megismerjük. A február 10-én megtartott hangversenyen elsőként az Üj Miskolci Vonósnégyes (Kiss Ernő. N. Füzes Mária, Nagy László, Iván Klára) lépett a Bartók-terem dobogójára, méghozzá az együttes hangzásához és adottságaihoz jól ' igazodó művel, Borodin II. vonósnégyesével. A telt, érzelmekkel átszőtt hangzás, az indítások és zárlatok fegyelmezettsége mihd-mind azt bizonyították, hogy az együttes szeretettéi és igazi műgonddal fordult a kompozíció felé. A Gál-vonósnégyés (Gál Károly, Kalocsay Agnes, Bonyhay Lajos, Nemes Tamás) Dohnányi Zongoraötösét mutatta be. Körmendy Klára közreműködésével. A mű lendületes és hatásos megszólaltatásához sikerült megtalálniuk azt az intenzív, tömör hangzást, amelyet jól segített a zongora, s amely végül is a Dohnányi-darab egész karakterét meghatározta. Befejezésül a két kvartett három-három tagja (Gál Károly, N. Füzes Mária. Iván Klára. Nemes Tamás. Bonyhay Lajos és Nagy László) az egyik Brahms-szextettet (op. 36.) szólaltatta meg merész interpretációval, bátor dinamikai eszközökkel és határozott tempóértelmezéssel. S bár kétségtelen, hogy nagyobb önbizalommal, s némi jó értelemben vett rutinnal tovább fokozható mindhárom elhangzott alkotás értéke, az est minden kétséget kizáróan bizonyította a két vonósnégyes fejlődését. méghozzá egy jó színvonalú, értékes koncert keretei között. Haydn-koncert Már régen hallottuk olyan jó formában játszani a Miskolci Szimfonikus Zenekart, mint február 14-én, a Miskolci Nemzeti Színházban megtartott Havdn-koncerten. Ahogy az Oxford szimfónia első tételét leheletfinoman elindították, amilyen könnyed, gracilis technikával szólt a vonóskar, azt minden túlzás nélkül elegáns stílusnak is nevezhetjük. És ez a játékmód tökéletesen megfelelt a szimfónia világának. A kitűnő zenekari hangzáshoz felkészült, részleteiben is pontosan kidolgozott kórusmunka társult az est másik műsorszámában, a Nelsonmisében. Szinte már törvényszerű. hogy a Miskolci Bartók Kórus, Reményi János- irányítása mellett, minden évadban kirukkol egy- egy becsülettel vállalt ’ ora- tórlkus mű megszólaltatásával, mint ahogy — sajnos — az is törvényszerű, hogy a befektetett ambíció és műgond jelentős része elszáll a színház nyitott színpada fölötti. több emelet magasságú zsinór-padlás űrjébe. Ba.itay Horváth Ágota. Varsányi Mária, Réti Csaba és Gregor József, énekelte a mise szólóit, tolmácsolásuk, és Pál Tamás kitűnő dirigálása, kifejező karmesteri irányítása tette teljessé ezt a hangversenyt, amelyet vállalkozásában és megvalósulásában egyaránt az évad egyik legértékesebb produkciójának tarthatunk. D. Szabó Ede Pályaválasztási tanácsok alaki főiskolára jeienlkez A pedagógus igen főnk« szerepet tölt be társadalmunkban, hiszen tanítványain keresztül tudásával, magatartásával, közéleti tevékenységével a szülőkre, a társadalom széles rétegeire is hat. A tanítói és óvónői mun- ■ ka szép és nehéz vállalása elkötelezettséget jelent a nép, a nemzet, a szocialista művelődés szolgálatában. Ezt a hivatást eredményesen csak azok tölthetik be, akik szeretik a gyermekeket, a \ főiskolán jövendő feladataik megoldására lelkiismeretesen felkészülnek, rendelkeznek azokkal a képességekkel, amelyek a pedagógiai munka végzéséhez szükségesek. Továbbtanulásra csak érettségizett fiatalok jelentkezhetnek. A felvételi jelentkezés előkészítő munkájában jelentős szerepe van az osztályfőnöknek, az alapszervezet KISZ-felelősének — levelező tagozaton a rtiunkahely vezetőinek. A jelentkezési lap mellékleteként részletesen véleményezni kell a pályázó közösségi munkáját, emberi tulajdonságait, s ami; igen döntő, hogy mindezek alapján javasolják-e továbbtanulásra. Ismeretes, hogy ettől az évtől lényegesen megváltozik a főiskolai felvételi rendszer. Főiskolánkon kötelező felvételi írásbeli és szóbeli tárgy a magyar nyelv és irodalom, választható szóbeli tárgy a történelem vagy a matematika. Tehát irodalomból írásbeliznek is, szóbeli znek is a jelentkezőit, történelemből vagy matematikából csak szóbeli vizsgát tesznek. A szóbeli vizsga anyaga nem haladja meg a középiskolai új tanterv által megjelölt törzsanyagot. A témaköröket az évenként megjelenő felvételi tájékoztató tartalmazza. A felvételi összpontszám maximálisan 120 lehet. Ennek egyik fele az úgynevezett hozott, a másik fele a szerzett pontszám. A hozott pontszámot a középiskola harmadik és negyedik osztályaiban a felvételi hat tantárgyból (mely középiskolánként változó) az év végén kapott osztályzatok képezik. A szerzett pontszám az érettségi írásbeli dolgozatért és a szóbeli felvételi vizsgáért kapott pontok összege (304-30 pont). A pontszerzésből megállapítható, hogy az összpontszám (120) 50 százalékát a középiskola harmadik és negyedik osztály végén kapott osztályzatok képezik, 25 százalékát az érettségi írásbeli dolgozatért, 25 százalékát a szóbeli felvételiért kapott pontok adják. A 120 pontos értékelési Rendszer jobban méri az általános műveltséget, az érdeklődést, jobban tükrözi a jelölt általános szorgalmai, egv^nletes munkateljesítményét. Az óvónői szakra jelentkezők a felvételi vizsga során beszédkultúra, színérzék, zenei hallás és testi alkalmas- sági vizsgát tesznek. A főiskolai tanulmányi idő a tanítói szakon 3 év (6 félév). az óvónői szakon 2 év (4 félév). A hallgatók oktatása. képzése előadásokon, szemináriumi foglalkozásokon és szakkollégiumokban folyik. Az évfolyamok általában 150 főből álinak. és 20—25 fős kis közösségekre (ón. állami csoportokra) oszlanak. A hallgatóknak a tanterv előírta tananyagot féléves, illetve éves bontásban kell elsajátítaniuk. Az egyes tárgyaikból a félévek végén tanári aláírást, gyakorlati jegyet kapnak. másokból kollokválnak, a több féléves tárgyakból pedig szigorlatot tesznek. A tanítójelölteket elsősorban az általános osztálytanítói munkára készítjük fel. Emellett azonban minden hallgató egy-egv szakirányban elmélyültebb, speciális tanulmányokat folytathat. Érdeklődésének. képességeinek megfelelően köteles választani az orosz nyelv, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, népművelés és könyvtár szak- kollégiumok közül egyet. Az óvónőjelöltek az általános képzésen túl a következő speciális kollégiumok közül választhatnak: idegen nyelv, bábozás, népművelés, nevelőotthoni nevelés, korrekciós nevelés. A hallgatók felkészítését, a nevelő-oktató munkagyakorlatok végzését csoportos látogatások (hospitálások), bemutató tanítások előzik meg. A jelöltek — megadott szempontok szerint — megfigyelik a gyakorlóiskolában — óvodában — folyó munkát, s a látottakat, hallottakat megbeszélik, elemzik. Az utolsó félévben a tanítójelöltek záró- tanítást, az óvónőjelöltek pedig zájrófoglalkozást tartanak. Sikeres államvizsga álapján a jelölt általános iskolai tanítói (s a választott szak- kollégiumból kiegészítő), illetve óvónői oklevelet kap. Nappali tagozatos hallgatóink tanulmányaik végzése alatt anyagi támogatásban részesülnek. A múlt tanévtől kezdődően új ösztöndíjrendszer került bevezetésre. Az ösztöndíjak és szociális juttatások célja az, hogy hatékonyan segítse az alacsony jövedelmű szülők, elsősorban a, fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását, s jobb tanulmányi • munkává ösztönözze a hallgatókat. Főiskolánknak három kollégiuma van, melyek szervesen a főiskolához tartozna tó, s önkormányzattal rendelkeznek. A kollégiumokban kulturált körülmények k;V- zött több rriint 200 hallgató helyezhető el. Főiskolánk levelező tagozatára képesítés megszerzése céljából általában Oktatási intézményekben' pedagógus munkakörben, pedagógiai képesítés nélküli dolgozók pályázhatnak. A kérelmeket a megyei tanács művelődésügyi osztályára kell felterjeszteni. A felvételi vizsgák anyaga és felvételei azonosak a nappali tagozatra jelentkezőkével, azzal a kivétellel, hogy érettségi vizsgájuk időpontjától függetlenül írásbeli felvételi dolgozatot írnak. A felvételi vizsga alól mentesülnek azok a pályázók, akik a Nevelési alapismeretek záróvizsgájárói szóló bizonyítvánnyal rendelkeznek, és egy éve képesítés nélküli pedagógus munkakörben dolgoznak. A levelező tagozatra felvett hallgatók tanulmányaikat a levelező tagozatos oktatásra vonatkozó hatályos jogszabályok alapján folytathatják. Azon hallgatók, akik nem pedagógus munkakörben dolgoznak, tanulmányaik utolsó két féM évében egy-egy hétig hospi-’ tálni, egy-egy hétig tanítani kötelesek. A Művelődési Minisztérium „Tájékoztató a ma-1, gyár felsőoktatási intézmé-1 nyékről” • c. kiadványában részletes felvilágosítást nyújt,' milyen módon kell pályázni a felsőoktatási intézményekbe. Azok az érdeklődők, akitó e tanácsadáson túl speciális felvilágosítást szeretnének kapni, a főiskola nyílt napjain, valamint az előkészíts táborokban és levélben bizalommal forduljanak iskolánk főigazgatóságához. E tájékoztatóval szerettem volna megerősíteni döntésük! helyességében azokat, akik e szép és nemes hivatást választják. Dr. Földy Ferenc Kölcsönözheti kiállítások A TIT Természettudományi Stúdiója az ismeretterjesztés segítésére vándorol- latható kiállításokat is készít az országos közművelődési hálózathoz tartozó különféle intézmények, iskolák, művelődési otthonok számára. Az újabb összeállítások közül a Nvugtalan Föld című kiállítás a földfelszínt — az ember számára is érzékelhetően — alakító. . gyors lefolyású, és gyakran katasztrofális erejű természeti jelenségeket: például a főid11 rengések, a vulkánkitörések, a szél és a csapadék hatásait , mutatja be. Az élet bolygója című kiállítás célja, hogy a környezet- és természetvédelem fontos kérdéseinek bemutatásával figyelmeztessen: a természet átalakítása olyan folyamatokat indíthat el, amelyeknek az élőlényekre gyakorolt hatását még nem ismerjük teljesen. Kalász-est Miskolcon Kalász László költő tiszteletére rendez ünnepi estet február 21-én a Magyar írók Észak-magyarországi Csoportja és ee II. Rákóczi Ferenc Könyvtár Miskolcon. Az ötvenedik születésnap alkalmából rendezendő estre a könyvtár előadótermében kerül sor: bevezetőt Cs. Varga István irodalomtörténész, köszöntőt Fodor András, a Magyar írók Szövetségének al- elnöke mond. Az esten Kulcsár Imre színművész mond verseket. ismeretien Vöresnarty-kézirat? Valószínűleg valamelyik békési arisztokrata család birtokában volt az a vedu- tákkal (városképekkel) teli album, amelynek üres lapjain három angol nyelvű, s két, kézzel írt magyar vers olvasható — az egyik Vörösmarty Mihály „Honszeretet” című költeménye. Az egy békéscsabai könyvbaráthoz került albumban szereplő Vörösmarty-versből hiányzik a költemény 9. és 13. versszaka, a kézirat utolsó négy sora viszont az eddigi kiadásokból hiányzik. A „Péts, 12/ 12 ’853” keltezéssel leírt Honszeretet máshol nem olvasható versszaka így hangzik: „Imádlak, féltelek. / 6 drága szent haza. / Mi adna még gyönyört, / ha sorsod mostoha?”. Rozfliöyeíőöés Sehol sem mutatkozik meg annyira kultúránk rétegzettsége, mint az önművelés legáltalánosabb és legkézenfekvőbb módjánál: az olvasásnál. A felnőtt lakosság 70—75 százaléka legalább újságot. 60 százaléka könyvet is olvas, és az utóbbiak egynegyede rendszeres könyvforgatónak tekinthető. Az olvasók tábora a harmincas évekhez viszonyítva megkétszereződött, ám ez mégsem kelthet megelégedettséget, hiszen a lehetőségekhez képest még mindig szűk — egyebek közt erről tudósít a Kossuth Könyvkiadó most megjelent Köziművelődés című kiadványa.
