Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-05 / 286. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. december 5., vasárnap H üszerleszli látogatása megyéikben Hazánkba érkezett a 3SZPKB titkára Egyiptomi kampány a vallási fanatikusok ellen Tegnap, szombaton me­gyénkbe látogatott Werner Scholz, a Német Szocialista Egységpárt Neuer Weg című pártfolyóiratának főszerkesz­tője. Itt-tartózkodása alatt dr. Miklós Imre, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese tájékoztatta a me­gye pártszerveinek és szerve­zeteinek életéről, munkájáról, az aktuális politikai, gazdasá­gi és társadalmi problémák­ról. Vendégünk ezt követően megyénk több településére lá­togatott el tapasztalatszerzés céljából. ) Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szombaton hazánkba érkezett Anisz Hasszán Jehia, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának titkára, a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettese. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. Beíeieziditt a közös piaci csicsfaíálkozó Uj kínai alkotmány (Folytatás az 1. oldalról) a még megoldatlan mezőgaz­dasági problémákra. Végül a kérdés úgy került a politikai / nyilatkozatba, hogy az állam- és kormányfők „politikailag elkötelezték magukat” az EGK-nak e két országgal való kibővítése mellett, s megbízták a külügyminisztereket, hogy „amilyen gyorsan csak lehet­séges”, folytassák a tárgya­lásokat Lisszabonnal és Mad­riddal. „Megkönnyebbüléssel” vet­ték tudomásul az állam- és kormányfők, hogy Reagan el­nök megszüntette a szovjet— nyugat-európai földgázügylet miatt elrendelt szankciókat, és eltökéltségüket fejezték ki a „konstruktív párbeszéd” iránt Washingtonnal az Euró­pai Gazdasági Közösség és az Egyesült Államok közötti „szi­lárd és megbízható alapokon nyugvó” kapcsolatok kialaku­lása érdekében. Részletesen foglalkozik a politikai nyilatkozat a kelet— nyugati kapcsolatok kérdésé­vel. Az állam- és kormány­fők kinyilvánítják a „konst­ruktívabb kelet—nyugati kap­csolatok” iránti óhajukat, en­nek megvalósulása érdekében azonban — mint eddig is — kizárólag a Szovjetuniótól várják el, hogy „a szükséges módon hozzájáruljon a biza­lom erősítéséhez” mind a madridi találkozón, .mind pe­dig a genfi fegyverzetcsök­kentési és -korlátozási tárgya­lásokon. Lengyelország és Af­ganisztán kérdésében a nyi­latkozat az ismert nyugati ál­láspontot ismétli meg. Szombat délután Pekingben az V. országos népi gyűlés 5. ülésszakán 3037 igen szava­zattal és három tartózkodás­sal elfogadták a Kínai Nép- köztársaság negyedik alkot­mányát. A minden korábbinál rész­letesebb új kínai alkotmány 26 hónapos előkészítő munka után vált véglegessé, előszó­ból, négy fejezetből és 138 cikkből áll, az 1978-as har­madik alkotmányhoz képest számos változást és bővítést tartalmaz, az átmeneti kor­szakra jellemző szocialista tí­pusú 1954-es első alkotmány alapelveit örökítette át. A fontosabb változások közé tartozik, hogy Kínának ismét lesz államelnöke és alelnöke, a fegyveres erők irányítására központi katonai bizottságot hoznak létre, kibővítk az or­szágos népi gyűlés állandó bi­zottságának funkcióit és ha­táskörét, bevezetik a minisz­terelnök egyszemélyi felelős­ségét a Minisztertanács felett, a népi kommunák ezentúl ki­zárólag mezőgazdasági egy­ségekként fognak működni, Tajvan, Hongkong és Macao visszacsatolására számítva megfelelő időben különleges közigazgatási körzeteket hoz­nak létre. A kínai államrend­szert „népi demokratikus dik­tatúrának” határozza meg, ami az alkotmánytervezetet beterjesztő és indokló Peng Csen szerint „Kína viszonyai­nak és hagyományainak meg­felelő proletárdiktatúra”. A I(NK negyedik alkotmá­nya megtiltja, hogy bármely szervezet, vagy egyén az al­kotmányon és a törvényen fe­lül állónak tekintse magát, a vezető állami tisztségviselők — államelnök, alelnök, a par­lament fflnöke és elnökhelyet­tesei, a miniszterelnök, he­lyettesei és az államtanácso­sok — két mandátumnál, azaz tíz évnél több időt nem tölt­hetnek hivatalban. Ahol Zrínyi Miklós lánya élt Várnézőben Bkokon A falu krónikája jóval a honfoglalás előtti időkbe torkollik. Darnő sáncos vá­ráról mesébe illő története­ket őriztek az egymást kö­vető nemzedékek. Közelében kelta érmeket leltek a sze­rencsés régészek. Aztán jöt­tek őseink, Árpád vitézei. Leszármazottaik, a büszke Abák uraltak errefelé hatal­mas területeket. Lehettek is rátartiak, hiszen a híres nemzetség egyik tagja, a tra­gikus sorsú Sámuel, István király utódainak sorába lé­pett, s a korona szikrázó ék­kövei sem feledtették vele a messzi Kelet szabadságot sugalló sámánénekeit. Rokonsága a különállást, a zabolátlan akaratot örö­költe tőle. A Borh-Bodon ág építette a siroki erősséget, amely emeltetése idején so­kak csodálatát vívhatta ki. Minden politikai partiban győztesnek hitték magukat, ezért kesztyűt dobtak az Itáliából jött Róbert Károly- nak, mert a magyar Csák Mátét, a honi föld szülöttét kívánták uruknak. Rossz lapra tettek, s az . Anjou- uralkodó szabadjára enged­te bosszúszomját. Debreceni Dózsa erdélyi vajdát-és Dru- gath Fülöp szepesi ispánt bízta meg 1320-ban azzal, hogy foglalják el a sasfész­ket. Ök teljesítették is a szi­gorú fenség óhaját, aki ké­sőbb egy szolgálatokban je­leskedő vitéznek, a cseh származású Chenyknek ado­mányozta. Békésebb esztendők kö­vetkeztek. I. Lajos, aki mél­tán érdemelte meg az utó­A siroki vár romjai kortól a nagy jelzőt, európai nagyhatalommá tette az or­szágot, bebizonyítva, hogy egy idegenből szakadt csa­lád sarja is ízig-vérig ma­gyarrá válhat. . Az alattvalók élvezték a háborítatlan napokat, s az amúgy is módosak üzletel­tek, gazdagodtak. A tufa­hegybe vájt menedék is alku tárgya lett. Domoszlai Miklós hevesi ispán a helyi vámagy kétezer arany fo­rintját áldozta arra, hogy elvégeztesse a szükséges ja­vításokat. A hatalmas sum­mát nem céltalanul adta ki, hiszen a király jóvoltából zálogbirtokként övé lett a javadalom. Ezután egymást követték a regénybe illő, for­dulatokban bővelkedő egyez­ségek, sőt a haszonnal ke­csegtető perek is. Végül a sok huzavona után az Or-i szágh família lett az örökös. A törökellenes küzdelmek háttérbe szorították az anya­gi érdekéket. Az 1555-ös gönci országgyűlés elrendel­te a belső torony, szabály­talan alaprajzú vár további megerősítését, s a védők lét­számát száz lovas vitézben szabta meg. Országh Kristóf teljesítette is a kívánságot. 15Gl-ben sarokbástyát emel­tetett, és teljes renoválást hajtatott végre. Nemosak az ellenség megfékezésére, ha­nem azért is, mert ide köl­tözött asszonyával, a sziget­vári hős leányával. Zrínyi Ilonával, aki innen sóvárog­hatta vissza az ősi birtokon, apja környezetében töltött ifjúságát, itt élvezhette a békés esztendőket, ahol a táj a szelíd ívelésű pannon dombokra emlékeztette. 1596 szomorú dátum. El­esett Eger erőssége, s ez a sors várt a sirokira is, mert őrsége nem is gondolt az el­lenállásra, hanem Kótaji Benedek és Helmezy János várnagyok vezetésével vág­tázva menekült. Allah hívei lettek az urak,. akik1 kilencven évre rendez­kedtek be itt. Nem tűzzel- vassal hódoltatva, hanem keresve a békés egymás mel­lett élés XVI. és XVII. szá­zadi változatát. Igaz, adóz­tattak, akárcsak a hazai urak, de a köztük eseten­ként felmerülő érdekellen­téteket mindig megegyezés­sel zárták. A nép kettős ter­het viselt, de az emberek élete nem forgott veszély­ben. 1686. október 2-án a fel­szabadító seregek közeled­tének hírére éppúgy futot­tak a turbánosok, mint ko­rábban a magyarok. Annyi­ra siettek, hogy nemcsak a hadfelszerelés, de az élelem zömét is otthagyták. Ügy megszokták a nyugalmat, hogy nem álmodoztak vité­zi babérokról. Ettől kezdve eseménytelen évtizedek következtek. Az új tulajdonosok, a Nyáryak, majd a Károlyiak egyálta­lán nem törődtek a hajdan szebb napokat látott .sasfé­szekkel. Omlottak, zsugorodtak a bástyák és a falak. A felsza­badulás után már csak a ré­gész. Kovács Béla nvomo- zott titkaik után. A rejté­lyek zömét azonba1 máig is őrzi a szigetvári hős lányá­nak egykori hajléka. P. I. „Egyiptom jogi történelmé­nek legnagyobbszabású pe­re”; „Több mint 300-an a vád­lottak padján” — ehhez ha­sonló szalagcímek alatt jelen­nek meg tudósítások arról a kairói perről, amely az Üj Dzsihad elnevezésű (betiltott) szélsőséges szervezet hívei el­len kezdődött meg. Az egyip­tomi lapok legjobban érte­sült munkatársai még azt is tudni vójik. hogy az ügyész­ség 299 vádlottra kér halá­los ítéletet — a rendszer elle­ni összeesküvés vádjával. A per szervesen illeszkedik abba a kampányba, amelyet Fiaszni Mubarak gyakorlati­lag hatalomrajutásának első pillanataitól a vallási fanati­kusok ellen kezdett. A kam­pány első áldozatai Szadat merénylői voltak — a bíróság márciusban a 24 vádlott kö­zül ötöt halálra ítélt. Az íté­lethozatal után alig két nap­pal újabb széles körű letar­tóztatásokat jelentett be az egyiptomi államügyészség. (Mubarak belpolitikájának iellegzetessége ugyanakkor, hogy a gyilkosok példás meg­büntetésével, a muzulmán fa­natikusok elleni megtorlások­kal párhuzamosan százával engedett szabadon Szadat ál­tal letartóztatott ellenzékie­ket, köztük mérsékeltebb val­lás) vezetőket is. Szabadlábra került például Omar Telem- szani, a Muzulmán testvérek nevű szervezet vezetője.) Az egyiptomi hatóságok­nak nem volt könnyű dolguk az ügy felgöngyölítésével, nemcsak azért, mert az ösz- szeesküvésben igen sokan vettek részt, hanem mert a szálak még külföldre is elve­zettek. A vizsgálat kimutatta, hogy ez az összeesküvés szo­rosan kapcsolódott a Szadat elleni merénylethez. A bíróság már a márciusi ítélethozatalkor utalt arra, hogy Szadat meggvilkolása csak része volt egy nagvobb- szabású, az ország határain túlmutató összeesküvésnek. A terv — amint ezt a vádirat tartalmazza — arra az elkép­zelésre épült, hogy a Szadat meggyilkolását követően or­szágszerte vallási fanatikus megmozdulások kezdődnek. Nem véletlen az sem, hogy a Szadat meggyilkolásával vá­dolt személyek — legalábbis 17 a 24 közül — ismét a vád­lottak padjára került. Az ösz- szeesküvés irányításával pél­dául azt az Omar Abdel Rahman sejket vádolja az ügyészség, akit a márciusi perben bizonyítékok hiányá­ban felmentettek ugyan, de akiről köztudott: teológia­professzorként vallási előírá­sokra hivatkozva törvényes­Lássanak lúi a (Folytatás az 1. oldalról) Nagyon lényeges az is, hogy a helyi tanácstagok mindennapos, élő kapcsolatot tartsanak választóikkal, rend­szeresen tájékoztassák őket nemcsak a közös tanács dön­téseiről, hanem azokról a kér­désekről. is, amelyekben majd ezután kell még dönteni. Csakis az ilyen véleménycse­réktől. az előzetes megbeszé­lésektől várható, hogy a la­kosság valóban beavatottnak érezze magát. nek minősítette Szadat meg­gyilkolását. Helyettese az egyiptomi biztonsági szolgá­lat azon tisztje, aki március­ban életfogytiglani börtön- büntetést kapojt — megfi­gyelők valószínűnek tartják, hogy a mostani perben ha­lálra ítélik. A nyomozati-adatok szerint — ezeket március közepén hozták nyilvánosságra, ami­kor a csaknem ezer személy ellen indult vizsgálatról hírt adtak —, az összeesküvés há­rom szintre tagozódott. A leg­felsőbb vezetés Omar Abdel Rahman sejk köré csoporto­sult, beletartozott többek kö­zött az a Mohammed Abdesz- szalam Faraq, aki a Szadat elleni merénylethez fegyvert és lőszert biztosított, s akit a bírósági ítélet alapján ki is/ végeztek. A nemzetközi kap­csolat megszervezése egy pa­lesztin származású jordániai feladata volt. A középszintű vezetők földrajzi felosztásban irányították és finanszírozták a különböző kormányzósá­gokban működő csoportokat, a hierarchia „legalsó szint­jén” állók megfelelő katonai kiképzésben részesültek. A vádirat szerint a mozga­lom a koptok és a muzulmá­nok elleni merényletekkel polgárháborút akartak kirob­bantani, s a gyanút a másik vallási közösségre terelve, vi­szályt próbáltak szítani. Kopt templomok, vallási ceremó­niák résztvevői elleni konkrét támadásokat, több tucat ha­lálos áldozatot írnak a most bíróság elé kerülők számlájá­ra. A hatóságok nemcsak röp­lapokat találtak a feltárt rej­tekhelyeken, hanem hatalmas fegyverkészleteket is — ez a mennyiség elegendő lett volna a nagyvárosok fontosabb lé­tesítményeinek megsemmisí­téséhez, illetve birtokbavéte­léhez. Szerepelt még a moz­galom tervei között több po­litikus elleni merénylet, s egy később letartóztatott csoport­juk külföldi támogatással ter­veket szőtt a korábban őri­zetbe vettek kiszabadítására. A végső cél — s az egyiptomi vezetés számára ez a „legfőbb mumus” — iráni típusú for­radalom kirobbantása, arab konföderációs állam — kali- fátus — létrehozása volt. Az egyiptomi közvélemény figyelme most tehát a bíróság munkája felé fordul. A jelen­ség tartósnak ígérkezik:a val­lási fanatikusok elleni per megkezdése után, a hírek sze­rint januárban, korrupciós ügyek következnek; azok kö­zül is a legizgalmasabb, a meggyilkolt elnök öccsének, Eszmat Szadatnak az ügye kerül tárgyalásra. faláaiárekoii Sokat hallunk manapság a'z allamigazgatás szervezetének, módszereinek korszerűsítésé­ről. Ennek egyik formája a közös községi tanácsok létre­hozása is. Ezzel az új szerve­zeti formával tanácsok lát­szólag távolabb kerülnek a la­kosságtól. A tényleges cél azonban ennek éppen az el­lenkezője. Vagyis az, hogy a tanácstagok r .tivitásának fo­kozásával a testület minden eddiginél jobban kapcsolja be az embereket a közösségi élet áramkörébe, hogy róluk ne nélkülük, hanem velük együtt döntsenek.- . D. A. NÁLUNK MEGOLDHATJA AJÁNDÉKOZÁSI GONDJÁT! Karácsonyi üvegáruvásár olcsó áron! \ CSISZOLT VIZES-, BOROS-, LIKÖRÖSPOHARAK, GYERTYATARTÓK, CSISZOLT BOROS-, KONYA­KOS-. PEZSGÖS- és BALLONKELYHEK, ÜVEG CENTRIFUGA TÁL, VAJTARTÓ ALJ. PRÉSTÁNYÉR nagy választékban! fMiskolc, Vándor Sándor utca 11.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom