Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-05 / 286. szám

1982. december 5., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Szőlőtermelő szakcsoportok örvendetesen megnőtt az utóbbi időkben a telepíté­si kedv, s ennek következ­tében számottevően gyara­podott az eddig elhanya­golt parlagföldeken az úi szőlőültetvények területe To- ka.i-Hegyal.ián. Külön értéke a telepítési „mozgalomnak”, hogy az új „szőlőbirtokosok” között egyre több fiatal vál­lalkozó található, akik nem­csak pihentető kedvtelésből foglalkoznak szőlőművelés­sel. hanem fizetéskiegészítő jövedelemforrást is látnak „kisvállalkozási” munkájuk­ban A kertbarát szőlőtermelés­ben kétségkívül Sátoraljaúj­helyé a fő érdem, hiszen itt a városi tanács támogatásá­val hosszú évekre visszanyú­ló „hagyománya” van már ennek a szép mozgalomnak. Talán talpalatnyi parlag sincs a Várhegy, Sátorhegy. Némahegy, Köveshegy, Feke­tehegy oldalán, amelyet be ne telepítettek volna szőlővel az igen eredményesen működő szakcsoport tagjai. De másutt is gyarapodott Tokaj-Hegyalján a kertbarát szőlőművelők tábora. Bod- rogolaszi, Tolcsva, Vámos- újfalu, CHaszliszka, Erdőbé- nye, Bodrogkeresztúr, Mád, Tállya, Abaújszántó hegyol­dalain az utóbbi években mind nagyobb területen zöl­dednek az új telepítésű sző­lőültetvények. Ahol peaig szakcsoportba tömörültek, az egyéni parcellákon kívül kö­zös telepítést is létesítenek a tagok, akiknek a szakcso­port segítséget nyújt, saját parcellájukon a talajmun­kák a permetezés géppel történő elvégzésében, a mú- ■ trágyák, kordonhuzalok be­szerzésében. a termés közös értékesítésében. A szőlőtelepítési kedv nö­vekedését mutatja, hogy leg­utóbb Sárospatakon a helyi áfész szervezésében új sző­lőtermelő szakcsoport ala­kult. amelynek néhány hét alatt 170 tagja lett. Azt ter­vezik, hogy a városi tanács termelési osztályának segít­ségével — a szükséges föld­cserék lebonyolítása után — nagyobb, összefüggő szőlő- ültetvényt hoznak létre kö­zös művelés céljából. Ugyancsak Sárospatakon, a Kossuth Termelőszövetkezet, a szomszédos Hercegkúton pedig a Remény Termelőszö­vetkezet létesített szakcso­portot a tsz-tagok részvéte­lével. Erre a célra a két szö­vetkezeti gazdaság kellő nagyságú területet bocsátott a tagok rendelkezésére. H. J. Ebben az esztendőben, ami­kor negyedszázados az épi- totabori mozgalom, 92 köz­ponti táborban több mint 53 ezer fiatal dolgozott. Az egye­temi. főiskolai táborokban pedig 5 ezer fiatalt foglal­koztattak. Időszerű mezőgaz­dasági feladatokat teljesítet­tek, több fonos beruházás megvalósítását segítették. Az építőtábori mozgalom jó ta­pasztalatai mellett előfordult, amikor megsértették az ön­kéntesség elvét, néhány is­kolából még mindig ajánlot­tan, vagy kötelezően mentek táborba a diákok, akiknek utaztatásával kapcsolatban is sok volt a kedvezőtlen jelen­ség, késtek a különvonatok, nem kapták meg az előre lefoglalt kocsikat. A központi építőtáborokban a fiatalok több mint 3 mil­lió munkaórát dolgoztak. Ezért 42 millió 714 ezer fo­rint munkabért fizettek ki. A mezőgazdaságban 142 ezer mázsa gyümölcsöt szedtek. 4800 hektáron végeztek sző­lő- és zöldmunkát. Üt- és vasútépítésben 140 ezer négy­zetméteren tereprendezést végeztek. A korábbi évekhez képest javult a táborozók teljesítménye. — Hát nem jön fel? — Hová? — Hozzám. —- A néni megint csak elpirult. — Hogy megnézze a lakást. Főznék egy jó teát. A férfi zavarban volt. — Leülhetnénk itt — nyögte. — Süt a nap. — Erkélyes a lakásom, hi­szen tudja. Beletétettem a hirdetésbe is. — Igen — mondta a férfi, és viccelni próbált: — Alig fért bele az a hirdetés az új­ságba. — Hát... — a néni most , úgy érezte, mintha megdi­csérték volna. Drága volt az a hirdetés, de megérte. Már a nyelvén volt, hogy meny­nyibe került, de mégsem mondta ki, megakadt. Biz­tos azt hinné, hogy dicsek­szem, gondolta. — Tudja, azért válaszoltam magának, mert olyan rendesen írt. Olyan ... — kereste a szót — tisztán. — Az uram is pe­dáns ember volt. A férfi a torkát köszörül­te: — Megmondaná a kereszt­nevét? — Ibolya. Tudom, nem il­lik hozzám, akihez takaríta­ni járok, nem is tud hogyan szólítani. .. — Bejárok én is az üzem­ba... — Tudom, hiszen megír­ta... — A néni nevetett. — Elfelejtette? — Maga — mondta a fér­fi — kedves asszony. — Né­hány másodpercig hallgatott, aztán hozzátette: — Ibolya. — Ugyan — mondta hal­kan a néni —, ugyan már. — Felnézett a másikra, de most nem mert mosolyogni. Álltak egymással szemben, aztán egyszerre fordították el a fejüket és elindultak. — Messze lakik? — Nem. De nem errefelé kell menni. Az a ház. ott, lát­ja? A harmadikon lakom, de nem magasak az emeletek. Feljön? Ugye, feljön? Látja? Az az erkély az enyém! Ott középen. Most már tudom, hogy feljön, meg kell néznie a lakást! Két szobám van. tudja, egymásba nyílnak saj­nos, és elég rosszul záródik az ajtó, megvetemedett, majd meg kell csináltatni, de nagyok a szobák, albérlőt is csak azért nem fogadtam, mert rossz dolog idegeneket kerülgetni... Jaj, nem ma­gára értettem! Ugye feljön, olyan finom teát tudok főz­ni. majd meglátja ... Az öregasszony ragyogott. — Jó — mondta a férfi, de félrenézett. — Felme­gyek... Beszélgetések Putnokról :s vsrasMrzeÖen Idős férfi áll meg mellet­tünk. — Jó napot kívánok, egy kis tüzet, ha kaphatnék... Adunk. — Hm. Csak az a baj, hogy cigarettám sincs. Megkínáljuk azzal is, rá­gyújt, s úgy fújja a füstöt, mintha ő ajándékozott vol­na meg bennünket De érzi, hogy tartozik, hát meséim kezd, hogy nem hozzák a tüzelőjét, maholnap az erdő­re kell fáért menni, hogy ki­tartson, míg megjön a" szén. N. Győr Gyula tanácsel­nök: — Futnak 1960-ban megszűnt járási székhely lenni. Tizenkét éven át ke­reste új helyét, szerepét a nagyközség. Elkerült innen a felsőfokú mezőgazdasági technikum, alig volt számot­tevő munkahely, csökkent a lakosok száma. Pedig'régen vásárközpont volt, centru­ma, vonzáskörzete a kör­nyéknek. A stagnálás idő­szaka után, a 70-es évek kö­zepétől ismét gyors fejlődés indult meg, 290 bányász­lakást építettünk, majd egy 14 tantermes általános isko­lát, egy 240 személyes álta­lános iskolai diákotthont. Szerencsére a korábbi ter­vekkel ellentétben megma­radtak a középiskolák. Volt pénz a járulékos beruházá­sokra is, szennyvízderítő­művet, az ivóvízhálózathoz gerincvezetéket építettünk, s a község történetében először 70 közművesített házhelyet tudtunk eladásra kínálni. Tavaly új óvoda épült, s a fejlődés bizonyí­téka, hogy Putnok lakóinak száma ma már meghaladja a nyolcezret. Űj munkahe­lyeket teremtettünk, a bu­dapesti KISTEXT-gyár pél­dául új üzemet létesített itt. amelyet ma már saját igaz­gató vezet. dernebbeket. Dolgoznak az elszívók, mégis száll a szösz, s mire a képek elkészülnek, hajunkon, ruhánkon hozunk egy kis „emléket” magunk­kal. N. Győr Gyula tanácsel­nök: — Jó a kapcsolatunk a kereskedelmi szervekkel. A község élelmiszer-ellátása jó. Piacot építettünk, jönnek a környező falvakból, tele­pülésekről árulni a gazdák. Árban is, választékban is jobb a piac, mint Ózdon. A bolthálózat szakosodott, Putnokon mindent meg le­het kapni, amire szükség van. A fejlődéssel járó gond a nagyközség nyugati részé­nek nem megfelelő ellátása. Hat körzeti orvosi állásból öt betöltött, 1983-tól pedig gyermekszakorvos is dolgo­zik majd a községben. Ál­landó ügyeleti rendszert hoztunk