Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-20 / 16. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1983. január 20., csütörtök A pécsiek hangversenye Az első műtétek után Endoprotézis-beépítés az ortopéd sebészeten Heti filmelőzetes , .fkll ál m m A 63-as trikót viselő színészt aligha kell bemutatni: Búd Spencer, aki most az Akit Bulldózernak hívtak cimü olasz filmben látható. Szinte észre sem vesszük, amikor valami rossz, valami rendellenesség fokozatosan megszűnik körülöttünk. A középkorúak emlékezhetnek rá, évtizedekkel ezelőtt milyen természetes volt a kancsal, ferde nyakú, dongalábú, vagy az erősen bicegő, csípőficamos ember látványa. Nézzenek csak körül! Eltűntek az utcaképből, eltűntek szűkebb ismerőseink köréből. Az orvostudomány fejlődése, a gyógyító sebészkés és nem utolsósorban a már csecsemőkorban elvégzett szűrővizsgálatok megelőzték, más esetekben helyrehozták ti vele született torzulásokat. Egy kis visszatekintés Az ötvenes évek derekán — Miskolcon akkor a baleseti sebészeten — néhány lelkes sebész, összefogva a gyermekgyógyászokkal azon igyekezett, hogy végleg kiküszöböljék a csípőficamot. Az orvostudomány is lépésről lépésre haladt. Akkor megvárták, míg a gyermek lábra áll, járni kezd, s a már kialakult csípőízületi rendellenességet kezdték gyógyítani. Helyére rakták az ízületet úgynevezett „száraz műtéttel”, vagy ha ez nem volt lehetséges, akkor műtéttel. Abban az időben igen sok derékig begipszelt kisgyermeket láttunk. Jó ideje már, hogy csecsemőkorban kiszűrik a ficamokat, elrendelik a speciális szíj használatát, amelynek segítségével a lelkiismeretes szülő megelőzheti — orvosi kont- rollvizsgálatokkal együtt — a rendellenesség torzító következményeit. Időközben azonban rá kellett jönni, hogy az egynéhány éves kor után helyre tett csípőízületek már oly mértékben károsodtak, hogy ha csúnya bicegés nem is látszott, de a csípőtáji fájdalom egyre erősödött. Mintegy tíz éve már, hogy Budapesten elkezdték azokat a műtéteket, amelyeknek során endoproté- ziseket építettek be a csípőízületbe. Egy ilyen műtétre két évig kell várni, olyan sok a rászoruló. A miskolci team Budapest már képtelen kiszolgálni az egész országot. Az egészségügyi kormányzat nagy összegeket fordított a vidéki intézetek építésére, korszerűsítésére, műszerezettségének javítására. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy közben a vidéki orvosok felkészültsége is lépést tartott az orvostudomány fejlődésével, készen állt a lehetőség rá, hogy részt vállaljanak a legkorszerűbb, nehezebb, bonyolultabb műtétekből is. Miskolc megyei kórházának ortopéd sebészeti osztályán megvoltak a személyi feltételek. S talán ebben az Melyik gyerek ne szeretne bűvészkedni? Megtanulni egy-egy trükköt. Alighanem nincs olyan. Erre gondoltak a Rónai Sándor Művelődési Központban, amikor meghirdették a tíz foglalkozásból álló bűvésziskolájukat. Az első foglalkozást szombaton, január 22-én délután 4 órakor esetben ez a legfontosabb. A műszerezettség csupán másodlagos, hiszen az „csak” pénzkérdés. Az. Egészségügyi Minisztérium, a megyei tanács egészségügyi osztálya a kórház vezetőségének összefogásával megteremtette az endoprotézis beépítésének feltételeit az ortopéd sebészeten. Hogy mennyiért? Sokért, közel egymillió forintért. Dr. Barabás Csaba osztály- vezető főorvos három társával, dr. Benkö Albert főorvossal, dr. Simon György és dr. Bazsa Géza adjunktusokkal heteken át asszisztáltak, később műtötték Budapesten az ORFI-ban, míg végre, január 11-én sor került Miskolcon az első, majd 12-én a második két műtétre. Két, ötven éven felüli nőnek és két férfinak építették be az en- doprotézist. Jól vannak, szépen gyógyulnak. A műtét lényegéről Dr. Barabás Csaba főorvos így nyilatkozik a műtétről: — Endoprotézissel régebben kísérleteztek, de használatuk fájdalmas volt, s egy idő után a szervezet nem fogadta be. Csak a combfejet és a combnyakat pótolták. A nagy különbség most az, hogy már az ízvápát is pótolni tudjuk. Két idegen anyag érintkezik egymással, fémből van a fej és egy másik anyagból — amelynek összetétele a gyártó cég titka —, van a vápa. Ezek súrlódnak egymással, így beépülés után gyakorlatilag nincs fájdalom. — Kik kerülnek műtőasztalra? — Azok, akiket későn kezdtek gyermekkorukban kezelni, s mostanra súlyos porckopás következett be. Az idősebb korosztályt műtjük, mert a behelyezett protézisnek az időtartama 15—20 év. Ennél természetesen lehet kevesebb is, meg több is, egyéntől, szervezettől függ ez is, mint általában minden külső beavatkozás sikere. Növekedésben levő gyermek nem jöhet számításba. Általában az 50 éves konyakról vem szó. Egy tizenéves gyereknél nem lehet megcsinálni, hiszen élete során esetleg még kétszer, vagy többször is cserélni kellene a protézist. Márpedig ez a nagyműtétek sorába tartozik. Éppen ezért, minden esetben szükségünk van a belgyógyász és az altatást végző orvos előzetes egyetértésére is. — Milyen értékű a beépített anyag? — Hat-nyolcezer forint. A pénzben kifejezhető nagy értéket az erre a speciális műtétre külön felszerelt műtőnk jelenti. — Többször beépíthető a protézis? tartják a művelődési központ klubhelyiségében. Az első alkalomra a Pajtás újság bűvészoldalát is író Ötaky bűvészt várják. A foglalkozásokat elsősorban a nagyobb gyerekeknek szánják — felsőtagozatosoknak. A résztvevőknek jegyet kell venniük. — Elvileg igen, de ezt az anyagot nem távolítjuk el a szervezetből, csak fellépő komplikáció, gennyesedés esetén. Egyébként örülünk, ha a szervezet befogadja. Nagy gondot fordítunk éppen ezért a sterilitásra. Műtött betegeinket „őrző szobában” helyezzük el, itt hetekig nincs látogatás. — Meddig marad kórházban a beteg? — Átlag két hónapig. Ez alatt szinte teljesen meggyógyul, megtanulja, megszokja a terhelést. — Mennyire gyógyulhat meg? — Az eddigi országos tapasztalatok szerint teljesen. A műtötték teljes értékűek, kirándulnak, még táncolnak is. Műtétre váróink közt sok olyan van, aki nehéz fizikai munkát végez; kohász, bányász. Ezek jobban bírják majd a munkát és tovább, mint endoprotézis nélkül. Igények és tervek Az osztályvezető főorvos elmondotta, hogy Borsod és Heves megyében nagyon sokan várnak, hogy sorra kerüljenek. Ügy tervezik, hogy egyelőre hetenként végeznek ilyen műtétet, ebben az évben még vagy ötvenet. Az endo- protézist Budapestről rendelik meg. Az anyag importból származik, s jelenleg van belőle, bőven, hiszen a felszerelt műtéti helyek, mint említettük, nem győzik a munkát. Joggal vagyunk rá büszkék, hogy az Egészségügyi Minisztérium lehetővé tette, hogy megyénk kiváló sebészei bizonyíthassák, képesek a legmodernebb technika befogadására. működtetésére. A megye egészségügyi vezetősége köztudottan fogékony az újra, támogatja a megfelelő szakismerettel, szakmai felkészültséggel alátámasztott vállalkozásokat. Az ortopédsebész team első sikeres műtétéivel tovább növelte megyénk rangját egészségügyi körökben. Adamovics Ilona — Jó napot kívánok. Mit parancsolnak ? A kérdés kicsit a jövőnek szólt, hiszen a „kedves vásárlók” — a tiszteletre méltó zsűri — a tételcetlikről olvasták le, hogy ők bizony férfiinget szeretnének vásárolni hozzá illő nyakkendővel, ráadásként trikót, alsónadrágot. — Milyen öltönyhöz szeretné? — Barna. Inkább alkalmi kellene... .— Ezt ajánlanám. Ezt a drappot és egy szép zöld nyakkendőt hozzá __ A kislány ügyes, kedves. „Tessenek velem jönni” — mondja, és átkalauzol a fe- hérneműs pulthoz. Később, amikor már nem a Centrum eladóterében, hanem a versenyhez átalakított pihenőszobában találkozunk, szakavatott, gyors mozdulatokkal tekercseli fel a szövetet. Mintha zsilettel vágták volna el a szélét. S az öltönyre való három méter húsz centit is úgy méri le, hogy nem számolja bele az ujjait. A ruházati eladónak készülő tanulók megyei versenyére kukkantottunk be tegnap. Mehettünk volna persze másfelé is — tíz szakma leendő szakmunkásai mérkőztek egymással, hogy ki jut tovább a megyéből a Szakma Kiváló Tanulója verseny következő E héten a szokásos kri- © tikai jegyzetek helyett filmismertetéseket közlünk, különös tekintettel arra, hogy a várhatóan nagy kö- zönségsikerű és legtöbb előadásszámban kínált. Akit Bulldózernak hívtak című olasz bunyósfilmről kritikát írni egyébként is szükségtelen. Aki ezt a fajta mozilátványosságot szereti és ezt az élményt keresi, az nem kíváncsi a film mérlegelésére, aki meg idegenkedik mások félhülyére veretésétől, mint esztétikai élvezettől, nem törődik vele. Nos, akik kedvelik Búd Spencer, a 130 kilós olasz verekedőgép mázsás ütlegelnek látványát, a mai naptól szórakozhatnak vele. Az Akit Bulldózernak hívtak című, kicsit hosszúra is nyúlt filmben már a Piedone nevet sem használja, hiszen nem a nagy lábú nyomozót alakítja, hanem egy halászt, aki különféle kalandokba keveredik, majd rögbijátékosként csinál csodákat; most is sokat verekszik, mindent és minden- leit szétver a környezetében, s persze mindenfelé diadalmaskodik. A filmet Michele Lupo Két érdekes — középiskolások érdeklődésére is számot tartó — előadást kínál az érdeklődőknek a TIT irodalmi szakosztálya. Január 21-én délután 4 órakor Sükösd Mihály író tart előadást „A mai Amerika keresi önmagát” címmel. Január 27-én pedig Béládi Miklós irodalomtörtéfordulójába. A korábban megtartott írásbeli és szóbeli elméleti vizsga után most volt a gyakorlati vizsga. A tét nein kicsi — az országos döntő legjobbjai hamarabb szabadulnak. Hamarabb kapnak szakmunkás-bizonyítványt. Csak ennyi? Kérdezhetnénk, ámbár bizonyára tényleg nem kevés ez a tét sem. De hát alighanem mem is csak ennyi a tét. Általában nem. Az egyik versenyző kislány, amikor félig tudta maga mögött a gyakorlatit: — Azt hiszem, jó szakma. Hogy hogyan választottam? Hát, nemcsak magarotól. Volt benne szülői ráhatás is. Legfőképpen meg, hogy az egyik unokatestvérem is ezt tanulta, — És ha te mész vásárolni? — Az biztos, hogy nem egészen úgy van, ahogy tanuljuk. Azt mondják, ők már megszokták, és nem mosolyognak. A vevő úgy is viszi, amit akar. Nekünk úgy tanítják, mosolyogni kell és ajánlani. Hát hogy ez a kislány meddig fog mosolyogni a vevőre, nem tudom. De a „tisztelt bizottság” véleménye szerint is sokat számít, hol. milyen boltban vannak gyakorlaton rendezte, a címben emlegetett Bulldózer pedig a bunyókirály, Bud Spencer. * Merőben másfajta filmélvezetet kínál a Hevesy Iván Filmklubban látható A gránátalma színe című szovjet film, amely néhány hetes késéssel került a miskolci vászonra. A Szergej Paradzsa- nov rendezte örmény—szovjet alkotás a XVIII. században élt híres örmény költő. Sza- ját-Nova emlékét idézi még nyolc tételben sajátos asszociációkkal. E filmnek nincs elmesélhető története, a rendező a költő lelkiségét, gondolatvilágát kísérli meg a filmkép nyelvére lefordítani. Érdekes filmélményt ígér. * Végül most látható a Szemben a világgal című francia filmdráma, Gérard Blain rendezése, egy húszéves fiú drámája, az ideálok nélküli, kiábrándult fiatalok egyikének sok általános emberi tanulságot felmutató útja. (b) nész lesz a vendégük. Az „Elemzések a modern magyar irodalomból” című szabad- egyetemi sorozatban' Kassák Lajos művészetével, törekvéseivel ismerteti meg a hallgatókat. Ez az előadás délután fél 5-kor kezdődik. Mindkét előadást a TIT miskolci Ka- zinczy-klubjában tartják. a gyerekek. Hogy ott mit tapasztalnak. Mert a tapasztalás jobban vérükbe ivódik, mint az iskolában hallott elmélet. A zsűri egyik tagja: — Amikor én tanultam a szakmát, kezdtem a szakmát, öten voltunk az üzletben. De ha bejött egy vevő. mindany- nyiunknak mozdulnia kellett. Pénztárban ültem. Ha a közelemben állt meg a főnököm, elvárta, megkövetelte, hogy megkérdezzem, mit parancsol a kedves vevő ... Biztos vagyok abban, hogy ez nemcsak a múlt. Ez a jövő is. Másképp nem él meg a szakma. A ruházati eladók zsűri- elnöke: — Idea legjobb tanulók kerülnek. Általában jól felkészült gyerekek. Néha árnyalatnyi tudáskülönbségek döntenek a helyezésekről. De az értékelésnél olyan elismeréseket is adunk, mint a legjobb eladó. Szóval inkább ösztönözni szeretnénk őket. Hogy kedvvel csinálják majd a munkájukat. Apropó: kedv. A versenydrukkot nem lehet nem számítani. Merthogy ez verseny volt. Alkalmasint még Január 17-én a Pécsi FilJ harmonikus Zenekar egy romantikus összeállítással vendégszerepeit a Miskolci Nemzeti Színházban: Rossini Olasz ne Algírban című nyitányát. Dvorak Hegedűversenyét és Schumann IV. szimfóniáját szólaltatták meg. Az együttest Breitner Tamás vezényelte, közreműködött Gyermán István hegedűművész. Nagy érdeklődés előzte meg a pécsiek vendégszereplését, ami alkalmasint nem a kimagasló nézőszámban mutatkozott meg, hanem abban a várakozással és kíváncsisággal teli atmoszférában, ami a hétfői koncertet jellemezte. Éppen ezért némi csalódást jelentett az est. kicsit többet vártunk. Már a Rossini-nyitány sejteni engedte. hogy dinamikailag kevésbé lesz merész és meggyőző a zenekar, mint az a művekből megengedhető volna — az Olasz nő Algírban című kompozíció jó tempói, ritmikai karaktere önmagában kevés volt az igazán erőteljes tolmácsoláshoz. Hasonló problémák jelentkeztek a Hegedűverseny megszólaltatásakor is, amihez még a szóló és a kíséret közötti apró pontatlanságok is hozzájárultak. Gyermán István nagy érdeme, hogy ezt a ritkán játszott, kevésbé ismert Dvorak-koncerlet műsorra tűzte (a bemutatója épp száz éve volt, Prágában), szívesen hallgatta a miskolci közönség is. Interpretációjának értékét viszont jelentősen csökkentette, hogy itt-ott technikailag elbizonytalanodott, s frazeálásban, a témák értelmezésében nem tudott ellentállni néhány modoros megoldás kísértésének. A befejezésül előadott Schumann-szimfónia előnyösebb képet rajzolt a Pécsi Filharmonikus Zenekarról. Kidolgozottabban, fegyelmezettebben szólt az együttes, s dinamikailag is jóval árnyaltabb volt, mint az előző két mű esetében. Pontosan es szépen szólt a Romanze tétel oboa-gordonka kettőse. Breitner Tamás, aki addig is igen tárgy szerűen vezényelt, most sem dirigálta „túl” a miiben rejlő szenvedélyeket, s nagy önállóságot biztosított a zenekarnak. D. Szabó Ede a kabalababa is kik&ndikált a táskából. És hát az is igaz, még csak tanulók. Jelenet a harisnyaosztályról : — Hároméves kisfiúnak harisnyanadrágot? Ezt a háromfélét tudom ajánlanj. Ahány éves, annyi a száma. Háromévesnek hármast. A magyarázat nekünk szólt. Az okvetetlenkedő kérdés viszont bármelyik pillanatban elhangozhatott volna egy bármilyen boltban. — Nem túl kicsi ez? — Sajnos, az ipar ... így gyúrt, ekkora méretkülönbséggel ... A versenyzők szinte mindent tudtak. Csak úgy röpködtek az anyagnevek. Ez még az iskola hatása. Alighanem idő kell, amíg megtanulják. a vásárlót közérthetően kell eligazítani. Ez nedvszívó, ez szellős, azt nem kell vasalni. Ennek az ára olcsó, -íz drágább, de praktikusabb. A tanulóknak verseny, a tanárokból, szakemberekből ól ló zsűrinek tapasztalás is volt ez a tegnapi nap. Nekünk, leendő náluk vásárlóknak ped'g talán egy kis remény, akik majd nem felejtik el később sem, hogy a vásárló ember Hogy a tíz szakmában uk mennek tovább? Ma délután lesz az eredményhirdetés (cs. a.) Bűvésziskola Eladó-tanulók Irodalmi előadások 0
