Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-25 / 20. szám
1983. január 25., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Az utca eltartottjai... A sarokház emeleti ablakain a villanyégök fénysugarainak pászmái nyúlnak ki az alkonyba borult utcára. A meleg, barátságos fény hivogat, de hiába nyomkodjuk a csengőt, belülről semmi nesz, senki nem mozdul. Az ittlakók félnek ... (Idézet az egyik levélből: ... és lánytestvére hosszú ideje nem dolgoznak. Megbotránkoztató módon élnek. Isznak, részegen ordítoznak, gyanús /kinézetű férfiakat fogadnak. ... A két testvér üti egymást, a haverok is verekednek ... Legutóbb a rendőrség beavatkozása előzte meg a botrányosnak induló dáridózást, verekedést.) A földszinti lakásban most sötét van. Zseblámpánk iénykorongja a bejáratnál köröz. Kilincs nincs, a zár kiszakítva. A keret és a megviselt ajtó közötti ujjnyi résen árad be a fagyos levegő. Kopogtatunk. Az ajtó szinte önmagától kinyílik. Kísérőim (egy társadalmi szervedet két tagja) jó előre felkészítettek, de a látvány túlhalad minden képzeletet. A révület fog el: a mában élek-e? Itt van pár száz méterre Miskolc új belvárosi lakótelepe, amelynek útjain éjjel-nappal dübörögve zúg el a gépkocsiáradat. A konyhának épített helyiség összes berendezése: kicsiny szekrény, vizesvödör és két dikó. A vékonyka takaró alatt — nappali ruhában — két gyerek, s egy 24 —25 év körüli nő. — Mit akarnak már megint?! — csattan fel a nő részeg, indulatos hangja, — Megint? Kikre gondol? — A rendőrökre. — Bocsásson meg, most vagyok itt először. A környékbeli lakók panaszai és a szerkesztőségbe küldött levél ... i — Lesz szíves nem világítani rám, jó? Mit keres? —. A villanykapcsolót. — Nincs villany. Kikapcsolták. Na és? — Szúr, vág minden szava. A hang elkeseredett lelkű, mindenből kiábrándult emberre utal. — Bácsi — szólal meg cérnavékony, vágyakozással teli hangon egy hat év körüli fiúcska — add ide a lámpádat. Okos kis arc, kerekre kitáguló barna színű, csillogó szemek. Egész lényét eltöltő boldogsággal világít, játszik a fénnyel. Neki ez az összes karácsonyi fény, játék. Kezei olyan barnák, koszosak, mintha örökké kátrányos olajban dolgozna. . — Ejnye, ilyen kézzel vacsoráztál ? — Nem vacsoráztam. — Ebédeltél? — Nem. Nem is reggeliztem. A másik, a négy év körüli fiúcska nyugtalankodik a dikón. — Éhes, álmos va ... vagyok. (Idézet a szerkesztőségünkbe érkezett levélből: „a gyerekek koszosak, elhanyagoltak. Éheznek. A környék lakói adnak nekik enni . .. előfordul, hogy megeszik a kutyának kitett ételt.”) — Miért nem mossa meg a gyerekek kezét? — Jó ember! — fakad ki belőle a düh és a kétségbeesés — ilyen hideg lakásban, hideg vízben!? A sarokban kályha árválkodik. A nő az egyik barátnőjétől kapta, aki egy ideig adott neki szenet is. — Miért nem gyújt be? — Most aludt ki. A hamu legalább egy, vagy két nappal előbbre dátumozva az időt. Sehol egy darab fa, darabka szén. A zseblámpa fénye a polcon állapodik meg. Durván szétronesolt tartóban darabka kenyér. Ez az összes ennivaló. (Egy asszony: az ember szíve fáj értük. Esik az eső, fúj a szél, sár, vékony ruhában, a csupasz hasuk kilátszik, vizes cipőben mindig az utcán vannak. Másik asszony: a gyerekeiért az utca tartja, megszánják, adnak nekik enni. Néha én is. Harmadik asszony: azok nem éheztek, nálam jó konyha van, ott ebédeltek, melegedtek. Két hónapja abbahagytam. Én se bírtam.) A lányanya nővére a belső helyiségben, a szobában lakik. Az ajtón erős lakat lóg, mintegy jelezve, hogy lakattal zárta el a szívét is. A fiatal anyából kibukik a vád: — Ö, a nővérem csúsztatott le! Üjabb látogatás nappal. A konyha ajtaja sarkig nyitva. Az anya az italt ugyanúgy kedvelő barátnőjénél van. A gyerekek az éjjel rajtuk látott ruhában, fázósan ösz- szehúzódva bolyongnak az utcán. A kép lassan összeáll. A gyökerek mélyre nyúlnak. Italozó család, a-z anya gyakran tér haza ittasan, mocskosán, az apát 16 éve nem látták. A lány élete a jó barátok. a munkahely hatására más vágányon indult. Szakmája van, jól dolgozott, becsülték. Aztán — főleg anyja másfél évvel ezelőtti halála óta — életpályája megtört. Ivás, ivás, mindegy, hogy leivel, hogyan, miből. A barátok — mert a jóindulatú tanács hatástalan maradt — megszakították vele a kapcsolatot. Üj barátai a züllés, a börtön felé sodorják. Azt mondják, hogy ebben része van élettársának is. Házasságot ígért. Megszületett az egyik, a másik gyerek, s nemcsak az ígéret beváltása, hanem az apa is elmaradt A jólöltözöttséget kedveiő férfiban nincs igazi apai érzés és felelősség a gyermekek sorsa iránt. Gyermektartást nem fizet (az anya nem fordult a bírósághoz), néha-néha odaadott pár száz forintot, mint legutóbb november 12-én, egy „Adyt”. Igaz. hivatkozhat arra, az ő pénzén ne duhajkodjanak mások. Az anya arról ismert ha pénze van, vesz kevés élelmet és almabort nagy mennyiségben. Ez azonban nem menti az apát, mert eszébe sem jutott magához venni a két gyereket. (Egyik kísérőm: az én anyám egyedül nevelt három testvéremmel együtt. Egyikünk se lett bűnöző. Az első házasságom nem sikerült, az anya rosszul nevelte a gyereket, magamhoz vettem.) A környék lakóinak véleménye: a gyelekeket a legsürgősebben állami gondozásba kell venni, ha ittmaradnak, bűnözőkké válnak. A nagyobbik fiú kimaradt az iskolai előkészítőből is... Az esetet sokan, több szervezetnél ismerik, de a gond nem jutott el a megoldáshoz vezető döntésig. Ismereteim szerint az illetékes rendőri szervezet igyekszik egyengetni a legaktívabban a gyerekek jövőbe vezető útját Az emberpalántáknak a gyermekotthonban való elhelyezése sürgős, bár csak átmeneti megoldás. Hinnünk kell abban, hogy az anya — ha részt vesz az elvonókúrán, munkát vállal — túljut a mélyponton. Keresete; s a gyermektartás összege (erre a bíróságnak kell késztetnie a férjet) jó anyagi alap a gyerekek fejlődéséhez. Nem lehet cél, megoldás, hogy a züllött, hanyag szülők miatt, a társadalom vegye vállára a gyerektartás, -nevelés minden terhét, és semmi nem pótolja a . szülői, az anyai szeretetet. Csorba Barnabás Parkrészlet leninvárosban F.: N. M. A DIGÉP-ben A Diósgyőri Gépgyárban elkezdődött egy vasforgácsot brikettáló berendezés építése, amely várhatóan január végén készen áll a próbaüzemelésre. A berendezés építése MÉH-beruházásként, mintegy 40 millió forintos költségráfordítással történik, és évente körülbelül 10—12 ezer tonna vasíorgács tömörítését végzi majd el a gyári hulladékból. Az itt előállított terméket továbbra is a Lenin Kohászati Művekben hasznosítják, ezúttal azonban nem a nagyolvasztóba kerül az anyag, hanem közvetlenül felhasználható az acélgyártásban is. Ebből till egyébként a brikettáló berendezés jelentősége, mért a hasznosítás folyamatában egy fázis kihagyása jelentős energiát takarít meg. Mint a MÉH szakemberei mondották, pontosan még nem lehet tudni, milyen hasznot hoz számukra a tömörítő, az előzetes becslések eddig tonnánként 1400 forintot mutattak. A feldolgozott hulladékon ' kívül az LKM körülbelül 3 ezer tonna aprófor- gácsra is igényt tart. A TESCO Külkereskedelmi Vállalat és az algériai mezőgazdasági és agrárreform- ügyi minisztérium képviselői szerződést írtak alá 175 magyar mezőgazdasági szakember kiküldéséről,- akik Nyu- gat-Algéria mezőgazdasági fejlesztésében vesznek részt. A szerződés értéke 11,7 millió dollár. Ergonómia „Hír: Ergonómiai szakemberek háromnapos konferenciát tartottak a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság rendezésében Budapesten, az MTESZ székhazában. Áttekintették a tudományág gyakorlati alkalmazásának tapasztalatait.” Mi is az ergonómia, miről tanácskoztak iparszervezők, szociológusok, pszichológusok, műszaki és gazdasági szakemberek? A~ ember munkahelyi környezetéről, a munka minél hatékonyabb végzésének lehetőségeiről, a m un káseni bér bi ztonságár ól és közérzetéről — mondhatjuk egyszerűen fogalmazva, amit a munka humanizálása gyűjtőfogalommal szoktak egybekötni. Ha szétnézünk egy-egy régebbi. elavult technikával és technológiával működő, poros. zajos, piszkos üzemben — van belőlük elég sok —. felvetődhet a kérdés, hogy milyen tudományos megfontolás és nehezen előteremtett pénz tud változtatni a környezeten. hogy megfeleljen a modern ergonóm'ai követelményeknek? Egyáltalán: szükség van ilyen tapasztalatcserékre most, amikor lép- ten-nyomon azt lehet hallani, hogy . -■adnak a beruházásokra, korszerűsítésekre szolgáló források? Nem csupán a szavak, gondolatok csűrése- csavarása mindez, ha mindemellett holnap és holnapután is ugyanabba a balesetveszélyes, sötét üzemben kell megtermelni az újabb és újabb árukat? Vág-- van-e lehetőség a viszonylag modern, tehát már az ergonómiai elképzeléseknek többé-kevésbé megfelelő üzemek további korszerűsítésére ? Sztiség van rá. hiszen nem mondhatunk le annak lehe- föségéről, hogy előbb-utóbb tágas, tiszta öntőcsarnokokban fogják alakítani az öntvényeket, hogy teljes légkondicionálás és porelszívó berendezések .várják a fonónőket, hogy könnyen és világosan felismerhető színek jelzik majd a gépgyártó csarnokokban a berendezések funkcióit és a balesetveszélyes helyeket ... A munka humanizálása, vagyis a környezet olyanná formálása, melyben a legnagyobb kedvvel és hatékonysággal tudja végezni mindennapi feladatát a munkás, elsőrendű cél. Mert az' ergonómia gazdasági kérdés is. Szebb, jobb. biztonságosabb munkahelyre ugyanis valóban úgy mehetünk, mini a második otthonunkba, és ahol otthon érzi magát az ember, ott jobb érzéssel, kellemesebb közérzettel és hatékonyabban dolgozhat A problémák, feladatok természetesen nem oldódnak meg egy ilyen tanácskozással, hiszen azok tapasztalatait a gyakorlati munkában kell majd megvalósítani minden munkahelyen. Reménykedünk benne, hogy egyre nagyobb eredménnyel. Többször hallottunk már arról, hogy különböző vállalatok külföldi szakemberekkel és módszerekkel készítették el '— sok pénzért — a cég ú,i szervezeti működésének modelljét. Pedig van erre is magyar intézmény... éppen az ergonómiai tanácskozást rendező Szervező“' és Vezetési Tudományos Társaság. A mostani tudományos tanácskozás talán felkelti a gyárak, vállalatok érdeklődését, és a jövőben jobban kihasználják azokat az eredményeket, melyek a munka humanizálása mellett az egye fontosabb gazdasági-műszaki feladatok végrehajtásához is hozzájárulnak. Szendrei Lőrinc Emlékezetes tüzek 1982-ben n „vörös kakas” kártevéssé „Vigy-'-.z, mert a vörös ka- * Egy ugyancsak miskolci, de kas könnyen felszállhat a házad tetejére!” Ha nagyapáink, apáink körében elhangzott az előbbi mondat, mindenki tudta. mit is kell érteni a „vörös kakason”. Egy mai gyermeK inkább a szirénaszó hangzásából próbálja megállapítani, hogy fehér, kék, vagy égö- pirosra dukkózott kocsi szá- guld-e célja felé. A harangokat a „vörös kakas” miatt ma már nem verik félre, de az elszabadult tűz ugyanolyan. ha nem nagyobb riadalmat kelt, mint korábban. Megyénk tűzoltóságainak könyveibe az elmúlt évben összesen 1129 tüzet jegyeztek fel. Ezek közül 679 járt kárral, és megközelítően 120 millió forintnyi érték vált a lángok martalékává. KI volt a hibás a tartálytűznél? Az elmúlt évi emlékezetes tüzekröl beszélgettünk a napokban a tűzoltóság megyei' parancsnokságán, Miskolcon. Természesen először a lenin- városi tartálytűz került szóba, már csak azért is, mert ott mintegy 100 millió forintos kárt állapítottak meg a szakértők, arról nem beszélve, hogy az ott elégett 60 ezer köbméternyi nyersolajat csak valuta kifizetése árán lehetett pótolni. — Ki volt a hibás a tartálytűznél ? — Azt a tüzet — válaszolta Szabó Károly őrnagy, a tűzoltási csoport vezetője — nem az emberi mulasztás okozta. A tartály keverőberendezését találtuk „bűnösnek”, s ezért javaslatot tettünk cseréjére. A Tiszai Kőolajfinomító Vállalat a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem illetékes tanszékét kérte fel a szükséges vizsgálatok, kutatások elvégzésére, majd a módosított berendezés szerkezetének kidolgozására. Mindenesetre: holtig tanul az is, aki veszélyes anyagokkal dolgozik ... A leninvárosi esettől eltérően a közeli, ti- szapalkonyai termelőszövetkezetben már jóval szeren- , csésebben vészelték át egy villámcsapás okozta tüzet. Á lovasiskola épülete ugyan porig égett, de az állatokat sikerült megmenteni. Es azok a gyerekek, akik az eső elől mindig ebbe az épületbe húzódtak be, a villámcsapást megelőző napokban utaztak haza. miután befejezték lo- vasiskolai tanulmányaikat. i Csak semmi pánik?... 1982. április 4-én, Miskolcon. a Vörösmarty utcai parkolóban 4 személyautó lángolt. A tűz keletkezésének okát egyértelműen nem lehetett megállapítani, de az bizonyos, hogy az erős szél is segítette az autók lángra lob- banását. már lakásban keletkezett tűz nemcsak nagy anyagi károkat okozott, hanem halálesettel is végződött, A Könyves Kálmán utcában egy négyemeletes lakóház első szintjének egyik lakásából a hajnali órákban sűrű füst tódult ki és a lángok kevés híján átterjedtek a lépcsőházra is. Volt aki kellő lélekjelenléttel hagyta el a lakást, egy 53 éves hölgy azonban pánikba esett. A legfelső szinten levő lakásából kidobálta értékeit, majd nyaktörő mutatványra vállalkozott: a villámhárítón kapaszkodva próbált meg elmenekülni. A második emeletnél azonban már elhagyta az ereje, s lezuhant a földre. Szerencsésen esett, megúszta kisebb sérüléssel. A miskolc; Klapka György utcai tűznél — pontosan augusztus 25-én történt — egy fiatalembernek már kifejezetten balszerencséje volt. ő csak a magasföldszint egyik ablakán keresztül ugrott ki, azonban olyan szerencsétlenül ért földet, hogy mindkét lába eltörött. Már elhagyta a kórházat, de még mindig biceg ... — Ha ég a lakás, vagy a lépcsőház — halljuk Komlósi Péternek, a tűzmegelőzési csoport vezetőjének véleményét — a legfontosabb a nyugalom megőrzése. Bármilyen félelmetes a tűz, nem szabad pánikba esni, mert az nehezíti a mentést és tragédiákhoz vezethet. A legfontosabb a menekülés útvonalának helyes megválasztása. A lakótelepek házaiban nemcsak lefelé, hanem fölfelé, a tetőre is vezethet ez az út. Ott meg lehet várni a tűzoltókat, vagy egy másik, biztonságos lépcsőházon keresztül el lehet hagyni az épületet. Felelőtlenek vagyunk Az elmúlt évben összesen 9 halálesetet okozott a tűz. Az áldozatok többsége maga lobbantotta lángra lakását, ittasan dohám-zott az ágyban — ez történt egyébként a Könyves Kálmán utcában' is. (Nem benzines robbanás, mint azt oly sokan tudni vélték- . ..) A felelőtlenség sajnos a szükségesnél gyakrabban játszik közre a „vörös kakas” megjelenésében. A hatodik emeletről hanyagul kidobott cigaretta gyújtotta meg például az avasi Engels utca egyik lakásának erkélyén tárolt kárpitozott fotelt. A lakás tulajdonosai eloltották a hamar terjedő tüzet, de mi történt volna, ha éppen nincsenek otthon?... TJdvardy József Erdőművelő szakmunkások képzése Az erdőművelésben kevés a szakmunkás, ez esetenként hátráltatja a fejlesztési tervek megvalósítását. A MÉM Erdészeti és Faipari Hivatala most olyan szervezeti és módszertani javaslatot dolgozott ki az erdőgazdaságoknak, amellyel az erdőművelők szakmunkásképzését nagyobb nehézség nélkül megoldhatják. A gondot korábban az okozta, hogy mert a munkahelyek nagy távolságra vannak egymástól, központi képzésre nemigen van lehetőség. A számításba vehető szakmunkásjelöltek nagy része nő. akik nehezebben szakadnak el otthonról, s az iskolai rendszerű továbbképzést nem szívesen vállalják. A hivatal módszertani anyaga lehetővé teszi, hogy az érintettek közvetlenül a munkahelyen sajátíthassák el az erdőművelési ismereteket.