létre, az ügyeletes orvost gépkocsi viszi a be­teghez. A diákotthonba éppen ebédidőben érkezünk. „Ha­zajönnek” az iskolából a gyerekek. Ma paradicsom- leves és rántott csirke várja őket ebédre. Első osztályos­tól harmadik gimnazistáig megtalálható itt minden korosztály. Hétfőtől pénte­kig lakják a kollégiumot, pénteken autóbusz viszi őket haza a falujukba a család­jukhoz. Jelenleg 172 gyerek lakik itt, akik 22 (!) környe­ző községből, településről érkeztek. Ezekben a falvak­ban már csak alsó tagozat működik, vagy az sem, de Putnokon kényelmes szo­bákban, tiszta, szép környe­zetben élhetnek, tanulhat­nak a gyerekek. < N. Győr Gyula tanácsel­nök: — Putnok lakóinak 9— 10 százaléka cigány. A mun­kaképes férfiak zöme dolgo­zik, 60 százalékuknak van állandó munkahelye, a töb­bi alkalmi munkát vállal. Egészségügyi helyzetük megoldatlan. Életvitelük, életkörülményeik miatt so­kam 35—40 éves korukra rokkantnyugdíjasok lesznek A cigányfiatalok helyzete is sok problémát okoz. Óvodá­ba még ingyen se járatják a gyerekeket. így külön isko­laelőkészítőt szervezünk ne­kik. Az iskolában térítés- mentes ellátást, ruha- és tanszervásárlási segélyt kapnak. így is sokan 4—5. osztályos korban abba­hagyjak a tanulást, főleg lá­nyok, akik szülés után már csak a felnőttek kozott ta­nulhatnának tovább. Maga­tartásukkal nincs különö­sebb probléma, a garázda­ság. a kényszer alkoholelvo- nó-kezelés százalékos arány­ban a cigányok körében sem több, mint a lakosság egyéb rétegeiben. Van egy cigány­klub a községben, itt olyan nagy a fegyelem, hogy még nekünk kell oldani a me­revségükön. bef előfordulá­sukon. Horváth András nyugdí­jas TÖVÁLL-igazgató: — Putnokon híres-hírhedt volt az a telep, ahol barlang- és pincelakásokban éltek az emberek. Zömükben nap­számosok. szőlőmunkások. Az 50-es években költöztek el. de aztán sokgyermekes cigánycsaládok telepedtek ide. Most 20—25 ilyen la­kásban laknak, de olyan szabályt hoztunk, ha valaki eladja, utána csak borospin­cének lehet használni. A le­települt cigányokkal nincs is gond. de a Sajókazáról és környékéről érkező vándor­cigányokkal igen. Érzékeny emberek, s mi megtanultuk, hogy csak a szép szó, a tü­relem segít rajtuk. Putnok főutcáján városi a forgalom. Üzlet üzlet mel­lett, s autók tucatjai között kell ügyeskedni annak, aki az egyik oldalról a másikra tart. Meglátogattuk még Krizsovenszky István épü­let- és bútorasztalos mestert is. akinek keze munkájával több helyen is találkoztunk a községben. A nyugdíjas mester ma már csak a gyer­mekeinek készít bútort, s megcsodálhatjuk, hogy a modern alakú, korszerű bú­torokon is milyen jól mutat a népi díszítőelem. A mes­ter saját termésű borával kínál, s az ital vörös fénye megcsillan egy szépen fara­gott tulipánon... Szatmári Lajos Fotó: Fojtán László Rémiás Marianna és Tarr Mariann Zádorfaiváról, Fekete Beáta Nekézsenyböl, Lőkös Andrea Szuhaföről érkezett a kollégiumba. A KISTEXT putnoki cér­naüzemében nagy zajjal csattognak a fonó-, csévélő-, szalagvaiTÓ gépek. Egy ki­sebb csarnokban kezdtek, aztán építettek egy nagyob­bat. de már ezt is kinőtték. Területük, pénzük volt rá, s már állnak a harmadik, a legnagyobb üzemcsarnok falai is. Jövőre ebben is megindul a termelés. Jelen­leg 140 munkás, többségé­ben asszony, három műszak­ban 1800 kilogramm fonalat készít naponta. Az út csar­nok átadása után a létszám megduplázódik majd. örül­nek annak is, hogy a pesti gyár nem a saját leselejte­zett. fölösleges gépeit hozta Krizsovenszky István remekmivű tulipános szé- Az automata csévélőgép a legmodernebb a ide, hanem újakat, a legmo- két faragja cérnaüzemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom