Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-25 / 20. szám
ESZAKMAGYARORSZAG 2 1983. január 25., kedd Az Országos Anyag- és Arhivatal közleménye Január 25-től — típusonként eltérő mértékben — átlagosan 10,2 százalékkal emelkedik a szocialista országokból behozott személy- gépkocsik fogyasztói ára. Az árváltozás oka, hogy növekedtek a személygépkocsik beszei'zési árai. Az egyes gépkocsitípusok új árairól, valamint az intézkedésekkel kapcsolatos tudnivalókról a Merkur Személygépkocsi-értékesítő Vállalat részletesen tájékoztatja a vásárlókat. SZEMÉLYGÉPKOCSIK ÜJ FOGYASZTÓI ÁRAI A KÖVETKEZÜK: Lada 1200 S'21 013 125 000 Lada 1200 Combi 128 000 Lada 1300 S/?105 139 500 Lada 1500 S/2106 150 500 Niva 2121* 212 000 Volga Limousine 172 000 Volga Combi 197 500 Moszkvics 2140 100 500 Dácia 1310 128 500 • Polski-FIAT 126/650 77 000 Polski-FIAT 125/1500 139 500 Skoda, 105 S 100 000 Skoda 120 L 107 000 Skoda 120 ©LS 127 500 Skoda mikrobusz* (közületi ár) 147 000 Trabant Limousine Speciál 69 000 Trabant Limousine Hycomat* 49 000 Trabant Combi Speciál 79 000 Trabant Combi Hycomat* 53 000 Wartburg Limousine 109 500 Wartburg de Luxe 115 000 Wartburg de Luxe, tolótetős 119 000 Wartburg Tourist 124 000 Barkas B. 1000* (közületi ár) 177 000 Zastava ©TL 101 158 000 Ft A csillaggal .jelölt típusok jelenleg nem rendelhetők. Azok a vásárlók, akik a megrendelt személygépkocsi átvételére már értesítést kaptak, és ennek alapján a teljes vételárat 1983. január 25-ével bezárólag befizették, a korábbi áron jogosultak átvenni személygépkocsijukat. 1983. január 25-től gépkocsi-előjegyzést az OTP fiókjai és a takarékszövetkezetek az új fogyasztói ár 50 százalékának befizetésével fogadnak el. Az 1983. január 24-ig befizetett gépkocsi vételárelőleget nem kell az új fogyasztói ár 50 százalékára kiegészíteni. Az előjegyzési sorszámok változatlanok, ezek sorrendjében kerül a gépkocsi átadásra. A Maovar tájékoztál HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. JANUÁR 25-TÖL Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam. 100 egységre, forintban Angol font 6250,22 6256,48 6262,74 Ausztrál dollár 388:1,89 3887,78 3891,67 Belga Crank 83,10 83,27 83,35 Dán korona 462,18 462.81 463,10 Fiiin márka 735,35 736,09 736,83 Francia frank 575.08 575,66 576,24 Hollandi forint 1487,04 1488,53 1490,02 Japán yen (1000) 166,65 166,82 166,99 Kanadai dollár 3243,52 3246,77 3250,02 Kuvaiti dinár 13 642,38 13 655,94 13 669.60 Norvég korona 558,87 559,43 539,99 NSZK márka 1629,06 1630,69 1632,32 Olasz líra <1UOO) 28,41 28,44 28,47 Osztrák schilling 232,07 232,30 232,53 Portugál escudo 41,99 42,03 42,07 Spanyol peseta 30,88 30,91 30,94 Svájci frank , 1981,62 1983,60 1985,58 Svéd korona 339,42 539,98 540,50 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3983,04 3987.03 3991,02 Av. államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek- megfelelően vannak érvényben. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. JANUAR 25-TÖL Vételi Eladási Pénznem árfolyam, 100 egységre. forintban Angol font 6068,79 6444,17 Ausztrál dollár 3771,15 4004,41 , Belga frank 80,77 85,77 Dán korona 448,76 476,52 Finn márka (a) 714,01 758,17 Francia frank 558,39 592,93 Görög drachma (b) 43,25 45,93 Hollandi forint 1443,87 1533,19 Japán yen (1000) 161,82 171,82 Jugoszláv dinár (a) 50,67 . 53,81 Kanadai dollár 3149,37 3344,17 Kuvaiti dinár 13 246,26 14 065,62 Norvég korona * * 542,65 576,21 NSZK márka 1581,77 1679,61 Olasz líra (1000) 27,59 29,29 Osztrák schilling 225,33 239,27 Portugál escudo 40,77 43,29 Spanyol peseta 29,98 31,84 Svájci frank 1924,09 20-13,11 Svéd korona (a) 523,76 556,16 USA dollár 3867,42 4106,64 (a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 100-as; (b) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 500-as. Törvényességi lapasztalaSsk az állampolgárok vagyoni érdekvédeEsnéről Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész nyilatkozata A gazdálkodó szervezetek kapcsolataiban, mind a termelés, mind a termékek forgalmazása terén — a döntő jelentőségű közgazdasági eszközök mellett — fontos szerepe van a jogi szabályozásnak, a felelősségre vonatkozó előírásoknak is. A jog eszközeit latba vetve hogyan segíti az ügyészi szervezet hazánkban a szocialista törvényesség érvényesülését a gazdálkodás körében, az állampolgái'ok vagyoni érdekeinek védelmében? — erről nyilatkozott dr. Szíjártó Károly, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze Tóth Ferencnek, az MTI főmunkatársának: — Az ügyészség megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy a népgazdaságban is minden területen törvényes legyen a jogalkalmazás, erősödjék a gazdálkodási fegyelem, megfelelően érvényesüljenek a jogszabályokban kifejeződő ösztönzők és szankciók. A gazdálkodási folyamatok szervezésébe és lebonyolításába, a döntések, az elhatározások szakmai, célszerűségi kérdéseibe azonban természetesen nem avatkozunk be — mondotta elöljáróban a legfőbb ügyész. FELÜGYELET, PEREK, BÍRSÁGOK — A törvényesség töretlen érvényesítésének ügyészi eszközei és tapasztalatai kapcsán két fő szerepkört ‘kell kiemelni. Az egyik az, hogy az ügyész a gazdálkodó szerveknél közvetlenül gyakorol törvényességi felügyeletet. Ez kiterjed a munkaviszonynyal, a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos jogalkalmazási kérdésekre, továbbá a gazdálkodó szervek belső szabályzatainak és fegyelmi, illetve kártérítési felelősségre vonási gyakorlatának a vizsgálatára, valamint a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére. A másik fontos ügyészi tevékenység a részvétel a gazdasági perekben, amelyeknél — például a bíróság előtti indítványokkal, fellebbezéssel, a jogsértések okainak feltárása után a megszüntetésükre irányuló felhívással* szignalizációval — az elsődleges törekvés a szerződési fegyelem szilárdítása. A gazdálkodási rend szilárdításának egyik fontos eszköze a gazdasági bírság, amelyet — többek között legfőbb ügyészi kezdeményezésre is — a népgazdasági, vagy a fogyasztói érdekeket súlyosan sértő, illetve jogellenes módon eljáró, indokolatlan jövedelmet szerző gazdálkodó szervvel szemben lehet kiróni. Ez a joghátrány részben kollektív, részben egyéni szankciót jelent: ha ugyanis a bíróság a vállalatot, illetve a szövetkezetét gazdasági bírság megfizetésére kötelezi, akkor a jogszabály • értelmében a vétkes személyek felelősségre vonására is intézkedni kell. Tapasztalataink szerint az érintett vállalatok a bírságot ugyan befizetik, a személyi felelősségre vonás azonban gyak- ' ran elmarad. Ilyenkor az ügyésznék kell intézkednie e mulasztás miatt. BÜNFELDERÍTÉS ÉS -MEGELŐZÉS A gazdálkodási kötelezettségek megsértése önmagában általában nem bűncselekmény. A gazdálkodási érdekek védelmében a büntetőjog csupán végső eszköz, s igénybevétele csak a legkirívóbb és a legsúlyosabb következményű esetekben indokolt — törvényeink is erre nyújtanak lehetőséget. Részben ez a magyarázata annak, hogy gazdálkodási kötelezettségeket sértő bűncselekmény miatt viszonylag kis számban indul büntető eljárás. Tavaly például 48 ilyen cselekmény vált ismertté, s ebből 32 a pénzügyi fegyelmet sértette. A gazdálkodás körében előforduló bűncselekmények elemzésekor megállapítottuk, hogy több, mint 70 ; százalékukat á bűnüldöző ' hatóságok derítették fél, s a gazdálkodás ellenőrzésére hivatott szervek által leltárt ügyek a cselekmények 10 százalékát sem érték el. Ez egyúttal arra utal, hogy — az illetékes gazdasági ellenőrző szervek tevékenységét tovább javítva — növelni kell az állampolgárok felelősségérzetét is a gazdálkodás körében tapasztalható visz- szásságok megszűnte tóiéért. Ami a spekulációs bűnözés személyi oldalát és hátterét illeti, az ilyen bűncselekmények nagy részének elkövetésében, a bűnöző életmód kialakulásában jelentős szerepet játszik a múnkakerülés, a ‘csavargás, a lógás. Éppen ezért fontos, hogy a munkakerülő életmóddal, annak okaival és formáival, a „táptalajt” adó negatív társadalmi jelenségekkel szemben szigorúan fellépjünk. es folyamatosan elemezzük miként érvényesülnek a megelőzést, illetve a szankcionálást szolgáló jogszabályok. Az ügyészi szervezet éppen most folytat kiterjedt, feltáró vizsgálatot ilyen irányban, s a tapasztalatokat megfelelően hasznosítani fogjuk. Tapasztalataink szerint előfordul az is, hogy a jogi rendelkezések hiányos ismerete, gyakorlatlanság, ■ vagy hanyagság folytán sértik meg a vállalatok, vagy a hatóságok a különböző ügyekben hozott döntéseikkel a rendelkezéseket. Az ilyen egyedi jogsértések sokszor az állampolgároknak okoznak érdeksérelmet — nemegyszer vagyoni hátrányt —, ez azonban természetesen korrigálható megfelelő jogorvoslati eljárásban. Súlyo"s közösségi kart is okozhat a joggal való visz- szaélés rontja az emberek hangulatát, a társadalom közérzetét, különösen, ha elmarad a jogsérelmek megfelelő orvoslása, illetve a jogsértő személy felelősségre vonása. A törvényességnek minden tekintetben — ügyészi intézkedésekkel is — érvényt szerzünk! ÁLLAMPOLGÁRI SÉRELMEK, JOGORVOSLATOK — A szocialista demokrácia alapvető és maradéktalan megvalósulásának fontos feltétele és egyben garanciája, hogy az állampolgárok ügyeit minden fórumon törvényesen intézzék, sehol se fordulhasson elő jogszabálysértő, lélektelen, a törvény szellemét figyelmen kívül hagyó, bürokratikus ügyintézés. Az ügyészség ezért megkülönböztetett feladatának tekinti, hogy akár a sérelmet szenvedett állampolgárok bejelentése révén, akár ügyészi vizsgálat útján, vagy ha bármely más módon tudomására jut a jogsértés, intézkedjék annak orvoslására. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy törvényi eszközökkel kezdeményezze a jogsértők felelősségre vonását, elejét vegye a hasonló jogsérelmeknek. Mind az ügyészi, mind pedig a más felügyeletet, irányítást és ellenőrzést gyakorló szervek nagyon fontos feladata, hogy mindenütt gyorsan, szakszerűen és lelkiismeretesen intézzék az állampolgárok kérelmeit, és beadványaikat is ugyanígy, érdemben bírálják el. Ügyészi tevé- kenységünben a törvényességi kérelmek megvizsgálása felügyeleti munkánk egyik információs forrása, amelynek révén a jogalkalmazási gyakorlat jobbítására, az állampolgárok magatartásának helyes formálására is törekszünk. A törvényesség két oldalát jelenti — egyebek között —. hogy miközben számon kérjük, megköveteljük az állampolgári fegyelmet és a törvénytiszteletet, egyidejűleg garantálnunk kell az állami fegyelem megtartását. az állampolgári jogok maradéktalan érvényesülését. Az állampolgárok beadványainak. törvényességi kérelmeinek elintézése nemcsak az egyéni jogsérelmek orvoslását szolgálja. Az ügyek egy részében olyan általános okokat is találunk, amelyeknek a megszüntetésére külön intézkedést teszünk. Például, ha egy határozat azért hibás, vagy sérelmes, mert a jogszabályt — annak valamilyen hiányossága, szaknyelven joghézag folytán — a jogalkalmazók tévesen értelmezik, akkor kezdeményezzük értelmező állás- foglalás kiadását, vagy a jogszabály módosítását, kiegészítését. SZIGORÚ FELLÉPÉS A KORRUPCIÓ ELLEN — A korrupciós jellegű ügyekkel kapcsolatban meg kell különböztetni a hivatalos személyek, illetve a gazdálkodó szervezetek dolgozói által elkövetett: cselekményeket. Az állami szervek és a hivatalos személyek törvényes és elfogulatlan működéséhez a legalapvetőbb társadalmi érdekek fűződnek! Az állam- hatalmi, az igazgatási és az egyéb állami funkciókat gyakorló hivatalos személyeknél elengedhetetlen az erkölcsi feddhetetlenség. A korrupció nemcsak az egyes ügyekben tett intézkedésekkel csorbíthatja a törvényességet, hanem szélesebb körben, akár társadalmi méretekben is alááshatja az állampolgárok bizalmát a hatalom és szervei iránt. Ezért a lég-' szigorúbban fellépünk az ilyen megnyilvánulásokkal szemben! A magas erkölcsi mérce, írott és íratlan normatívák és a súlyos szankciókkal fenyegető jogi előírások tudatában nyugodtan állíthatom: hazánkban e tekintetben is rend van. A hivatalos személyek, néhány kivételtől eltekintve, az erkölcsi és a jogi követelményeknek megfelelően. tisztességgel végzik felelősségteljes munkájukat. Az utóbbi időszakban hivatali vesztegetés miatt évenként csupán mintegy 150 alkalommal történt büntetőjogi felelősségre vonás. Ez a hivatalos személyek számához viszonyítva — elenyészően csekély arány. A bűnüldöző hatóságok fellépése továbbra is határozott lesz! A gazdálkodó szervek dolgozói körében, sajnos, már többször fordul elő korrupciós bűnözés. Az ilyen esetek száma az utóbbi két-három esztendőben évenként mintegy 340 volt. Nem könnyű’ felderíteni az ilyen bűncselekményeket, amelyeket „objektív” okok (például az áruellátás hiányosságai) is motiválhatnak. Most, amikor a gazdálkodásban előtérben áll a népgazdasági érdekek fokozott érvényesítése, különösen nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy ezzel egyidejűleg erősítsük a jogrendet, a törvényességet — fejezte be nyilatkozatát dr. Szíjártó Károly. llllIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIEIIIIIIIIIIilllllllllllllllllllllllllllllll imiiiimMiimimiiiiiiiiiiiimimiiHiiiiiiiiimimiiMiii A zavartalan villamosenergia-ellátás elősegítése, az üzemzavarok megelőzése, az üzemzavari kiesési idők csökkentésének elősegítése érdekében ösztönözni kívánjuk fogyasztóinkat arra, hogy villamos hálózatainkban, berendezéseinkben észlelt rendellenességet mielőbb bejelentsék. Az 1982. IV. 1.—1982. XII. 31. közötti időszak közérdekű hibabejelentői között jutalomsorsolást rendezünk. A SORSOLÁS NYILVÁNOS HELYE: Eqer, ÉMÁSZ Üzemigazgatóság, tanácsterem. IDEJE: 1983. január 28. 10 óra. ÉMÁSZ VÁLLALAT l
