Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-08 / 288. szám

1982. december 8., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAq S HiSd-érmes Kazincbarcika A fiatal »áros egyik legfiatalabb állampolgárai Tanítás után a Ságvári Endre Gimnázium tanulói A város egyik jellegzetes épülete a kórház Kazincbarcika nem- csak Borsodban, de 'w az országban is az egyik legfiatalabb város. Nincsenek még nagy hagyományai, de vannak hagyományokat őrző tervei, tettei. Alig negyedszázada, hogy alapították e telepü­lést. amely az elmúlt három évtizedben igazi várossá fej­lődött. Nemcsak külsőségei­ben. de a város életét, mun­káját jelentő tettekben, ten­nivalókban is. Aki csak egy­szer is járt Barcikán, más­kor is mindig szívesen tér ide vissza, hiszen e telepü­lésnek nemcsak különleges hangulata van, de szervesen kapcsolódik a festői tájhoz és környezethez is. Változa­tos a városkép. A lakóházak nem szürkék és egyhangúak, hanem olyanok, amelyek otthonossá és otthonokká varázsolják e lakóhelyet. Különösen akkor igaz ez, ha a tágas tereket, a szépen gondozott parkokat, a par­kokban és köztereken elhe­lyezett szobrokat és mind­azt számításba vesszük, ami csak Kazincbarcikára jel­lemző. E várost megyeszerte ipa­ri településként ismerik. Iparát döntően a vegyipar és a bányászat határozza meg. De megtalálható a vá­rosban és közvetlen környé­kén a villamosenergia-ipar, az építőanyag-ipar, s nem utolsósorban az ellátás és szolgáltatás körébe tartozó eavéb ágazat is. Kazincbar­cika elsősorban iparának köszönheti dinamikus fejlő­dését. A város az itt levő ipari létesítményekkel szo­ros kölcsönhatásban fejlő­dött az elmúlt több mint negyedszázad során. Amióta — 1954. február 1-én — megkapta a városi rangot, mindig korszerű elveken nyugvó tervekkel rendelke­zett és rendelkezik ma is. Az ötvenes évek elején még jelentéktelen iparral ren­delkező. falusias jellegű te­lepülések helvén szüntelenül fejlődő, jól ellátott. 40 ezer lakosú város épült fel. A vá­ros építésében — több más fiatal városhoz hasonlóan — a korszerű építési törekvé­sek érvényesültek. Ez kife­jezésre jut az ésszerű terü­letfelhasználásban, a jól át­gondolt úthálózat-rendszer­ben, a magas szintű közin­tézmény-ellátottságban, a nagyfokú közművesítésben, s végül, de nem utolsósor­ban, a zöldterület szüntelen növelésében. Nemcsak a lokálpatróták, de a szakemberek szerint is megfelelően tükröződnek Kazincbarcika építésében a modern urbanisztikai tudo­mányos elvek. Más szóval: a fejlesztést tervszerűen, komplex módon végzik, az épületek magas komfortfo­kozattal, nagy zöldterületek­kel épülnek. Mindez nem csupán az eszétikai hatást fokozza, a kellemes környe­zet egyben felüdülést, fel­frissülést is nyújt az itt la­kók számára. A lakóterületet a város belső részén összefüggő pi­henőpark választja el, ame­lyet a városközponton ke- , resztül áthaladva, a keleti dombvonulattal ugyancsak pihenő- és sportolásra al­kalmas park kapcsol össze. Innen a Tardona-patak mentén a dombok aljában a szép fekvésű strandfürdő, majd a patak túloldalán a csónakázótó és egy újabb pihenőpark jelenti a kap­csolatot a természetes kör­nyezettel. A város nyugati oldalán parkerdő, s a völgy­be mélyen behúzódó zárt­kertek, s a mögöttük elterü­lő erdőségek alkotják az át­menetet a város és a termé­szetes táj között. Kazincbarcika lakóinak a száma a múlt év végén meg­haladta a 40 ezret. A kereső­képes lakosok csaknem 70 százaléka fizikai dolgozó, akiknek a város üzemei, mindenekelőtt a Borsodi Vegyi Kombinát, a szénbá­nyászat, a központi szénosz­tályozó, a Borsodi Hőerő­mű, a könnyűbetongyár és a városban működő könnyű­ipari üzemek biztosítanak munkalehetőséget. A 40 év alatti lakosok száma mint­egy 29 ezerre tehető, ami az összlakosságnak több mint a 70 százaléka. Kazincbarcika várossá nyilvánítása óta, de különö­sen a hetvenes évek elejétől igen sokat fejlődött az ok­tatási és közművelődési in­tézmények hálózata. Jelen­leg 14 óvoda, 10 általános iskola van a városban, 5 kö­zépiskola pedig (gimnázium, egészségügyi és óvónőképző szakközépiskola, vegyipari szakközépiskola, ipari szak­munkásképző intézet) csak­nem 3000 fiatal képzését szolgálja. A Nehézipari Mű­szaki Egyetem automatizá­lási főiskolai kara pedig szá­mos végzős középiskolás számára nyújt továbbtanu­lási lehetőséget. Az oktatási intézményekben mintegy 10 ezer fiatal tanul. A város fejlődésével, az Urbanizáció folytatásaként tovább bővült Kazincbarci­ka egészségügyi hálózata is. Ma már egy 450 ágyas kór­ház, 12 általános orvosi kör­zet vigyázza a lakosság egészségét. Az iskolaorvosi ellátás 22, az üzemi ellátás 78, a szakorvosi rendelőinté­zet pedig 204 szakorvosi óraszámmal működik. Kiegyensúlyozottnak és ál­landóan fejlődőnek tekint­hető Kazincbarcikán a ke­reskedelmi ellátás is. Jelen­leg 25 vállalat és szövetke­zet vesz részt a mindenkori igények kielégítésében, ame­lyeknek egyre magasabb színvonalon tesznek eleget Ebben szerepe van — töb­bek között — annak is. hogy a vendéglátó egységekkel együtt a kiskereskedelmi hálózat alapterülete megkö­zelíti a 20 ezer négyzetmé­tert. A kulturált életmód egyik fokmérője az is, hogy a közművelődési feltételek évről évre javulnak, s már a hetvenes évek elején is kitűnőnek bizonyultak. A város főterén modern mű­velődési központ és könyv­tár, továbbá egy filmszín­ház, a peremkerületekben pedig négy művelődési ház teszi lehetővé a lakosság művelődési és szórakozási igényeinek a kielégítését. Kazincbarcikát nemcsak az idetelepült üzemek révén ismerik országszerte és ha­tárainkon túl is, hanem az­által is, hogy ez a város év­ről évre — a lakók közre­működésével — sokat tett azért, hogy ne csak lakóhely, hanem igazi otthon legyen. Aki itt él és dolgozik, min­den tekintetben magáénak Kazincbarcika sok szobrainak egyike Fiatal város fiatal házai, s fiatal lakál érzi és szereti a várost. Ezt a várost — s ez így igaz — csak egyféleképpen lehet szeretni: tiszta szívből, iga­zán. S ami ehhez tartozik: megbecsülni, óvni, őrizni és gyarapítani eredményeit, ér­tékeit. E tekintetben a b«r- cikaiak országosan is ki­emelkedő példát mutattak és mutatnak. A legfiatalabb lakótól a legidősebbekig, a frissen ideköltözőktól az „ős­lakókig” mindenki így érez, eszerint cselekszik. Amikor egy-egy év végén, vagy kü­lönleges alkalmakkor — mint most, a megtisztelő ki­tüntetés. a Hild-érem átvé­telekor — számvetést készí­tenek, ezt soha nem hival­kodóan, de jogos büszkeség­gel teszik. Mert amit tesz­nek, annak értékét, a város iránti tisztelet és szeretet, a várossal együttérző, örömei­ben és gondjaiban is egy­aránt osztozó aktivitás és tenni akarás adja. Kazinc­barcikára ráillik a jelző: di­namikusan fejlődő város. S ebben a fejlődésben benne van az is, hogy az állami, anyagi erőforrásokon túl a lakoság is jelentős szerepet vállalt és vállal a fejlesztési feladatok végrehajtásából. S teszi ezt társadalmi munká­ban, amelynek itt rangja van. S nem is akármilyen. Ezt olyan tények igazolják, mint a jubileumi park épí­tése, az általnáos iskolai sportudvarok, sípálya és fel­vonó építése, a főtéri park kialakítása, a balatonsze- pezdi úttörőtábor létrehozá­sában való közreműködés, és még egy sor olyan — tár­sadalmi munkában — való­ra vált terv fémjelzi, ami országosan is példamutató. Sok szép eredmény, elis­merés, kitüntetés tanúsítja, hogy Kazincbarcikát nem­csak a jelen érdekli, de ter­veiben, elképzeléseiben és tetteiben a jövőt formálja. Ehhez ad ösztönzést az a ki­tüntetés is, amelyet a mai napon ünnepélyes külsősé­gek között vehetnek át: a Hild János-emlékérem. (tóth—lovas) Fotó: La ezó József

Next

/
Oldalképek
Tartalom