Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-05 / 286. szám
1982. december 5., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Szőlőtermelő szakcsoportok örvendetesen megnőtt az utóbbi időkben a telepítési kedv, s ennek következtében számottevően gyarapodott az eddig elhanyagolt parlagföldeken az úi szőlőültetvények területe To- ka.i-Hegyal.ián. Külön értéke a telepítési „mozgalomnak”, hogy az új „szőlőbirtokosok” között egyre több fiatal vállalkozó található, akik nemcsak pihentető kedvtelésből foglalkoznak szőlőműveléssel. hanem fizetéskiegészítő jövedelemforrást is látnak „kisvállalkozási” munkájukban A kertbarát szőlőtermelésben kétségkívül Sátoraljaújhelyé a fő érdem, hiszen itt a városi tanács támogatásával hosszú évekre visszanyúló „hagyománya” van már ennek a szép mozgalomnak. Talán talpalatnyi parlag sincs a Várhegy, Sátorhegy. Némahegy, Köveshegy, Feketehegy oldalán, amelyet be ne telepítettek volna szőlővel az igen eredményesen működő szakcsoport tagjai. De másutt is gyarapodott Tokaj-Hegyalján a kertbarát szőlőművelők tábora. Bod- rogolaszi, Tolcsva, Vámos- újfalu, CHaszliszka, Erdőbé- nye, Bodrogkeresztúr, Mád, Tállya, Abaújszántó hegyoldalain az utóbbi években mind nagyobb területen zöldednek az új telepítésű szőlőültetvények. Ahol peaig szakcsoportba tömörültek, az egyéni parcellákon kívül közös telepítést is létesítenek a tagok, akiknek a szakcsoport segítséget nyújt, saját parcellájukon a talajmunkák a permetezés géppel történő elvégzésében, a mú- ■ trágyák, kordonhuzalok beszerzésében. a termés közös értékesítésében. A szőlőtelepítési kedv növekedését mutatja, hogy legutóbb Sárospatakon a helyi áfész szervezésében új szőlőtermelő szakcsoport alakult. amelynek néhány hét alatt 170 tagja lett. Azt tervezik, hogy a városi tanács termelési osztályának segítségével — a szükséges földcserék lebonyolítása után — nagyobb, összefüggő szőlő- ültetvényt hoznak létre közös művelés céljából. Ugyancsak Sárospatakon, a Kossuth Termelőszövetkezet, a szomszédos Hercegkúton pedig a Remény Termelőszövetkezet létesített szakcsoportot a tsz-tagok részvételével. Erre a célra a két szövetkezeti gazdaság kellő nagyságú területet bocsátott a tagok rendelkezésére. H. J. Ebben az esztendőben, amikor negyedszázados az épi- totabori mozgalom, 92 központi táborban több mint 53 ezer fiatal dolgozott. Az egyetemi. főiskolai táborokban pedig 5 ezer fiatalt foglalkoztattak. Időszerű mezőgazdasági feladatokat teljesítettek, több fonos beruházás megvalósítását segítették. Az építőtábori mozgalom jó tapasztalatai mellett előfordult, amikor megsértették az önkéntesség elvét, néhány iskolából még mindig ajánlottan, vagy kötelezően mentek táborba a diákok, akiknek utaztatásával kapcsolatban is sok volt a kedvezőtlen jelenség, késtek a különvonatok, nem kapták meg az előre lefoglalt kocsikat. A központi építőtáborokban a fiatalok több mint 3 millió munkaórát dolgoztak. Ezért 42 millió 714 ezer forint munkabért fizettek ki. A mezőgazdaságban 142 ezer mázsa gyümölcsöt szedtek. 4800 hektáron végeztek szőlő- és zöldmunkát. Üt- és vasútépítésben 140 ezer négyzetméteren tereprendezést végeztek. A korábbi évekhez képest javult a táborozók teljesítménye. — Hát nem jön fel? — Hová? — Hozzám. —- A néni megint csak elpirult. — Hogy megnézze a lakást. Főznék egy jó teát. A férfi zavarban volt. — Leülhetnénk itt — nyögte. — Süt a nap. — Erkélyes a lakásom, hiszen tudja. Beletétettem a hirdetésbe is. — Igen — mondta a férfi, és viccelni próbált: — Alig fért bele az a hirdetés az újságba. — Hát... — a néni most , úgy érezte, mintha megdicsérték volna. Drága volt az a hirdetés, de megérte. Már a nyelvén volt, hogy menynyibe került, de mégsem mondta ki, megakadt. Biztos azt hinné, hogy dicsekszem, gondolta. — Tudja, azért válaszoltam magának, mert olyan rendesen írt. Olyan ... — kereste a szót — tisztán. — Az uram is pedáns ember volt. A férfi a torkát köszörülte: — Megmondaná a keresztnevét? — Ibolya. Tudom, nem illik hozzám, akihez takarítani járok, nem is tud hogyan szólítani. .. — Bejárok én is az üzemba... — Tudom, hiszen megírta... — A néni nevetett. — Elfelejtette? — Maga — mondta a férfi — kedves asszony. — Néhány másodpercig hallgatott, aztán hozzátette: — Ibolya. — Ugyan — mondta halkan a néni —, ugyan már. — Felnézett a másikra, de most nem mert mosolyogni. Álltak egymással szemben, aztán egyszerre fordították el a fejüket és elindultak. — Messze lakik? — Nem. De nem errefelé kell menni. Az a ház. ott, látja? A harmadikon lakom, de nem magasak az emeletek. Feljön? Ugye, feljön? Látja? Az az erkély az enyém! Ott középen. Most már tudom, hogy feljön, meg kell néznie a lakást! Két szobám van. tudja, egymásba nyílnak sajnos, és elég rosszul záródik az ajtó, megvetemedett, majd meg kell csináltatni, de nagyok a szobák, albérlőt is csak azért nem fogadtam, mert rossz dolog idegeneket kerülgetni... Jaj, nem magára értettem! Ugye feljön, olyan finom teát tudok főzni. majd meglátja ... Az öregasszony ragyogott. — Jó — mondta a férfi, de félrenézett. — Felmegyek... Beszélgetések Putnokról :s vsrasMrzeÖen Idős férfi áll meg mellettünk. — Jó napot kívánok, egy kis tüzet, ha kaphatnék... Adunk. — Hm. Csak az a baj, hogy cigarettám sincs. Megkínáljuk azzal is, rágyújt, s úgy fújja a füstöt, mintha ő ajándékozott volna meg bennünket De érzi, hogy tartozik, hát meséim kezd, hogy nem hozzák a tüzelőjét, maholnap az erdőre kell fáért menni, hogy kitartson, míg megjön a" szén. N. Győr Gyula tanácselnök: — Futnak 1960-ban megszűnt járási székhely lenni. Tizenkét éven át kereste új helyét, szerepét a nagyközség. Elkerült innen a felsőfokú mezőgazdasági technikum, alig volt számottevő munkahely, csökkent a lakosok száma. Pedig'régen vásárközpont volt, centruma, vonzáskörzete a környéknek. A stagnálás időszaka után, a 70-es évek közepétől ismét gyors fejlődés indult meg, 290 bányászlakást építettünk, majd egy 14 tantermes általános iskolát, egy 240 személyes általános iskolai diákotthont. Szerencsére a korábbi tervekkel ellentétben megmaradtak a középiskolák. Volt pénz a járulékos beruházásokra is, szennyvízderítőművet, az ivóvízhálózathoz gerincvezetéket építettünk, s a község történetében először 70 közművesített házhelyet tudtunk eladásra kínálni. Tavaly új óvoda épült, s a fejlődés bizonyítéka, hogy Putnok lakóinak száma ma már meghaladja a nyolcezret. Űj munkahelyeket teremtettünk, a budapesti KISTEXT-gyár például új üzemet létesített itt. amelyet ma már saját igazgató vezet. dernebbeket. Dolgoznak az elszívók, mégis száll a szösz, s mire a képek elkészülnek, hajunkon, ruhánkon hozunk egy kis „emléket” magunkkal. N. Győr Gyula tanácselnök: — Jó a kapcsolatunk a kereskedelmi szervekkel. A község élelmiszer-ellátása jó. Piacot építettünk, jönnek a környező falvakból, településekről árulni a gazdák. Árban is, választékban is jobb a piac, mint Ózdon. A bolthálózat szakosodott, Putnokon mindent meg lehet kapni, amire szükség van. A fejlődéssel járó gond a nagyközség nyugati részének nem megfelelő ellátása. Hat körzeti orvosi állásból öt betöltött, 1983-tól pedig gyermekszakorvos is dolgozik majd a községben. Állandó ügyeleti rendszert hoztunk létre, az ügyeletes orvost gépkocsi viszi a beteghez. A diákotthonba éppen ebédidőben érkezünk. „Hazajönnek” az iskolából a gyerekek. Ma paradicsom- leves és rántott csirke várja őket ebédre. Első osztályostól harmadik gimnazistáig megtalálható itt minden korosztály. Hétfőtől péntekig lakják a kollégiumot, pénteken autóbusz viszi őket haza a falujukba a családjukhoz. Jelenleg 172 gyerek lakik itt, akik 22 (!) környező községből, településről érkeztek. Ezekben a falvakban már csak alsó tagozat működik, vagy az sem, de Putnokon kényelmes szobákban, tiszta, szép környezetben élhetnek, tanulhatnak a gyerekek. < N. Győr Gyula tanácselnök: — Putnok lakóinak 9— 10 százaléka cigány. A munkaképes férfiak zöme dolgozik, 60 százalékuknak van állandó munkahelye, a többi alkalmi munkát vállal. Egészségügyi helyzetük megoldatlan. Életvitelük, életkörülményeik miatt sokam 35—40 éves korukra rokkantnyugdíjasok lesznek A cigányfiatalok helyzete is sok problémát okoz. Óvodába még ingyen se járatják a gyerekeket. így külön iskolaelőkészítőt szervezünk nekik. Az iskolában térítés- mentes ellátást, ruha- és tanszervásárlási segélyt kapnak. így is sokan 4—5. osztályos korban abbahagyjak a tanulást, főleg lányok, akik szülés után már csak a felnőttek kozott tanulhatnának tovább. Magatartásukkal nincs különösebb probléma, a garázdaság. a kényszer alkoholelvo- nó-kezelés százalékos arányban a cigányok körében sem több, mint a lakosság egyéb rétegeiben. Van egy cigányklub a községben, itt olyan nagy a fegyelem, hogy még nekünk kell oldani a merevségükön. bef előfordulásukon. Horváth András nyugdíjas TÖVÁLL-igazgató: — Putnokon híres-hírhedt volt az a telep, ahol barlang- és pincelakásokban éltek az emberek. Zömükben napszámosok. szőlőmunkások. Az 50-es években költöztek el. de aztán sokgyermekes cigánycsaládok telepedtek ide. Most 20—25 ilyen lakásban laknak, de olyan szabályt hoztunk, ha valaki eladja, utána csak borospincének lehet használni. A letelepült cigányokkal nincs is gond. de a Sajókazáról és környékéről érkező vándorcigányokkal igen. Érzékeny emberek, s mi megtanultuk, hogy csak a szép szó, a türelem segít rajtuk. Putnok főutcáján városi a forgalom. Üzlet üzlet mellett, s autók tucatjai között kell ügyeskedni annak, aki az egyik oldalról a másikra tart. Meglátogattuk még Krizsovenszky István épület- és bútorasztalos mestert is. akinek keze munkájával több helyen is találkoztunk a községben. A nyugdíjas mester ma már csak a gyermekeinek készít bútort, s megcsodálhatjuk, hogy a modern alakú, korszerű bútorokon is milyen jól mutat a népi díszítőelem. A mester saját termésű borával kínál, s az ital vörös fénye megcsillan egy szépen faragott tulipánon... Szatmári Lajos Fotó: Fojtán László Rémiás Marianna és Tarr Mariann Zádorfaiváról, Fekete Beáta Nekézsenyböl, Lőkös Andrea Szuhaföről érkezett a kollégiumba. A KISTEXT putnoki cérnaüzemében nagy zajjal csattognak a fonó-, csévélő-, szalagvaiTÓ gépek. Egy kisebb csarnokban kezdtek, aztán építettek egy nagyobbat. de már ezt is kinőtték. Területük, pénzük volt rá, s már állnak a harmadik, a legnagyobb üzemcsarnok falai is. Jövőre ebben is megindul a termelés. Jelenleg 140 munkás, többségében asszony, három műszakban 1800 kilogramm fonalat készít naponta. Az út csarnok átadása után a létszám megduplázódik majd. örülnek annak is, hogy a pesti gyár nem a saját leselejtezett. fölösleges gépeit hozta Krizsovenszky István remekmivű tulipános szé- Az automata csévélőgép a legmodernebb a ide, hanem újakat, a legmo- két faragja cérnaüzemben
