Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-15 / 12. szám
1983. Január 15., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Kibővített pártbizottság*' ülés a Borsodi Szénbányáknál Kedvez az időjárás Nehéz év utánr politikai felelősséggel Jól halad az ózdi kohó átépítése Szerdán délelőtt Miskolcon, a vállalat székhazában kibővített ülést tartott á Borsodi Szénbányák járási jogú pártbizottsága. A pártbizottság tagjain kívül részt-vettek a tanácskozás munkájában a bányaüzemek igazgatói, a párt- bizottsági titkárok, az alapszervezeti párttitkárok, a szakszervezeti bizottságok és a KISZ -szervezetek vezetői. A tanácskozás résztvevőit Kovács Lajos, a vállalat pártbizottságának titkára üdvözölte. Az első napirendi pont A pártbizottság 1982. évi gazdasági munkát segitó politikai feladatokról szóló határozata végrehajtásáról kiadott írásos jelentéshez Kiss Dezső, a vállalat vezérigazgatója fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőben elmondotta, hogy a korábbi évek tényértékénél a jóval alacsonyabb tervprogramot a vállalatnak nem sikerült teljesítenie. Tizenegy bánya közül mindössze öt teljesítette . éves programját; Alberttelep, Szeles-akna. Edelény, Lyu- kóbánya és Tervtáró. Kiemelkedő volt a két vékonytelepi bánya. Szeles-akna és Edelény tevékenysége. A vezérigazgató külön kihangsúlyozta Szeles-aknát, amely a múlt évben a legjobban vezetett és a legjobban tevékenykedő bánya volt. Hat bánya: Farkaslyuk, Ormos- . bánya, Feketevölgy. Rudolf- telep, Putnok és Egercsehi nem tudta teljesíteni éves programját. A termelési* elmaradáson sokat segített' a szabadnapokon végzett munka: összesen 254 500 tonna szenet termeltek. A borsodi szénmedencében lényégesen magasabb volt a szabadnapokon végzett termelés, mint az országos átlag. Ezért a munkáért a vezérigazgató valamennyi dolgozónak köszönetét fejezte ki. A múlt évi séggel kapcsolatban elmondotta, hogy összesen 651 millió forintot használtak fel, amelyből 138 millió forintot fordítottak szénmező- kapcsolásokra, 168 millió forintot a szénmosó építésére és 259 millió forintot géppótlásra. Sajnos, a új munkahelyek előkészítése sem sikerült a programnak megfelelően, mivel több bányában nem teljesítették a vágathajtási tervet, és,a vágathajtási sebességek sem nőttek megfelelően. A vállalatnál összesen közel háromezer méter vágatkihajlással maradtak el a tervtől. A legsúlyosabb helyzet Farkas- lyuk-aknán alakult ki. A bérek és a teljesítmények összhangjáról az előadó elmondotta, hogy ez a múlt évben inkább romlott, mint javult. Míg 1981-ben 77 973 forint volt az átlagos évi jövedelem, addig ez 1982-ben 81 646 forintra nőtt. Ugyanakkor 1981-ben egy tonna szén kitermeléséért egy fő 250 forintot, 1982-ben már 285 forintot kapott. Mindezek következtében a tervezett 220 millió forint nyereség helyett. 160 millió forint nyereséggel zárták a múlt évet A vállalat 1983. évi tevékenységével kapcsolatban a vezérigazgató idézte a megyei pártbizottság januári ülésén kialakult megállapítást: „A szénbányászat körültekintő munkával, a szervezési színvonal további növelésével gazdaságosan feleljen mer mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben a néogazdasági szintű igényeknek. A termelési , biztonság növelése érdekében fokozza az előkészítő tevékenységet. Fordítson megkülönböztetett figyelmet a lakossági szén- igények mennyiségi és minőségi kielégítésére.” Az idén 5 millió 50 ezer tonna szenet kell a borsodi szénmedencében kitermelni, amelyből 2 millió 120 ezer tonna a lakossági szénellátást szolgálja. Ez az összes lakossági szénfelhasználásnak országosan a 60 százaléka. E követelmények maradéktalan realizálása aláhúzza a borsodi bányászkodás belpolitikai felelősségét jelentőségét. Az energia*génvek kielégítésében a Borsodi Szénbányáknak biztonságosan és egyenletesen kell megfelelni. A termelési terv túlteljesítése kívánatos, elsősorban a lakossági tüzelőigények jobb kielégítése szempontjából. A termelés növekedését össze kell kötni a szón minőségének javításával. A bányaüzemeke afde*: tok teljesítésére felkészültek — emelte ki a vezérigazgató. — A szükséges eszközök, kapacitások, technológiák, a szakmai tudás és a gyakorlat rendelkezésre áll. A bányászok hangulatát a tettre- készség és az akarás jellemzi. Ezt követően a vezérigazgató néhány fontosabb részprogramot emelt ki. Felhívta a figyelmet a gépesítési szint megtartására. Sürgette a szénmosó építésének befejezését. Nagy figyelmet kell fordítani a Putnoki Bányaüzem beruházásának megvalósítására annak érdekében, hogy mihamarabb elérjék az évente 1 millió tonna szén kitermelését. Szén mezőkapcsol áso'r kát kell megvalósítani Feketevölgyön és Lyukóbányán. Az idén a vállalat termelési eredményeinek, a túlteljesítésnek legfőbb teherviselője Feketevölgy-akna legyen — hangsúlyozta az előadó —, érje el az 1 millió tonnás évi termelési szintet. Nagy figyelmet kell fordítani a nagy értékű berendezések jobb kihasználására, a komplex vágathajtási rendszerek kialakítására. a munkaidőn belüli Veszteségek feltérképezésére. az élőmunkával való takarékoskodásra. Az anyagi ösztönző rendszereket szorosabb kapcsolatba kell hozni a kitermelt szén minőségével. Az idén a vállalatnál 2,7 százalékos bérfejlesztésre kerül sor. Felhívta a figyelmet a vállalat szociálpolitikai programjának konzekvens végrehajtására. Mint mondotta. 1983 nem a megpihenés éve lesz. A gazdasági feladatok teljesítéséhez politikai mozgósítás szükséges, mint az elmúlt évek gyakorlatóban is. Végezetül a vezérigazgató megköszönte az üzemi pártbizottságok. az alapszervezetek múlt évi gazdasági munkát segítő, szervező tevékenységét. Megköszönte a kommunisták példamutató, dolgos helytállását. A jelentéshez fűzött szóbeli kiegészítést követő vitában tízein szólaltak fel. Kritikusan, önkritikusan vetették föl — többek között — a munkafegyelem további javításának szükségességét, a jobb munkafeltételek biztosítósát, a termelőberendezések pótlásának fontosságát, a jobb alkatrészellátást, a MÁV-val való együttműködés fejlesztését, hogy megfelelő számú üres vagon álljon mindig rendelkezésre. Szót emeltek az ésszerűtlen takarékosság ellen, kérték a túlra űs zakók számának csökkentését. A hozzászólásokban felmerült kérdésekre Kiss Dezső vezérigazgató adott választ A vitát Seper László, a megyei párt-végrehajtóbizoüság tagja, a vállalat pártbizottságának első. titkára foglalta össze. Megállapította, hogy az idei feladatok reálisak, a vállalati pártszervek, társadalmi szervek képesek megfelelően elősegíteni a feladatok maradéktalan teljesítését. A kibővített ,25‘ülés egyhangúlag jóváhagyta a múlt évi munkáról szóló jelentést, és megszavazta az 1983. évi gazdasági munkát segítő politikai feladatokról szóló határozati javaslatot. (oravcc) Kevesebb idő alatt több mozdulat! fi Werner-múdszer bevezetése a pamutfonsban r Hogyan lehet adott Idő alatt jobban, tökéletesebben, kevesebb fölösleges mozdulattal dolgozni, hogyan lehet a gépkezelési I módszert tökéletesíteni? Ezekre a kérdésekre keresi és adja meg a választ az a Werner-munka- szervezési kísérlet, amelyet ez év januárjában kezdték meg a Miskolci Pamutfonóban, s amely egész évre szóló feladat elé állítja a gyűrűsfonó dolgozóit. Ennek az amerikai módszernek a bevezetése persze nem megy egykönnyen, több fokozatban megvalósuló kiképzés előzi meg. Elsőként • egy kidolgozott tesztrendszerrel állapítják meg a gyűrűsfonó gépkezelőinek az alkalmasságát, mafd a 15—20 fős csoportokba osztott dolgozókkal úgynevezett ügyességi teszteket végeztetnek, amellyel elősegítik a gépkezelésnél a szükséges mozdulatok gyors elvégzését. Ezt követően álló gépnél gyakoroltatják a különböző gépkezelői mozdulatokat, majd mindezt megismétlik üzem- .ben levő, működő gép mellett is. Itt egyszerre ketten dolgoznak, hogy egymás hibáit figyelhessék és korrigálhassák. A kísérlet egyébként a gyűrűsfonónak mintegy ICO dolgozóiát, gépkezelőket és le- szedőket érinti, és ennek folytatásaként, illetve kiteljesítéseként jelenleg a karbantartók ösztönző rendszerének az átalakításán dolgoznak. Nem mindegy ugyanis, hogy ti fonónő milyen műszaki állapotban lévő gépen kezdi a munkáját nap. mint nap. Az ösztönzők módosításával a Wemer-mun- kaszervezés alkalmazásához szükséges, folyamatosan jó gépál lapotokat kívánják elősegíteni, s ezáltal szorosabbra fűzni az anyagi érdekeltséget a fonónő és karbantartó között. A munkaszervezés kísérletei nem kis munkabéfekte- tést igényelnek, annál is inkább, mert az ebben részt vevőket három hétre teljesen kivonják a termelésből. Ennek a befektetésnek azonban — mint Hencsei József gyárrészlegvezető elmondotta — feltétlenül meg kell térülnie. K. O. Csökkentik a határidőt A porzsák alapjának építésénél az ácsok és a hegesztők együtt dolgoznak. December 4-én állt le a termelés az Özdi Kohászati Üzemek IV-es számú vaskohójában. December 5-én megkezdődött a nagyjavítás, amelyet eredetileg március 15-re terveztek befejezni. A 600 köbméter térfogatú olvasztó kilenc évvel ezelőtt esett át hasonló rekonstrukción. Most a több mint 70 millió forint értékben, a Kohászati Gyárépítő Vállalat és az üzem dolgozói — többek között — kicserélik a por- zsákot, kijavítják a kohófalazatot, kicserélik a gépi berendezéseket. Gaál Zoltán, az üzemfenntartási főmérnökség szakértője most arról tájékoztatott, hogy megrövidítették az átépítés határidejét; száz nap helyett 95 nap alatt végzik el ezt a nagy munkát. Ez azt jelenti, hogy március 5-én már megkezdik a kohó felfűtését, és hat nappal a begyújtás utón megtörténhetik az első csapolás. Így összesen 3500 tonna nyersvasat' nyernek terven felül. Szigorúan Gaál Zoltán, a kohóátépités egyik vezetője a módosított hálódiagram szerint dolgoznak, folyamatosan, éjjel-nappal. Az érintett vállalatok, szerveit képviselői minden reggel rövid operatív megbeszélésen határoznak a napi munkákról. Amikor ott jártunk, a porzsák alapjának építésénél Keresztes István művezetése mellett a Kohó- és Gyárépítő Vállalat szakipari