Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-13 / 37. szám
YILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r Négyesi nemzedékek A7 MS7MP BORSOO-ABAC.T 7EMPI.PN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam. 37. szám Vasárnap, 1983. február 13. A tét: húszezer ima hús A tét valóban húszezer tonna sertés-, illetve baromfihús. Hogy miképp lehetne hozzájutni, az a városi ember számára kissé talán fantasztikusnak hangzik. A mértékadó mező- gazdasági szakemberek viszont nem tartják annak: elméletileg már megvalósíthatónak látszik a recept, bár a legfontosabb, a gyakorlati alkalmazás még hiányzik. A kiindulópont: mintegy százezer hektár kiterjedésű olyan rét- és legelőterület van az országban, amelyet ma nem, vagy alig hasznosítanak. Az ok eléggé ismert. Békés megyében, ahol sok a szarvas- marha. nagyon kevés a gyepterület. Borsodban, Nógrádban, meg a hajdúbihari szikes térségekben viszont, ahol bővében vannak a rétnek, meg a legelőnek, aránylag kevés a tehén meg a juh. Ezeken a vidékeken ugyanis több a kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó, szegényebb tsz, mint másutt. Még mindig az elmélet síkján maradva, a következő alternatív megoldás kínálkozik: t. Kora tavasszal óriási, állatokat szállító teherkocsikra rakjuk a növendékmarhákat mondjuk Békésben, s felvisszük őket Borsodba, és ottmaradnak késő őszig. 2. A gyepben gazdag borsodi, nógrádi stb. tsz-ek lekaszálják a szénát, s a szárítást követően, jól összepré- selten, bálázva az eljut a már említett Békésig. A két változat közül különösen az első látszik vonzónak, már azért is, mert Amerikában például, ahol mindent dollárban és centben mérnek, nem ritkaság, hogy tavasszal egykét száz kilométerrel odébb, legelőben bővelkedő területre viszik a nö- vendekmarhákat. Ha ott megéri, kifizetődő lehet ez nálunk is. Ha csak néhányszor tíz kilométerről van szó, ezt már Magyarországon is megteszik időnként. Például a már említett Békésben, hiszen azért ott is akadnak gyepterületben gazdagabb tsz-ek. De arról, hogy a második, netán a harmadik, negyedik megyéig terjedne a horizont — még nem tudunk. Mintha a látóhatárt is leszűkítenék a megyehatárok. Pedig van már példa arra, hogy tovább lehet tekinteni annál, mindenekelőtt az aratás idején. Közismert ugyanis, hogy ha a gabona betakarítása sürget, akkor az ország északi felén gazdálkodó tsz-ek közül — ahol a búza csak később érik — sokan a délibb megyékbe küldik a kombájnjaikat, s amikor náluk kell vágni a kenyérgabonát, a megsegített megye viszonozza a szívességet. A MÉM-ben nem ok nélkül hivatkoznak arra. hogy az ország három nagy állat- tenyésztési. takarmányozá- zi. termelési rendszere, az Agrocoop, a Boscoop, illetve á Taurina lényegében egész hazánk területét átfogja. s nem respektálja a közigazgatási határokat. Ennél fogva e termelési rendszerek tudnának a legtöbbet tenni azért, hogy a már említett százezer hektárnyi rét- és legelőterület jobb hasznosításában is előbbre lépjünk. Érdemes lenne hát még egyszer számolniuk, mérlegelniük, hiszen valóban nem kicsi a tét. Ha ugyanis feletetnénk az állatokkal a százezer hektár fű-, illetve szénahozamát, akkor mintegy húszezer hektár kiterjedésű tömegta- karmány-termő (lucerna, siló stb.) területet lehetne felszabadítani Békésben, meg másutt. Ezen a húszezer hektáron pedig évi százezer tonna kukoricát, illetve búzát termeszthetnének, ennyi gabona viszont valóban húszezer tonna sertés-, illetve baromfihús előállítására volna elegendő. Ahogy az írásunk elején mondtuk. Ezért ajánljuk még szer: számoljunki A templomtoronyból így fest a Mezőkövesd közeli község, Négyes téli arca. A hajdani summás- település most 452 lakost számlál. Hogyan boldogultak itt régebben és most, hogyan élnek a hóba és csendbe burkolódzó házak lakói? Erről készített riportot munkatársunk. Az írás lapunk 5. oldalán olvasható. A hét határ előrelépett Eredményes zárszámadás Krasznokvajdán Grósz Károly felszólalása a küldöttgyűlésen Héttőn Algírban Összeül a Palesztinái Nemzeti Tanács Az állítólagos „Palesztina! véleménykülönbségek” valójában csak a Palesztinái mozgalmat jellemző demokrácia megnyilvánulásai. „Szabad emberekkel tárgyalunk és mindenkinek joga van kifejteni véleményét, akár közleményekben, akár a rádióban vagy a televízióban, akár tanácskozásokon”. Ezt nyilatkozna Jasszer Arafat, az A1 Havádessz bejrúti hetilap legfrissebb számában a Palesztinái Nemzeti Tanács (parlament) hétfőn Algírban megnyíló 16. ülésszaka előtt. A PFSZ VB elnöke nagy jelentőséget tulajdonított a négynaposra tervezett ülésszak várható eredményeiMoszkvai nyilatkozat Szombaton Moszkvában közleményt hoztak nyilvánosságra az SZKP KB Politikai Bizo'tságának legutóbbi soros üléséről. A' testület megvitatta a KűST-tagországok gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének fejlesztésével és további bővítésével kapcsolatos kérdéseket. Dmit- rii Usztyinov honvédelmi miniszter tájékoztatta a Politikai Bizottságot az afgán katonai küldöttség látogatásáról, és az afgán nemzetvédelmi miniszterrel folytatott tárgyalásairól. nek. Ezekkel összefüggésben hiú ábrándnak, teljesen alaptalannak nevezte a feltevést, hogy a Palesztinái forradalom legfelső törvényhozó testületé netán engedményeket tesz majd az izraelieknek és az amerikaiaknak. A 315 tagú Palesztinái Nemzeti Tanács hétfőn ül ösz- sze először a palesztin fegyveresek Bejrutból történt távozása óta. Az ülésszak napirendjének legfontosabb pontjai: a PFSZ és az arab világ viszonya, a fezi arab csúcstalálkozó békekezde- ményezései, a szovjet rendezési javaslat, a Reagan-terv, a francia—egyiptomi javaslat, valamint a PFSZ stratégiája békében és háborúban. Hét település — Krasz- nokvajda, Büttös, Kány, Kereszt été, Pamlény, Perecse, Szászfa — közös gazdasága a krasznokvajdai Bástya Termelőszövetkezet tegnap tartotta az 1982. évet értékelő zárszámadó küldött- gyűlését. A küldöttgyűlésen — amelyen részt vett és felszólalt Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára is — Nagy László termelőszövetkezeti elnök 160 millió forintos árbevételről és 12 millió forintos nyereségről számolt be. Ami a számok mögött van .., „Szövetkezetünk hét település határában, átlagosan 7,8 aranykorona értékű földeken gazdálkodik. A talaj erodált, közepesen, illetve erősen kötött barna erdőtalaj. Közgazdasági adottságaié Miskolci Győri kapu környéke. ink hasonlóképpen kedvezőtlenek. Vasúttól, főúttól távol fekszünk, a szállítás, mint költségtényező nálunk hatványozottan jelentkezik.” (Dienes Jenő főmezőgazdász.) „A kedvezőtlenség adott. Nekünk kell alkalmazkodni hozzá megfelelő vetésszerkezettel, a termesztett növényfajokon belül a legmegfelelőbb fajtákkal, szigorú technológiai fegyelemmel, megfelelő műszaki háttérrel, és nem utolsósorban a szakvezetésen belüli összhanggal.” (Baktai János növénytermesztési föágazatvezetö.) „Az 1970. évi egyesülés óta egészen 1978-ig itt nem volt nyereséges zárszámadás. Akkor új vezetés került a szövetkezet élére. Üj tervekkel, nagy elhatározással vágtunk neki a feladatoknak. 1979-ben 800 ezer, 80-ban 7 millió, 81-ben 7,3 millió forint nyereséget értünk el. A tavalyi év 12 milI “ liós eredményével pedig még tovább léptünk.” (Tóth And- ; rás párttitkár.) Az elmúlt gazdasági ev részletesebb értékelése ... Részletek Nagy László tsz- elnök beszámolójából: „A növénytermesztési ágazat 2980 hektáron gazdálkodik. Az elmúlt évekkel ellentétben az ágazat szövetkezetünk egyik legeredményesebb ágazatává lépett elő, s 17,7 millió forint árbevételt. valamint 2,6 millió forint nyereséget termelt... A kedvező időjárás pozitívan befolyásolta az ágazat munkáját. az elért eredmények azonban javarészt az itt végzett, jól szervezett, körültekintő, szakmailag megalapozott munkának a gyümölcse.” öszj búzából a tervezett 2,8 tonnás átlaggal szemben 4 tonnát, napraforgóból a tervezett 1,2 tonnás átlagsai szentben 1,87 tonnás átlagtermést értek el. És emellett sikeres volt a kukorica-, a szálastakarmány-termeszté- [sük is. „Az állattenyésztés 1982- ben nyereséggel, 1,3 millió forint eredménnyel zárta M évet. A szövetkezet életéboa először.” A borjúelhullás péicMtM 1,91 százalékos volt, atnetj^ megyei szinten is jó eredménynek számít. A marhahizlalás keretében hízóbiká-j kát tavaly csak exportra értékesítettek. A tervezett 393 darabbal szemben 470 darab hízómarha került eladásra az elmúlt évben. „Szövetkezetünk évek óta legeredményesebben gazdálkodó ágazata a gyümölcstermesztés. A jégverések, a kedvezőtlen értékesítési lehetőségek ellenére az ágazat 5,1 millió forint tiszta nyereséget ért el.” A felsorolt ágazatok eredményét jól egészítette ki az erdészet, az építőrészleg szerényebb, valamint az alaptevékenységen kívüli ágazatok: 3 millió forintot meghaladó nyeresége is. S bár akadtak veszteséges tevékenységek is, összességében a fennállás óta legeredményesebb esztendejét zárta a Bástya Termelő- szövetkezet. * A küldöttgyűlést bevezető kultúrműsorban a hetedik osztályos úttörő. Orehoczki Maria arról szavalt, hogy az óraműben nem állhat . meg egy kerék sem, mert mindegyik egy másikat lendít, és minden apró munka megfelelő fontosságú. Nos, a krasznokvajdai felemelkedés, siker titka valahol itt keresendő. A hét község lakói, és főleg a vezetők megértették, hogy itt a traktoros Mihalik Béla fogalmazta: „betyár- nyirkon”, csak összefogva, közösen gondolkodva, egymást segítve lehet eredményesen gazdálkodni. Többek között ezt is hangsúlyozta felszólalásában Grósz Károly, a megyei pártbizottság első titkára, modván: ezen a küldöttgyűlésen olyan szellemiségnek. magatartásnak lehettünk tanúi, részesei, amely kívánatos lenne minden gaz. dasági egységnél. A Bástva Tsz esetében — jóleső érzéssel — sikerről beszélhetünk, S mikor ezeket említjük,1 (Folytatás a 3, oldalon) i .-Ltv. 133
