Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-02 / 27. szám

ESZA1C-MAGYARORSZAG 4 1983. február 2., szerda índományos és közművelődési munka a megyei levéltárban r A levéltári munkáról. — •mi tagadás — még napja­inkban is sokfelé téves el­képzelések élnek a nagykö­zönség körében. Porosodó ira­tok raktárának tartják so­kan, ahol néhány tudomá­nyos dolgozó hangyaszorga­lommal kutatgat bizonyos té­mák után, vagy egyes embe­rek, esetleg megbízottaik ke­resgélnek az ősök életét bi­zonyító iratok után. Talán túlzottan leegyszerűsítettnek látszik ez a feltételezés, de e tévhit nehezen oszlik, a le­véltárakban folyó tudomá­nyos és közművelődési mun­ka viszonylag szűk körben ismert, noha ez intézmények mind markánsabban lépnek tevékenységükkel a nagykö­zönség elé publikációkkal, kiállításokkal, tudományos ülések keretében és egyéb módokon. E rövid bevezetőt az szük­ségelte, hogy most böngész­tem át a Borsod-Abaúj- Zemplón megyei Levéltár 1982. évi működéséről szóló beszámolót és az idei mun­katervet. Igen tanulságos ol­vasmány mindkettő, noha sok részlete ismerős volt szá­momra. hiszen lapunkban is több alkalommal számolhat­tam be a levéltári munka egyes jelentkezéseiről, a ki­adványokról, vagy éppen az elmúlt év vége felé megren­dezett nagyszabású miskolci kiállításról, amely Borsod vármegye levéltárának kin­csei címmel a Herman Ottó Múzeumban volt látható, s amelyet rövid nyitvatartása alatt is 6800 látogató kere­sett feL A megyei levéltár munká­ját az elmúlt évben nagy­mértékben segítette, hogy mód nyílott — és anyagi fe­dezet is adódott — a nyo­masztó raktárhelyzet javítá­sára, korszerű és tágas res­tauráló és könyvkötő mű­hely létesítésére, és a meg­változott tárgyi körülmények a munka tartalmi részére is Sühatottak. Hozzáteendő, hogy a raktárhelyzet, a technikai felszereltségtől elválasztha­tatlan nyersanyag-ellátottság még messze van az optimá­listól. s szülés, gyes, beteg­ség miatt sok volt a személyi kiesés is, összegészében még­ás sok feladatot sikerült a tervnek megfelelően megol­dani. Különösen figyelmet érdemel ezen belül a to­vábbképzés terén elért ered­mény. A belső szervezeti munká­ról a nagyközönséget aligha kell tájékoztatnunk, az vi­szont említést érdemel, hogy jelentősen emelkedett a ku­tatók és kutatási esetek szá­ma. s azon belül a helyi ku­tatóké. A kiadványi munkát az érdeklődő közönség is fi­gyelemmel kísérheti. Takaré­kossági okok miatt változ­tattak a kiadványok formá­ján, előállításán, bár ez az elkészítési — nyomdai átfu­tási — időt lényegesen nem rövidítette le, s így eltolódá­sok adódtak, s adódnak majd 1983-ban is. noha a kézira­tok időben rendelkezésre áll­tak. illetve állnak. Megjelent 1982-ben a Források a bor­sodi és miskolci munkás- mozgalom történetéhez című sorozat negyedik kötete, amely jórészt a levéltárban készült Román János nyu­galmazott megyei levéltár- igazgató szerkesztésében (la­punkban annak idején ismer­tettük isi és megjelent a Le­véltári Füzetek 12. és 13. száma. Továbbá megjelent a Vármegyeháza történetét is­mertető kötet és Ti szakeszi történetéről egy segédanyag. Megjelenésre vár a Levéltári Évkönyv negyedik kötete. A levéltár tudományos munka­társai közül dr. Csorba Csa­ba 22, dr. Tihanyi Endre 2. dr. Hőgye István 9. Seresné Szegőfi Anna 9. Tóth Péter 17 különböző publikációval jelentkezett, és ötüknél 1»-. vábbi 19 tudományos dolgo­zat kézirata vár publikálás­ra. A közművelődési munká­ban azokat a sajátos eszkö­zöket keresték, amelyekkel a levéltár képes a tömegek tör­téneti tudatát alakítani, for­málni. Azt a régi igényt, hogy múzeumszerű látoga­tottságot, illetve látogatható- ságot biztosítsanak idegen- forgalmi csoportoknak, vagy akár iskolai szakköröknek, sem Miskolcon, sem Sátor­aljaújhelyen, a fióklevéltár­ban gyakorlatilag nem lehet megoldani. Ennek pótlására mind a két levéltári egység­ben 150 darabból álló színes diasorozatot készítettek a le­véltári anyagról, s azt rész­ben kölcsönzik, részben azok segítségével előadásokat tar­tanaik; reprodukciós anyago­kat készítenek a megye tör­ténetére vonatkozó legfon­tosabb anyagokról; a leg­szélesebb körű ismertetést pedig a kiállítások szolgál­ják. A már említett miskol­ci nagyszabású kiállításon kívül segítették a Tiszake- sziben a község- és iskola- történeti kiállítás létrejöttét, Kossuth Lajos születésének 180. évfordulója alkalmából Sátoraljaújhelyen kiállítást és emlékülést rendeztek, az anyanyelvi versenyhez kap­csolódva pedig Kazinczy-do- kumenutumokat mutattak be. Igen sok előadást tartottak a levéltár munkatársai, il­letve közreműködtek külön­féle emléküléseken, egyéb tudományos rendezvényeken. Az idei, az 1983-as munka szerves folytatása az előző évinek, annak eredményeire épül. A fő célkitűzések a következők: a raktárkorsze­rűsítés folytán az állagvédel­mi munkák gyorsítása, a rendezési munkák előtérbe állítása, a miskolci könyvtár új rendjének kialakítása, használhatóvá tétele, a levél­tártudományi és levéltárel­méleti kutatások megindítá­sa. Várhatóan birtokba ve­hető az év során a Mezőcsá- ton létesítendő fióklevéltár, és így Sátoraljaújhellyel há­rom levéltári egység működ­het. Folytatják az egyes szakterületeken az 1982-ben kezdett, illetve végzett mun­kát, s igen jelentősnek ígér­kezik a kiadványi tevékeny­ség: tizenöt különféle kiad­vány szerkesztése, illetve írása szerepel az öt tudomá­nyos munkatárs éves felada­tai között, és kilenc kiad­vány megjelentetését is ter­vezik 1983-ra. köztük a Bor­sodi Levéltári Évkönyv V. kötetét is. Az előző év kap­csán említett nyomdai ne­hézségek továbbra is fenn­állnak, a kiadványok csú­szásával bizonyára számolni kell. A közművelődésben el­sősorban a TIT-tel és az is­kolákkal együttműködve ala­kítja munkáját a levéltár. Főleg a történelmi - fakultá­ciót tanuló közéniskolásokra épül e munka; folytatják a reprodukciós sorozatok ki­adását.; Miskolcon egy. Sátor­aljaújhelyen két nagyobb szabású kiállítást terveznek. Miskolcon a jelentősebb vá­rostörténeti évfordulókról m e g e m 1 ék ezések et je 1 en tét­nek meg. Megközelítőleg sem teljes a fenti kép a Borsod-Abnúj- Zemplén megyei Levéltár tudományos és közművelődé­si munkájáról (mindenkor benne értendő a sátoralja­újhelyi levéltári egység te­vékenysége is), ám talán né­hány adalékkal hozzáiárul. hogy a levéltári munkát ne valamiféle elvont, minden­től és mindenkitől elzárt fog­lalatosságnak tekintsük, ha­nem annak, ami: történel­münk feltárását és iobb megismerését célzó tudomá­nyos és közművelődési mun­kának, az egységes tudomá­nyos és közművelődési te­vékenység szerves részének. ___ (bcnedek) K önyvtárban A Szerencsi Járási Könyvtár leghűségesebb olvasói a gyerekek. Részükre rendszeresen tartanak foglalkozásokat, különösen a nap­közis osztályokkal alakítottak ki jó kapcsolatokat. De természete­sen olvasnivalóért is betérnek, szinte nincs a napnak olyan órája, amikor a kölcsönzőpultnál — képünkön - vagy a polcok között ne találkoznánk gyerekekkel. Fotó: L. J. Újai archív fílmsorazaí a inain Patakiak, Patakon, Patakért A Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ — a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchivummal közös rendezésben — a na­pokban újra archív filmso­rozatot kezd. Az évek során kialakult szokásnak megfe­lelően az előadások mindig pénteki napokon lesznek, 16 (az ifjúságnak), 18 és 20 órai kezdettel. A sorozat február 4-én, pénteken kezdődik, nyolc darabból áll, és április 15-én fejeződik be. A prog­ramban 1940 és 1972 között készült magyar, francia, ame­rikai és olasz filmek szere­pelnek. A vetítések, illetve előadások csak klubtagsági igazolvánnyal látogathatók. Mielőtt az a gyanúja tá­madna valakinek, hogy el­kapott a „lírai lihegés”, si­etek kijelenteni: csupán a rövidségre szabottság három­szorozta Patak nevét a cím­ben. S a rövidség ezúttal (is) lényeget érint; legegyszerűb­ben így lehet tudtul adni, mi is történt hétfőn este Sáros- pa'takon, a gimnázium sok ün­nepélyességet megért díszter­mében. A magyarázat (vagy magyarázkodás) persze így is kijár; megalakult azoknak az öregdiákoknak a baráti köre, akik egykor pataki diákok voltak (diákok vagy taná­rok), s jelenleg is ott élnek és dolgoznak az iskolaváros­ban. A pataki öregdiákoknak Pesten, Debrecenben, Mis­kolcon már eddig is volt ba­ráti köre — el kellett hát ér­keznie annak az időnek, ami­kor a Patakon élők is össze­jönnek egymással... A hívó-kérő szóra, az első­re 270-en jelezték szándéku­kat: részesei kívánnak lenni a baráti kör kötetlen formá­jú, kötetlen keretű létezésé­nek. A hétfő esti alakuló összejövetelen közel kétszá­zan voltak ott a gimnázium dísztermében; hétköznapi szándékkal, mégis érezhető ünnepélyességgel. A gimnázi­um és a tanítóképző főiskola diákjai meleg hangú, tiszta szívű, illő színvonalú műsor­ral köszöntötték az öregdiá­kokat. Az ünnepi percek után a „prózaiak” jöttek; Hegyi Jó­zsef mondotta el, hogy az előkészítő bizottság hosszú hetek során tájékozódott a baráti kör megalakulásának lehetőségedről, s örömének adott kifejezést, hogy a várt nap elérkezett, nagy szám­ban együvé szólítva a Pata­kon élő pataki öregdiákokat. „Az a szándék hozott össze bennünket a 451. esztendő­ben, hogy itt, Patakon, az ősi kollégium városában még szorosabbra fűzzük barátsá­gunkat” — az iskoláért, a városért... A kör működésének céljá- ról, feladatairól, lehetséges programjairól Ködöböcz Jó­zsef tájékoztatta a jelenlevő­ket, akik maguk is véle­ményt mondottak minderről. Nevükben így említjük majd ezek után őket: „Sárospataki Diákok Baráti Köre" ... Az alakuló összejövetelen ott voltak a város vezetői is, képviseletükben Takács Gyu­la tanácselnök köszöntötte a megalakult kör tagjait, hasz­nos együttműködést kívánva — az iskolák, a város javára. A baráti kör elnökévé dr. Üjszászy Kálmánt választot­ták meg, az alelnökök: dr. Bertha Zoltán, Hegyi József és Ködöböcz József lettek. „Együtt lenni, tudni egymás­ról — ez a legfontosabb” — mondotta zárszavában dr. Üjszászy Kálmán, majd — természetesen — felcsendült a dal: Bodrog partján van egy város, én is laktam ben­ne / Hányszor volt ott a szí­vemnek kacagó jó kedve”..„ A baráti kör révén bizonyára jelen idejűvé válik sokak szá­mára a szív „kacagó jó ked-í ve”.,. így legyen... <(. n. J.) Néprajzi és helytörténeti gyijtőpályázat Huszonkettedik alkalommal hirdetik meg megyénkben az Istvánffy Gyula néprajzi és helytörténeti gyűjtőpályá­zatot, amelynek eredmény- hirdetésére hagyományosan az októberi múzeumi hónap megyei megnyitóünnepségén kerül sor. A pályázatot ki­író szervek — a megyei és a Miskolc városi tanács mű­velődésügyi osztálya, az SZMT kulturális bizottsága, a KISZ és a Hazafias Nép­front megyei bizottsága, a megyei művelődési központ és a TIT megyei szervezete, valamint a Herman Ottó Múzeum — különösen szor­galmazzák egy település vagy táj népművészeti ha­gyományainak feltárását, egy település hagyományos áru­cseréjének, kistáji kapcso­latrendszerének bemutatását, a gyermekélet és a gyermek- játékok változásának feldol­gozását, az iskolai élet ha­gyományainak összegyűjté­sét. Ugyancsak a kiemelt té­mák között jelölték meg a- munkás és paraszt" önélet­rajzok elkészítését, a törté­nelmi emlékhelyek felderíté­sét, a malmok történetére vonatkozó dokumentumok összegyűjtését. Pályázni lehet a munkás és paraszti plet- mód változásait dokumentá­ló fotosorozatokkal is. Korántsem soroltuk fel azokat a témákat, amelyek kutatására szeretnének ösz­tönözni az idei pályázaton. Ezeket az érdeklődők megta­lálhatják részletesen a gyűj­tőpályázatot meghirdető fü- zetecskében, amelyet a me­gyei múzeumi szervezet igaz­gatóságán beszerezhetnek. A pályamunkák elbírálásá­ra megyei és országos szin­ten kerül sor, a legjobb dol­gozatokat ugyanis tovább- küldik. A megyei pályázaton felnőtt és ifjúsági kategóriá­ban kerül sor díjazásra, s átadják a Istvánffy Gyula­díjat is. A debreceni Kos­suth Lajos Tudományegye­tem Néprajzi Tanszéke kü- löndíjat ajánlott fel a gö- möri falvak népi kultúrájá­val foglalkozó pályázók szá­mára. A pályázat nyílt, azon bárki részt vehet. Egy pá­lyázó több pályamunkát Is benyújthat. Az elkészült pá­lyamunkákat két példány­ban kell beküldeni a Her­man Ottó Múzeum címére (3501 Miskolc, pf. 4.). A be­küldési határidő; 1983. au­gusztus 15. A pályázaton fel kell tüntetni a pályázó nevét, foglalkozását (tanu­lóknál iskoláját, osztályát, vezető tanárát), lakáscímét, továbbá a gyűjtés helyét és a személyi adatokat. Magne­tofonra felvett anyagot szö­veges leírásban is be kell küldeni. A pályázaton egyéb­ként automatikusan részt vesznek az országos diákna­pok rendezvényeire benyúj­tott pályamunkák. Az Istvánffy Gyula gyűj­tőpályázatra nyomtatásban még meg nem jelent dolgo­zatokat lehet beküldeni. Plakátok és katalógusok Kedden a Fényes Adolf-; teremben kiállítás nyílt, amely a Műcsarnok kiadvá­nyait, plakátokat és kataló­gusokat mulat be. A kiállítás' a Műcsarnok eddig kevésbé ismert tevé­kenységére hívja fel a figyel­met: az intézmény évente 60—70 kiállításához készíttet propagandaanyagokat. Ezek célja, hogy a tárlatok jelle­géhez kapcsolódóan a legin­kább megfelelő módon „rek­lámozzák’.’, ismertessék az eseményt. Egy-két plakát, katalógus elkészítését a gra­fikusokon kívül, gyakran művészettörténészek is segí­tik. A kiállítás azt sugallja; hogy a Műcsarnok egy „mű­vészeti kiadó" szerepét is betölti, és művészetpropa­gandájának eszközei az utóbbi években egyre ma­gasabb színvonalúak. A ret­rospektív jellegű bemutató az első nyilvános, összegző jellegű kiállítás, amelyet az elképzelések szerint ezentúl rendszeresen megrendeznek. A tárlat helyszínén, a Fényes Adolf-teremben az elmúlt év legjobb, legsikeresebb pla­kátjai és katalógusai ked­vezményes áron vásárolhatók meg. BaMa Ödön A világcsaló képszakértö Tavaly érkezett a híre, hogy Svájcban idős korában meghalt Porkay Márton mű­kereskedő és képszakértő. Élete valóságos regény volt, nemhiába ruházta föl annak idején az egyik újság a „vi- lágcsaió” jelzővel. Polgári családból szárma­zott, efedetileg Pikier Már­ton volt a neve. Érettségi után huszárönkénleskénl vette fel a Porkay nevet. Már fiatal korában érdek­lődött a képzőművészet iránt, később valóságos • szerelmese lett a festményeknek. Még ellenségei is elismerték, hogy kiváló szakértője volt első­sorban az elmúlt századok képeinek. Az első világhá­ború után külföldi tanul­mányútra ment, beutazta úgyszólván egész Európát, de járt Amerikában is. A jó megjelenésű, több nyelvet beszélő, és kitűnő beszélő­képességű embert mindenütt szívesen fogadták, olykor még a felső tízezer tagjai is. A húszas években mint nemzetközi szaktekintély jött vissza Budapestre. Eb­ben az időben az akkori pénzügyi nagyságok klikkjé­hez férkőzött, és óriási üz­leteket kötött. Költekezésére jellemző, hogy egy ízben, amikor Siófokon nyaralt, az átmulatott éjszaka után a titkárával Budapestről hoza­tott sürgősen kaviárt a ba­rátnőjének. A Szépművészeti Múzeum­mal gyakran állt „harcban”. Főleg olyankor, amikor egyik vagy másik festményre vo­natkozólag nem kapta meg azt a szakvéleményt, ame­lyet ő akart. Ilyen eset volt, hogy a múzeum idős, puritán igazgatóját korrupcióval vá­dolta meg. Akkoriban az igazgató öngyilkosságát is ezzel az üggyel hozták ösz- szefüggésbe. Hasonló módon bánt el néhány évvel később utódjával is. Három múzeu­mi festményről bizonyította be, hogy hamisítványok. Az igazgatónak le kellett mon­dania állásáról, noha már akkoriban Is tudni vélték, hogy a hamisítványok ép­pen Porkaytól származtak. Az infláció utáni nagy hess és az akkori gazdasági világ­válság Porkayt is súlyosan érintette. Rengeteget ••eszi- tett a tőzsdén gs mecénásai is elszegényedtek. Hosszú hónapokon keresztül a leg­nagyobb szegénységben élt. másodrendű vagy harmad­rendű szállodákban húzódott meg és gyakran hetekig adós maradt számlájával. Olykor még ruháit is záloana telte, hogy legyen mit ennie De hagyományos szerencséje ek­kor sem hasvta el .. A Keleti pályaudvaron is­merkedett meg egy belga gy émá nt keres kedő hazafel é induló feleségével. A hölgy útbaigazítást kért Porkaytól. és miután a érfi kitűnően beszélte a nyelvet, fel-aJá sétálva beszélgettek a pálya­udvaron. Porkay annyira megnyerte a belga hölgy tet­szését, hogy egy nappal el­halasztotta utazását, kifizet­te Porkay adósságait, és másnap már vele együtt utazott el Budapestről, kül­földön Porkay valóban nagy üzleteket kötött. Németor­szágban megismerkedett Lon- kowicz herceg: gél. akivel szintén összebarátkozott, oly­annyira, hogy együtt utaztak e! Amerikába. Ott-a herceg Gainsborugh Galery néven

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom