Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-13 / 10. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1983. január 13., csütörtök Filmlevél Viadukt A titokzatos Kovács úr (Bács Ferenc), Matuska (Michael Sarrazin) egy robbantás tervrajzával, meg egy mellékszereplő. Még élénken emlékszem a korabeli újságok első oldalas tudósításaira, a moziban látott híradóképsorokra, majd az éveken át vissza-visszaté- rő tárgyalási tudósításokra; serdülőkorom egyik legtöbbet emlegetett neve volt: Matuska Szilveszter, a biatorbá- gyi vonatrobbantó. (Nem sokkal a merénylet utón uralomra került Hitler Adolf, ám Matuska neve továbbra is sokáig az elsösorbeli rémek között tartotta magát.) A fiatalabb mozilátogatók kedvéért érdemes megemlíteni, hogy 1931. szeptember 13- áról 14-ére virradó éjszaka a Budapestről Bécs felé tartó Orient expressz szerelvényét a biatorbágyi viadukttal együtt felrobbantották. A vonat a 27 méter magas hídról a mélybe zuhant, 22 halottja és igen sok sebesültje volt a merényletnek, s noha a tettes — Matuska Szilveszter — igen hamar kézre került, a magyar hatóságok kommunista akciónak minősítették a robbantást, statáriumot rendeltek el, s ennek folyományaként hoztak halálos ítéletet Sallai Imre és Fürst Sándor ellen. (A lezuhant mozdonyt egyébként a felszabadulás után romjaiból felújították, kis réztábla hirdette rajta a két szörnyhalált halt mozdonyvezető emlékét, s ez az öreg lokomotív a hatvanas évek közepéig Miskolc és Budapest között vitte a gyorsvonatokat, az első Lillafü- red-expresszt is.) Mindezeket a mától látható Viadukt című film bemutatása elé kellett elmondanom. A Viadukt magyar—amerikai—NSZK koprodukcióban, Egon Eis forgatókönyve alapján, Andor Tarnál operatőri munkájával, Tamássy Zdenkó zenéjével, Simó Sándor rendezésében készült. Matuska Szilveszter személyisége sokáig foglalkoztatta egész Európát. Ez a bácskai születésű tanító, aki az első világháborúban katonatiszt volt, s Gömbös Gyula barátaihoz kapcsolódott, a két világháború között különféle üzleti vállalkozásokba kezdett, Becsben élt és több vasúti merényletet kísérelt meg, illetve követett el Ausztriában és Németországban. Tetteire nagyon nehéz magyarázatot találni, s a bécsi rendőrség is örült merénylő után nyomozott. A merényletsorozat híre nemcsak az osztrák és német rendőrséget foglalkoztatta, hanem a magyar hatóságok is tudomást szereztek róla és felfigyeltek Matuskára, aki ugyan külföldön élt, de magyar volt, ráadásul egykori magyar katonatiszt. A biatorbágyi merényletről 1959-ben Várlconyi Zoltán készített Merénylet címmel nagyszabású filmet, amely már a puszta merényleten túl annak hazai politikai, illetve politikai rendészeti vonatkozásait is felmutatta. Most Simó Sándor filmje igen elemző módon azt ábrázolja, hogy a megszállott vonatrobbant gatót miként igyekeztek a magyar politikai rendészeti szervek magukhoz kötni, mert szükségük volt egy olyan bűncselekményre, amelyet a kommunisták számlájára lehet írni, s amelyre hivatkozással az akkor liberálisnak tartott kormányzatot felválthatja egy erélyesebb és főleg jobboldalibb vezetés, azaz Gömbös Gyula. Azt mutatja meg e film, miként lett Matuska egy bizonyos titokzatos Kovács úr, a magyar szervek megbízottja hatására ennek a manipulációnak sokszorosan gyilkos eszköze és miként tették' lehetetlenné, hogy a más megállapításokra jutott osztrák rendőrség véleménye ismertté legyen. Kovács úr embere a sokat tudó osztrák nyomozót lelőtte, Matuská- val megindult a bírósági játék, egy állítólag talált primitív. néhány soros írás alapján pedig hajtóvadászat kezdődött a kommunisták ellen. A film tulajdonképpen politikai bűnügyi történet, ám a fikciókra épülő krimik iz- galmasságát messze felülmúlja. Matuska külföldi életének, kiszámíthatatlan tetteinek, környezetének bemutatása, az osztrák és német területen végrehajtott robbantásainak és azok nyomozásának bemutatása roppant feszült, izgalmas, csakúgy mint a biatorbágyi merénylet előkészítése és maga a merénylet ábrázolása/ (Ismeretes, hogy egy valódi mozdony zuhant le a felvételeknél a valódi viaduktról. A látványtervező a Párizsban élő, világhírű művész: Trauner Sándor.) Igen érzékletesen mutatja be a film a harmincas évek legelejének hazai politikai rendészeti megosztottságát, a jobboldali erők titkos szervezkedését, hatalomátvételre készülését, ami Gömbös miniszterelnökségével be is következett. A filmtörténet alapját az élet produkálta, a fiktív részletek kitűnően megoldottak. Az 1930-as szilveszteri Bécs, majd a német és osztrák kisvárosi, fürdőhelyi élet, az ott élők színes forgataga, mint Matuska kiszámíthatatlan cselekvéseinek háttere, majd a hazai élet néhány mozzanata, mindmind érdekesek, izgalmasak, látványosak és fordulatosak, a film egésze, miközben indítékokat keres, politikai hátteret elemez. megvilágít, mindvégig felfűtött izgalomban tart, szórakoztat. Matuska szerepére A lovakat lelövik, ugye? főszerepéből ismert Michael Sarrazint szerződtették, aki kitűnően oldotta meg feladatát. Igen jó Towje Kleiner a bécsi dr. Epstein nyomozó alakjában, Bács Ferenc, a titokzatos Kovács úrként, Constanze Engelbrecht Almási Ilonaként; a kisebb szerepekben Tordy Gézát, Udvaros Dorottyát, Koltay Róbertét, He- tényi Pált kell említeni. — Egészében a Viadukt különös figyelmet érdemlő filmalkotás. Benedek Miklós Autoqram Felhívás szakmunkásokat előkészítő tanfolyamra f Az Agrárfelsőoktatási Intézmények Felvételi Előkészítő Bizottsága Szakmunkásokat Előkészítő Tanfolyama (SZÉT) felvételt hirdet a tanfolyam 1983/84. tanévére. A tanfolyamra jelentkezhetnek azok a mezőgazdáságban, élelmiszeriparban, erdészeti, fagazdasági üzemekben, Mezőgép vállalatoknál, szakszövetkezetekben dolgozó fiatal szakmunkások, akik a 10/1978. (VIII. 29.) OM—MüM sz. együttes rendelet 3. és 4. §-ában foglalt feltételeknek megfelelnek. A tanfolyamra előzetesen levélben 1983. február hó 28- ig lehet jelentkezni az alábbi címen: Agrárfelsőoktatási Intézmények Felvételi Előkészítő Bizottsága, SZÉT tanfolyam. Gödöllő, Páter Károly u. 1. 2103 A jelentkező szakmunkásoknak a tanfolyam vezetősége megküldi a SZÉT részletes felvételi tájékoztatóját és a felvételhez szükséges jelentkezési lapot. Ez utóbbit kitöltve 1983. április hó 15- ig kell a tanfolyam címére eljuttatni. A felvételi feltételeknek megfelelt pályázók 1983. mágusában pályaalkalmassági vizsgán vesznek részt, végleges felvételükről ennek alapján történik döntés. A képzési idő 10 hónap (szeptember—június), ebből 28 hét intenzív, bentlakásos oktatás. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók bármelyik agrárfelsőoktatási intézményben felvételi vizsgát tehetnek. Sikeres felvételi vizsga után a választott intézmény képzési céljának és idejének megfelelő agrár- mérnöki, üzemmérnöki diplomát szerezhetnek. Agrárfelsőoktatási Intézmények Felvételi Előkészítő Bizottsága, Gödöllő Harmadikos fiam reggel kért egy tízest. Koncert lesz az iskolában. Az aulában tartott hangversenyre csak az mehet, aki leszurkolja érte a tíz forintot. Ismert nevű táncdalénekesnö fog fellépni, természetesen zenekarral együtt. (Mostanában igen gyakran járnak haknizó énekesek, színészek az általános iskolákba fellépni. Gyanítom azért, mert itt biztos a bevétel, hálás a közönség, máshol meg nem nagyon tudják eladni műsorukat.) Odaadom a tízest és rögtön el is felejtem az egészet. Este aztán a gyerek diadalmasan húz elő egy gyűrött kockás lapot, gondolom a számtanfüzetéböl tépte ki. Autogramot kért és kapott az énekesnőtől. Az elsőt életében. Megnézem hát, s tátva marad a szám meglepetésemben. A majdnem olvashatatlan aláírás alatt jól olvashatóan ott van a művésznő telefonszáma is. — Te! — kérdezem gyanakodva — csak nem mondta neked, hogy hívd fel? — Nem —r mondja a gyerek halálos komolyan —, de nem is hívnám. Nagyon sovány. (sz-i) A mintarajzolást is meg kell tanulni. Amikor az első szövőszékeket felállították, gyakran kopogtattak be vendégek a miskolci Kossuth Gimnáziumba, hogy körülkíváncsi. ■ kodják a perzsaszőnyeget készítő lányokat. Azóta lepergett egy negyedszázad az idő rostáján, s bár a szőnyegek egyre szebbek lettek — folyamatosan gyarapították s gyarapítják ma is motívumgyűjteményüket — s a szorgoskodó lányok is csinosak, hiszen nem öregszenek, mindig tizennégy-ti- zennyolc évesek, elmaradt a vendégjárás. A szenzáció íze múlt el annak, hogy a kos- suthosok szőnek. Hogy mi maradt helyette? Az iskola igazgatónője, Sárközi Andorné szerint az a jó lehetőség, amire az ötnapos, rohanó tempójú tanításban egyre kevesebb alkalom marad. Az óraszámok magasak, megrövidítik a délutánt. kevesebb idő jut arra, ami színesíti az iskolai életet. A közösségi alkalmakra ... Márpedig — mondja az igazgatónő — Sárospatakot sem csak a matematikaórák színvonala, hanem az iskola szelleme tette híressé. Az amit pluszba tudott adni. A szőnyegszövés sem csak az esztétikai nevelést segíti, de a közösségit is. Egy szőnyeg nem egyetlen gyerek munkája, együtt dolgoznak rajta. Dolgoznak? A lányok — elsősök — nem használták ezt a szót. Azt mondta az egyikük; nagyon jó szórakozás. A másik kislány már learatta az első babérokat is; a kis mintaszőnyeg — tenyérnyi darabka — elkészült karácsonyra... Az egész családnak tetszett — bizonygatja —, de azután a munkája fölé hajol. Ö már mintát rajzol. Azt is meg kell tanulni ... A tanárnő, Török Erika egyébként matematikát és fizikát tanít. De mert kos- suthos korában ő is tanulta a szőnyegszövést, besegít a műhelymunkában. Hogy volt-e, van-e haszna az itt szerzett ismeretnek? „Már miért ne lenne? Én például sokat köszönhetek a szőnyegszövésnek a színérzékem kialakításában... S néha, nagyobb rámán, készítek otthon is, a magam örömére..«.” Ennyi? „Hát nem csak ez! Ügy gondolom, rengeteg nevelési lehetőség is rejlik benne. Ez kötetlenebb forma, mint az óra. Fejleszti a kézügyességüket, hiszen először még egy egyszerű száifelvetés is gondot okoz. És van, amikor a kalapács is előkerül. De túl ezeken. Ügy gondolom, a gyerekek másik arcát is megismerhetjük itt...” Szóval a gyerekek másik arcát?! Két hét alatt négy órát töltenek a műhelyben a gimnazisták és a szakközép- iskolások. Kötelezően, de nem kényszerből. Inkább szíves-örömest. Az ötös kényszere nem hajtja őket. „Itt nincs osztályozás. Egyszerűen jó nézni, ahogy kialakul a minta ...” — mondja egyikük, s hozzáteszi: Ö bizony várja, hogy mikor jöhetnek ... Sárközi Andorné a nevelő szerepét említi, közösségformáló erejét, munkára nevelő feladatát. Ami nem frázis — teszi hozzá nyomatékül. De persze az sem mindegy, hogy a kuriózum mellett — a szőnyegszövő műhelynek ma sincs párja — az eladott darabokból jut nemcsak a gyerekek jutalmazására („Az ösztönzés és a jutalmazás nem maradhat el a szorgalmas igyekezetért.”), hanem, ahogy a szükség hozza, a klub felszerelésének gyarapítására, a könyvtár fejlesztésére. A negyedszázad alatt — Gyurcsik Józsefné műhely- vezető pontos kimutatása szerint — 853 szőnyeg készült a most már 32-re gyarapodott szövőgépen. Évente átlagosan ötven négyzet- méternyi készült el. Az iskola növendékei közül mindenki elsajátította a szőnyegkészítés fogásait. Hogy hasznukra-e? A tapasztalatok azt mutatják, idő múltával sokan készítenek maguknak szőnyeget. Amikor gyesen vannak, amikor gyarapítani akarják lakásukat. Van, aki rákéredzkedik a gépre, van, aki mintát kér kölcsön. Negyedszázad is kevés volt, hogy a lányok így szerzett tudását, gyakorlatát hasznosítani akarná valamiféle vállalat... És hát az is igaz, a többség továbbtanul... Pályát választ ... De azért nem hiábavaló e nemes kézimunka megtanulása... Az igazgatónő azt mondta; egy pillanatra felrémlett, hogy az ötnapos tanítás hogy fér majd össze a műhellyel. De azután megtartották, bár a heti háromról kéthetenkénti négyre csökkentették a műhelyórák számát. Ez is egyike azoknak a plusz lehetőségeknek, amit egy iskola adhat. Az emberformáló lehetőségeknek. Amiben persze benne vannak a szombati kirándulások csakúgy, mint a klub közösségformáló rendezvényei... Csutorás Annamária Fotó: Laczó József Hogy is kell vezetni a szálat? Szép lesz ez a szőnyeg A Természettudományi Múzeum áj szerzeményei A közelmúltban néhány értékes darabbal gyarapodott s Természettudományi Múzeum ásványtára. Különböző kristályokat vásároltak a romániai Erzsébet-bányáról: baritot, piritet kalcitot és 3 darab antimonit kristálycsoportot. A múzeum 65 ezer darabos . gyűjteményében ezek nem hiányt pótolnak, inkább a kristályok újabb és változatos kifejlődését példázzák, egyben azt is — amint azt szakértők állítják —, hogy minden egyes kristálynak „egyénisége”, sajátos megjelenése van. Egy nyugatnémet, gyűjtő is ;egltette :k ásványtár gyarapodását: a múzeumnak ajándékozott egy kétgram- ^nos vasmeteori tot. A Mills elnevezésű meteorit Űj-Me- xikóból származik, 1966-ban találták. A Szovjetunióból csere útján került a gyűjteménybe 15 értékes ásvány, köz.tük a hakmannit nevezetű különlegesség, a Kóla-félszigetről. Ezt sajnos, sohasem tekinthetik meg a latosa tők. mert egyedülálló tulajdonságú- a fényre elbomlik. A j-it'-o ványt sötét helven fekete papírba csomagolva őrzik.
