Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-04 / 285. szám

7 ^ J , ^ // , T1UO PROLETÁRJAI. EGVESOLJETERI >, ■■ Sj* AT MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPT.EN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 285. szám Ara: 1,80 Ft Szombat. 1982. december 4. Megkezdődtek a tárgyalások Andropov fogadta az Irab Liga küldöttségét Jurij Andropovt az SZKP KB főtitkára és más szovjet vezetők pénteken Moszkvá­ban megkezdték a hivatalos tárgyalásokat az Arab Liga Moszkvában tartózkodó kül­döttségével. A Husszein Jordániái ki­rály vezette küldöttség a fezi csúcstalálkozón meg­alakult „hetek bizottsága” képviseletében tájékoztatja a szovjet vezetőket — miként az ENSZ (BT többi állandó tagállamának vezetőit is — a csúcsértekezlet eredmé­nyeiről, az ott kidolgozott közel-keleti rendezési terv­ről. Szovjet részről a tárgya­lásokon részt vesz Jurij Andropov mellett Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, miniszterelnök, vala­mint Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, külügy­miniszter. A küldöttség *— amelynek tagjai között hat arab or­szág külügyminisztere mel­lett ott van a PFSZ V. B. tag­ja is — csütörtökön érkezett a szovjet fővárosba és elkí­sérte útjára SedU Klibi, az Arab Liga főtitkára is. Az a szovjet közel-keleti rendezési javaslat, amelyet Leonyid Brezsnyev terjesz­tett elő szeptember közepén, valamint az arab országok fezi csúcstalálkozóján jóvá­hagyott rendezési terv gya­korlatilag egybeesik és ez­zel megteremti a széles kör­ben összehangolt, a tartós közel-keleti békére irányuló cselekvés lehetőségét. Jurij Andropov a delegá­ciót üdvözölve hangsúlyozta: önmagában is jelentős az a tény, hogy a küldöttséggel az arab világ számos, fon­tos személyisége érkezett a Szovjetunióba. Ezt a Szov­jetunió a szovjet—arab kap­csolatok konstruktív fejlesz­tésének útján tett újabb lé­pésnek tekinti — mondotta Andropov. Husszein Jordániái király, a küldöttség vezetője rámu­tatott, hogy a küldöttség tagjai a moszkvai megbe­szélést az arab államok, az arab népek és a Szovjetunió közötti szoros együttműkö­dés bizonyítékaként értéke­lik, annak a 'tekintélynek el­ismeréseként, amelyet a Szovjetunió vívott ki magá­nak a békéért és a nemzet­közi biztonságért folytatott következetes harcával. Husszein király és a kül­döttség többi tagjai tájékoz­tatták a szovjet vezetőket a szeptemberi fezi csúcstalál­kozón elfogadott határoza­tokról, valamint az ott jó­váhagyott közel-keleti ren­dezési tervről. A terv két kulcsfóntosságú eleme: Iz­rael kivonulását követeli mindazon területekről, ame­lyeket 1967-ben és később foglalt el — beleértve Jeru­zsálem arab részét —, és síkraszáll a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet, a Pa­lesztinái nép egyetlen tör­vényes képviselője vezetésé­vel létrehozandó önálló pa­lesztin állam megteremtésé­ért. Szovjet részről a tárgya­láson aláhúzták, hogy a kö­zel-keleti rendezésre vonat­kozó, idén szeptemberben előterjesztett amerikai ja­vaslat célja az arab orszá­gok egységének megbontása, és az, hogy olyan döntése­ket kényszerítsenek rájuk, (Folytatás a 2. oldalon) Magyar felszólalás Matfridan ,,A pozitív jelek és a több­nyire zavarmentes tárgyalási légkör ellenére az érdemi elő-» relépés még várat magára” — hangsúlyozta Varga István, a magyar delegáció vezetője a madridi találkozó pénteki plenáris ülésén. Egyebek között rámutatott, hogy a találkozó ezekben a napokban döntő szakaszhoz érkezett: felelősségteljesen kell dönteni arról, hogyan to­vább. A magyar küldöttség elvi alapon ellenzi az öncélú eszmecserét, higgadtam, a konstruktív légkör megőrzé­sét szem előtt tartva vesz részt a találkozó munkájában. Az újrakezdés óta eltelt négy bét alatt feltehetően mindenkinek megfelelő képe alakult ki má­sok álláspontjáról a legfonto­sabb kérdések tekintetében. Most a tanulságok levonása, a szerkesztői munka fokozása kerül előtérbe. A magyar nagykövet rámu­tatott, hogy az eddigi vita so­rán kikristályosodtak a meg­oldásra váró fő kérdések, amelyek rendezése nélkül nem képzelhető el a tovább­lépés. Ezek közé sorolta a bi­zalom- és biztonságerősítő, leszerelési konferencia össze­hívását. „Semmilyen érdemle­ges politikai érvet nem hal­lottunk — mondotta —. amely indokolhatná, hogy tovább késlekedjünk az erre vonat­kozó döntés meghozatalában.” Varga István javasolta, hogy a küldöttek kölcsönös belá­tással tegyék félre azokat a témákat, amelyekben reálisan nem számíthatnak megoldás­ra. Majd rámutatott, hogy ..a madridi záródokumentum nem lesz attól sem tartalmas, sem kiegyensúlyozott, ha azt egyesek egyoldalú érdekeik érvényesítésének szolgálatába próbálják állítani. A megálla­podásoknak csak á közös ér­dekeket szabad tükrözniük”,1 Egyes nyugati országoknak a „nemzetközi helyzet válto­zásaira” hivatkozó taktikájá­ra utalva kijelentette: „Nem változtak az enyhülés, a bé­kés egymás mellett élés, a két- és többoldalú párbeszéd fenntartása, a kölcsönös elő­nyökkel járó gazdasági, kul­turális, információ« és egyéb együttműködés erősítése irán­ti hosszú távra szóló érdeke­ink.* A küldöttségek körében nagy figyelmet keltett a ma­gyar felszólalás. Ezután vi­szont Max Kampelman nagy­követ, az amerikai delegáció vezetője, ismét a saodalista országokat támadó felszóla­lással jelentkezett. Elsősorban a Szovjetunió nemzetközi lé­péseivel és belső intézkedé­seivel foglalkozott. A találkozó hétfőn folytatja munkáját. Alkati észgyártás Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Sajó-parti föld­munkagép-üzemében javítják a nagy értékű munkagépeket. Képünkön: Németh Mihály marés alkatrészeket gyárt a kot­rógépekhez. ásnazílál (3. oldal) ’ züllí" (6. oldal) (7. oldal) (10. oldal) Tanácskozás az ipar verseíivképességáről I Méhes Lajos előadása Salgótarjánban Az Ipari Minisztérium ren­dezésében december 3-án, pénteken regionális tanács­kozásra került sor Salgótar­jánban, a Bányász Művelődési Házban. Az ipar nemzetközi versenyképessége témakörben megtartott egész napos konfe­rencián Borsod, Heves, Haj­dú, Nógrád és Szabolcs me­gye iparvállalatainak gazda­sági vezetői és pártlitkárai előtt Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter mondott vita­indító előadást. — Előrehaladásunk mértó­két csak a piaci igények jobb kielégítését biztosító a műsza­ki fejlődés tendenciáinak megfelelő, a külgazdasági ha­tásokhoz gyorsan és rugalma­san alkalmazkodni tudó vál­lalati magatartás szabja meg — mondotta többek között a miniszter. — Valamennyi erő­forrásunk között a legna­gyobb tartalék — folytatta — az emberi munka javításában, az. alkotó kezdeményezés ki­bontakoztatásában rejlik. Ez pedig jelentős strukturális, szervezeti, irányítási és nem utolsósorban tudati, felfogás­beli változásokat kíván. Azt igényli, hogy minden eszköz­zel a minőségi szempontokat helyezzük előtérbe: a korsze­rűség, a rugalmasság, a pon­tosság, az ár, a költség, a ha­tékonyság és a jövedelmező­ség álljon törekvéseink kö­zéppontjában, mégpedig a nemzetközi színvonal köve­telményei alapján. — Iparunk fejlődésének kulcskérdése tulajdonképpen az — hangsúlyozta a minisz­ter —, hogy alig növekvő anyag- és energiafelhaszná­lással kell magasabb értékű, korszerűbb terméket előállí­tani. — Növekedési forrásaink között megnő a már meglevő kapacitások jobb kihasználá­sának a jelentősége. Ezt ne­hezíti, hogy a külpiaci felté­telek által meghatározott mó­don helyenként és időnként értékesítési kori átok állnak az állóeszköz-kapacitások ki­használásának útjába. Válla­latainknak rugalmas piacpoli­Koszorúzások, megemlékezések Koszorúzás! ünnepséget tar­tottak 'tegnap Miskolcon, a Hősök térén levő Felszabadu­lási emlékműnél, városunk fel­szabadulásának 38. évforduló­ja alkalmából. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a Miskolc városi Pártbi­zottság nevében Dudla József, a városi pártbizottság első tit­kára és Solymosi József, a vá­rosi párt-végrehajtóbizottság tagja, a DIGÉP esztergályosa helyezték el a hála és meg­emlékezés virágait. Megkoszo­rúzták az emlékművet a városi tanács, a városi KlSZ-bizott- ság, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának, valamint a vár ősi-járási rendőrkapitány­ság képviselői is. Ugyancsak tegnap tartottak koszorúzási ünnepséget Miskolcon, a Ro­mán hősi emlékműnél, a Bar­tók téri Szovjet hősi emlékmű­nél, és koszorút helyeztek el o szovjet és román katonák sír­jánál a Hősök temetőjében. tikéval, ésszerű termékváltás sal, a vállalkozási készség fo­kozásával további erőfeszíté­seket kell tenniük, hogy a ka­pacitás-kihasználatlanságból eredő veszteségeink minél ki­sebbek legyenek. A miniszter szólt arról, hogy az új követelmények miatt a gazdasági növekedés hordozó­jává szükségszerűen azok ». gazdálkodó egységek válnak, amelyek a hatékonyság komp­lex követelményének légi ir­ka hb megfelelnek. — Ez azt is jelenti — húzta alá Méhes Lajos —, hogy felvetődik a szintentartás, adott esetben pedig még a visszafejlesztés követelménye is. Gazdasá­gunk kiegyensúlyozatlan kül­ső viszonyok között működik, és egyre érzékenyebb a válto­zásokra. Ebben a helyzetben csak olyan iparpolitika lehet . célravezető, amely egyfelől elősegíti a piaci követelmé­nyeknek megfelelő, jól érté­kesíthető termékek előállítá­sának gyors fejlődését, más­felől vállalja a nemzeti jöve­delmet fogyasztó, deficitter- meló vállalkozások korlátozá-j sát, illetve megszüntetését. — Gazdaságunk eljutott ar­ra a pontra — hangsúlyozta a továbbiakban a miniszter —, amikor a termelés helyze­tét — volumenét — a keres­leti, piaci viszonyok, illetve az ehhez való alkalmazkodás szabja meg. A nemzetközi pi­acon a gazdasági verseny egyre éleződik; ipari termé­keinket a világpiac vizsgáz­tatja minőség, ár. szállítási határidő, szerviz-szolgáltatás tekintetében. Versenyben ma­radni, „megélni” csak úgy tu­dunk, ha jól ismerjük a „vizs­gafeltételeket” és teljesítmé­nyünket egyedül az minősíti, hogy' mennyire tudunk ennek megfelelni. Előadásában a miniszter felhívva a vállalatvezetők fi­gyelmét a nemzetközi össze­hasonlító munka jelentősége­ié. Az összehasonlító munká­ban komplex elemzésre kell törekedniük, a vállalatoknaK ugyanis ismerniük keli az adott szakmában a világban elfoglalt helyüket: termékük és technológiájuk korszerűsé­gét. 1 önköltségük és elérhető áraik rcnasorbeli helvet. Méhes Lajos előadását vita követte, melynek során szá­mos vállalatvezető adott szá­mot a nemzetközi versenyké­pesség fokozását célzó eddig hozott intézkedésekről, s a jö­vőben megvalósítandó- elkép­zelésekről. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom