Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-16 / 13. szám

1983. január 16., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Gyerekek és ponifogat etfCi Gyártmányfejlesztés, bérek nyereség... A villám belecsapott — Vásárhelyi emléktúra Korcsolyázás nyáron Szó ami szó, ennek a lo­vasiskolának indítása nem a legkedvezőbb előjelekkel kezdődött. Az elmúlt év augusztusának tizennyolcadik napján néhány kóbor felhő — senki nem hitt a zivatar­ban — az égbolt felén ösz- szeállt, s ebből a szürkeség­ből csapott ki az az egyszem villám, ami. mint a fáklyát gyújtotta fel a szépen rend­be hózott lóistálló nádtete­jét. A lovak megmaradtak, az épület, a villámhárítóval együtt elégett. Viszont a ti- szapalkonyai November 7. Termelőszövetkezet vezetői nem babonásak, amit az is bizonyít, hogy frissen fes­tett táblák hirdetik az or­szágút mellett a lovasiskola újbóli beindítását. Szükséges? Első, kissé provokatív kér­dés: egyáltalán miért van szükség egy hatékonyan ter­melő üzemnek lovasiskola kialakítására, hiszen az a debreceni főúttól viszonylag távol van? Mert. ha csak a reklám kedvéért, akkor drá­ga mulatság lehet, esetleg ráfizetéses ágazatot csak azért létrehozni, hogy a szö­vetkezet más termékeinek el­adását . szolgálja ... ? Az el­nök meghökkent: — Erről szó sincs! Bár az is igaz, hogy a felvetés jo­gos. Egy országszerte ismert lovasiskola, jó reklám len­ne. Mi ennek ellenére más észokokra támaszkodtunk. Egyrészt, pont a mi ..U” ala­kú istállónk mellett fog el­vezetne a jövőben az M—3- as autópálya., így .várhatóan a vendégkörünk állandóan meglesz. Másrészt a környé­ken nincs, lovasiskola. Ezért újdonságot tudunk ajánlani a lovaglás szerelmeseinek, bemutathatjuk az árterek, a tiszai holtágak világát, an­nak különleges élővilágát. Ráadásul a folyó újraszabá­lyozását követően a gátak elé. vagyis az ártérbe került a híres Vásárhelyi Pál-em- lékmű (a Tisza szabályozá­sának „atyja”). amelyhez emléktúrákat fogunk szer­vezni. Csak hátaslóval, hi­szen autóval nehezen meg­közelíthető. Megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben gyakran okoz gondot, hogy kit Ültessenek a korszerű, -nagy teljesítmé­nyű erőgépekre. Nemzedék­váltás van a mezőgazdasá­gi gépészek, a traktorosok körében is. Sok gazdaság nem rendelkezik elengedő fiatal, a tokaji, vagy más szak­munkásokat nevelő iskolá­ban kiképzőit mezőgazdasá­gi • ■ -sszei. illek a klöregt': dó ii ,!.toros generáció he |v i lenbe* ncnek F i- j« fogadták örömmel sok nelyen az edelényi Al- ko mánv Termelőszövetkezet­nek azt a kezdeményezését, hogy a téli hónapokban „há­zilag”, több gazdaság össze­fogásával szervezzék meg a traktorosképzést. A megyei tanács me/önazdásági őszi a- Ivánét- anvagi támogatásá­val. az MHS7. és a tokaji Szakmunkásképző Iskola köz­A Minőségi Ellenőrző Rt, szakemberei évente több tíz­ezer vagónnyi tranzitárut ellenőriznek — az esetek többségében Záhonyban, il­letve Sopronban a külföldi importőr és szállítmányozó cégek megbízása alapján. Közel egymillió forintért alakítják ki azt az „U” ala­kú udvarházat, amelyben az istálló mellett helyet kap háromszor négyágyas szobá­val egy kis szálló, amelyben játéktermet is kialakítanak. A televízió és egyéb szóra­koztató „eszközök” mellett, pingpong-aáztallal később j át ék a u to m a t ákk al szerelik fel Az étkezést a termelő­szövetkezet saját bisztrója biztosítaná. Frater és társai Hogy mennyire komolyan gondolják Tiszapalkonyán a lovasiskola ügyét, annak ékes bizonyítéka a vásárolt lóállomány. Jelenleg tíz há­lást. s két póniiovat tarta­nak az istállóban. A gyere­kek kedvenceit, az alacsony termetű pónikat, például Bárdos Györgytől, a gyön­gyösi MEDOSZ világbajnok versenyzőjétől vették meg. Ugyanide került az országos bail okság második helyezett lova. Fráter is. amely 190 centimétert ugrott akadályon át. — Ügy gondoltuk, ahhoz, hogy iskolánk gazdaságos le­gyen olyan lovak kellenek, amelyeknek jő híre van, így vonzzák a vendégeket. De azt is meg kell mondani, bogy az ágazat létrehozásá­ban van egy. nem is nagyon titkolt hátsó szándékunk is. Itt Leninváros környékén, a vegyipar szívében egyre ne­hezebben kapunk az állat- lény észtéshez munkaerőt. Gyanítjuk azért, meri a vá­rosi gyerekek nem találkoz­nak állattal, s így nem sze­rethetik meg ezt a szakmát. Az Telmúlt évben ezért hoz­tunk létre lovas napközit. Harminc gyereket hoztunk ki az iskolánkba a városból, — mindennap busszá) —. hogy megtanuljanak lovagolni. Ha közülük csak egy megszere­ti a lovagláson keresztül az állatot, akkor nyertünk. Hetes turnusokban A szövetkezetben a lóis- kcla jövőjét nem bízzák a véletlenre. Az elmúlt napok­ban kötötték meg az. Ex­remőrködésével az Alkotmány Tsz-ben már. az elmúlt év de­cembereben megkezdődött az alkalmassági vizsgán is meg­felelt 38 fiatal részvételével a traktoros tanfolyam. A há­romhónapos szakmunkáskép­ző.- résztvevői közül több mint. tízen edelényiek, a többieket a megye más gazdaságai ta­níttatják. A tanfolyam során kiváló szakemberektől kapnak el­méleti és gyakorlati oktatást, megismerkednek a különbö­ző érő- és munkagépekkel, a KRESZ-szel. a munkavéde­lemmel. s világnézeti órákon is részt vesznek az edelényi ifjúsági házban. A tanfolyam záróvizságira márciusban ke­rül sor, és a sikeres vizs­gázók a tavaszi munkák so­rán már hivatásos traktoros jogosítványai ülhetnek az erőgépekre. Vizsgálják a Magyarorszá­gon áthaladó áru állapotát, az átrakás, az átfejtés szak- szerűségét, minőségét, s fel­mérik a sérüléseket. A vizs­gálatról a MERT külföldi megbízóinak idegen nyelvű bizonyítványt állít ki. press Utazási Irodával azt a szerződést, amely lehetővé teszi a lovasiskola teljes ki­használását. Hetes turnusok­ban. szombattól szombatig húsz-harminc vendég ismer­kedhet meg a lovaglással, a gyakorlottabbak pedig a Ti- sza-tájon túrázhatnak. Mivel ilyen létszámhoz egyelőre még kevés a hátasló, (s az egész napos program külön­ben is nehezen biztosítható) a vendégek egyik fele a le- ninvárosi korcsolyapályára kap bérletet, hogy délelőtt- jüket ott töltsék. Természete­sen. aki délelőtt lovagol, az ebéd után választhatja kedv- töltésül a korcsolyázást. Mi­vel a műjégpálya nyáron is üzemel, a résztvevők júliusi szikrázó napfényben is fel­köthetik a korcsolyát, s ez kétségkívül nagy vonzerő. Ujj Gyula, a szövetkezet el­nöke: — Nyáron vendégeink uszodabérletet is kapnak. Sőt. létrehozunk az iskola mellett egy sportpályát, ahol szintén kellemesen tölthetik el idejüket. A szállással, ét­keztetéssel, lovaglással, s egyéb szórakozással együtt nem fog többe kerülni a he­tes üdülés háromezer forint­nál. Ismerve más lovasisko- lák árait, ez nagyon olcsó. Így bízunk abban — sőt már hetven százalékban le va­gyunk kötve —, hogy ven­dégünk mindig érkezik. Nem beszél az elnök az anyagi haszonról. Még nem is tud, hiszen tapasztalat nincs. De megjegyezte azt: azzal, hogy megyénk idegen- forgalmának egy fehér folt­ja megszűnik, s a Tisza-táj, a holtágak bemutatásával szélesítik a turistautak vá­lasztékát, mindenki jól jár­hat. Az anyagi előny egyet dönthet el: mennyi lóval ér­demes növelni a hatáslóál- lomanyt? — kármán — lllfpls ez ÓKŰ-ben Hétfőn reggel 12 napra és nyolc órára leáll az Ózdi Ko­hászati Üzemek hengermű gyáregységének finomhenger­műi finom- és gyorsdrótso- ra. Az éves nagyjavításra az előkészületeket . már az el­múlt évben megkezdték és az elhasználódott alkatrészek cseréjéhez mintegy 180 tétel­ből álló pótalkatrész kollek­ciót gyártottak le, illetve szállítottak a helyszínre. A ja­vítás első napján a szakem­berek egy gyors hibafelmé- rést is végeznek annak érde­kében, hogy a javítás idején még milyen alkatrészeket kell folyamatosan legyártani. A mintegy 10 millió fo­rintba kerülő munkában az tizem f en n t a rtási gyá regység, a társüzemek, valamint a KGYV 560 szakmunkása vesz részt, akik egyebek között a kiemelt munka mellett elvég­zik a sorozati főhajtóművek, a sorvonó motorok, a hűtő­padok. továbbá ezek kiszol­gáló berendezéseinek javítá­sát. A karbantartók fő felada­taként jelölték meg. hogy a munkát jó minőségben, költ­ségkereten belül, határidőre és balesetmentesen végzik el. Erre a vállalat összesen 110 ezer forint célprémiumot tű­zött ki. Január A mérlegkészíté­sek, tervezések hónapja. Ter­vez az egyes ember, s előre gondol egy évet egy vállalat is. A Diósgyőri Gépgyárban is ebben a hónapban vitatják meg a különböző demokrati­kus fórumokon a vállalat 1983-as gazdaságpolitikai fel­adatait. Még néhány nap, s a végső „kodifikálásra” is sor kerül. Minderről dr. Gombos Lászlót, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettesét, és Re­gös Antal termelési főmér- nökhelyettest kérdeztük. „SZEREPÜNK A KÜLGAZDASÁGI EGYENSÚLY MEGTARTÁSÁBAN .. ­— Mielőtt elhángzana az évre vonatkozó első kérdés — kezdte dr. Gombos László a beszélgetést —, hadd szól­junk néhány szót arról, ho­gyan sikerült, a népgazdasá­gi tervvel összhangban, meg­valósítanunk az elmúlt év főbb célkitűzéseit. Közöttük is elsőként azzal kezdeném, mennyiben sikerült hozzájá­rulnunk a népgazdaság kül­gazdasági egyensúlyának megtartásához. Ennek leg­fontosabb számmutatója az, hogy nem rubelelszámolá­sú exportunkat az előző év­hez viszonyítva 124,3 száza­lékkal növeltük. Ezt évköz- beni pótvállalással sikerült elérnünk. Mindezen mérleg­hez járult a tőkés import csökkentése is (142 millió fo­rint helyett 129 millió fo­rint), amit a termelés növe­lésével párhuzamosan való­sítottunk meg. Előző évi nye­reségünket mintegy 18 szá­zalékkal teljesítettük túl. az előirányzott 7 százalékos bér­színvonal-növekedést pedig 8,2 százalékos termelékenysé­gi mutatóval valósítottuk meg, ami országos viszony­latban is szép eredmény. A bruttó termelési, az árbevé­teli és a rubelelszámolású terv is a célkitűzéseknek megfelelően alakult. HÁROM-NÉGY SZÁZALÉKOS BÉRSZÍNVONAL­NÖVELÉS — Hogyan alakullak azez- éves koncepciók? A fennállásuk óta az el­múlt évben érték el a leg­jobb eredményt a Borsod megyei állami gazdaságok és javult az erdő-, a fagazda­ság, valamint a vízügyi vál­lalatok munkája is. Az ered­mények elérésében jelentős szerepe volt a munkaver­senynek, amelyben a gazda­ságok dolgozóinak mintegy 80 százaléka vett részt, Az állami gazdaságokban országosan már megtörtént — Mindenekelőtt a terve­zés során számoltunk a ja­nuár elsején érvénybe lé­pett módosított szabályozó- rendszer kihatásaival, a bel­földi kereslet csökkenésével, valammt a ma ismert piaci értékesítési lehetőségekkel, az eladási feltételek további korlátozásával. Gazdaságpolitikai célkitű­zéseink igen fontos része to­vábbra is az élőmunkával való hatékonyabb gazdálko­dás, a teljesítménybéres te­rületek bővítése, az előirány­zott normamegtalcarítésok végrehajtása. Ennélfogva lét­számgazdálkodásunkban a teljesítménybéres állomány terv szerinti tartását szeret­nénk elérni, a nem fizikai állományú területeken is el­sősorban a szintentartásfa törekszünk. Bérpoli tikai intézkedésein­ket az 1933. jnuár 1-án élei­be lépő vállalati jövedelem- szabályozás rendszerének alá­rendelten hozhatjuk meg, így a felső szintű nyereség és a nem rubelelszámolású export értékét figyelembe vé­ve, bérszínvonalunkat 3—4 százalékos növeléssel tervez­hetjük. Az intézkedések konkrét meghatározására és végrehajtására persze csak abban az esetben kerülhet sor. ha a tervidőszjikok tény­leges eredményei nyilván­valóvá teszik az éves elő­irányzat teljesítését, s így fedezetet biztosítanak a bé­rek és a keresetek növelé­sére. PIACHOZ IGAZÍTOTT TERMÉKSZERKEZET — Az 19S3-as tervnek is szerves részét képezik . a gyártmány- és gyárlnwnyfcj- lesztési elképzelések ... — Természetesen. A gyá-rt- mányíe,illesztési terv tartal­mazza a folyamatban levő beruházásaink erre az évre eső feladatait, pénzügyi fel­használási ütemét, továbbá a korábban felvett különböző hitelek, és kölcsönök törlesz­téséből eredő terheket is. A beruházásokat meghatározó fejlesztési alapmérleg alap­ján. s az 1982-es várható nyereséget figyelembe véve, a fejlesztésre fordítható ösz- szeg 65—70 millió forint kö­rül alakul. Gyártmányfej­a rövidített munkaidőre való áttérés, a mezőgazdaságon belül az állattenyésztésben pedig 1984 végéig térnek át a csökkentett munkaidőre. A gazdaságok dolgozóinak az idén is jelentős feladatokat kell megoldani, ebben döntő jelentőségű az energiával va­ló ‘akarékosság, hiszen az ország teljes energiaszükség­letének 10 százalékát ezek a gazdaságok használják fel. lesztésre pedig 1983-ban 67 millió forint felhasználását tervezzük. — Ez konkrétan mit tar­talmaz? • • r — Ebben szerepel 32 kábel­gép. 29 szerszámgép, és 33 szivattyú fejlesztési témakör re. A fázisok nullsorozat és sorozatgyártás megkezdését, prototípus gépek jóváhagyá­sát, elkészítését, a konstruk­ciók megvalósítását és a gyártmány fejlesztési tervcé­lok, feladatok meghatározá­sát tartalmazzák. A fejlesz­tési feladatok közül 56 té­mát saját erőnkből, 26-ot pe­dig külső intézetek közre­működésével oldunk meg. A t echnológiai fejlesztésről szól­va a legfontosabb célkitűzé­sünk a normaidő-megtakarí­tások megvalósításához szük­séges műszaki feltételek megteremtése. — Változik-e a termékszer­kezet? — Változik, éspedig a pia­ci helyzetnek megfelelően. Csökken a kohóipari és hen- gerdei berendezések, vala­mint a fémmegmunkáló szer­számgépek gyártása, és nö­vekszik néhány egyéb ter­mék és kábelgyártó gép vo­lumene. NYERESÉG ÉS TAKARÉKOSSÁG ... — Az export-elképzelések? — Szocialista exportter­vünket az államközi szerző­désekben rögzített kontin­gensek határozzák meg. 1983- ra már valamennyi szerződé­ses kötelezettségünket beter­veztük, s a szocialista expor­tunk az év folyamán várha­tóan 8.3—12.8 százalékkal nö­vekszik. A nem rubelelszámolású exportunk a felső értéken túl 10 százalékkal kell. hogy emelkedjék, amely sokoldalú piaci tevékenységet igényel. Elsősorban a tartalék-alkat- részgvártás, valamint a szer­szám- és kábelgépeink piaci értékesítési lehetőségeit szük­séges az év során bővíteni. — Valamennyi dolgozót leginkább érdeklő téma a nyereségterv. Ez hogyan ala­kul? — A komplex jövedelme­zőségi mutató javítása érde­kében 450 millió forint nye­reség tervezése szükséges. Ez viszont csak jelentős önkölt­ségcsökkentéssel biztosítható. Ennek érdekében minden te­rületen érvényesülnie kell a takarékossági szemléletnek, a pontos, fegyelmezetten vég­zett munkának. Véleményem szerint a DIGÉF kollektívá­ja az elmúlt három évben mar bizonyított.. Ez is egy­fajta garancia arra, hogy az 1983-ban maga elé tűzött feladatokat is maradéktalanul teljesíti. K. G. Fotó: F. U ]

Next

/
Oldalképek
Tartalom