csoportja, Sipos Kálmán szocialista Mészáros János felvételei ácsbrigádja dolgozott A he-' gesztök a kohó új páncélzatát helyezték el. A kohófenék döngölése és pz úgynevezett forrószél körvezeték építése is jó ütemben halad. Az enyhe időjárás nagy segítséget jelent a munkában,' azonban csak magasan szervezett. munkával teljesíthetik az átépítés igen feszített tervét O. J. Kettős hasznosítású rekonstrukció c Egy látszólag jelentéktelen fejlesztés, a rézlúgregeneráló rekonstrukciója fejeződött be a Borsodi Vegyi Kombinátban, és az építők, szerelők utón az üzemeltetők vették birtokukba az új berendezéseket. Az új rézlúgregeneráló rekonstrukciója azonban csak látszólag jelentéktelen fejlesztés, hiszen a régi kör kicserélésével kettős célt értek el. Az első cél azt fogalmazta meg, hogy a műtrágyagyártás egyik közbeeső termékét, az ammóniát az eddigiektől olcsóbban, kevesebb energiával, kevesebb földgáz felhasználásával akarják termelni. Ennek az alapelvinek a megvalósítására, a régiek elbontása után, új termelőberendezéseket, benne praktikusabb, jobb hatásfokú gázfúvót és a korábbi vizes helyett léghűtőt építettek. Ezenfelül más lényeges módosításokat is elvégeztek, például az anyagtakarékosság érdekében a korábban lefújt maradékgázt még egyszer visszavezetik a körbe, és így az előzetes számítások alapján lényegesen csökkentették, javították az egy tonna ammónia gyártásánál felhasznált földgáz, elektromos energia, hűtővíz, gőz és egyéb anyagok meny- nyiségét, az úgynevezett fajlagosait. A számítások alapján ez az összeg az új berendezések tartós üzembeállása után évente elérheti majd a 40 millió forintot is, ami egyáltalán nem lebecsülendő. Az előbbieknél semmivel sem kisebb értékű az energiaracionalizálási programhoz kapcsolódó másik cél, nevezetesen az, hogy a kazincbarcikai gyár a rövidesen felépülő, évente tízezer tonna kapacitású foszgén- üzemét megfelelő mennyiségű és minőségű szénmono- xiddal — kiinduló alapanyaggal lássa el. Az átalakított rézlúgregeneráló ezt a másik feladatot is tudja, óránként körülbelül 750 köbméter CO elvételére képes, amelyből végül is foszgént készíthetnek. Erről az újnak tűnő fogalomról is érdemes szólni. Bár, mint köztudott, ez a rosszemlékű gáz szerepelt az első világháború harcanyag- listáján, a későbbi években kiderült róla, hogy igen fontos vegyipari anyag, és tulajdonképpen a finomkémia, a kevés energiát felhasználó vegyipari ágazat igen fontos alapanyaga lehet. Az új fosz- génüzemben évente 10 ezer tonna termék készül, amelyből mintegy, ezer tonnát Kazincbarcikán dolgoznak fel, klórhangyasavas metilésztert, egy növényvédő szer intermedierét, azaz egyfajta közbeeső terméket készítenek. Ezt a bizonyos intermediert eddig a hppai ipar teljes egészében importból szerezte be. Az összefüggések tehát így már világosak, és a most elkészült rézlúgregenerálóra nem hiába költötte a Borsodi Vegyi Kombinát a 130 millió forintot. Ezt az ösz- szeget ugyanis csak az ammóniagyártásnál megtakarított összeg teljes egészében visszatéríti, ha így vesszük figyelembe a rekonstrukciót, altkor nyilvánvaló a nyereség, a foszgéngyártás alapanyaga tulajdonképpen ingyen van. Az új termelőegységekkel ezekben a napokban kezdődik a próbaüzem, amelynek a befejezése után az új technológia megkezdi a ráfordított forintok visszatörlesztését H. G.
