Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-08 / 288. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. december 8., szerda Kár János fogadta Kecsetov aitiiiriaipt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára ked­den a KB székhazában bemutatkozó látogatáson fogadta Konsz- tantyin Kocsetov altábornagyot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára kedden a KB székházában bemutatkozó látogatáson fo­gadta Konsztantyin Kocsetov altábornagyot, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli-hadseregcsoport parancs­nokát. A találkozón részt vett Korom Mihály, a Politikai Bizott­ság tagja, a Központi Bizottság titkára és Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe. 1 Isiiül v&szelil iii Washington fenyegetéseire (Folytatás az 1. oldalról) Usztyinov marsall felhívta a figyelmet: a közvélemény félrevezetését szolgálja min­den olyan érv, amely csupán a Szovjetunió és az Egyesült Államok földi telepítésű, kö­zepes hatótávolságú rakétáit veszi figyelembe. Mivel az Egyesült Államok az utóbbi két évtizedben különböző okok miatt nem rendelkezett Nyugat-Európában ebbe az osztályba tartozó fegyverek­kel, Washington gondolatme­nete szerint a Szovjetunió­nak is fel kellene számolnia saját rakétáit. Ugyanakkor érintetlenek maradnának az előretolt állomásoztatású amerikai fegyverrendszerek. Az Egyesült Államok ezt ne­vezi „nulla-megoldásnak”. Az igazság ezzel szemben az, hogy a Szovjetunió kö­zepes hatótávolságú rakétái és bombázói ugyanilyen tí­pusú, Európában elhelyezett Szakszervezeti aktíva az LKM-hen Kétnapos munkalátogatás­ra érkezett december 6-án Diósgyőrbe Herczeg Károly főtitkár vezetésével a vasas­szakszervezet titkársága. A vendégeket az első napon a Lenin Kohászati Művek dol­gozói nevében Drótos László vezérigazgató és Móri Lajos, a szakszervezeti bizottság ■titkára tájékoztatta a nagy­özem munkájáról, aez 1982. évi tevékenységről, az elkö­vetkezendő esztendő célkitű­zéséiről ' és a szakszervezeti munka időszerű kérdéseiről. Tegnap a kombinált acél­műbe : látogattak a testület -m mm **» wskhmw ■ iw- — Mil*—I■AWi* Ll‘————■ tagjai, akiket elkísért Tóth József, az SZMT vezető tit­kára is. Itt szakszervezeti ak­tíva keretében Paszternák László, a vasasszakszervezet titkára adott tájékoztatót népgazdaságunk — és ezen belül a vaskohászat — idő­szerű kérdéseiről ax LKM szakszervezeti tisztségviselő­inek. Az ismert gazdasági helyzetből fakadó nehézségek elemzésén túl szólt azokról a feladatokról is, amelyek az elkövetkezendő időszakban várnak a diósgyőri kohászok­ra. A hozzászólásokra adott választ követően Farkas La­josné, a vasasszakszervezet titkára szólt az utazási ked­vezmények jövő évi módo­sulásairól, majd Drótos Lász­ló, az LKM vezérigazgatója összegezte a vállalat előtt álló, 1983. évi feladatokat A vállalati szakszervezeti munka hatékonyságának nö­veléséről Herczeg Károly fő­titkár szólt, hangsúlyozva, hogy az elkövetkezendő idő­szakban még nagyobb helyt­állással kell munkálkodniuk a választott tisztségviselők­nek a dolgozók érdekképvi­selete érdekében. J 1 A horkolás ellenszere Franciaországban és egész Nyugat-Euró- pában nagy visszhangja van egy érdekes találmánynak: a horkolás ellenszerét fe- > dezte fel egy magyar származású francia kutató: dr. Pierre Gros biológus. Ez a „cso­daszer” — mint a kísérletek során megálla­pították — az esetek kétharmadában bizlo- san'megszünteti a horkolást. Én magam is erősen horkoltam — mon­dotta Pierre Gros az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában — „s feleségem sokat szenvedett emiatt”. Váltig biztatott: „Te ku­tató vagy, miért nem fedezel fel valami szert a horkolás megszüntetésére?” Bár ez nem az én szakterületemhez tartozott, hoz­záfogtam a kutatáshoz. Előbb alaposan ta­nulmányoztam az idevágó szakirodalmat és megállapítottam, hogy a probléma kutatói általában arra a következtetésre jutottak, hogy a horkolás az esetek 999 ezrelékében nem betegség, nem kóros elváltozás követ­kezménye, tehát nem is lehet gyógyítani. Felkeltette a figyelmemet azonban egy an­gol kutató, lan Robin munkája, aki a hor­kolást elsősorban akusztikai jelenségként tanulmányozta és megállapította: az emberi lélegzőberendezés olyan, mint egy hangszer, mint a trombita vagy klarinét: bizonyos esetekben belélegzéskor hangot ad, de meg­oldást ő sem talált a problémára.- A megoldás egy újsághír olvasásakor villant fel bennem. Azt olvastam ugyanis, hogy egy hangversenyt el kellett halasztani, inert a fúvós hangszerek beáztak egy várat­lan zivatar következtében. Arra gondoltam: ha az emberi lélegzőberendezés hangszer, akkor — ha „beázik” — nem adhat hangot. A megoldás tehát az lehet, hogy ha az orron át megfelelő folyadékot juttatunk a „hang­szerbe”, akkor alvás közben nem fog meg­szólalni. A hosszas kísérletezés után sikerült is olyan folyadékot előállítani, amelyből egy­két csepp is elég ahhoz, hogy a felső lég­utak megnedvesítésével megpuhitsa a kiszá­radt nyálkahártyákat, s normalizálja azok felületi feszültségét, mire a horkolás meg­szűnik — legalábbis az esetek kétharmad részében a francia és nyugatnémet labora­tóriumokban végzett kísérletek kimutatták, hogy a szer biztosan használ azokban az esetekben, amikor a horkoló hang a felső légutakban keletkezik. Csak akkor nem ha­tásos, ha a horkolás mélyebbről, az alsó lég- utakból ered. Az elalvás előtt az orrba csepegtetendő szer anyaga egyébként teljesen közömbös a szervezetre, hosszú időn át való rendszeres alkalmazás esetén sincs semmiféle mellék­hatása, s Franciaországban nem is gyógy­szerként, hanem egészségügyi cikként en­gedélyezték a használatát. A szigorú ame­rikai vizsgálatok is megállapították, hogy a szernek semmiféle káros hatása nincs a szervezetre. A szert Sonarex néven már forgalomba hozták Franciaországban, s több nyugat­európai országban is, így Angliában, az NSZK-ban és a Benelux-államokban. A fel­találó most folytat tárgyalásokat az Ameri­kai Egyesült Államokban és Japánban való forgalmazásról. Pierre Gros esténként maga is becseppent egy-két cseppet a szerből, s azóta felesége is kitűnően alszik. „Ez volt a legszebb aján­dék, amit tőled kaptam” — mondotta neki. nukleáris fegyverzetekkel áll­nak szemben — hangsúlyoz­ta a szovjet honvédelmi mi­niszter. Ezek közé tartoznak a nyugat-európai országok légitámaszpontjain elhelye­zett, nukleáris fegyvereket hordozó amerikai repülőgé­pek, az Európa partjai men­tén cirkáló amerikai repülő­gép-anyahaj ókon lévő, nuk­leáris fegyvereket hordozó repülőgépek, a földi és ten­geri telepítésű közepes ható- távolságú ballisztikus raké­ták. s Anglia és Franciaor­szág bombázógépei. Dmitrij Usztyinov végeze­tül szólt a hagyományos fegyverzetek terén a Varsói Szerződés és a NATO között kialakult erőviszonyokról is. Megállapította, hogy egyes hagyományos katonai eszkö­zökből a Varsói Szerződés, másokból a NATO rendelke­zik többel. Mindezeket figye­lembe véve, a hagyományos fegyverzetek terén is vi­szonylagos erőegyensúly áll fenn. A szembenálló erők­nek ebben az egyensúlyában mi a két fél egyenlő bizton­ságára vonatkozó elv megva­lósulását látjuk — hangsú­lyozta befejezésül Dmitrij Usztyinov. 1] Wir- is keresetszabályozás (Folytatás az 1. oldalról) bérek alakulásában is reáli­san érvényesíthető, a vállala­tok a jövedelmezőségük szín­vonalához kapcsolt bérszabá­lyozást alkalmazzák majd. Ebben az esetben a részese­désből eredő személyes jöve­delmeken túl a munkabérek alakulása is a vállalat nyereségétől, jö­vetV lmezőségétől függ. A központi bérszabályozás használata csak ott indokolt, ahol — a gazdálkodás objek­tív feltételei miatt — a jöve­delmezőségtől függő bérsza­bályozás nem alkalmazható, vagy ahol működtetése ellen­tétes a népgazdasági érde­kekkel. Ennél a szabályozási formánál a munkabérek nin­csenek a vállalati eredmé­nyekhez kapcsolva, azok csak a részesedés eredetű szemé­lyi jövedelmeket befolyásol­ják. A két bérszabályozási for­ma, mint az ÁBMH elnök- helyettese hangsúlyozta, lé­nyegét tekintve azonos: mindkettő a bérszínvonal­növelés nagyságát szabályoz­za, s meghatározza annak feltételeit. Mindkettőben el­vileg a teljes bérszínvonal­növekedés után adót kell fi­zetnie a vállalatnak, de a sza­bályozás különböző jogcímek alapián elengedi a bérfej­lesztés egy részének adóját. A vállalati jövedelmezőségtől függő bérszabályozásban az adótól mentesített bérfejlesz­tés mértéke a jövedelmező­ségi mutatótól függ: a jöve­delmezőség színvonalának minden egyszázaléknyi nö­vekedése 0,12 százalék adó­mentes bérszínvonal-emelést.’ tesz lehetővé. További adókedvezményhez jutnak a vállalatok a létszámcsök­kentés esetén is, ugyanis az ebből szármázó bérmegtakarítás 30 százalé­kának erejéig adómentes bér-- színvonal-emelést hajthatnak, végre. Itt említette meg Kó­nya Lajos, hogy az 1983 előtt, összegyűjtött bértartalékokat a vállalatok a következő év­ben nem használhatják fel. Január elsejétől módosul a vállalati magasabb vezető ál­lású dolgozók anyagi érde­keltségi rendszere is. A mó­dosítás célja a vezetők anyagi' ösztönzésének fokozása, vaiáT mint a vállalat jövedelmező-'' sége szerepének növelése a vezetők ösztönzésében. Azo-; kon a területeken, ahol a nye­reségérdekeltség érvényesít-' hető, a vállalati jövedelmezősé­gi mutató képezi a jövőben is a vezetői premizálás alapját. Ennek egyenletesebbé tétele érdekében, a jövőben a pré­miumok alapjaként az adott év és az azt megelőző két év-j-i- jövedelmezőségi mutatójának átlagát kell figyelembe ven- - ni. Változás az is, hogy a te­vékenység átfogó értékelésén ., alapuló jutalom valamennyi. , központilag előírt szempontja., és a jutalmazás személyi felső , határa megszűnik. Leigyelerszág rendkívüli éve Aron a hideg téli vasár­nap reggelen a himnusszal kezdte hatórás híradását a Varsói Rádió, majd Wojciech Jaruzelski hadseregtábomok — az akkor alakult új testü­let, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa elnökeként — Lengyelország újkori tör­tépetében példátlan eseményt jelentett• be: aa: egész őrszág_- ban bevezették a szükségál­lapotot 193L december 13- át irtak. Alighanem kevesen voltak, akiket ne lepett volna meg a fordulat. Pedig sokan érez­ték, hogy aligha folytatódhat, már sokáig az a mérhetetlen anarchia, amely 1980 augusz­tusától kezdve, egyre gyorsu­ló, lavinaszerű ütemben ha­talmába kerítette a 36 milliós országot. A gazdaság szétesö- ben volt, az áruellátás erősen akadozott, az illetékesek azt fontolgatták, hány közintéz­ményt, színházat, iskolát kell bezárni ahhoz, hogy a megle­vő szűkös szénkészlet elegen­dő legyen a lakások fűtésé­re. A polgárháború rémét ve­títette előre a Szolidaritás egyes, mind nyíltabban szo­cialista- és államellenes ve­zetőinek' éppen december 12. én késő este véget ért gdans­ki tanácskozása, amely a szo­cialista államrenddel való le­számolás leplezetlen program­ját fogadta el. Ebben a drámai helyzetben — jószerivel áz uiolsó pilla­nat ban — jelentek m eg a len­gyel városok és fa've' utcáin a katonák. Jaruzel- tábor­nok egyúttal programot is hirdetett, amelyhez ja vezetés az elmúlt Utónkét hónapban katonás következetességgel tartotta is magát. „Ahogyan nincs letérés a szo”iaMzmus útjáról, ugyanúgy nincs visz. szatérés az 1980 augusztus előtti időszak hibás módsze­reihez és gyakorlatához sem. A ma megtett lépések a szo­cialista megújulás alapvető feltételeinek megőrzését szol­gálják. Minden jelentős re­formintézkedés megvalósítá- tósa folytatódni fog a rend, a tárgyszerű vita és a fegyelem feltételei közepette.” „Vonat­kozik ez a gazdasági reform­ra is” — mondotta a decem­beri reggelen Jaruzelski, hoz­zátéve: „Egy valamit szeret­nénk elérni: a nyugalmat. Ez az alapfeltétel, ahonnan a jobb jövőnek kezdődnie kelL Mi szuverén ország vagyunk. Ebből a válságból nekünk sa­ját erőnkből kell kijutnunk." Most, 1982. december ele­jén az emberek élete továbbra sem könnyű. Je­lentős áruhiány tapasztal­ható, főként iparcikkek­ből, ruhafélékből, sokan ne­hezen jönnek ki pénzükből elsejétől elsejéig, az élelmi­szerek jelentős részét tovább­ra is jegyre adják. De az alap­vető célt: a nyugalmat, szí­vós, kitartó munkával, a jelek szerint sikerült eléírni. Az időről időre feüobbanó rendbontások, zavargások az elmúlt hónapok során egyre kevesebb embert vonzottak, s november 10-én látványos ku­darcot vallott a földalatti po­litikai ellenfélnek országos sztrájkra szólító felhívása. Ha lassan is, de megalakuló­ban vannak az új, a szocia­lista államrendbe beilleszke­dő, új szakszervezetek, haza­fias nemzeti újjászületési mozgalom (PRON) néven ki­bontakoznak egy autentikus, majdani népfront körvona­lai. Január elsején bevezetés­re került és — menetközben végrehajtott pályakorrekci­ókkal — folytatódik a gazda­ság átfogó reformja. Ez utóbbi alapja mindenek­előtt az, hogy megszűntek az előző másfél évben olykor jár­ványossá váló sztrájkok. Ha a termelésben fennakadások vannak, azokat nem munka­beszüntetés! akciók, hanem a nyugati, elsősorban amerikai akciókból eredő ellátási problémák — nyers- és alapanyaghiány — okozzák, őszre sikerült megállítani a visszaesést az iparban és a feldolgozó ágazatokban is, s azóta a teljesítmény minden hónapban, bár szerény mér-, tékben, de növekszik. Utat tör magának a gaz­daságpolitikai szemléletmód:' ma már nemigen fordulhat ' elő, hogy Lengyelországban i*'- megtalálható nyersanyagokat - tőkés piacról szerezzenek be,- ahogyan azt a hetvenes évek­ben könnyelműen tették, igaz, valuta sem lenne hozzá.-'1 Ugyanakkor az is a tények közé tartozik, hogy a reform szellemével ellentétben, a„, szűkös nyers- és alapanyag- készlet tekintélyes részét1 központilag kell elosztani. A reform vadhajtásaként egyes szemfüles vállalatvezetők megalapozatlanul magas ára­kat szabnak meg a cégük ál­tal gyártott termékekre. Ez ellen központilag igyekeznek fellépni, csakúgy, mint az igen .. nagy méreteket öltő spekulá- ció ellen. Az utóbbit — nem titkolják — akkor lehet csak igazán visszaszorítani, ha- megszűnik, vagy jelentősen ■ csökken az áruhiány. Ez pe- ... dig évek kérdése lehet, -j A vezetés, amely a kezde­ti ígéretnek megfelelően f o- V kozatosan enyhítette a szűk- - í ségállapot korlátozó intézke­déseit, ér-derbi párbeszédre : törekszik a társadalommal. ■ • Napjainkra megnövekedett t- azok száma, akik nemcsak elfogadják, hanem támogatják is a párt és a kormány politi. , káját, intézkedéseit. Ilyen körülmények között v \ kerülhet sor arra, hogy a len- gyei parlament, a szejm, ép- pen az első évfordulón napi- rendre tűzze a szükségálla­pot további sorsáról folyta­tandó politikai vitát. Közülelek, figyelem! TekergépkiDsi-kapenyek nagy választékkal lapkátok a sátoraljaújhelyi MOBIL boltunkban Sátoraljaújhely, Táncsics tér 4. szám alatt. ^OELMl #

Next

/
Oldalképek
Tartalom