Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-04 / 285. szám
ÉSZAK - M AG YÄRORSZäG W 1982. december 4., szombat „Szörnyű nagy számú Különleges könyvészeti eseményként a Komárom megyei könyvtár hasonmás kiadásban megjelentette a híres komáromi nyomdász, Töltési István „Christus tinink születése utáni 17J.1. Esztendőre való Üjj Kalen- dáriorrT’-át. Eszerint András havának első hetére száraz, szeles, hideg idő várható, éjjeli faggyal; november 8-tól azonban nedvessé, igen lágy- gyá válik az idő, „szomorú szellővel”, „mellyet követ hideg, szél, hóval..Lássuk, hol lesznek mindenszenteki vásárok, azaz „Sokadalmok, Felső s Alsó Magyar Országban, és egész Erdélyben is”; Földv„ Alsó-Palota, Esztergomban, Hanosfalván, Szerencsen, Károlyban, Szepsiben, Putnokon, Berzevitzen, Diószegen, Berekszászon, Brassóban __A Magyar Chronika — az évfordulónaptár — a többi között arról tudósít, hogy: „...744. A Magyarok másodzor jőnek ki Magyar Országba ... 959. István Magyar Király lőtt, és regnált 49 esztendeig... 1676. 12. April. Szepesben és Liptóságban mondhatatlan nagy hó esett, ki sok házak fedelét le-ron- totta __” É vszázadokon át a kalendáriumok voltak a betűt már ismerő, de — különböző megfogalmazások szerint — mű- vietetlen pómépnek, a szegényebb néprétegek, falusi emberek, parasztolt, polgárok és köznemesek egyedüli világi olvasmányai. Ott volt a helyük a Biblia, a zsoltáros-, vagy imádságoskönyv mellett. Később az érdeklődőbbeknél már meg lehetett találni az Álmoskönyvet, netán a Vőfélykönyvet, Á'rgirus királyfit is. A csízió- és kalendárium- tCrténeti munkák az első magyar kalendáriumot az 1530- as évekhez kötik; a legrégibb fennmaradt nyomtatott magyar nyelvű kalendárium 1538-ból származik, Benczédi Székely István adta ki Krakkóban. A 17. századi — nagyjából hasonló — könyvek közül a lőcsei kalendáriumok voltak a leghíresebbek. A naptárak első virágkorukat a Ft században és a 19. század első felében élték; aíel_ világos edás és a reformkor legszélesebb körben olvasott kiadványai voltak. S ily módon a nyomdászok legbiztosabb és legjövedelmezőbb üzletének számítottak. Versengtek is a kiadás jogáért, s a 18. század elején mind többen fordultak privilégiumért az uralkodóhoz. Az első ilyen kizárólagos jogot 1705-ben éppen Töltési István komáromi nyomdász kapta meg. Joggal, vagy jog nélkül — mindenesetre a korabeli felmérések szerint az 1770-es években évente mintegy 70 ezer példányban adtak lei kalendáriumokat. 1809-ben viszont már így ír a Hazai és Külföldi Tudósításodé krónikása: „Nevezetes tünemény a magyar literatúrában, hogy szörnyű nagy számú kalendáriumok jelennek meg és szerencsésen el is kelnek. Lan- derernél Pesten és Pozsonyban 15 000. Győrött Streibig- nél 30 000, Vácon Gottlieb- nél 20 000 ... Rövid szóval, Magyarországban elkel kalendáriumból több 150 000- nél. Ennek bizonysága a pesti augusztusi vásár, melyet ... méltán kalendáriumvá- sámak nevezhetnek ... amikor a két magyar újságból — a Tudósításokból és a Magyar Hírmondóból — meg nem vészén 2000 exemplárt... fontos könyvekből pedig 500- at...” A kalendáriumok hosszú ideig a lőcseiek formájára és mintájára készültek, tizenhatodról — azaz 10x8 centi — vagy tizenkettedrét alakúak voltak, s a tartalomnak mintegy felét-harmadát a naptári rész adta. Bőséggel szerepeltek itt babonás ászt. rofőgísi magyarázatok, tdő- és csillagjóslások is, amely jövendölések később, a felvilágosult eszmeiség hatására lassan kimaradtak. A naptári részt közhasznú tudnivalókat tartalmazó állandó rovatok követték. Elmaradhatatlan kellékei voltak a kalendáriumoknak a vásárok jegyzékei, a postajáratok rendjei, a pénzátszámítási táblázatok, a főként városi olvasóknak szánt kiadványokban a schematizmusok, azaz a tiszti címtárak. S mindegyik kalendáriumban meg lehetett találni Magyarország történetének kiemelkedő eseményeit, az újabbakkal évenként kiegészítve. Nem kevésbé fontos — ha nem fontosabb — szerepet töltöttek be — ma így mondanánk — a közművelődésben az állandó rovatokat követő vegyes tartalmú, úgynevezett toldalékok, amelyek aktuális hazai és külföldi híreket, ismeretterjesztő írásokat, szórakoztató s gyakran irodalmi igényű történeteket, verseket tartalmaztak. A legelső ismeretterjesztő írások egészségügyi tanácsé*: voltak, s újdonság volt már az 1708. évi nagyszombati kalendáriumban a gazdasági rész, a „Major Kalendáriom”. Ezzel együtt azonban valószínűleg teljes joggal írhatta a kolozsvári Hell Miksa 1774-ben a bécsi udvarhoz eljuttatott emlékiratában: „.».a naptár — a benne elhelyezhető sok hasznos cikk által — igen fontos tényezőjévé válhat a népnevelésnek és a tudományos ismeretterjesztésnek, de csak abban az esetben, ha terjesztését és értékesítését kiveszik a nyomdatulajdonoeok kezéből ...” A népnevelés fontos tényezőjévé is vált, részben közi- ponti intézkedések nyomán, s részben azért, mert a nemzet nagy gondolkodói is felismerték a kalendáriumok lehetséges szerepét. Mária Terézia például kitiltotta belőlük a babonás meséket a napfogyatkozásról, s az érvágásra, a purgációra vonatkozó tudománytalan magyarázatokat. II. József az egyházi búcsúk hirdetését tiltotta meg. Cenzoraik ceruzája vastagon fogott, különösen akkor, ha a nép elégedetlenségét növelő, tekintélyromboló írások kerültek elő... A kalendáriumok — mi tagadás — legnépszerűbb olvasmányai közé tartoztak a sekélyes történetek, az anekdoták, a ponyvák. Kis János 1799-ben Pozsonyban megjeMinden parancsot, minden műszer ellenőrzését és minden jelzést a metro motorkocsi vezetője és a segédvezető együttesen köteles elvégezni. Ez a szigorú szabály volt érvényben az első szovjet motorszerelvényeken. Ma olyan metrószerelvényeket látunk, amelyeket csak egy ember irányít. Megszegték volna a szigorú szabályt? Szó sincs róla. A szerelvényeket továbbra is ketten vezetik, de a segédvezető szerepét robot tölti be. Az automatikus sebességszabályozó rendszer (ARSZ) ellenőrzi az ember tevékenységét, figyelmeztető jelzést ad valamely művelet kimaradásakor, sőt, figyeli a vezető egészségi állapotát is. Egyszóval elvégzi mindazokat a funkciókat, amit a repülőgépeken elhelyezett robotpilóták. Az ARSZ bevezetésével újtípusú kocsik gyártását kezdte meg a Moszkva melletti Mityisinszki Vagon- és Gépgyár. Külsőre szinte semmilent naptárában azonban fordításban már Schillert, Bar- thélémyt is olvashatott „a nép”. - A Fazekas Mihály szerkesztette, 1819-ben induló Debreczeni Magyar Kalen- dáriomban a Ludas Matyi írójának felvilágosult szellemű versei, prózai írásai, az 1830-as komáromi kalendáriumban Czuczor Gergely versei jelentek meg. Széchenyi Magyar Gazdaság^ Egyesületének 1840-től kiadott Mezei Naptára tudatosan harcolt a babonák ellen, ezenkívül évente csokrot nyújtott át a reformkor neves költőinek — Kisfaludy Károlynak, Bajzának, Vörösmartynak — a verseiből. Ismertette az új törvényeket is, intézményeket, egyesületeket mutatott be, és nagyon sok gyakorlati gazdasági tudnivalót közölt. Az 1841-ben az olvasóihoz intézett Intés így szólt: „A mezei gazdának,! ha boldogulni akar, tanulnia, éspedig folyvást tanulnia keli.. A kiegyezés után, a kapitalizmus hazai térhódításával második virágkorához ért ei a kalendáriumkiadás, a századfordulón, századunk első évtizedeiben pedig valósággal elburjánzott. Naptárt jelentetett meg úgyszólván minden íelekezet, sőt, püspökség is, minden egyesület, a lapok, kiadók karácsony előtt ingyen példányt juttattak ei előfizetőiknek.... Maradt az évszázadok során kialakult papírkötésű borító, változott, nőtt azonban a forma; maradtak a klasszikus rovatok, de nőtt a terjedelem — és a példányszám. A kalendáriumok oldalaira beszökött a reklám, a hirdetés, s testesebbé vált az üres oldalak rovata, amelybe feljegyezhette a maga gondolatait az olvasó. A kalendáriumoktól később függetlenítette magát a naptár, önállósult a kártyanaptár, az asztali naptár, a falinaptár, a kéményseprő naptár, az ilyen meg olyan vállalati naptár ... S már napjainknál is vagyunk. Amikor is újból virágkorukat élik a kalendáriumok, az évkönyvek. Korunk kalendáriumait is lehet egy teljes esztendőn át lapozgatni, de — miként elődeik — az év múltán ezek is múlttá válnak, elvesztik aktualitásukat. Ám, ha valahol véletlenül megmaradnak, lehet, hogy kétszáz év múlva fakszimilében újra megjelennek. D. G. a síaska ben sem különböznek elődeiktől. Ugyanakkor az újonnan alkalmazott, a motorkocsi- vezető munkáját jelentősen megkönnyítő automata és telemechanikai berendezések a vagongyártás fejlesztését is szükségessé tették. A Mityisinszki gyár próbapályája mindössze egy kilométer hosszú. Ilyen távolságon lehetetlen az óránkénti száz kilométeres sebesség elérése és a bonyolult berendezések kipróbálása. Mégsem építettek új próbapályát. Speciális próbapadot készítettek, amelyen az álló helyzetben levő vagonokat száz kilométeres sebességig lehet felgyorsítani. A motorkocsi próbapadja tulajdonképpen kisebb műszerek együttese, amelyet egy ember is könnyen mozgathat. A próbapad könnyen kezelhető, azonnal rendelkezésre állnak a mérési eredmények, rendkívül rövid idő alatt meghatározhatók a meghibásodások. Pletyka Kati Évának mondta meg, ő csak Zsuzsival közölte, aki Klárának súgta, ő pedig Katinak mondta vissza. Kati csodálkozott, mert amit visszahallott, egészen más volt, mint amit Évának mondott. Ugye, többetekkel előfordult már hasonló eset? S milyen kellemetlen, ha egyszer kiderül, hogy hiába kért benneteket az, aki közölte a hírt, hogy ne adjátok tovább, mégsem tudtátok megállni. Szégyenkezve, szemlesütye, magyarázkodva lehet csak a kellemetlen helyzetből kikerülni. Esetleg elterjed rólatok: pletykásak vagytok. Vagy az, hogy nem lehet megbízni bennetek, s többet nem mondanak el társaitok semmit. Arról nem is beszélve, hogy a hír nem úgy jut tovább, ahogyan elhangzott, hanem más fogalmazásban, rosszindulattal továbbítva. Sokszor az is megesik, hogy valamiről csak a folyosón, a lépcsőházban hallotok. Rohantok továbbítani. S végül kiderül, hogy nem is igaz. Pedig napokig beszéltetek róla, szervezkedtetek, de hiába. A pletykásság rossz tulajdonság, amiről le lehet szokni. Hogyan? önneveléssel. Neveljétek magatokat arra, hogy a veletek közölteket, ha erre kémek, megőrzitek. Én tudom, hogy némelyeknek „felvágták a nyelvét”, s nehéz megállni, hogy ne fecsegjen, de akaraterővel igen. Próbáljatok ellenállni közlési vágyaitoknak, vagy csak olyanoknak továbbmondani, amit hallottatok, akikről biztosan tudjátok, hogy megőrzik. Ekkor is, előbb próbáljátok ki önmagatokat: egy-két óráig — később egykét napig — ne közöljétek, amit hallottatok, így gyorsabban leszoktok e rossz tulajdonságról. A közösség csak ideig-óráig szereti a jól értesülteket, de ha kiderül, hogy a hír nem igaz, vagy más is tudja, már pletykásnak minősültök. Egy érdekes játékot ajánlok az önnevelésre. örsi vagy raj foglalkozáson súgjatok társatok fülébe valamit. Hívjátok fel a többiek figyelmét, hogy pontosan súgják tovább a hallottakat. Amint a hír körbe járt. az első és az utolsó írja fel a táblára. amit közölt, illetve amit hallott. Ha nagy az eltérés, sorban álljatok föl. és mondjátok, hogy mit hallottatok. Kiderül, ki az, aki pontatlanul továbbította a hallottakat. Ez a játék majd figyelmeztet benneteket, hogy a valóságban is pontosan s azzal közöljétek — ha keil — a hallottakat, akit illet. Sose a háta mögött és mással. Sokkal nagyobb a becsülete társai előtt annak, aki az „egyenes utat választja”, s mindig nyílt, őszinte. Próbáljátok ezt a megbecsülést kivívni, s óvni — érdemes! H.& Miért van nyúfszája a nyúlnak? összegyűltek egyszer a nyuiak egy nagy erdei fenyőfa alatt, hogy megtanácskozzák, miként változtathatnának nyomorúságos életükön. — Mi mindenkitől félünk, testvérek, tőlünk viszont senki se fél — panaszkodott a legidősebb. — Mindenki elől futnunk kell, macska, kutya, róka elől, sehol sem építhetünk magunknak otthont, sehol sem élhetünk békében asszonyainkkal és gyerekeinkkel, és nem tudjuk, hol kereshetnénk nyugodtan és békén élelmet magunknak. És ez mindig csak rosz- szabb lesz. Minden vakarcs (ÉSZT MESE) semmirekellő ránk vadászik. Ahogy meglát valaki minket, rögtön kiabálni kezd: — Ott egy nyúl, ott egy nyúl, fogjátok meg! — Jobb volna akár, ha belefojthatnánk magunkat egy tóba. mint így élni tovább. Meg kell halnunk, mindannyiunknak ! Minden nyúl egyetértett evvel, és futottak a tóhoz, hogy beleöljék magukat A tó partján egy juh- nyáj legelészett. Ahogy a birkák meglátták a nyula- kat, megijedtek és futni kezdtek. A juhászok és a kutyák meg futottak utánuk. Mikor meglátták a nyuiak, hogy menekülnek előlük a birkák, nevetni kezdtek. No, most már nem akarták vízbe fojtani magukat- Meggyőződtek róla, hogy tőlük is fél valaki. Addig kacagtak, és egyre csak kacagtak ott a nyuiak, míg a hasuk is remegett a nagy nevetéstől és a hangos kacagástól hirtelen kihasadt a szájuk. És ilyen hasadt maradt mind a mai napig. Mczey Katalin fordítása Rejtvény Csigaszámtan 2 1 5 1 t 8 3 írjatok az üres négyzetekbe olyan jeleket, hogy a megfelelő alapműveleteket folyamatosan elvégezve csigavonalban kialakuljon az előre beírt végeredmény! Az elmúlt heti rejtvényünk helyes megfejtése a következő: 3 X 8 : 6 = 4 + - « 5 + 7 : 3 = 4 ' c + + 2 X 3—2 = 4 4 4 4 A helyes megfejtést beküldöttek közül könyv- jutalmat nyertek a következők: Rikk István, Taktaharkány, Széchenyi u. 1/b. 3922; Szlifko Béla, Edelény, Kende Kálmán u. 21. 3780; Bakondi János, Mezőcsát, Mátyás u. 8/a. 3450; Pristyák Mónika, Kurityán, Kossuth u. 56. 3732; Gál József, Kelemór, Tompa u. 111. 3728; Szo- bados Margit. Miskolc, Vörösmarty u. 72. 9/2. 3530. Fordítógép „Hány oldalt kell önnek lefordítania? Húszat? Egy perc türelmet kérek I” A hagyományos „egy perc türelmet” az adott helyzetben csaknem szó szerint értendő: a forditást elektronika végzi. A fiatal moszkvai szakemberek által kidolgozott eredeti számítógépes fordítórendszert • moszkvai alkotó ifjúság kiállításon mutatták be. Az elektronikus fordítógér oroszul és angolul „tud”. Akár egyes szavak, akár — nem hosz- szabb mint 16 szavas — mondatok fordítására képes. A tervezők még arra is megtanították, hogy felismerje a vezetékneveket, amire a gép általában nehezen képes. A számítógép „lexikona” 12 000 úgynevezett szőformá+ tartalmaz. A szükséges szó kiválasztásához 4 másodpercnél kevesebb idő kell. A fordítógép korrektorként is dolgozhat, fel edezi és kijavítja a nyelvtani hibákat.
